Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

2002. augusztus 19., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 A vörös malom. A kisvárdai várszín­ház hétfőn és kedden 20 óra 30 perc­től bemutatja Molnár Ferenc-Kocsák Ti- bor-Miklós Tibor A vörös malom című zenés darabját. 0 Szalmafonó-kiállítás. A Sóstói Mú­zeumfalu gyulaházi paplakában kedden 10 órakor Palicz Zoltánná szalmafonő munkáiból rendeznek kiállítást. Megnyi­tó beszédet mond dr. Janka Ferenc nyír- szőlősi görögkatolikus lelkész. 0 Bezár a múzeum. A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállításai hétfőtől szer­dáig az ünnepre való tekintettel zárva tartanak. Megy a brüszt ki, mikor, mi volt annak idején. Amúgy. Mert emígy tudjuk, de most másról szól - másról akarják, hogy szóljon?!- a zenés ébresztő. Csakhogy a legtöbben vagy aludni szeretnének már egy csöppet - mert előzőleg kihajtották magukat -, vagy ép­pen nyugodtan élni. Dolgozni higgadtan, ér­telmesen. Főként pedig eredményesen, mert leginkább most már erre lenne szükség. Te­kintélyes, bölcs politikusok is úgy vélekednek: nem kell minden bokorban rókát keresni, másrészt a sokezerre tehető emberből, az ímmel-ámmal teljesítők közül ma már képte­lenség kiválogatni a valóban kipellengérezen­dő lihegő strébereket, kifejezett gonoszokat. U stökön ragadható tehát a megosztott­ság, amely mostanában az egyik legtöbbet használt jelző az ország hangulatára. Remé­lem nem az „oszd meg és uralkodj" elv al­kalmazása mentén alakulnak dolgaink. Az sem tetszik - mert egyszerűen elegem van a jó ügyek negatív megközelítéséből -, hogy valamilyen zsigeri cinizmustól vezérelve, azonnal elhelyezik a kétely csíráját a zöm­mel jószándékú emberek lelkében. Egy példa. A nálunk annyira hiányzó, vagy inkább csak ritka szolidaritás végre bimbózni kezd a pusztító árvizeket nap mint nap figyelemmel kísérőkben. Önkéntes bri­gádok szerveződnek Beregben, hogy tör- leszthessenek a tavaly kapott segítségből. Ugyanekkor egy nagy ember azzal próbál népszerű lenni a hallgatósága előtt, hogy ti­szai árvízhez képest tulajdonképpen smafu- nak titulálja a Dunán most levonuló óriási víztömeget. Ilyenek lennénk valóban? Bízom benne, hogy nem. Nekem a magyaros habitust az a rádióban szombaton megszólaltatott érdi vállalkozó jelenti, akinek az árvízi védeke­zés homokzsáktöltögetéses erőfeszítéseit lát­va az a zseniális ötlet jutott eszébe, hogy homok helyett a csőstül érkező vízzel meg­tölthető zsákok kellenének, amelyek egy­máshoz kapcsolásával lehetne gátat kialakí­tani. Már szabadalmaztatta is valóban zse­niális ötletét, amelyből egész biztos hamaro­san valóság lesz. Csak egytől félhetünk, hogy megint nem Magyarországon. Minél több döntést konszenzussal Az Országgyűlés elnökének exkluzív interjúja az Inform Média lapcsoport számára Szili Katalin az Interjú közben Fotó: Balázs Attila Marik Sándor E-MAIL: marik@inform.hu Nyíregyháza (Inform Mé­dia) - Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke állami ün­nepünkön Szabolcs-Szatmár- Bereg megye vendége volt az elmúlt hét végén. Nyíregyhá­zán kértünk exkluzív inter­jút az Inform Média lapcso­port számára a parlamenti munkáról. IM: Nagy lendülettel kezdett az új parlament. Elégedett-e a rövid nyári ülésszak eredmé­nyeivel? Szili Katalin: - Mindazt sike­rült elvégezni, amit szerettünk volna. A Medgyessy-kormány be­mutatkozásként egy száznapos vállalást tett - nem pedig száz­napos türelmi időt kért, ellentét­ben az előző kormányokkal. Az első száz napban a jóléti rend­szerváltozás alapjait akarta meg­teremteni, többek között a nyug­díjasokat megillető pénzek visszaadását, a közalkalmazottak és mások béremelését, a tizen­harmadik havi családi pótlékot az iskolakezdés előtt. Ezek jog­szabályi hátterét kellett megte­remteni a költségvetés módosítá­sával, ami a nyári ülésszakon megtörtént.- Amit a jövő szempontjából fontosnak tartok: ma is teremt­hető konszenzus a parlament­ben - hangsúlyozta a T. Ház el­nöke. - Ilyen volt például a mé­dia kérdésköre. Jelentős a cson­ka kuratóriumok kiegészítése; ezzel gesztust is tettünk az Eu­rópai Uniónak: jeleztük, komo­lyan gondoljuk a médiaegyen­súlyt. Szintén lényeges volt, hogy a jogharmonizáció jegyé-- ben módosítottuk a médiatör­vényt, ugyancsak egyetértésben. Mindezek biztató jelek. Sőt, a száznapos ígéreteket és vállalá­sokat jelentő törvénycsomagot - ami a költségvetés módosításá­ban öltött testet - gyakorlatilag szintén egyhangúlag fogadta el a parlament. A belépő tehát jó volt. Utózöngéi is vannak azon­ban a kampánynak, így várha­tó, hogy az önkormányzati vá­lasztásokig lesznek még politi­kai csatározások a parlament­ben. A magam szerepét abban látom, hogy a lehető legtöbb kérdésben konszenzust kell te­remtenem. Az természetes, hogy a parlamentben viták zajlanak - hiszen hol másutt zajlanának a politikai viták -, de fontos, hogy ezeknek eredményük le­gyen, ne parttalan viták legye­nek. Én hiszek abban, hogy ha a folyamatos országgyűlési munka feltételeit - és sok eset­ben a konszenzust - meg tudjuk teremteni, akkor a parlament tekintélye is vissza fog állni. IM: Melyek a hamarosan kezdődő ülésszak legfontosabb feladatai? Szili Katalin: - A legfonto­sabbnak az uniós jogharmonizá­ciót tartom. Ezt - ígéreteink sze­rint - az év végéig szeretnénk lezárni. A kormány már benyúj­totta ezzel összefüggő terveit. Emellett két nagy kérdéskör uralja majd a tennivalókat: a zárszámadás és jövő évi költség- vetés. Egy újabb száznapos programmal szeretnénk folytat­ni a munkát, ami az önkor­mányzat és a regionalizmus kér­déskörét ölelné fel, az őszi ülés­szak lényegében ezek szolgála­tában fog állni. IM: Két parlamenti vizsgá­lóbizottság dolgozott az utób­bi hetekben, az egyik munká­jának határideje éppen lejárt. Milyen vélemény alakult ki ön­ben? Szili Katalin: - Ha mottóval jellemezném, azt mondanám: ha valaki fát vág, illik tudni, mer­re dől a fa. Most ez nagyon jól érzékelhető a vizsgálóbizottságok ügyében is, hiszen volt egyfajta konszenzus a bizottságok létre­hozásában. Amikor viszont érzé­kelhető lett, hogy nemcsak az egyik oldal számára lehet kedve­ző a majdani eredmény, megvál­tozott a helyzet, az ellenzék meg­próbálta illegitimmé nyilváníta­ni a bizottságot. El kellene vég­re fogadni, hogy együtt éltük meg az elmúlt időszakot, ennek az országnak egy történelme van. Arra szeretném fölhívni mindenki figyelmét, hogy annál a bizonyos III. főcsoportfőnök­ségnél, a III/III. osztály volt az egyetlen, amely rendszerfüggő volt. Egyebekben minden állam­nak vannak az ország önvédel­mével foglalkozó szervezetei, amelyek nagyon fontosak és nem képezhetik napi politikai viták tárgyát. Ha most vannak is ilyen ügyek, akkor ezeket egyszer s mindenkorra le kell zárni. Ha le­het, akkor minél gyorsabban, s ha megtehető, akkor úgy, hogy ezek a sebek ne kerüljenek töb­bé feltépésre. Azt szeretném, hogy ne okozzunk hátrányt vagy tragédiát a társadalom azon tag­jainak, akik ebben a témában érintettek voltak, de ma nem közszereplők. Viszont minden mai közszereplő élete legyen nyi­tott könyv saját választói előtt. Ehhez azonban kell egy közös politikai akarat. IM: Elégedett ön a Parla­mentben uralkodó hangnem­mel, vagy szeretné megváltoz­tatni? Szili Katalin: - Kétféle válasz adható. Ha másokhoz hasonlí­tom, akkor a miénk se sokkal rosszabb, mint bármelyik euró­pai parlament. Ha viszont a ma­gyar parlamentről van szó, és ar­ról a társadalomról, amelyik nem viseli az acsarkodást, a fö­lösleges veszekedéseket, az egy­más vég nélküli pocskondiázását - akkor azt mondom, van mit ja­vítanunk a hangnemünkön. Min­ket az adófizető állampolgárok azért küldtek oda, hogy értük te­gyünk, nem pedig azért, hogy egymás személyiségeiben vájkál­junk. Az ilyen igénynek igyek­szem eleget tenni azzal, hogy megpróbálom figyelmeztetni kép­viselőtársaimat, hiszen bármit el lehet mondani intelligensen is, nem megsértve a másikat. Sze­rintem a társadalom voksolásá­val ítéletet mondott azok fölött, aki ezt nem így tették. Nagyon remélem, hogy a magyar parla­ment vissza fogja nyerni a tekin­télyét, a méltóságát, mert a tár­sadalom négyévenként az egész politikai elitről állít ki bizonyít­ványt - mondta befejezésül az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke Tanulmányai: 1981-ben a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogi, 2001- ben politológiai diplomát szerzett. 1985-ben az ELTE jogi továbbképzőn bírói, ügyvédi szakvizsgát tett, majd 1992- ben az ELTE Természettudományi Kar humánökológus szakán diplomázott. Képviselői múlt: 1994 óta Baranya megye 2. számú pécsi választókörzeté­nek országgyűlési képviselője. 1994 és 1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 1998-2002-ig az Országgyűlés alelnöki tisztét töltötte be. Párttisztsége: 2000 novemberében az MSZP kongresszusa a párt elnökhe­lyettesévé választotta. Férje: statikus mérnök Névjegy ÉLETKÉPEK Kuncsaft Törő István A turkáló összedobált ru­háit egy nő rakosgatja szorgal­masan. Kicsit megfeszíti, ma­gához méri újra a szem fóku­szába helyezve stírolva, végül visszarakja, újra pecázik. Szinte senki sem fér tőle hoz­zá, pedig mások is toporog­nak, belenyúlnak, visszate­szik. Mintha mindent ő akar­na először végiggusztálni, elő- turkálási joga lenne a láda tartalmára. Amálka, a friss eladó duru­zsol is néhány méltatlankodó kifejezést Dalmának, a testes főeladónak.- Hagyd! - legyint rá. - Ö a kuncsaft! Amálkának alig van türel­me, ötször is felpróbálja, mi­re megvesz valamit. Ha már így vásárol, a néni diszkréciót is feltételez. Dalma ezen csak mosolyog. Ő aztán tudja ki mindenki és mióta flangál az itt kitúrt, otthon rendbe ra­kott, csatasorba állított hol­mikban. A nő kitartóan turkál, mintha a láda mélye soha nem látott kincset rejtegetne, s minden idegszálával arra koncentrálna, hogy ezt a kin­cset megtalálja. Idő kérdése csupán, s aki ezt műveli, te­mérdek lehet belőle, s hogy a kincskeresést nem lehet megunni. Mint a szenvedélyes pecás, aki az utolsó után is dob még egyet... A hölgy végül is megtalálja. Kitartóan húzza, szinte mozgat­ja a láda egész tartalmát, nyú­lik az anyag, mint a pertli. Amálkára legalább úgy átragad az izgalom, mint a többiekre, akik turkálni akarnak. Végre csak kijön a póló, megnyúlva, ráncosán, mint egy tehénle- pény. Azon nincs mit méreget­ni, odább is dobja fitymálva s illegeti magát a kijárat felé, mint aki jól végezte dolgát. Nézzen be talán holnap aranyoskám! Új árukat vá­runk! - s biztatással indul a ládát birtokba vevő hölgyek felé. Arezzóban versenyeznek Nyíregyháza (KM) - A Cante- mus vegyeskar szombaton és va­sárnap még szerepelt Nyíregyhá­zán a nemzetközi kórusfesztivá­lon, hétfőn viszont autóbuszra ül az együttes, s „meg sem áll” az olaszországi Arezzóig. Ez a városka több évtizede az egyik legrangosabb kórusver­senynek ad otthont, s az idei ver­senyre benevezett a Cantemus vegyeskar is Szabó Soma kar­nagy részvételével. A nyíregyhá­zi énekkar az augusztus 21-én kezdődő versenyen a polifon és a folklór kategóriában indul, azonban mindezek mellett külön­böző speciális kategóriák is lesz­nek. A zsűri például értékelni fogja azt is, melyik kórus énekel legszebben barokk, reneszánsz, romantikus vagy XX. századi szerzeményt. A Cantemus ve­gyeskar többek között Purcell, Brahms, Kocsár műveivel készül a rangos megmérettetésre. A versenyre készülő program egy részét csütörtökön Balmazújvá­rosban is bemutatta az énekkar egy zenei fesztivál keretében. Fotó: Sipeki Péter Kelet«? Magyarország Hoppá Ferter János rajza A nyár mégegyszer visszanéz

Next

/
Thumbnails
Contents