Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-03 / 180. szám

2002. augusztus 3., szombat Ketetürlfagyarország HÉTVÉGE /9 A szeretet festője Kovács Éva Tablné Erzsiké. így ismeri őt min­denki Nyírbátorban, s kevesen van­nak, akik úgy mennek el mellette, hogy ne szólítanák meg, ne mondaná­nak pár kedves mondatot neki. Tabiné Jenei Erzsébet Nyíregyházáról került Kislétára, majd férjhez • ment, s 1964 óta él Nyír­bátorban. Tanárként ment nyugdíjba, szinte az egész város ismeri, s ő is ismer szinte mindenkit.- Nagyon szeretem ezt a várost, szá­momra Nyírbátor gyönyörű. Majd’ négy évtizednyi tanítás után mentem nyugdíj­ba, s azt mondhatom, jó érzés pedagógus­ként egy helyen megöregedni. Tízet nem tudok úgy lépni, hogy ne találkoznék egy­kori tanítványokkal, azok szüleivel, s a be­szélgetésekből érzem: megbecsülnek és sze­retnek. így vagyok ezzel én is, joggal mondhatom hát, jól érzem itt magam. Tabi Ezsikét persze nemcsak egykori ta­nítványai, hanem a megye művészetked­velői is igen jól ismerik. Olyan ember ő, akinek - ahogy mondani szokták - a lei­kéből, a szívéből szól a téma, akinek a sze­retet, a szép iránti maradéktalan tisztelet vezeti a kezét. Rajzszakos tanárként ala­pító tagja volt annak a Pedagógus Képző- művészeti Stúdiónak, amelynek magvát Makrai Zsuzsa vetette el, s aki mindmáig lelke, motorja ennek a csapatnak. Kezdetben a rajztanárok szakmai to­vábbképzése volt az alapítók célja, mára azonban igencsak kinőtték ezeket a kere­teket, és a tagok legjobbjai a művészet szinte minden ágába belekóstolva saját képzőművészeti tevékenységüket is fej­leszthetik. Egy kedvenc motívum Fotó: amatőr- Máig nem tudom megmondani, a fes­tést vagy a tűzzománcot szeretem-e jobban - mondja Erzsiké, aki azt vallja, rajztanár­ként csakis úgy lehet a gyermekeket taní­tani, ha maga a tanító maximálisan tisz­tában van a rajzolás alapjaival, vala­mennyi szakmai tudnivalóval. Arra a kér­désre, hogy végül a festés mellett miért vá­lasztotta a tűzzománcot, egyetlen perc gon­dolkodás nélkül mondja:- Megtetszett az új anyag és az új tech­nika, amelyeket abszolút alkalmasnak ta­láltam a mondanivaló újfajta megfogalma­zására, ami az eddigitől eltérő, egy egészen másféle látásmódot is megkövetelt. A fes­tészetben Bodó Károlytól, a tűzzománcról Morelli Edittől és Józsa János művészek­től tanultam a legtöbbet. S hogy milyen témákat kedvel leginkább Tabi Erzsiké? Aki ismeri a munkáit, tudja: csakis olyanokat, amelyekkel mondanivalóját, művészi üzenetét leginkább kifejezheti. Amint fogalmaz: számára a természet tál­cán kínálja a témát. Szívesen .és gyakorta fest virágokat. A szeretetet és összetarto­zást az anya és gyermeke ölelésével ábrá­zolja. A szenvedő Krisztusait körülragyog­ja a megdicsőülés. Természetesen nem ma­radhatnak ki szeretett városának, Nyír­bátornak műemlékei, amelyek közül mos­tanra szinte valamennyit vászonra, illet­ve tűzzománcra álmodta.- A középutat szeretem. Arra törekszem, hogy sokan megértsék amit mondani aka­rok. Igaz, szeretem a modemet is, amiről azt vallom: nagyon kell tudni a művész­nek ahhoz, hogy munkája művészet le­gyen. Ilyen szempontból most szerencsés idők járnak, hiszen a művészet minden váll faja, stílusa megjelenik, s a munka et­től egyszerre könnyű és rendkívül nehéz. Igaz, nincs nagy jelentősége annak, milyen idők járnak. En a legnehezebb időkben sem tudom kihagyni, hogy alkossak, hi­szen ez számomra nem munka, sokkal in­kább kikapcsolódás. Erzsiké három felnőtt gyermek anyu­kája, s két imádott unoka boldog nagyma­májaként érzi teljesnek, boldognak életét. Nagy kincsünk a megújuló energiaforrás A nap, a szél, a víz, a biomassza és a föld mélye egyaránt hasznosítási lehetőségeket kínál Fotő: Balázs Attila Göőz Lajos Az Európai Unió energeti­kai programja azt írja elő, hogy 2010-re a közösség or­szágaiban 12 százalék kell le­gyen a megújuló energiahor­dozók részaránya, vagyis a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza és a geotermikus energia. Erre vonatkozóan tavaly de­cemberben az EU-parlament ho­zott még egy döntést: a megúju­ló energiaforrásokból termelt vü- lamos áram arányát 22 százalék fölé kell emelni 2010-re. Magyarországon ma ez az arány 0,5 fél százalék. A tervezett arányoknál fonto­sak az politikai szempontok: így a környezetvédelmi, foglalkozta­tási, az agrárgazdasági. Sajnos, ma még igaz: sok helyen ezek az említett megújuló energiafor­rások nem tudják helyettesíteni a hagyományos foszilis energia- forrásokat, de az is tény, hogy az arányt jelentősen lehetne csök­kenteni. Hazánkban különösen fontos lenne, hogy az üzleti vonatkozá­sokat, a szabad kereskedelmi szempontokat is érvényesítse a magyar energiapolitika, ugyan­akkor az energia-takarékosság mellett az energia-hatékonyságot is növelni tudja. A megújuló energiaforrások területén ki kel­lett dolgozni egy cselekvési prog­ramot, és támogatni szükséges a lakosság energia-megtakarítá­si szándékait. Főleg a szigetelé­si jellegű feladatokra (falak szi­getelése, nyílászárók cseréje, stb.) adott támogatás kamatozó, de lehetőségeket rejt a távhőszol­gáltatás korszerűsítése is.Termé- szetesen az ország pénzügyi helyzete nagymértékben befolyá­solja a megújuló energiaforrások felhasználását. Magyarországon jelenleg a megújuló energiafor­rások százalékarányában a tűzi­fa van első helyen (72,5%), ame­lyet a geotermikus energia (11%), és a vízenergia hasznosí­tása követ, utóbbiban Európában a legutolsó helyen vagyunk (1,9%). A villamosenergia-terme- lésre a többi megújuló energiát nagyon csekély mértékben tud­juk hasznosítani, így például a szolár villamos panelek kismér­tékben terjedtek el, és még olyan drágák, hogy nálunk nem lehet gazdaságosan alkalmazni. A nö­vényi hulladékok - biomassza - mintegy 11, a napenergia 0,15 százalékot jelentenek a teljes energiatermelésben. A kommu­nális szemétégetésből, a szenny­vízből, a biogázból mintegy 2,75 százalék származik. Hogyan le­hetne változtatni ezen a képen? Magyarország számára világvi­szonylatban is páratlanul kedve­ző adottságok vannak a mezőgaz­dasági termelésre, hiszen kevés olyan állam van, ahol olyan nagy százalékban megművelhető a terület, mint nálunk. Ezért a biomassza, a mezőgazdasági mel­léktermékek, energetikai növé­nyek, energiaerdők hasznosítá­sában tudnánk jelentős eredmé­nyeket elérni. A geotermikus energia, a szélenergia, a viz- és a napenergia hasznosításának te­rületén is lehetne fejleszteni, de ott már nagyobb állami támoga­tást kellene adni. Támogatás szükséges A támogatások nagyon jelen­tős mértékben befolyásolják ezt a területet. Kialakult az energia­takarékossági pályázati rend­szer, vissza nem térítendő támo­gatást is ad az állam. A megúju­ló energiaforrások hasznosítása esetében a beadott pályázatok­nak több mint felét, támogatta az Családi szélerőmű Hollandiában állam. Az érdeklődés nagy. 2001- ben a Széchenyi-tervvel ezek a pályázati támogatási rendszerek egységesültek, az energiatakaré­kossági keret kétmilliárd forint­ra emelkedett, ami óriási válto­zás. A lakóépületek energiataka­rékos felújításának támogatása külön hárommilliárd forint. Az új kormányzat is támogatja a terveket, hiszen ez az egész or­szágnak az érdeke, az európai csatlakozásnak is fontos szem­pontja. Csekély növekedést észlelhe­tünk a napkollektorok által ter­melt hőenergetikai értékelnél, a növekedés mintegy négy száza­lékos. Vannak a biomassza hasz­nosítására is jó kezdeményezé­sek, és elég jelentős változások is. Csak egyetlen példa: a Borsod megyei Berentei Villamos Erő­mű Magyarországon az első olyan erőmű, amely a Bükki Er­dőgazdaság fakészleteiből a tüze­lésnél forgácsot használ fel a vil­lamos áram előállítására. Egyelőre meghatározott arány­ban keverik a fát a szénnel, és így állítanak elő villamos ára­mot. Jelenleg 70-80 ezer tonna fűrészport, faforgácsot égetnek el évente az erőműben, szénporral keverve nagyon jó hatásfokkal tudják hasznosítani, lényegesen jobbal, mint az egyéni háztartá­sokban. E területen lehet első­sorban eredményt elérni, hiszen a tűzifa is megújuló energiafor­rás (az országos évi növek­mény pedig jóval nagyobb, mint amennyit felhasználunk). Nyíregyházán az önkormány­zat segítőkészen támogatja a kor­szerű energiatermelést, felhasz­nálást. Közismert: a megyeszék­hely külterületén épülhet fel ha­zánk egyik szélerőműparkja, amelynek megépítéséhez a köz­gyűlés már elvi támogatását ad­ta. Az itteni sikerek nagy lendü­letet adhatnának a megye más ré­szének hasonló fejlesztéseihez is. Névjegy Dr. Göőz Lajos geográfus, a földrajztudomány kandidátusa Született: Ózd, 1928. augusztus 21. Tanulmányai: 1948-50: Pedagógiai Főiskola, 1951-52: ELTE Munkahelyei: 1960-73: Geofizikai Kutató Vál­lalat, 1973-95: tanár a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, 1994-97: a Wolverhamptoni Egyetem vendégprofesszora; több ízben szakértő Kínában, Japánban. Kutatási területe: Északkelet-Magyarország természeti erőforrá­sai, főként a megújuló energiák Főbb művel: Csillagászati földrajzi gyakorlatok (1977); Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai (1998) Hobbija: ásványgyűjtés, csillagászat A mérnökből lett menedzser Marik Sándor Idén is megrendezi Nyír­egyházán a Humán-Net Ala­pítvány nyárvégi felkészítő tanfolyamát, amely évek óta főként az utolsó éves vagy frissen végzett főiskolások, egyetemisták körében nép­szerű. Augusztus utolsó hetében szakértők mutatják be, hogyan kell elkészíteni egy jó pályáza­tot, modern szakmai önéletraj­zot, felkészülni egy felvételi be­szélgetésre, kiválasztani egy gya­korlati szempontból is értékes diplomamunka-témát. S nem utolsósorban találkozni lehet nagyvállalatok vezetőivel, akik „a másik oldal” szemszögéből vi­lágítják meg a munka világát, igényeit. E találkozók egyik fő szervezője a közgazdasági isme­retekkel is felvértezett mérnök, Kakukné Katona Ágnes, az ala­pítvány ügyvezetője, aki legtöbb­ször a háttérben marad, inkább másokat beszéltet, holott maga többször átélte mindazt, ami egy végzős diplomásra vár első mun­kahelyén. Most őt kérdeztük. Könyvek között nőtt fel - szü­lei közismert pedagógusok, a ma­gyar nyelv és irodalom tanárai Nyíregyházán.- Természetesnek tűnt, hogy folytatom a hagyományt, ma­gyar-angol szakos tanárnak ké­szültem - eleveníti fel saját érett­ségi utáni terveit. Az élet azon­ban alaposan megváltoztatta az eredeti elképzelést. Első egyete­mi diplomáján ez áll: termelési rendszerszervező mérnök. Talán ez az első „váltás”, majd a későb­bi pályamódosítások is közreját­szottak abban, hogy feladatot, ve­zető szerepet vállalt a Humán- Net Alapítvány munkájában.- A kilencvenes évek közepén néhányan arra vállalkoztunk, hogy segítünk az egyetemet, fő­iskolát végzett szabolcsi fiatalok­nak a hazatérésben, az itthoni munkavállalásban - folytatja. - Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy éppen azok a tehetséges, képzett diplomások nem jöttek vissza dolgozni a megyébe, akikre kü­lönösen nagy szükség lett volna. Szellemi központ- Ezért már az egyetemeken, főiskolákon felvettük a kapcso­latot a végzősökkel, szakdolgoza­ti témákat ajánlottunk, beszélge­téseket kezdeményeztünk szá­mukra gazdasági vezetőkkel, erő­sítettük a megyei kapcsolat szá­lait, közös programokat szervez­tek az egyetemi székhelyeken és Nyíregyházán, elhelyezkedési le­hetőségeket ajánlottunk. Ennek híre ment és egész kis szellemi központ alakult az alapítvány körül. Később a nyíregyházi főisko­lák diákjai is felfedezték a lehe­tőséget: értelmes diplomamunka- tippeket kaphatnak, segítséget a kapcsolatépítésben, pályázatírás­ban. Mindezeket az alapítvány ügyvezetőjeként folyamatosan szervezni, gondozni kell, kapcso­latot tartani az alapítók képvise­lőivel, gazdasági és megyei veze­tőkkel - és pénzt is szerezni az alapítvány működéséhez. Kakukné Katona Ágnes ezek­ben személyes életének tapaszta­latait is jól hasznosítja. Friss mérnöki diplomájával hazajött szülővárosába; meg sem fordult a fejében, hogy másutt dolgoz­zon. A Taurus gumigyárban kez­dett - mint mondja - egy nagyon jó csapatban, ahol öt évig dolgo­zott. Aztán váltott: egy szerve­zési és számítástechnikai céghez szegődött - akkoriban indult a számítógépes szakma karrierje, s fiatal szakemberként ki akar­ta próbálni magát az új iparág­ban. Újabb öt év után a megyei munkaügyi központ osztályveze­tője lett. A változások közben mindig volt egy visszatérő elem: a tanu­lás. Számviteli főiskolai diplo­mát, adótanácsadói oklevelet szerzett, angol nyelvvizsgát tett, most pedig az MBA felsőfokú menedzser diploma megszerzése a célja. Az utóbbi években férjé­vel közös saját családi vállalko­zásukban dolgozik, üzleti tanács­adással foglalkozik, pályázato­kat, üzleti terveket, vállalati stratégiákat készít, minőségügyi Kakukné Katona Ágnes rendszereket épít ki. Mindemel­lett szakértőként rendszeresen részt vesz a Területfejlesztési Ta­nács pályázatainak elbírá­lásában.- A megyét, annak ellenére, hogy több mutató alapján is a sor végén áll, nem tartom „álló­víznek”, van fejlődés, csak talán nagyobb ütem kellene - fogalmaz a máról. - Megjelentek a külföl­di befektetők, a multinacionális cégek, a korábbinál több diplo­más jön haza - részben azért, mert van feladat, ugyanakkor a fővárosban és nagyvárosokban telítődik a szakembergárda. Kialakultak a vidéki egyetemi centrumok, Debrecenből, Mis­kolcról könnyebben hazajönnek a diplomások, mint Budapestről - köti össze a megyét, munkáját, s a Humán-Net Alapítvány átala­kulóban lévő feladatait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents