Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

2002. augusztus 17., szombat HÁTTÉR /3 0 Elsősegély telefonon. A telefonos lel­ki elsősegély-szolgálat szombaton és va­sárnap 18-23 ráig a 80/505-555-ös te­lefonszámon hívható. 0 Császárszállási horgásznap. A csá­szárszállási tó horgásztanyáján augusz­tus 20-án 8 órától horgásznapot szervez­nek. A programban halászléfőzés, gyer­mekjátékok, zene és tánc szerepelnek. 0 Régiségeket árulnak. Régiségkiállí­tás- és vásár lesz a nyíregyházi Hatzel téren augusztus 17-én és 18-án, szom­baton és vasárnap reggel 7 órától. NÉZŐPONT A jog és a hézag Angyal Sándor Zavarba hozott hallgatóm a Nyíregyházi Főiskola sajtójogi szemináriumán. Tisztáz­tuk, mi a törvény - kötelező erejű, Írott magatartásszabály, mely az állampolgárok jogait és kötelességeit fejezi ki - és már a jogbiztonságnál tartottunk, mondván akkor van jogbiztonság, ha az írott szabályok ér­vényesülnek. A hallgató rákérdezett: akkor most nálunk mi van, jogbiztonság vagy joghézagbiztonság? Elhangzott ugyanis: minden életjelenségre nem lehet előre sza­bályt formálni, s ezért is keletkeznek jog­hézagok, amit az ügyeskedők igyekeznek megtalálni, kihasználni. Elénk vitát váltott ki a felvetés. Mert, amíg a társadalom túlnyomó többsége va­lóban jogkövető, addig egy bizonyos réteg igyekszik kikerülni a kötelező magatartás­szabályt és pld. nem fizeti meg a jövede­lemadót, engedély nélkül, vagy attól elté­rően építkezik, fiktív számlákat vásárol és jó pénzért beküldi maga helyett nyelvvizs­gára az éppen megszorult, de tehetséges diákot. Persze, nem véletlen, hogy éppen most hozom mindezt szóba, Szent István napja közeledtén. Megmaradásunk a keményke­zű királyunknak köszönhető, aki törvénye­ket alkotott és lesújtott a széthúzó, a hata­lomra éhes ellenfeleire, így tudta egyben tartani népünket s így volt képes elindítani országunkat a felemelkedés útján. Ennyire azért nem szabad leegyszerűsíte­ni a törvénytisztelet érvényesülését. A Ma­gyar Nyelv Értelmező Szótára 45 címszó alatt boncolja a „törvény"-nyel összefüggő kifejezéseket s nem véletlenül. Több szint­je van ugyanis az életünket körülbástyázó, a kötelességeinket és a jogainkat részlete­ző előírásoknak. Köztudott, hogy volt idő, amikor az aktuálpolitika uralta a jogot, s azt is érezzük, hogy a demokrácia körül­ményei között mennyire összetett a törvé­nyesség. Hallgatóm fölvetése arról, hogy olykor úgy érzi, nálunk nem jog-, hanem joghézagbiztonság van, több mint elgon­dolkodtató. Szent Istvánt idézvén illik eltöprengnünk azon: miként lehet és kell eltorlaszolni ezeket a hézagokat és a be­csületes milliók javára érvényesíteni a tör­vény szigorát az ügyeskedőkkel szemben. Reménytelen eset Rajz: Ferter János Ünnepi díszben a megye központja, teg­nap megyezászlókat adtak át a települések polgármestereinek Fotó: Balázs Attila Akiket még érdekelt mire költik a pénzüket Amikor magánügyeinkről van szó, sem használjuk ki a köz biztosította lehetőséget CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - A leg­könnyebb bírálni. Amikor már valami eldőlt vagy elké­szült, mindig jobban tudjuk: nem így kellett volna. De va­jon teszünk-e valamit akkor is, amikor még beleszólhat­nánk a dolgok alakulásába? Élünk-e egyáltalán a demokrá­cia kínálta lehetőségekkel? Eljá­runk-e lakossági fórumokra, kép­it....................... Ha zsebbe vágók a kérdések, el tudnak menni az emberek. kel. Amikor a leglényegesebb magánügyeinkről van szó, sem használjuk ki a lehetőséget, amit a köz biztosít számunkra. Itt vannak például a civil szerveze­tek, amelyek szinte távollétükkel tüntetnek. Elvétve látni egy-ket­tő képviselőjét. Egészségügyi té­máknál - ahol pedig számtalan alapítvány létezik - sem látom a civil szférát, a civil életet. Elő­vettem az 1930-as Nyíregyháza­monográfiát. Ebben azt olvasom: a különböző tantestületek taná­ri testületéi havonta baráti összejövetelt tartanak; pénzinté­zetek vezetőinek havonta vacso­rát rendeznek; mérnökök kedé­lyes összejöveteleket tartanak; asztaltársaságok szerveződtek... A „Szeressük!” nevű asztaltársa­ság például minden hónap első szombatján kötelező összejövetelt rendezett. A buzgóbbak viszont minden délután és este ott ins­pekcióztak... Ezt hiányolom a mai közéletből.- Ebben az intézményben a névnapokat meg szoktuk ünne­pelni. Azelőtt olyan nem volt, hogy este 10-nél korábban befe­jeződött volna. Jóízű beszélgeté­sek voltak ezek. Ma: megeszi, megissza az ember, amivel meg­kínálják, aztán veszi a kabátját.- Felpörgött az élet. Meg néha úgy érzi az ember: figyelik, ki ki­vel jár össze. Ezért sokan inkább senkivel...- Igen, felpörgött az élet, de megosztotta az embereket a rendszerváltás is. Ha ebben a vá­rosban olyan mély árkokat nem is húzott az emberek közé, de egy vonalat igen. Az élet termé­szetessége, kedélyessége valahol eltűnt. Az ember azt gondolná, az, hogy valaki politikai ellenfél, csak a választás két hónapjára korlátozódik. De hogy kihasson egy négyéves ciklusra!- Miért nem járunk fórumok­ra? Vonzó közös érdekek A lakossági fórumok érdekte­lenségének oka, hogy nem tud­juk megtölteni tartalommal. Amikor van tartalom - rendezé­si terv, zsebbe vágó kérdések - el tudnak menni az emberek. Csak az a baj, sokan úgy gondol­ják, kötelező rendszeresen lakos­sági fórumot tartani. Pedig, ha nem tudunk mit mondani, fölös­legesen csődítjük össze a népet, úgy járunk, mint a lány, aki far­kast kiáltott.- Azért is nincs közösségi élet, mert nincs szellemi vagy anya­gi motiváltsága. Húsz éven ke­resztül volt egy - egyre szűkülő - baráti társaságunk, amely min­den héten találkozott. Hárman maradtunk, miután Katona Béla bácsi meghalt. Irodalomtörté­nész, festőművész, nyelvtanár és jómagam. Imádtuk ezeket a be­szélgetéseket. Én képzőművészet­ről, irodalomtörténetről tanul­tam tőlük sokat, ők pedig tőlem megtudták, mik a történetírás új útjai... Hajdan a civil szervezete­ket a tagok tartották fenn. Ők tették be a pénzüket, érdekelte tehát őket, mire költik. Ma az önkormányzatoktól, az államtól kapják a pénzt. Ezekben a civil szerveződésekben komoly pozí­cióban lévő ember nem vállal ve­zető szerepet.- A nyíregyházi társadalmi élet fokmérője 1948-as megszűné­séig a Szabolcs Vármegyei Bes­senyei Kör volt, elnöke a min­denkori főispán. Olyan elő nem fordulhatott, hogy nem ért rá... Hol van az, hogy az újjáélesztett Bessenyei Kör ülésein a megyei főispán elnököljön? Nem adunk rangot ezeknek a civil szervező­déseknek. Van még esély- Van esélyünk, egyszer ismét eljutunk odáig, hogy a régi érte­lemben vett civil szerveződések új­jáélednek?- Szerintem igen. Az emberek szeretnek beszélgetni, leülni egy pohár sör mellé és megvitatni a világ dolgait, információt kapni és kérni, a nagy rohanásban ki­csit megpihenni. Jóval kevesebb infarktusos ember lenne, ha megteremtődnének a feltételek, hogy kényelmesen elbeszélgesse­nek egymással az emberek. Akik nem hagyták szó nélkül... Nyíregyháza (KM) - Az utóbbi évek egyik leglátvá­nyosabb lakossági megnyil­vánulása a butykaiak türel­mi zóna elleni fellépése volt. Az ott élők érveltek, tüntettek, mire végül visszavonta korábbi határozatát a közgyűlés. Tegyük | hozzá: a testület sem volt irigy- g lésre méltó helyzetben, hiszen a f türelmi zóna kijelölésére törvény | kötelezte. s A butykaiak egyik szószólója ^ Tardiné Hajósi Margit volt, aki £ a képviselő-testület közmeghall­gatásán is szót kért.- Élni kell a lehetőségekkel - mondja az asszony, aki egyéb­ként tősgyökeres butykai. - Ha szólunk, ha véleményt nyilvání­tunk, akkor igenis érvényre tud­juk juttatni érdekeinket. Általá­ban meg lehet találni a kompro­misszumokat a kisebb és na­gyobb közösségek érdekei között. Mi, butykaiak általában eljárunk lakossági fórumokra, főként ha olyan kérdésekről van szó - pl. iskola, gyerekek -, amelyek több­ségünket érintik. A türelmi zó­na kérdése az egész lakosság ügye volt. A leválás azonban már túlzás volt, mi nem akar­tunk elszakadni Nyíregyházától. Tardiné Hajósi Margit Butykának jó, hogy a megye- székhelyhez tartozik. Amikor a közgyűlésen ezt elmondtam, a la­kosság nyolcvan százalékának nevében szóltam. Elégedettek va­gyunk a képviselőnk munkájá­val is. Van már szilárd burkola­tú úthálózatunk, víz, gáz, még hiányzik a szennyvíz, a buszme­gállókban nincs közvilágítás. Szeretnénk, ha egy szép faluköz­pontot tudnánk kialakítani. Az itt élő emberek nemcsak megfo­galmazni tudják problémáikat, hanem ha kell, tesznek is érte. Annak idején társadalmi munká­ban építettünk járdát, tettük rendbe az iskola környékét. Nyíregyháza (KM) - Giba Tamás, Nyíregyháza alpol­gármestere rendszeres résztvevője a nyíregyházi lakossági fórumoknak. Ta­pasztalatból mondja:- Nagyon változatos a kép. Ha konkrét ügyben tartunk fó- | rumot, mindig van egy réteg, » amelyiket érdekli a téma. Elő- f fordul, hogy kevesebb az ér- “ deklődő. A tájékoztatás terüle- £ tén is lehetne javítani. Ha esetleges és spontán a szerve­zés, akkor gond van, ha sok­kal előtte beharangozzuk, félő, mire megtartjuk, feledésbe me­rül az időpont. A városrendezési terveket ismertető fórumok tapasztala­tai nagyon kedvezőek. Az utóbbi 3-4 évbén tartalmas, jó vitákon vehettünk részt. Le­het, 15-20-an jönnek el, de két órán át végigbeszéljük a ter­vet. Érdemi viták ezek, az em­berek felismerik saját érdekei­ket, érdekli őket, mennyiben érinti, érintheti őket á válto­zás, milyen lehetőségeik nyíl­nak, vagy milyen korlátokkal kell számolniuk. Lehet, nem Tudjanak róla az érintettek Giba Tamás változik semmit a terv a fó­rum után, vagy épp ennek nyomán apróbb részletkérdé­sekben módosítunk. A magánvéleményem: mai fejjel nem nagyon szeretek az­zal érvelni, hogy meghirdettük a fórumot, és csak öten jöttek el, mi mindent megtettünk... A tájékozatást, a szervezést jó színvonalon kell végezni. Nyu­godtak akkor lehetünk, ha ah­hoz a réteghez, amelyet érint, eljut az információ. Az is jó, ha jelen van a sajtó és ír ró­la, ebből tudják az érintettek: ez a téma most van napiren­den, hózzá lehet szólni. KeMNrMagpzomácr HÍREK .................................................77 viselő-testületi ülésekre, közmeg­hallgatásokra, vagy távollétünk­kel nyilvánítunk rövid véle­ményt: nem érdekel, csináljanak, amit akarnak. Felpörgött az élet Németh Péter múzeumigazga­tót, önkormányzati képviselőt mind történészi, mind politikusi minőségében kérdeztük ezekről. - Nem élünk a lehetőségeink­Németh Péter

Next

/
Thumbnails
Contents