Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

2002. augusztus 22., csütörtök HÁTTÉR /3 Keleti Magyarország HÍREK 0 „Napfényes” kirándulás. Szeptember 7-én egész napos kirándulást szervez a nyíregyházi Napfény Életmód Egyesület Mád-Rátka-Tállya-Boldogkó'váralja-Vi- zsoly útvonalon. 0 Véradókat várnak. Ma, csütörtökön 9-12-ig Urán, az öregek napközi ott­honában, 14-17 óráig az őri polgármes­teri hivatalban, 8-12-ig a komorói állo­máson várják az önkéntes véradókat. NÉZŐPONT Intim kérdés Fullajtár András A prostitúció kezelésének nagy erőpróbája volt a mogyoródi Forma-1- verseny, ahol 2 éve megpróbálkoztak „ide­iglenes türelmi zóna", az elhíresült Erotik Camping felállításával, míg tavaly és az idén a tűrést tiltás váltotta fel. A tiltás ellenére a lányok csak piacra dobták bájaikat, amit a nagyközönség, főként a külföldi férfiak természetesnek vettek és a lehetőségekhez mérten igyekez­tek kihasználni a kínálkozó alkalmat. A rendőrség is tette a dolgát, féltucatnyi lányt „tetten" értek, kétszer annyit meg gyanúba fogtak. Ismételten felvetődik a kérdés: miért kín­lódnak az illetékesek a prostitúció felszá­molásával? Hiszen mindenki tudja, hogy lehetetlen vállalkozás, szélmalomharc az ősi mesterség ellen. Véleményem szerint inkább érdemes lenne azon elgondolkodni, - akár nemzet­közi szerződés felmondása árán is - hogy újra engedélyezzék a nyilvánosházak működését. A sokat vitatott kérdéssel kap­csolatos fórumon ezt a lehetőséget a bel­ügyminiszter is felvetette. Az igazságügy­miniszter azonban óvatosságra int. Az új minisztereknek kell hamarosan állást foglalniuk a New York-i egyezmény felmondásának kérdésében. Az igazságügy­miniszter meg azt hangsúlyozta: az euró­pai uniós tagfelvétel küszöbén nagyon meg kell fontolni bármely nemzetközi egyez­mény felmondását. Új kihívást jelenthet a magyar törvény­hozók számára, hogy az idén januártól Németországban gyakorlatilag teljes jogú foglalkozásként, elismerik a prostitúciót. Franciaországban egyre szélesebb körű gyakorlat, hogy maguk a lányok működtet­nek kuplerájokat. Erre elvben Magyarorszá­gon is lenne lehetőség a kijelölt türelmi zónákban, vagy a nem védett területeken. Az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta egy korábbi határozatában, hogy a prostitúció „szexuális szolgáltatás" besorolás alatt sza­badon választható foglalkozás. Akkor meg mire várnak az intim kérdés megoldásában? Bordélyházak persze ma is működnek. Volt rá eset, hogy ilyen illegá­lis szextanyáról a rendőrök prominens sze­mélyeket, dimlomatákat menekítettek ki a tévések kamerái elől. Arcképcsarnok: űrhajós Spórolás kihelyezett képzéssel A DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolája a továbbképzés regionális központja lett A DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolájára a határon túlról is érkeznek szakemberek. Képünkön éppen romániai egészségügyi dolgozók figyelik az Itteni munkát Fotó: Elek Emii Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Az egészségügy azon területek egyike, amelyben szinte fo­lyamatos a változás. A kor igényeihez igazodó elvárások­nak megfelelni pedig csakis úgy lehet, ha az érintettek rendszeresen képzik magu­kat, fejlesztik tudásukat. A Debreceni Egyetem Nyíregy­házi Egészségügyi Főiskolai Kara - az itt folyó munka színvonalá­nak köszönhetően - oroszlánrészt vállalhat, s vállal is a képzésből, oktatásból. Ezt bizonyítja, hogy a múlt év őszén kialakított, orszá­gos regionális központok sorában a nyíregyházi intézmény előkelő szerepet kapott. Regionális szerep- Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Észak- Kelet Magyarországi Regionális Központja lettünk - mondja Já­vor Pál, regionális koordinátor, akitől azt is megtudjuk: Heves, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaűj­H.................................. Azokban a szakmák­ban szervezünk továbbképzéseket, amelyekre a magyar egészségügynek legnagyobb szüksége van. JAvor Pál ..................................................M Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei egészségügyi szak­képzésével és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat kell el­látniuk. - Feladatunk hogy - egyfajta információs bázisként - tájékoztassunk az induló szak­képzésekről, továbbképzésekről, szakmai rendezvényekről. Cé­lunk a képzések és vizsgák igé­nyének felmérése, az adott régi­óban történő megvalósítása is. Jól ismerjük az egészségügy na­pi problémáit, tudjuk tehát, hol, milyen területeken van szükség továbbképzésre, illetve mi az, amiből esetenként túlképzettség tapsztalható. Kitűnő feltételek- Rendelkezésre állnak-e a fel­tételek?- Maximális mértékben. A működéshez szükséges infra­struktúra a DOTE Nyíregyházi Főoskoláján rendelkezésünkre áll, ráadásul olyan színvonalon, amely tökéletesen megfelel a kor elvárásainak. A főiskola lehető­séget teremt egyrészről a külön­böző szintű szakképzések kapcso­latára, miközben pedig mind előadóival, mind pedig az okta­táshoz szükséges feltételek meg­teremtésével kitűnő szakmai hát­teret is nyújt.- Milyen munkát végeztek ed­dig? Elégedettek az eredmé­nyekkel?- Elsőként a kórházi fertőzések megelőzéséről, szervezeti kerete­iről szerveztünk továbbképzést, amelyre Nyíregyháza mellett a miskolci kórházban is sor került. Igyekszünk olyan témákat talál­ni, amelyek aktuálisak, az egész­ségügy legégetőbb tennivalóival, a szakma, a gyógyítás és a beteg­ápolás legfontosabb területeivel foglalkoznak. Örömünkre szol­gál, hogy - korlátozott számban ugyan - de lehetőség van a szak­dolgozók ingyenes továbbképzé­sére is. Ez pedig azért fontos, mert szellemi és anyagi többle­tet eredményezhet a régió intéz­ményeinek. Terveink között sze­repel a Debreceni Egyetemmel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal közös továbbképzések szervezése is. Az idei, május-júniusi vizsgaidőszak­ban pulmonológus-allergológus szakasszisztensek, illetve élelme­zésvezetők vizsgáztak intézetünk szervezésében.- Mi szerepel további terve­ikben?- Ősszel Nyíregyházán is el­indul az egészségügyi gyakor­latvezető képzés, melynek célja, hogy olyan diplomás szakembe­rek végezzék a hallgatók oktatá­sát, akik megfelelő pedagógiai is­meretekkel rendelkeznek, és jól ismerik a gyakorlóhely speciali­tásait is. A jelentkezés feltétele a felsőfokú oklevél. A kihelyezett képzéssel a hallgatók pénzt és időt takarítanak meg, kevésbé érinti őket a távoliét, a család és a munkahely sem kerül követhe­tetlenül messze. Mindezeket az előnyöket figyelembe véve szak­ápolói, szakasszisztensi, termé­szetgyógyászati, masszőri szak­képzés indítását tervezzük, amennyiben megfelelő létszámú jelentkező összejön a régióból. Je­lenleg három központi továbbkép­zésünk is van. A kórházi fer­tőzések megelőzése mellett a Mi­nőségmenedzsment technikák, illet­ve az Ápolók menedzseri szerep­ben címmel indítottuk tanfolya­mainkat. Sikeres az angol nyelv- tanfolyamunk, amelyet kimon­dottan egészségügyi szakdolgozók számára szerveztünk, kezdő és haladó szinteken. Egy biztos: bár­milyen területen, bármilyen szak­mában képesek vagyunk az ok­tatást megszervezni, ha erre igény, és megfelelő számú jelen­tkező mutatkozik. Határon túl- A tanfolyamokkal, képzéssel a határon túlra is elmerészked­tek...- Az Egészségügyi Főikolával közösen, a Megyei Jósa András Kórház közreműködésével no­vember 10. és 12-e között Nagyvá­radon és Nyíregyházán Nemzeti sajátosságok és európai kihívások az ápolóképzésben címmel határ menti konferenciát szervezünk. Örömünkre szolgál, hogy a ha­zai ápolók mellett Romániából, Szlovákiából, Csehországból és Ukrajnából is érkeznek szakem­berek. Menedzserképzés interneten Újdonság, hogy a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kara hazánkban elsőként olyan konzorcium ré­szese, amely megteremtette az interneten keresztüli egész­ségügyi szakképzés alapjait. Ezzel a módszerrel egyelőre az egészségügyi menedzser- képzést tanulhatják a diákok az online-on, azaz a számító­gépek segítségével. MEGKÉRDEZTÜK: MENNYIRE ÉREZTE FENYEGETŐNEK A DUNAI ÁRVIZET? Ö rülök, hogy Magyar- országon kisebb kárt csinált az árvíz, mint ál­talában Európában. Na­gyon sajnálom az érin­tetteket, és úgy gondo­lom össze kellene fogni, mert csak így lehet eredményeket felmutat­ni. Az nagyon fontos lenne, hogy ilyen rend­kívüli esetben ne csak azok kapjanak támoga­tást, akiknek biztosítá­suk van. Nagyobb véde­lem kellene, bár a folyó­kat soha nem lehet ki­számítani. Vas Endre, nyugdíjas A napokban utaztam Budapestre, azt ta­pasztaltam, a vonatból mindenki a Dunát figyel­te. Ez volt a téma egész úton. Úgy gondolom az árvíz elleni védekezés megtörtént, viszont a programokra fordított pénzt a károsultaknak kellett volna adni. Bár minden rendezvényt nem tartottak meg, de szerin­tem ennyire sem lett vol­na szükség. Furcsállom, hogy ilyen pánikhangulat mellett sokak tudtak bu­lizni. Barati Dóra, TANULÓ S zerencsére az én ro­konságomat nem érintette a dunai árvíz, de sajnálom a károsulta­kat. Bizonyos értelem­ben megvolt a megfelelő védekezés, bár tudok né­hány olyan strandról, ahol nem készültek fel a veszélyre egyáltalán. A gátak a Dunán értesülé­sem szerint jók, tehát ettől nagyobb árt is ki­bírtak volna. Az illeté­kesek csak halasztgatják az intézkedéseket. Min­denki a másikra vár. Demeter Imre, LÁTSZERÉSZ N em éreztem pánik- hangulatot, annak el­lenére, hogy müyen szörnyű képeket mutat­tak az árvízről. Sokat hallottam a hírekből, mert a sajtó mindig ezzel foglalkozott, de én egy percig sem gondoltam katasztrófára. A gyereke­im Dunakeszin laknak, tőlük is tájékozódtam az eseményekről, de őket sem fenyegette veszély. Váratlanul érte az orszá­got, nem voltak rá kel­lően felkészülve, de amit lehetett, megtettek. Franczel Jánosné, GAZDASÁGI VEZETŐ S ajnálatot érzek azok iránt, akiket sújtott ez a csapás. Sokaknak odavesztek az értékeik, de szerencsére Magyar- országon nem keletke­zett óriási kár. Szerin­tem amennyire lehetett, megtették a kellő intéz­kedéseket az illetékesek, és a védekezés is szak­szerű volt. Úgy vélem nagyobb volt a félelem az emberekben, mint maga a veszély. Az én rokonságomat nem érin­tette, csak a televízióból értesültem a hírekről. Gergely Istvánné, takarítónő

Next

/
Thumbnails
Contents