Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-10 / 186. szám
2002. augusztus 10., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Éremművészet és kisplasztika A 26. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep „számvetése” a Városi Galériában látható. Az alkotótábor megléte a város kulturális erényei közé tartozik, s világszerte, hosz- szú idő óta hirdeti: itt egy iskola jött létre, egy műhely, amely reméljük, a művészettörténet említéseiben is helyt kap. A jelenlegi kiállítás azt mutatja, erősödnek a technikából adódó sablon megoldások. A kiégetett természetes anyagok, gallyak, papírok, nád, illetve a talált formák bronzba komponálásai. Sebestyén Sándor: Élettér Sebestyén Sándor: Manipuláció Sebestyén Sándor: Ne hagyj el! MÚZSA t - - ........................... Juhász Gyula: Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagám vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodok! (1910) Pályaudvarok reneszánsza a Nyírségben Komorótól a Csendes-óceánig; udvari vonatok luxusa - egy kis vasúthistória Marik Sándor Két nagy vasútállomást építtet újjá a MÁV most megyénkben; a kettő majdnem egymilliárd forintba kerül, s nagyjából egyszerre lesznek készen még az idén. Az ilyen beruházás kivételesen nagy dolog, hatásuk évtizedekben mérhető. A nyíregyháziról azt mondják, a környék legszebb pályaudvara lesz. A záhonyit most már nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió keleti kapujának szánják. Érdemes kalandozni kicsit a múltban. A negyedik Nyíregyházán a most épülő a negyedik komolyabb állomásépület. Az elsőről, amelyet a vasútvonal megnyitásakor, 1859-ben építtetett a Tiszavidéki Vasút, már szó sem esik, szemtanú nincs, fénykép sem őrzi formáját. Ám annak köszönhetően, hogy a vasút egy-egy terv alapján általában több „felvételi épületet” rendelt, megvan a hasonmása: a ff** ................. A közlekedés történetén keresztül az embert ismerjük meg. Frisnyák Zsuzsa .............................................ff mai püspökladányi állomás. Ezt nem túl régen újjávarázsolták; ilyen állt egykor Nyíregyházán is- erről kevesen tudnak. 1908-tól volt új, nagyobb állomása a városnak. A déli szárny két év alatt készült el, de tovább nem épült, 1944. szeptember 6-án pedig az egész állomást lebombázták. A harmadik épület 1950. augusztus 20-ra lett kész, s bővítésekkel ugyan kitartott napjainkig, de végleg kinőttük. Miközben e régi dolgok után kutattam, kiderült, hogy van egy nyíregyházi kötődésű fiatal hölgy a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, aki a vasút kiváló ismerője. Dr. Frisnyák Zsuzsa a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, s öt éve - a Közlekedési Múzeum munkatársaként- ő rendezte „A magyar vasút 150 éve” című kiállítást, ami ma is látható. Szerzője „A magyar közlekedés kronológiája 1750-2000” című adattárnak, valamint az udvari és a kormányzati utazások történetéről szóló „vasúthistóriái könyvinek is - rengeteg érdekes dolgot tud.- A közlekedés története számomra az ember-jármű-állam- hálózat közötti kapcsolatok szöTábla a végpontnál: Komoró-Vlagylvosztok 9480 kilométer vevényes hatásainak elemzését jelenti - mondja munkájáról a kutató. - Az újabb és újabb technikák (gőzhajó, vonat, kerékpár, autó, repülőgép) új emberi igényeket gerjesztettek, amelyek tovább formálták a környezetet. A közlekedési infrastruktúra mindenkori állapota és működése tehát magán hordozza a társadalom viszonyaira utaló jegyeket is, a közlekedés történetén keresztül így az embert ismerjük meg. Sőt, gyakran úgy tűnik, a közlekedéstechnika fejlődését követő mentális, és életmódbéli változások fontosabbak, messzebbre hatóak, mint maga a technika, mely ezeket a változásokat elősegítette. Nagyon érdekes elemezni a sebesség-gazdaság-kényelem ösz- szefüggéseit, a járművek szociológiai funkcióit (presztízs, státusz, reprezentáció) - megannyi továbbgondolásra késztető lehetőség. Változó szerepek Megkérdeztem Frisnyák Zsuzsái, hogy történelmi távlatban igaz-e az az ismert állítás, hogy Nyíregyháza a vasútnak köszönheti megyeszékhellyé válását és kiemelkedését környezetéből. Szerinte hozzájárult, de önmagában kevés lett volna. Nyíregyházát most az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi vasúti fővonal érinti. Ez a kitüntetett szerep csak az utóbbi fél évszázadra jellemző. Korábban a Budapest-Miskolc-Sátoraljaúj- hely-Munkács és a Budapest- Debrecen-Nagykároly-Szatmár- németi fővonalak mellett Nyíregyházának nem volt szerepe. Vasúthoz is akként jutott, hogy a két fővonalat össze akarták kötni, így jött létre a Debrecen-Nyír- egyháza-Szerencs kapcsolat. Ezt követte a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal kiépítése (130 évvel ezelőtt), amely a II. világháborút követő nagy változások után lett csak nemzetközi fővonal. Záhonyban is vasútállomás épül, mégpedig kitüntetett figyelemmel: hazánk arra készül, hogy két év múlva az Európai Unió tagja lesz, és akkor Záhonyban nemcsak Magyarország, hanem egyben az EU legkeletibb „schen- geni” vasúti határállomása is működik majd. Bizony, ráfér a korszerűsítés, amit a másik oldal, Csap nagyvonalú fejlesztése is sürgetett, ugyanis bármely középeurópai nagyváros boldog lenne, ha olyan elegáns környezetben lévő szép pályaudvara volna, mint most az ukrajnai határvárosnak. A MÁV a záhonyi önkormányzattal összefogva egyszerre próbál lépést tartani a szomszéddal és az Európai Unió követelményeivel. Szép lesz az állomás, megújul az előtte lévő Európa tér. Az ide érkező, itt várakozó legfeljebb azt tudhatja: a magyar határváros vasúti karrierjét mindössze 85 milliméternek köszönheti - ugyanis ennyi a különbség a széles és a normál vasúti nyomtáv között. A megújuló határállomásból sem lesz majd látható, érzékelhető azonban az a hatalmas szállítási, ipari, kereskedelmi, logisztikai háttér, amelyet a kilenc vasútállomást is magában foglaló, 84 négyzetkilométer kiterjedésű szárazföldi átrakókomplexum, jelent. Ezek java részét már uniós Phare-programok segítségével korszerűsítették. Európa tér Záhonyban Kádár András, a MÁV Rt. Záhony-Port Igazgatóság vezetője nem is a vasút szempontjait említi elsőként, hanem azt, hogy megrendelők, és a vállalkozói övezetben, ipari parkokban megtelepülök igényeinek akarnak megfelelni, már régen túl vannak azon, hogy „csak” szállítani akarnak: Persze van még mit visszahódítaniuk, hogy a fénykor számait megközelítsék. Juszku Ferenc igazgatóhelyettes szerint most jön csak jól a több, mint fél évszázados tapasztalat! Vannak 120 tonnát emelni képes darujaik, speciális megfogóik, átfejtőik, csúszdáik, targoncáik, s ide értve az ügyes embereket is szinte minden, ami ebben a szakmában kell - most az uniós normák szerinti minőség, megbízhatóság, pontosság állandósítása a céljuk. És nagyobb hangsúlyt akarnak adni annak, hogy Eurázsia leghosszabb vasútvonalának nyugati végpontja van Komorónál. Nemrégiben egy táblával meg is jelölték a helyet - innen futnak Vlagyivosztokig a sínek. A Tiszavidéki Vasút udvari kocsija Királyi es kormanyvonaton A mai generáció megyénkben - ha azt hallja, kormányvonat - Kádár, Hruscsov, Brezsnyev utazásaira emlékszik, hiszen az őket szállító vonatok többször megálltak Nyíregyházán, Záhonyban. Frisnyák Zsuzsa az összes magyar udvari kocsi történetét, sok dokumentumát gyűjtötte össze. Magyarországon először 1845-46-ban épült ilyen kivételes jármű, de 1857-ben szűkebb pátriánkban a Tiszavidéki Vasútnak is volt már udvari kocsija. Hamburgban készíttették, s volt benne hálóhelyiség, társalgó, mosdó, csupán a fűtés hiányzott belőle. Nyíregyháza állomásának avatására díszvendégeket hozott. Egyes bútordarabjai ma a Közlekedési Múzeumban vannak. Nevezetességeink Tiszaszentmárton igen korai - XI. századi - település, mert a százdi apátság alapítólevele (1067) szerint egy Szt. Márton tiszteletére emelt kápolna állott a mai zsurk határában. Valószínűleg ez elődje volt a mostani templomnak, amely részletformái és szerkezete alapján a XV. század második felére tehető. Katolikus forrás szerint a reformátusok 1748 után építették újjá a templomot. 1830-31-ben a hajó déli falát kibontották és toldalékként karzatot építettek, amely elé a szimmetriatengelyben tornyot emeltek. Az új, déli falon gótikus, díszes, csúcsíves ablakokat helyeztek el Fotó: Elek Emil Kelef«»M&GyaKQisxá§
