Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

Raiz: Ferter János 2002. szeptember 13., péntek HÁTTÉR /3 Közlekedési fórum. Az illetékes megyei és városi vezetők lesznek vendégei szep­tember 16-án, a közlekedés napján a Nyír­egyházi VTV-nek. A nézők hétfőn 19.30- tól a 411-883, -884, -885-ös telefonon tehetik fel kérdéseiket az illetékeseknek. 0 Kossuth. A HM Nyíregyházi Helyőrségi Klubja a Kossuth bicentenárium alkal­mából rendezvénysorozatot indít. A nyitó programon, szeptember 16-án 14 órától Kossuth Lajos és Szabolcs megye kap­csolata címmel Tóth Sándor honvéd alez­redes tart előadást. Bár világgazdasági léptékű problémákra hívja fel a figyelmet johannesburgi Föld­csúcs konferencia után született emlékirat, az abban vázolt folyamatok egészen kis te­rületek, akár megyénk elé is tükröt tarthat­nak. Az esélyegyenlőtlenségről szól ugya­nis, arról, hogy messze nem ugyanolyan feltételekkel indul egy földrész, egy ország a jobb életért folytatott küzdelemben, s nem nehéz felfedezni a párhuzamot. Ugyanígy merőben eltér egy vállalkozó helyzete kis hazánk nyugati és keleti szeg­letében, legyen az igyekvő ember autósze­relő vagy almatermesztő. Más a piac, a vá­sárlóerő, a kereslet s folytathatnánk még hosszan a sort. A memorandum leszögezi: a természe­tes és mesterséges forrásokhoz nagyobb jo­gokat kell biztosítani a világ leszakadt pontjainak. Ezzel egy időben meg kell fé­kezni a feszültséget gerjesztő túltermelést illetve gondoskodni kell a fölöslegek okos elhelyezéséről. Ha itt keressük a kapcsoló­dási pontokat, könnyen találunk. Megyénk­ben és közvetlen környékén terem az or­szág almatermésének kétharmada, s az ér­tékesítési lehetőség hiánya itt csapódik le a legélesebben. Temérdek szép gyümölcs ke­rül ipari üzemekbe, s ha az ipar sem tart rá igényt, akkor cefréshordókba vagy ép­pen az árokba. Alapvető tényeket tisztán kell látni, közte azt: a szabadpiac (gyakorta könyör­telen) törvényei alól egyetlen vállalkozó sem vonhatja ki magát, s hogy minden gazdálkodó egyben vállalkozó is. Biztos vevőt ma már senki nem garantál sehol a világon. A gazdaság fejlődése azonban las­san elért arra a szintre, amikor a piaci fe­szültség enyhítésére szociális elven alapuló eszközök is bevethetők. Miért ne kaphat­nának például az iskolában a gyerekek az ebéd mellé minden nap egy almát állami közreműködéssel? Az egészséges táplálko­zás propagandája itt gyakorlattá válhatna, s közben ügyesen ötvözné a gazdasági konf­liktuskezelést. Önkormányzati választás Föltakarítják az energiaforgácsokat is A keletkezett hulladékokra, melléktermékekre építették a vállalkozást Nyírbátorban A csirke már konyhakész, mire a szalag végére ér Fotók: a szerző Kovács Éva Nyírbátor (KM) - A próba- gyártás megkezdődött, a nyír­bátori Agroliget Kft. biogáz- és baromfifeldolgozó üzemét a tervek szerint október első napjaiban ünnepélyes keretek között adják át rendeltetésé­nek, ezt követően teljes gőz­zel indulhat meg a termelés. A város szélén található üzem­be csak szigorú zsilipeken keresz­tül lehet bejutni. Hófehér csem­pék, hófehér falak, a legkorsze­rűbb gépek között folyik a mun­ka. A kampókon körbeforgó csir­kéket ügyes kezek veszik kezelés­be, a szalag végéről pedig már a » ............................ Üzemünk a 21. század technológiáját hordozza Petis Mihály ..............................................................W konyhakész áru kerül a ládákba, dobozokba. Próbaüzem- A próbaüzem alatt me­netközben fedezhetjük fel a hibá­kat, küszöbölhetjük ki az esetle­ges fennakadásokat - mondja dr. Petis Mihály, a beruházó Agroli­get Kft. igazgatója.- Izgatottan várjuk a kezdést, hiszen új üze­münk a 21-ik század technológiá­ját hordozza. Teljesítménye kez­detben háromezer csirke levágá­sára elegendő, maximális kapaci­tása pedig 25 ezer darab. A nem­zetközi piacokon egyre kevesebb fagyasztott csirkére van szükség, az előhűtött baromfi iránt azon­ban jelentősen növekszik a keres­let. Az előhűtött csirkék eltartha­tósága jelenleg három nap, a nyír­bátori üzemben feldolgozottaké azonban akár 15 nap is lehet, ami a piac, az eladhatóság szempont­jából rendkívül fontos szempont. Az Agroliget Kft. a feldolgozan­dó árukért a saját tenyésztésű csirke mellett más termelőkkel is keresi a kapcsolatot. Elsősorban a belföldi piacokat célozzák meg. A nyírbátori üzemben jelenleg közel negyvenen dolgoznak. A Munkaügyi Központ közreműkö­désével eddig összesen nyolcvan személyt tanítottak be erre a munkára, hogy a szükséges lét­szám, az utánpótlás mindig ren­delkezésre álljon. A költségekkel kapcsolatban Petis Mihálytól megtudtuk: a szükséges pénz negyven százalékát pályázati úton szerezték meg, ennek 10 százalé­ka ráadásul vissza nem téríten­dő támogatás. A ötlet megvalósításáról az el­nök a következőket mondja:- Amikor megnyertük a biogáz üzem építéséhez szükséges pályá­zatot, rögvest adódott a követke­ző, kézenfekvő feladat: egy olyan üzem építése, amely a biogázgyár­tás melléktermékeként keletkező meleg vizet hasznosítja. Azt kel­lett eldöntenünk, hogy kiöntjük, elpocsékoljuk, vagy ellenkezőleg, hasznosítjuk ezt a vizet. Mi az utóbbit választottuk, s mondha­tom, nem bántuk meg. Mivel a csirkenevelés a mi szövetkezetün­kben több évtizedes hagyomány, úgy gondoltuk, ezután nemcsak neveljük, de fel is dolgozzuk a ba­romfit, így a korábbinál sokkal nagyobb haszonra tehetünk szert. Fontos volt ugyanakkor, hogy ez­zel a foglalkoztatásban is nagyot léphetünk előre, hiszen a város­ban és térségében jelenleg a mun­kahelyek hiánya a legégetőbb probléma. Ha terveink valóra vál­nak, akkor öt éven belül 250 em­bernek tudunk munkát adni. A végtermék biotrágya- A legérdekesebb szempont az, hogy üzemünkben olyan hulladé­kok feldolgozására vagyunk képe­sek, amelynek a végterméke biotrágyaként hasznosítható. Ha ezt az eljárások során engedélyez­tetni tudjuk, további beruházás­ba kezdhetünk, amelynek eredmé­nyeképpen koncentrált hatóanya­gú biotrágyát gyárthatunk Nyír­bátorban. Mindez pedig azért je­lentene rendkívüli előrelépést, mert az úgynevezett biogaz­dálkodás egyik jelenlegi legna­gyobb problémája, hogy nem elég hatékony, emiatt pedig rendkívül drága is. A nyírbátori biogázüzem és a baromfifeldolgozó megálmodói ma már azt tervezik, hogy amennyiben kísérleteik sikerrel járnak, ezer hektár intenzív zöld­ségtermesztésbe fognak. Gazdálkodók haszna Ennek hasznát azok az ötven- száz hektáron gazdálkodó embe­rek vehetik, akik valamikor a ré­gi típusú szövetkezetek háztáji gazdaságaiban dolgoztak, ismerik a gazdálkodás, a mezőgazdaság alapjait, s akik ezáltal újra biz­tos megélhetéshez juthatnak. Mindent hasznosítanak A biogázüzem három fontos célt szolgál. Elsőként a kör­nyezetvédelmi szempontokat, azokat az elvárásokat, ame­lyeknek ma már a világ min­den pontján meg kell felelni, s amelyeket az európai uniós csatlakozás után tőlünk is szi­gorúan megkövetelnek majd. A nyírbátori szövetkezetben jelentős a szarvasmarhate­nyésztés, ami az egyik leg- szennyezőbb ágazat, hiszen több tízezer tonnányi hulla­dék, a mai szempontok szerint ráadásul veszélyes hulladék keletkezik. Akármilyen gon­dos a felhasználás, körültekin­tő a kezelés, ezek az anyagok hosszú távon mégis károsak a környezetre. A biogázüzem lét­rejöttével ráadásul a trágya er­jedésénél keletkező gáz is hasznosul. További fontos szempont, hogy a feldolgozott hulladékból energiát nyernek, amely végül az egész ágazatot működteti. Nagyobb figyelem az SM-re Igyekeztek a közvéleményt tájékoztatni ELETKEPEK Amerika, Amerika! Bállá László Ez a legénykori barátom, Viktor, festő volt és szép sike­rekkel indult a pályán. Csak­hogy később ecset helyett in­kább a pálinkáspoharat vette a kezébe, és az alkotók érték­rendjében egyre lejjebb csú­szott. Azután más városba ke­rült, s alig lehetett hallani ró­la, habár a tárlatokon fölbuk­kant néha egy-egy eléggé gyat­ra festménye. Ügy hírlett, na­gyon nehezen él. Különben úgy látszott, kerüli velem a találko­zást: kellemetlen neki, hogy alig vitte valamire. Annál jobban meglepett, mi­kor egyszer összetalálkoztunk, s ő széles mosollyal, karját ki­tárva jött felém, és lelkendez­ve újságolta, hogy most aztán fölkapaszkodott Fortuna isten- asszony szekerére. Vége a szű- kölködésnek, megalázkodásnak a kiállítások zsűrije előtt. Füg­getlen, híres ember lesz. Mert hát akadt egy gyermekkori jó pajtás, aki régesrég kivándorolt Amerikába, ott gazdag gyártu­lajdonos lett belőle, s most eszé­be jutott a régi barát. Útikölt­séget küldött Viktornak: Men­jen ki hozzá Amerikába, majd ott belőle is lesz valaki. Viktor tele is volt tervekkel. Majd előadásokat tart odakinn az európai festészetről... Mikor ellene vetettem, hogy nem is tud angolul, nem jött zavar­ba, tolmácsot fogad. És nyit majd New Yorkban egy euró­pai típusú művészpresszót. Ez ott újdonság lesz. Tódulni fog­nak a vendégek. Azután jó ideig nem láttam. Úgy gondoltam: rég átrepült az óceánon, s igencsak meg­lepett, mikor pár évre rá összeakadtam vele. Rosszked­vű volt. Mint mondta: azért jött be a megyeszékhelyre, hogy besírja egy képét a leg­közelebbi kiállításra. Nagyot néztem. És Amerika? - kérdeztem. - Az előadások? A művészpresszó? - Lehangolva mondta el, hogy az útiköltség bizony elúszott. „Tudod, egy do­bozban tartottam azt a nagy ha­lom százdollárost. Hanem egy­szer nagyon megszorultam. Meg pokolian meg is szomjaz­tam, ittam volna valamit. Gon­doltam: miért ne váltanám be az egyik bankjegyet? Hisz a ba­rátom a pénzt biztosan tartalék­kal küldte, nem fog ez a szá­zas hiányozni. Később elvettem még egy százast, azután hozzá­nyúltam megint és megint. Valahogy belémbújt az ör­dög: nem tudtam megállni, hogy ott az a sok pénz, én meg nyomorgok. Közben a dollárok úgy megfogyatkoz­tak, hogy rájöttem: repülőjegy már úgysem lesz belőlük, hát nyugodt szívvel elköltöttem az utolsó zöld bankót is. Hej, Amerika, Amerika! - sóhaj­tott, majd kifakadt: - Az ördög vinné el az én amerikai gyá­ros barátomat! Csak hamis il­lúziókat keltett bennem! Nyíregyháza (KM) - Még vasárnapig tart az az orszá­gos kampány, melynek célja a közvélemény tájékoztatása egy mind gyakoribb autoimun betegségről, a sclerosis multi- plex-ről (SM). A helyi és megyei, valamint a regionális rendezvényeken igye­keztek az emberek figyelmét fel­hívni a betegségre, a hazai ellá­tás sajátosságaira. Szeptember 10-én az sclerosis multiplex-hét keretében a nyír­egyházi betegek klubja is szerve­zett egy rendkívül érdekes talál­kozót, melyen előadást tartott dr. Diószeghy Péter neurológus, osz­tályvezető fő­orvos az auto­imun beteg­séggel járó problémákról. Sokak érdek­lődését felkel­tették Vámosi Istvánná szak­gyógytornász értékes jó ta­nácsai is. Tu- kacs István Nyíregyháza alpolgármes­tere a moz­gáskorlátozottak teljes értékű éle­téért tett önkormányzati lépése­ket ismertette. Aranylakodalom. Ötven évvel ezelőtt, szeptember 6-án | esküdött egymásnak örök hűséget Nyíregyházán Kaisler Zol- j tán és Nagy Irén. A megyeszékhelyen élő házaspárt arany la­kodalma alkalmából családja köszöntötte Fotó: amatőr Ebéd mellé Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@inform.hu NÉZŐPONT j‘ J J J J J J j JTJ J J j’ J JJJJ j j J J J j j j j j J J j J'J'Jj j j' J j J J J J J * Dr. Diószeghy Pé­ter az SM-esek- nek beszél az SM-ről

Next

/
Thumbnails
Contents