Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

2002. augusztus 15., csütörtök Kelet» Magyarország HÁTTÉR /3 Nyugdíjasklub-jubileum. Záhonyban rendezték meg a helyi Életet az éveknek nyugdíjasklub negyedszázados fennállá­sa alkalmából tartott klubtalálkozőt. 0 Pontyokat telepítenek. A Szabolcsi Vízmű Horgászegyesület horogérett pon­tyokat telepít ma, ezért szombaton nap­keltétől lehet horgászni a sóstói tavakon. Véradások megyeszerte. A Vöröske­reszt ma véradást szervez a nyírpilisi pol­gármesteri hivatalban 8-11-ig, a nyír­egyházi Fodor Irodagép Bt.-nél 13-16-ig az ajaki művelődési házban 8-15-ig. NÉZŐPONT Októberi közbizalom Marik Sándor M a megkezdik a kopogtatócédulák - ajánlószelvények - kézbesítését megyénk­ben is; újabb állomásához érkezett az őszi önkormányzati választások előkészí­tése. Nagy és felelősségteljes munka, hi­szen több, mint 450 ezer választópolgárt érint - másfél milliónyi szavazólap! Ráadásul nem minden közreműködő tud­ta túltenni magát a tavaszi parlamenti vá­lasztásokon vesztes politikusok vádasko­dásai által okozott stresszen - munkájuk tisztességét vonták kétségbe. S most újra csatasorba kell állniuk: köztisztviselők­nek, közalkalmazottaknak, választási bi­zottságok tagjainak, választási irodák munkatársainak, szavazatszámlálóknak - megyénkben is több ezer embernek, mindazoknak, akik őrködnek az újabb választások tisztaságán. A politikusoknak most, és nem ké­sőbb kellene gondolni a majdani közbi­zalomra, gondoskodni, hogy minden párt, jelölő szervezet delegáljon képvise­lőt a szavazatszámláló bizottságokba. Lesz dolguk bőven, hiszen mindenütt több a szavazólap, mint májusban, jelen­tős a jelöltek száma a polgármesteri posz­tokra, különböző képviselő-testületekbe, önkormányzatokba - megyénkben várha­tóan nyolcezer jelölt közül kell kiválasz­tani a legjobbakat. A Elénk lesz a helyi közélet a következő hetekben. Már most látszik, októberben a helyhatósági választásokon nagyobb lesz a független jelöltek aránya és a települési civil szerveződések szerepe, mint a parla­menti megmérettetésnél volt. Sorra ala­kulnak, élednek a falvak, városok baráti körei, új erőre kapnak a kisebbségek kép­viselői - önkormányzataik száma várha­tóan csaknem megkétszereződik az előző ciklushoz képest. Már tudható: nagy számban indulnak újra a hivatalban lévő polgármesterek, testületi tagok. Ugyanak­kor az is észrevehető, a pártok komolyab­ban veszik, hogy új, fiatal személyisége­ket kell a politika színterére irányítani - ez mindenképpen a közélet gazdagodását szolgálja majd. Meglepetés Rajz: Ferter János Élet a minimumon, fölötte és alatta A mi megyénk titka az itt élő emberekben munkáló hihetetlen akarás, túlélési ösztön Budapest-Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Életszínvonal, szegénység, létminimum - egymással összefüggésben lé­vő, de semmi esetre sem összetévesztendő kategóriák. Ha nyilvánosságra hozták, azért, ha nem, akkor meg azért neheztelt folyton vala­melyik szociálpolitikai vagy pártjellegű szervezet. A létminimum adatok ugya­nis, helyesebben annak publiká­lási gyakorisága hangulatkeltő, társadalmi klimabefolyásoló ha­tású. Jól bizonyítja ezt (a nélkül, hogy elmerülnénk a finom szá­mítási részletekben), hogy a va­lóságot számokban kimondó in­formáció eredetüeg titkos, hiva­talos használatú volt. Maguk a létminimumszámítások két év­tizedes múltra tekintenek vissza. A módszerek közben jelentősen változtak. 1994 végétől a létmini­mum érték közlését felfüggesztet­ték, majd újra előtérbe került. Ötből kettő ételre A Központi Statisztikai Hiva­tal elkészítette és nyilvánosság­ra is hozta - tavalyi adatok alap­ján -, hogy legalább 113 857 fo­rint bevételre volt szüksége egy két aktiv keresős kétgyermekes magyar családnak ahhoz, hogy szerényen megéljen és alapszük­ségleteit kielégítse. Az átlag csa­ládnak reálisan jelentkező kiadá­sai kétötödét az élelmiszerüzle­tekben hagyta. A jövedelemmel rendelkező felnőtt esetében ez havonta 3 és fél kiló húsfélét, 17 tojást, 13 liter tejet, másfél kiló- nyi sajtot és egyéb tejterméket, 12 kiló kenyeret, tésztát, másfél kiló cukrot, valamivel több mint öt kiló burgonyát, ugyanannyi gyümölcsöt, nyolc kilót épphogy meghaladó zöldséget takar. Ká­véra, teára és üdítőkre összesen 475 forint jut ebből az összegből. Ez az élelmiszerkosár. Ha min­den szülő átlagkeresetet vitt ha­za, ez a tavalyi statisztikák sze­rint nettó 65 ezer forint, kétk­eresős tipikus családnál tehát 130 ezer, akkor a lakásrezsire és egyéb kiadásokra (ruházkodás, Miből mennyit bír el a buksza? testápolás, közlekedés, egyéb...) alig marad 4-4 ezer forint. S összehasonlításképpen álljon egy adat a másik oldalról: ha a szü­lőnek a kevésbé jól fizető ágazat­ban akad kenyérkereseti lehető­sége, akkor a havi nettó átlagke­resete nem haladta meg az 50 ezer forintot. Városinak nehezebb Megyei számok híján becslé­sekre, gyakorlati, mindennapi tapasztalatokra és a szakmai is­mereteire hagyatkozott Erdős Judit szociológus, a nyíregyházi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, amikor a me­gyénkre vonatkozó következteté­sek levonására, „hangos” gondol­kodásra kértem. - Az országos adatokhoz képest a megye jöve­delmi viszonyait, a háztartások nagyságát tekintetbe véve, mint­egy húszszázaléknyi különbséget kell az összehasonlításkor figye­lembe venni. Mindamellett, hogy ha valakinek kevesebb a bevé­tele, kevesebbet és más összeté­telű termékeket fogyaszt. A zsí­ros kenyér, noha az igen egész­ségtelen, de laktató, és olcsó en­nivalóhoz tartozik, valahol ben­ne van ebben az élelmiszerkosár­ban, míg a túloldalon ott a lu­xusétel, a korszerű, drága termé­kek sora. Van, aki megteheti, hogy ezeket veszi. Miközben nem árt elfelejteni, hogy a vidé­ki élet természetes velejárója a kiskert, a háztáji gazdálkodás. Persze, sok mindenért falun is a boltba kell menni... A lakás- fenntartás a legnagyobb teher, hiszen azon lehet a legkevésbé spórolni. Ellenben például az öl­tözködésen lehet. Azok a váro­siak vannak nehéz helyzetben például, akiknek az átlagos jö­vedelmi viszonyok között élve, de ahhoz képest igen magas la­kásrezsivel kell számolniuk. Szívós élni akarás Azt is kifejtette a szakember, hogy vajon a feketegazdaság mennyit nyom a latban (para­dox: kell-e ellene annyira harcol­ni?), hiszen megyénkben főként kompenzáló tényező. Ráadásul nálunk az összes nyugdíjas fele rokkant. És ott van a még min­dig magas munkanélküliség... Ha az országos adatokat színesíte­nék a területiek, feltételezhetően még nagyobb különbségeket ér­nénk tetten. Ha csak a szikár számokat Fotó: Sipeki Péter nézzük, már éhen kellett volna halnunk, mégis sok a virágzó te­lepülés, házak épülnek, az embe­rek iparkodnak, szerencsére szá­mos a tehetségek, sikeresek szá­ma. A szívós élni akarás, az élet­ösztön és valami hihetetlen egér- út-stratégia megvalósítása a mi megyénk titka. Ez a mi túlélé­si projektünk. Létminimum A létminimum olyan ér­tékösszeg, mely biztosítja a folyamatos életvitellel kap­csolatos igen szerény - ha­gyományosan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését. Meghatározása az élelmiszer-fogyasztás spe­ciális normatív értékéből indul ki. Ezeket az élelmi­szer-mennyiségeket tartal­mazza a létminimum számí­tás élelmiszerkosara. Ennek tartalma fedezi a közepes fi­zikai igénybevételre vonat­kozó egészségügyi követel­ménynek megfelelő teljes tápanyag-vitamin és ásvá- nyianyag-szükségletet. Nagyboldogasszony napja Nyíregyháza (Lénárt György) - A keresztény vi­lág nagy ünnepe, Szűz Má­ria elhunytának és menny­bevitelének napja. Nagyboldogasszony, augusz­tus 15-e eredetét tekintve a legrégibb keresztény Mária- ünnep, s egyben a legnagyobb is. Gyökerei az ókori szíriaiak istenanyja tiszteletéhez nyúl­nak vissza. Ezek ugyanis az Istenanyát a mezőgazdaság védőjeként tisztelték. Ünnepét ugyancsak augusztus 15-én tartották, a termés betakarításához kap­csolódva. Ezt az ünnepet a ke­resztények szintén magukévá tették. Ez a Mária-ünnep ro­hamos gyorsasággal terjedt el az egész világon, mert hiszen minden földművelő népnek volt valamüyen, a termény be­takarításával összefüggő me­zőgazdasági ünnepe, amelyet nagyszerűen egybeolvasztott Máriának, a mezőgazdaság vé­dőistennőjének halála, illetve később mennybevitele ünne­pével. A hagyomány szerint iste­ni Fia három nappal előbb tu­datta vele halála óráját, mely­nek bekövetkezte után az Olaj­fák hegyén vágott sziklasírba temették. Tamás csak harmad­napra jelent meg, s miután lát­ni akarta a szent Szüzet, az apostolok felnyitották a sírt. A Boldogasszony sírjában nem találtak semmi testi marad­ványt, csak kendőket és a jó illat áradását, a romolhatat- lanság bizonyítékát. Innen ered az e-napi virágszentelés, vagy népiesen virágáldás. Ezen a napon kereszt és zászló alatt búcsúközösségek keresik fel a szent helyeket. A búcsújáró kultuszt idézi Mári- abesenyő, Máriacsalád, Mária- gyüd, Máriakálnok, Máriaké- ménd, Máriakönnye, Mária- makk, Márianosztra, Mária- pócs, Máriaradna, Máriareme- te, Máriavölgy. A szakadatlan, ősegyházig visszanyúló hagyomány sze­rint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem en­gedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt, a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő né­zetet XII. Pius pápa a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte. Szent István ezen a napon ajánlotta az országot Szűz Má­ria oltalmába. A 18. században az ország vezetői felismerték a magyar nép Mária tisztele­tében rejlő lehetőségeket és megalkották a „Regnum Ma- rianum” (Mária országa) esz­méjét. Eszerint Magyarország Mária országa, a magyar nép pedig Boldogasszony népe. Moszkvai bemutatkozás előtt megyénk Nyíregyháza (KM) - Me­gyénk jelentős vállalkozásai mutatják be termékeiket, il­letve ismertetik ajánlataikat Moszkvában a szeptember közepén sorra kerülő „Ma­gyarország 2002” című kiállí­táson. A megyei részvételről szerdai ülésén tárgyalt a területfejleszté­si tanács. Az ülést követő sajtó- tájékoztatón Helmeczy László, a megyei közgyűlés és a területfej­lesztési tanács elnöke elmondta: legutóbb Í998-ban rendeztek Moszkvában hasonló kiállítást, így négy év elteltével most újabb lehetőséget kínál az orosz főváros a magyarországi résztvevőknek. A megyei önkormányzat, a te­rületfejlesztési tanács, a kereske­delmi és iparkamara valamint az agrárkamara közösen kíván megjelenni. A bemutatkozás cél­ja, hogy átfogó képet adjon a me­gye gazdaságáról, a földrajzi el­helyezkedésből adódó tranzit és logisztikai lehetőségekről. Gaz­da László, fejlesztési ügynökség igazgatója azt emelte ki, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelnek az élelmiszeriparnak és az almatermesztésnek. A harminc négyzetméteres ön­álló standon lehetőség nyílik me­gyei vállalkozók bemutatkozásá­ra, amely részben termékek, részben prospektusok formájá­ban történik. Eddig a Parmen Rt., Papp-Ker Kft., Bige Holding Kft., Hansa Fruit Kft., Szema Szövetkezet, Szabolcs Gabona Rt., Sotex Kft., Űjfehértói Alma­termelők Szövetsége, Kolos Gat Kft. jelezte részvételi szándékát. A megyei vezetők reményei szerint az előre megszervezett üzletember-találkozókon folyta­tott tárgyalások áttörést hozhat­nak a magyar-orosz kereskede­lem élénkítésében. Aranylakodalom Kovács Gusztáv és fe lesége, Bodnár Mária 1952. július 20-án kö­töttek házasságot. lm már fél évszázada él­nek boldogságban, bé kességben. E jeles al­kalomból gyermeke, unokái és ismerősei köszöntötték őket. Fotó: amatőr HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents