Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

2002. augusztus 6., kedd KfttetwM&oyarorsiág HÁTTÉR /3 0 Véradás. Ma Nyírlugoson, a polgár- mesteri hivatalban 12.30-16.30 között, a kékesei orvosi rendelőben 8-tól 13 óráig, Csaholcon pedig délelőtt a mű­velődési házban lesz véradás. 0 Olcsó vásár. A Vöröskereszt nyíregy­házi (Malom u. 3.) székházában ma és holnap 9-től 16 óráig új és használt ruházati termékekből akciós vásárt szerveznek. A bevételből a megyénkbe- li beteg gyerekek nyári táboroztatását támogatják majd. NÉZŐPONT Oldó szer Szőke Judit A szenvedélybetegségek ellen csak szenvedélyesen lehet küzdeni. A rend­szerváltás időszakától az addig tabutéma drog slágerré lépett elő. Egyre-másra sza­porodtak a harci koncepciók, hivatásos és civil posztok születtek, az állami és a po­litikai rendszerek hadüzeneteire azonban a gátlástalanul egyre terjengő narkópiac makacs virágzása volt az egyetlen válasz. Mígnem három éve életbe lépett Európa legszigorúbb, csak a nulla grammot nem büntető drogtörvénye, amit - úgy hírlik - enyhíteni szándékoznak. A tervezet a szakembereket is megosztja. Nem beszél­ve a közvéleményről! Az Igazságügyi Minisztérium szerint nem büntetni, hanem elvonókúrára kell küldeni azokat, akiknél csekély mennyi­ségű szert találnak. Szó nincs arról, hogy legalizálnák a könnyű anyagokat... Vita van a csekély mennyiség fogalmán, s di­lemma a könnyű drogok iránti megértés is. Egyesek csak ezeket tekintik kapudro­goknak, míg mások a kávét és a cigaret­tát, az alkoholt is belépőnek tartják az „új dimenzióhoz". Csakhogy míg ezeken az államnak bőséges közvetlen haszna van, addig a füves cigi eladása révén kizárólag a gyár­tók, a kereskedők lesznek dúsgazdagok (ezerszázalékos a haszon). - A fiatalok egy-egy hétvégén 50-100 millió forintot költenek e különösen káros szenvedélyre. Van, aki úgy véli: muszáj oldani a „szer- telenítő" jogszabályt, és nem kell attól tartani, hogy kriminálissá válhat majd a módosítás, ugyanis a beszerzési bűnözés csak a súlyos függőknél jelentős. Ritka, hogy a kipróbálás utáni vágy lopásra késztessen valakit. t^Áa hazánkban 35-50 ezerre becsülik a kábítószerbetegek számát, közülük va­lamivel több mint tízezren folyamatos or­vosi kezelés alatt állnak. Valamennyi tele­pülés diszkójában, szórakozóhelyén be­szerezhető valamilyen drog. A szintetiku­sak teakonyhában elkészíthetők nagy be­fektetés és vegyészmérnöki diploma nél­kül. Ha valaki ráharap a csalira, lelki, anyagi és szociális tényezők gondoskod­nak arról, hogy a csapda be is záruljon. A kábítószer hatalmas ellenfél. Nem lehet csak úgy kibabrálni vele. Bogarak az autószélvédőn Gyors szemléletváltást és új utakat sürget a környezetvédelem Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Nem valószínű, hogy valaki vizs­gálta volna már, miért kenő- dik szét az autók szélvédőjén több bogár Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Ér­dekes következtetésekből pe­dig nem lenne hiány. J5 5 A fenti, nem éppen tudomá- * nyos megfigyelés egyik legéke- f sebb bizonyítéka annak, hogy “ nálunk még telített a bioszféra, | s e természetes állapot megőrzé- % sére az elmúlt években fokozott ^ erőfeszítések szemtanúi lehet­tünk s lehetünk. Ám nem biztos, hogy az Európai Unió által tá­masztott követelmények betartá­sára is törekedve mindig átgon­dolt intézkedéseket hozunk. Sőt! Egyes szakvélemények egyene­sen borúlátóan ítélik meg a nagy igyekezet közepette tett lépések esetleges következményeit.- A megkérdezett emberek meghatározó többsége az életszín­vonal emelkedésében, a gazdaság fejlődésében és a környezet álla­potában egyaránt kedvező válto­zást vár az uniós csatlakozástól. Kevesen gondolják végig azt, hogy világunkra egyelőre az a jel­lemző: ahol a gazdasági mutatók jobbak, ott a természet értékei fo­kozott veszélynek vannak kitéve. Kevesekben tudatosul ez az el­lentmondás, vagyis az, hogy az ugrásszerűen fejlődő gazdaság ko­moly veszélyforrásokat is rejt magában - figyelmeztet dr. Kere­kes Sándor, a budapesti Közgaz­daságtudományi és Államigazga­tási Egyetem Környezetgazdálko­dási Tanszékének vezetője. Bizonytalan jóslat Elmondása szerint Magyaror­szágon is jócskán előfordulnak szemmel látható környezetvédel­mi problémák, de ezek többsége pillanatnyilag kezelhető. Az el­múlt egy-másfél évtizedben elin­dított fejlesztések azonban már olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek végét nehéz lenne megjósolni. A közműolló záródá­sa néven emlegetett jelenséggel az egyébként valóban szük­ségszerű infrastrukturális fej­lesztések elindítása óta szembe­sülünk. A korszerű hulladékgaz­dálkodás jelszavával például mo­dern hulladéktárolók épültek, az Európai Uniótól és az államtól kapott támogatások minimálisra csökkentették a beruházás költ­ségeit, de napjainkra már fejtö­rést okoz a kérdés: ki fogja fi­nanszírozni a fenntartást, a mű­ködtetést? A kistelepülések nagy gondjai miatt gyakorta tíz önkormányzat összefogásával sem lehet olyan közös szervezetet létrehozni, amely hatékonyan tudna üzemel­tetni mondjuk egy eleven iszapos szennyvíztisztító rendszert. Jóléti veszteségek Megemlíthető a csatornaháló­zat bővítése, amelyhez a rend­szerváltás óta rengeteg állami tá­mogatás párosult, de az üzemel­tetéshez hatékonysági számításo­kat már nem végeztek, s egyre markánsabban megmutatkozik: a korszerű rendszerek a kihaszná­latlanság miatt idővel egyre drá­gábbak lesznek. Ennek van egy olyan hatása is, hogy a környe­Kerekes Sándor Fotó: Nyéki Zsolt zetvédelmet megcélzó fejlesztések miatt a vidéki lakosság jelentős jóléti veszteségeket szenved el. A számok beszédesek: a kisebb települések lakói jövedelmük na­gyobb hányadát kell, hogy köz­műdíjakra fordítsák mint a na­gyobb városokban élők. Előbbiek 25-30 százalékról indulnak, a má­sik ellenpont az unió, ahol 5 szá­zalék körül mozog ez az arány. A rendszerváltástól eltelt időben sok település együtt valósított meg nagy infrastrukturális beru­házásokat, de itt-ott megkezdő­dött a küépés, mert drága a rend­szer és az emberek újra lerak­ják a búvárszivattyút és titokban emésztőgödröt ásnak. Ez persze veszélyes, mert a talajvizet to­vább szennyezzük és ellenőrizet­len forrásból kerül víz emberi fo­gyasztásra. Az uniós csatlakozáshoz szük­séges erőltetett menet kevés időt hagy az emberek szemléletváltá­sához és életkörülményeinek ja­vításához. Nem véletlen, hogy a világon a gazdasági és az infra­strukturális fejlesztések párhuza­mosan, egymással harmonizálva mentek végbe piaci igények ger­jesztette folyamat eredménye­ként. A mai magyar vidék lakói­nak többsége nem azért nem vál­lalja a különböző hálózatok, ve­zetékek rácsatlakozásához szük­séges kiadást, mert elszórakozza a pénzét. Egyszerűen égetőbb problémák kezelésére vannak kényszerítve az emberek vidéken. Eltűnő fajok Vagy vegyük például az autó­pályák ügyét: nagyon kellenek, ezt mi aztán tudjuk jól, harco­lunk is érte, s mint veszekedő óvodások a rajzlapon, úgy rajzol­juk egymásra az M3-as nyomvo­nalát. Nyugat-Európa eközben most eszmél rá: az autópályák­kal szigetekké szabdalták a bio­szférát, e szigeteken csökken a fajgazdagság, ami megmarad, an­nak is leromlik a genetikai álla­pota. A fenntartható fejlődést szem előtt tartva kritikus lehet a gazdaság, s ezen belül az inf­rastruktúra fejlesztése, még ha jelenleg környezetvédelmi célza­túnak tűnnek is. Összefüggő rendszerekben kell tehát gondol­kodni, s még inkább cselekedni. Közösségi ház Fülesden Fülesd (M. K. ) - A hétvégén összegyűlt Fü­lesd apraja-nagyja, hogy dr. Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnö­kének szalagvágását kö­vetően megtekintse a község legszebb új épü­letét. Az elnök emlékeztetett a szatmári gátszakadásra, az itteniek helytállására, a me­gye támogatására. Ezt köve­tően átadta a megyei köz­gyűlés zászlaját. Hangsú­lyozta: ezeréves várme­gyénk közigazgatási egység­ként a regionális gazdasági egységben is meghatározó lehet. Egyetlen olyan megye vagyunk, amely 3 országgal határos, s 5 megyéből adó­dik össze. Együtt van ten­nivalónk az itteni embere­kért. Falunapi előkészület Bányai Bálint polgármes­ter is felidézte a 2001-es ára­dást, s a kormány döntését: nemcsak a lakóépületeket kell felépíteni, helyreállíta­ni, de a sérült önkormány­zati épületeket is. A képvi­selő-testület döntése alapján egy közösségi ház felépíté­sét kérték. A megyei terü­leti főépítész, dr. Vincze Ist­ván nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy közel 40 milliós elképzelést valósít­hattak meg a fülesdiek. A TERKI-támogatásból közel 16 milliót, a Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság köz­ponti keretéből 17 milliót kaptak. A helyi önkor­mányzat saját erőt 7 milliót adott, az itt élők munkáját felajánlva. Sokszor huszon­ötén is segítettek, de tízen szinte minden alkalommal itt voltak. Nekik, de a ki­vitelezőnek is megköszönte, hogy a tervező Dobronyi István gondolatait ilyen színvonalasan valósították meg. A falunapon a kölesei is­kola pedagóguskórusa illet­ve a Mandala Dalszínház művészei szórakoztatták a ház közönségét. MEGKÉRDEZTÜK: SZENVED-E ÖN PARLAGFŰ-ALLERGIÁTÓL? N em szenvedek a par­lagfű-allergiától, és a családomban sincs ef­fajta megbetegedés, de már sokat hallottam ró­la. Eléggé szennyezett világban élünk, s ezek a hatások az immunrend­szert is legyengítik. Saj­nos, egyre több az aller­giás. Mindezt úgy lehet­ne megakadályozni, ha jobban figyelnének a környezetvédelemre, szennyezettség megszün­tetésére, a káros növé­nyek irtására. Mészáros Zsolt tanuló S okat hallottam már a parlagfű-allergiáról, de engem eddig elkerült. A parlagfű azért is ve­szélyes, mert nem lehet teljesen kiirtani. Arról nincsen információm, mennyire irtják, de min­den kellő intézkedést megtesznek. Az óvodá­sok között találkoztam már allergiás gyerekkel, bár nem mindegyik a parlagfűre érzékeny. Szenvednek tőle, hiszen nem lehet kellemes ál­landóan orrot fújni. Széles Judit óvónő N em vagyok allergiás semmire sem. Azt hiszem a szennyeződés a legnagyobb okozója az allergiás tüneteknek. Jobban kellene figyelni a környezet tisztítására, mert innen ered minden probléma. A növény irtá­sával meg lehetne előzni azt, hogy ez a sok ember minden évben küszköd­jön. Sajnos, nem nagyon figyelnek erre a problé­mára. Sokan parlagon hagyják földjeiket, nem irtják a növényeket. Szőke Zsolt vasutas A nővéremnél is meg­állapították, aller­giás valamire, és mint kiderült, pont az ablaka alatt nőtt egy parlagfű­csomó, amit azonnal kiirtottunk. Talán ha mindenki becsületesen irtaná, akkor várhatnák pozitív eredményeket. Szerintem azok a csalá­dok semmisítik meg ezt a növényt leginkább, ahol vannak erre érzé­kenyek, de máshol nem sokat törődnek ezzel a problémával. Rembeczki Réka tanuló L ányom régóta szen­ved ettől. Rendszere­sen szed gyógyszereket, amelyeknek elég borsos áruk van. A környezete sajnálja, de elfogadja, különösebb problémák nincsenek. A megoldás az lenne, ha mindenki rendesen irtaná a nö­vényt. Azt nem tudom, hogy milyen mértékű a védekezés, mert én bér­házban lakom, de úgy gondolom, mindenkinek a saját érdeke, hogy te­gyen ez ellen valamit. Pintér Jánosné konyhás I HÍREK Készül Csaholcon a csapadékvíz-elvezető csatorna Apa és fia Rajz: Ferter János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents