Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-12 / 213. szám
Rajz: Ferter János 2002. szeptember 12., csütörtök HÁTTÉR / 3 0 Jogásznapok. A Magyar Jogász Egylet megyei szervezete szeptember 13-14- én rendezi meg az V. Sóstói Jogásznapokat. Péntek délután dr. Sárközi Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke, szombaton dr. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője és dr. Bíró György tanszék- vezető egyetemi tanár tart előadást. 0 Nyílt nap. A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium szeptember 24-én délután kettőtől öt óráig nyílt napot tart a 8. osztályos diákok és szüleik részére a jövő tanév beiskolázási lehetőségeiről. 0 Emlőszűrés. E hónapban a nyíregyházi Mammográfiás Szűrőállomásra várják Balsa, Szabolcs, Tímár, Tiszabercel, Paszab és Kótaj 45-65 éves hölgy lakosait. NÉZŐPONT Szélhámosok kíméljenek! Dankő Mihály Egyfajta jelenség ma már az, amire most éppen egy szatmári község szolgáltat példát. (Elnézést kérve az általam is nagy- rabecsült település ez ügyben érintetlen lakóitól.) Lapunk olvasói rovatában gyakran közlünk segélykérő sorokat. Utolsó mentsvár ez. A pironkodva leírt szavak, a sza- badkozások, azt mutatják, sokan kerültek, s kerülnek önhibájukon kívül végveszélybe. Édesapák és édesanyák, akik még a megélhetéshez szükséges alapfeltételeket sem tudják előteremteni családjuknak. A tartozások miatt kikapcsolják az áramot, nem jut az asztalra kenyér... De a gonddal, a bajjal visszaélni, esetleg rájátszani, nem illik! A tapasztalat az - bár az utóbbi időben, talán a környezetünket sújtó katasztrófák miatt csökkent - a megható és szívszorító szavak felébresztik az adakozókedvet. Feleslegessé vált eszközök, ruhaneműk ajándékozása mellett, kinyílnak a pénztárcák is. Érezhető sokszor, nem azok adnak, akik a bőség zavarával küzdenek, inkább a lelkigazdagok, az erős empatikus képességgel rendelkezők igyekeznek segíteni. Az adakozók közé tartozik egy nyíregyházi nyugdíjas tanár is. Ő, ha búról, bánatról olvas, biztosan elsőként kéri a nevet, és már utalja is a tízezer forintot. Sokszor még köszönetét sem kap érte. „Megtehetem, már nekünk nem kell olyan sok! - érvel. - Nem nagy összeg, de lehet, hogy életet ment!" Csakhogy Uszkával megjárta. Egyre másra érkeznek a fájdalmasabbnál fájdalmasabb, az életüket sötét színben feltüntető írások. Tanár bácsi lelkiismerete pedig nem engedi meg, hogy ne segítsen. Pedig, már számára is hihetetlen, hogy ennyi súlyos anyagi helyzetben élő család lenne a községben. Nem! Valószínűbb - s amit uszkai jelenségnek neveztem - jó néhány ember „fejőstehénnek" nézi az önzetlen adakozót. S amolyan próba szerencse, hazugságokkal teli levelet írnak neki. Aztán, amikor bejött a dolog, újabb rokonnak, ismerősnek adják tovább a nevét, címét. Pedig a segítséggel élni, és visszaélni, nem ugyanaz. Magyaros kiszolgálás A legtöbben hétévesen válnak iskelaéretté Már nem elég az, ha valakinek csak ötösei vannak, a dicséretek számából is versenyt űznek Nem szabad riogatni a kisdiákot a szigorú pedagógus képével Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza (KM) - Minden kezdet nehéz, viszont az iskolakezdetnek speciális nehézségei vannak. Nehéz elképzelni, hogy mindenkinek könnyen megy a beilleszkedés... Beilleszkedési zavarok, magatartás-problémás gyermekek, iskolafóbia és teljesítményszorongás - többek között ezek a kulcsszavak is felvetődtek abban a gondolatmenetben, amelyet dr. Figula Erika pszichológus, főiskolai docens fejtett ki a lapunk iskolakezdési akciója éppen aktuális részében. Ódzkodás, befogadás- Közvetlenül az iskolákban szerezhettem a tapasztalatokat, ugyanis az elmúlt években az egyéb elfoglaltságaim mellett Demecserben és Ibrányban látom el a pedagógiai szakszolgálat keretében a nevelési tanácsadói teendőket. Korábban a távolságtartás és az ódzkodás volt a jellemző, ám idővel elfogadtak, befogadtak bennünket. Miután bekerült köztudatba a lehetőség, a gyermekek, a szülők és a tanárok is felkeresnek a problémáikkal és az észrevételeikkel. Bejön hozzánk a gyermek, ha gondja van a tanárral, vagy a tanulással, ha pszichés, szorongásos zavarokkal küzd. Manapság már a pszichológus jelen van a sorozáson, az utánképzésen és például a munkaerő-kiválasztásnál is. Amennyiben ezt a tényt elfogadja a felnőtt, a gyermek is azonosul vele, és emiatt nem csúfolják, gúnyolják egymást. Ha problémás a gyerek- Iskolaérettségi vizsgálatokat végzünk azoknál a problémás gyermekeknél, akiknél az óvoda- pedagógus nem tudja eldönteni, hogy mehetnek-e az első osztályba. Ez összefüggésbe hozható a lelkiállapottal, a tudáslemaradással, illetve a szociális éretlenséggel, ami például a játékosságban is megnyilvánulhat. Az utóbbi időszakban már nem kell sokáig győzködni a szülőket azért, hogy közös érdekből tartsák vissza a gyermeket, a tapasztalatunk szerint a legtöbben hétévesen válnak iskolaéretté. Persze, a kisebb településeken nehezebb szót érteni a szülőkkel, ott szégyenként fogják fel, amennyiben visszamarad a gyermek, általában úgy reagálnak: „Hát, nem hülye az én gyermekem...” Nem erről van szó, csak éppen játékos, azaz nem figyel, nem koncentrál, nem lehet lekötni, ebből aztán kialakulhat a magatartásprobléma. Ha valaki iskolaéretlenül kerül be a padba, az tanulási zavarokat is szül. Találkozunk iskolafóbiával, amikor a gyermek nem szeret tanulni, és egyszerűen nem akarja elfogadni, hogy márpedig neki iskolába kell járnia. Nagy traumát okozhat az első osztályosoknál az, ha a jóbarát az óvodában marad. Ez főleg városi jelenség, falun közelebb vannak egymáshoz a gyermekek. Nagy a követelmény- Rengeteget számít a pedagógus személyisége a beilleszkedéskor is. A pozitív visszajelzéssel, a mosollyal szimpátiát lehet kialakítani. Fontos, hogy miként készíti fel a szülő a gyermeket, nem szabad mumusként beállítani a tanítót, hiszen az szorongást okozhat. A „Majd megtudod az iskolában!’’-jellegű fenyegetésekkel nehezen lehet feloldódni. Nem szabad riogatni a kisdiákot a szigorú pedagógus képével. A szülői háttér abból a szempontból is lényeges, hogy mennyire önállósította, készítette fel a gyermekét az iskolára, ugyanis az egyébként is szorongok szorongóbbakká válhatnak, ami agresszivitást vagy visszahúzódást eredményezhet. Lehet még fokozni?- A nagyobbaknál tanulási problémák jelentkezhetnek. Nem cserélnék a középiskolásokkal, ugyanis nagy az elvárás, a követelmény, és ez neurotizálhat- ja őket. Elérkeztünk oda, hogy már nem elég az, ha valaki ötös, a dicséretek számából is versenyt űznek. Rejtély, hogy hol van ennek a folyamatnak a vége, meddig lehet mindezt fokozni. A felső tagozatosok kritikusan látják a szülőket, főleg a 7-8. osztályosoknál fellépnek a Fotó: Balázs Attila párkapcsolati problémák is. Munkánk során gyakran szembesülünk pszichoszomatikus tünetekkel (hányinger, gyomorfájás, éjszakai ágybavizelés...), a feltáráson túl terápiát is végzünk. Ez közös munkát igényel a szülőkkel, de gyakran a pedagógusra hárítják a felelősséget, pedig az együttműködéssel hamarabb eredményeket lehet elérni.- A pedagógusok körében két csoportot különböztetek meg: akiknek vannak problémáik (a tanítványaikkal vagy önmagukkal), illetve akiknek nincs gondjuk (ezek a számomra „gyanúsak”...). Korábban presztízsveszteségként fogták fel, ha pszichológus avatkozott a munkájukba, de ma már elfogadják, hogy ez egy csapatmunka, és közös erővel igyekszünk megoldani a felmerülő problémákat. Különbözünk egymástól „A pszichológusok már régen megállapították, hogy az emberek minden lényeges és lényegtelen vonásukban, személyiségjegyeikben és ezek összhatásaként életvitelükben, magatartásukban és természetesen morfológiai megjelenésükben igen nagy mértékben különböznek egymástól. Nem lehet ez másként a tanulással kapcsolatos adottságok, képességek és attitűdök körében sem. A tanulók közti különbségek biológiai, pszichológiai és szociológiai jellegűek. Valamennyi különbség genezise az öröklésre, valamint a szocializáció során szerzett és tanult tapasztalatokra, de valójában e két alapvető és meghatározó ok közös hatására vezethető vissza.” (Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek) MEGKÉRDEZTÜK: MILYENEK AZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSAITOK? ‘jjjjjjjjjj yjj j j j j j j j j'jjjj'j jjjjjjjjjjjjj j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j- j j j j j j j j j j j jjjjjjjjjj R eggelente könnyen fogyasztható és emészthető étellel, itallal kezdem a napot, ami többnyire müzli, szendvics és kakaó. Mivel röplabdázom, vigyázni kell a súlyomra, nem mindegy, hogy mit és mennyit eszem. Viszek magammal reggelit otthonról, viszont az ebédet az iskolában rendeltük meg, amiből különösen a levesek laktatóak. Szalai Gabriella, tanuló G yakran nyitok Corn- flakes-szel: hamar el lehet készíteni, finom, és jól kezdődik a nap. Utána még egy Túró Rudi is előkerül a hűtőhői. Biztos, ami biztos, otthon csomagolnak nekem szendvicset, az a tízóraim. Mivel kézilabdázók és focizom, arra ügyelek, hogy ne teli hassal menjek az edzésekre. Általában egy pohár tejet iszom lefekvés előtt. Lombár Gergő, tanuló Á ltalában nincs nagy étvágyam, kibírom úgy is, hogy éppen üres a hasam. Reggel beérem a vajas kenyérrel, hozzá kakaót vagy éppen teát iszom. Bár hozok otthonról előre elkészített harapnivalót, előfordul, hogy megéhezem, és veszek valamit a szünetben a büfében. Egyébként elég sok a különórám, nem sok idő jut az evésre. Dán Anna, tanuló G ofri és kukoricapehely - ez a két kedvenc reggelim otthon, amiket sokféleképpen ízesítek. Ritkán előfordul, hogy elalszom, akkor a nagy rohanásban csak néhány falatra jut idő. Egy croissant vagy egy joghurt elég ahhoz, hogy ne korogjon a hasam. Amúgy nálam nincs jelentősége az evésnek, ha kell, vissza tudom magam fogni... González Marcell, tanuló A nyukám csomagol reggelit, amit az iskolai szünetben elfogyasztok. A zeneiskola és a sportolás miatt nem mindig tudok ebédelni, olyankor marad a vacsora... Nagy a folyadékigényem, volt olyan nap, hogy négy és fél liter folyadékot ittam. Este hét után már nem nagyon szoktam enni, ehelyett inkább a szomjúságomat csillapítom. Birtok Lili, tanuló
