Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-09 / 185. szám
HÁTTÉR /3 2002. augusztus 9., péntek HÉREK 0 Szünetel. A mozgáskorlátozottak nyírbátori csoportja szeptember 8-ig szünetelteti az ügyfélfogadást. 0 Jótékonysági est. „Uram, nem látta Magyarországot?” címmel Pregitzer Fruzsina színművésznő fellépésével jótékonysági előadóestet szerveznek augusztus 11-én 19 órától a Sóstói Múzeumfaluban. Gyermektábor. Augusztus 12-16. között tartják a Napfény Életmód Egyesület szervezte gyermektábort a szervezet Törzs utcai intézményében. NÉZŐPONT Rajtuk a város szeme CSERVENYÁK KATALIN Úgy vagyok én a Krúdy Szállóval, mint az M3-assal. Mindegy már, csak épüljön! Történjen valami, mert ahogy most van, az nem jó. Nyíregyháza évtizedek óta Sóstóra építi, építené idegenforgalmát. Ennek a városnak nincsenek hegyei, folyói, török fürdői, de még egy vacak várromja se, ami von- zaná az idegent. Az esélyünk persze nem rossz. Van remek gyógyvizünk, Sóstónk (tóból mindjárt kettő is), meg egy száz évvel ezelőtt igényesen kialakított központ, amire már lehet építeni. De ebben az állapotában még nem. Hiába újították fel a Svájci-lakot, a Fürdó'házat, a víztornyot, sértődés ne essék, azért az összkép még elég lehangoló. Az egésznek a lelke, a Krúdy Szálló halott. Törött üvegeivel, szétrothadó nyílászáróival, a teraszon burjánzó gyomnövényekkel minden, csak nem csábító. Egyszerűbben úgy is fogalmazhatnánk: mostanra az épület teljesen lepukkant. Mire ebből működő valami lesz, óvatos becslések szerint is rámegy közel egymilliárd. Forintban. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy döntött, eladja az épületet egy olyan helybéli cégnek, amely megfelelő garanciákkal, referenciákkal rendelkezik, és még Sóstónak is elkötelezett híve. Lehet persze vitatkozni azon, hogy a városnak magának kellett volna felújítania az épületet. Ennyi pénze egyetlen épületre azonban vélhetően sosem lesz. Amikor még belvárosi utcákon sincs szennyvíz- vezeték, szilárd burkolat, feltételezhetően elég nehéz lenne elfogadni, elfogadtatni, hogy az alapfeladatok helyett báltermet parkettáznak. Persze, most a Krúdy Szállón és az Épkeren - ha nem is a világ, de - a város szeme. A kivitelező nyitott építkezést ígér, és mi úgy hiszem, élni is fogunk a lehetőséggel. Ez a fokozott figyelem is lehet egyfajta garancia arra, hogy az utóbbi évtizedben mostoha sorsú, teraszos épület, amelyhez minden nyíregyházinak fűződik valami szép emléke, végre ismét betöltse hozzá méltó szerepét. Tehát figyelem, hétfőn eldördül a start- pisztoly! Kezdődik a munka. Kakukktojás Rajz: Ferter János Elosztást a rászorultság szerint Beszélgetés Vincze István területfejlesztési osztályvezetővel a megye jövőjéről (2.) Ilyen régióbeosztást tartana ideálisnak Verebély Iván volt államtitkár, a téma szakértője Nyíregyháza (KM) - Ha nem lépünk önálló régióvá válásunkért, akkor még nagyon sokáig rendkívül sok problémája lesz ennek a megyének. Hogy ez mennyire van így, ehhez néhány kérdést érdemes külön is megvizsgálni.- Egyjk a megye súlyos foglalkoztatási problémája. Óriási mértékű a munkanélküliség, a termelőüzemek, a működő tőke megyébe települése ugyanolyan lassú, mint amilyen az elmúlt években volt. Még mindig igaz, hogy a működő tőke ide áramlása országos arányokat illetően még nem éri el az 1 százalékot, ez elárulja, milyen a keresettségünk az országon belül - kezdi sorolni az érveket dr. Vincze István, a megyei önkormányzat területfejlesztési és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője -. Bár másoktól elhangzott az is, hogy javult a foglalkoztatás, én ennek ellenére tartós munka- nélküliségről beszélnék, mert ahhoz, hogy ez alapvetően megváltozzon, legalább húszezer munkahelyet kellene létrehozni.. Uniós forrás kell Ezek olyan súlyos problémák, amelyeknek a megoldása nem képzelhető el központi állami forrásokból, ehhez már mindenképpen olyan nagyságrendű támogatásokra lenne szükség, amelyet csak az unió tudna rendelkezésünkre bocsátani. Ám ha a források elosztása a jelenlegi régióbeosztás szerint történne, akkor feltételezem, hogy a differenciálás nem a rászorultság alapján lenne, hanem aszerint, hogy milyen a terület idéző jelbe tehető regionális jelentősége. Hogy megyénk önálló régióvá válhasson, nem kellene sok lépést tenni, tehát adott esetben az sem kizárt, hogy a megye egy nagymegyés régiós formában kapcsolódik az unióhoz, és ebben nem szomszédos megyék lennének partnerei, hanem szomszédos kistérségek. így is fel lehet építeni egy régiót. Talán az sem jelentene hátrányt, ha egy kistérségi partner a határon túlra esik. Verebély Imre, aki igencsak jártas ilyen kérdésekben, egy tanulmányában azt feszegeti, hogy nem feltétlenül olyan regionális struktúrát kell kialakítani, amilyenek nálunk létrejöttek, meg kell nézni, hogy az országban melyek azok a területi egységek, korábbi megyék, amelyek önálló régióként is elindulhatnak. Az együttműködésnek regionális alapúnak kell lenni, különben nem fog működni. Eklatáns példa erre a Budapest-Pest megye (központi) régió, ami különösen Pest megyét hozza hátrányos helyzetbe. Ma már egyre többen ismerik fel, hogy elvész az uniós támogatottság, ha a jelenlegi regionális rendszerben működnek tovább. Budapest GDP-je a legjobb az országban, tehát az unió GDP átlagához viszonyítva ők fogják leghamarabb elérni azt a szintet, hogy esetleg a támogatottság megkérdőjelezhetővé válik, miközben Pest megye hosszú ideig részesülhete az unió különböző alapjaiból. Utolsó helyen Megyénk ebből a szempontból hasonló helyzetben van. A régió megyéi közül Szolnok megyében 66,6 százalék, Hajdúban 70,8 százalék az egy főre jutó GDP, nálunk 54,1 százalék. Ha régiókat hasonlítunk össze, akkor az egy főre eső bruttó hazai termék a közép-magyarországi régióban 152,3 százalék, a mi észak-alföldi régiónkban 71,9 százalék volt. A GDP fontos és jellemző mutatója annak, hogy az adott térség milyen gazdasági bázison működik, milyen a bruttó hazai termék előállítási színvonala és ebből a szempontból a mi megyénk továbbra is rossz helyzetben van, a legfrissebb adatok szerint még Nógrád megye is megelőz bennünket. A régióbeosztás egyik indoka az volt, hogy ehhez Brüsszel ragaszkodik. Brüsszelnek teljesen mindegy, hogy egy ország a regionális szerkezetét hogyan alakítja ki. Őket az érdekelte mindig is, hogy jöjjön létre egy intézményrendszer, mert ők ezzel akarnak kapcsolatot fönntartani. De hogy ez milyen, hogy közigazgatási vagy gazdasági struktúrákból indul ki, vagy másfajta alapon, tehát például a fejlesztési tanácsok intézményrendszeréből, esetleg társul hozzá az igazgatás intézményrendszere is, az nem alapvető kérdés, minden ország olyan szerkezetet alakíthat ki, hogy az mindenki, de döntően az adott térségek számára legyen jó, Anglia, mint konzervatív ország nagyon sokáig fenntartotta és fenntartja ma is a megyerendszernek legjobban megfelelő grófságokat, és csak nagyon sokára és kényszerre hozta létre a régiókat, de a munkát továbbra is a megyék végzik. Nem formális rendszer Az Európai Unió struktúrája jelenleg is eléggé változatos, a 15 tagállamon belül vannak kisebb és nagyobb régiók, tehát nem formális rendszert kell alkotni, hanem a helyileg kialakult előzményekből indultak ki, ennek alapján alakították ki a saját maguk régióit. Itt sem kell sablonokat gyártani, hanem a különböző sajátosságok, a geopolitikai státusok, helyzetek, regionális összefüggések, a területi kiegyenlítés alapján lehetne egy másfajta rendszert kialakítani ebben az országban. Szeretném ennek a megyének az érdekében elérni, hogy ilyen irányú változások történjenek a jövőben - mondta végezetül Vincze István -, melyek nem csak az ország, de a térségek és különösen a hátrányos helyzetű térségek érdekét szolgálja. Nem kellene szolga- lelkűen másolni, hanem megpróbálni más országok és a mi történelmi, gazdaságtörténeti tapasztalatainkból tanulni. Talán akkor a kiindulás is sikeresebb lesz és a döntésekből ném szabad a megyéket kihagy ani. Ringló Törő István Szabolcsnak húszéves ringlófája van. Megszerette a gyümölcsöt, mely méltóságával, opálos, hamvas ragyogásával úgy elütött szilvafa rokonától. A bordó, sokszor tüdőszínűbe váltó ruhában pöf- feszkedő úrfiakat most csak nagyítóval keresgeti. A korai lelkesedő virágokat letarolta a késő tavaszi fagy. Szabolcs mérgében nem is permetezte úgy, mint a többi termő fát. A megmaradt pár gyümölcs hirtelen kezdett el duzzadozni, s barack nagyságúvá fújta fel magát. Boglárka éles szemét nem is kerülte el, s élénken emlékezett az unoka az ízekre.- Papika! Érnek a ringlók! Meg sem-kóstoljuk?- Nincs azon Boglárka! Majd veszünk a piacon! Boglárka nem tágított. Tegye fel papika a szemüvegét, s ő is látni fogja. Szabolcs nagy komolyan felrakta, s cso- dák-csodája ő is meglátta.- Az áldóját! Hozom a pe- cabotot! Nagy izgalommal pecázták a hosszú nyelű hálós szerkentyűvel. Néhányat sikerült is összefogdosni. Szabolcs bugylibicskával vagdalta fel, de mindegyikből előaraszolt Kukac Bemát hatalmas vágtával.- Fúj! - dobta el Boglárka s alaposan rácsodálkozott, hogy a tikok meg összevesznek rajta. Szabolcs vakarta a fejét, hogy így felsült az unokánál. Hozott a piacról. Mire befejezte a munkákat, látja, hogy Boglárka a tyúkokat eteti. Nem is akármivel, ringlóval, amelyet ő vásárolt.- Olyan buták ezek a tikok! Hát nem a férges ringlót szeretik? Szabolcs előbb bosszankodik, majd nevet. Megmondta az ízes beszédű néni. Bio módon termesztették, benne a természet összes zamatával. Csak úgy, kiszámolva kell enni. Hiába, Boglárka még csak óvodás, nem tanult meg számolni. Különleges kerámiák a tűzből Nyíregyháza (KM) - A hagyományos, ismert és népszerű fazekastechnikán kívül a kerámia egyik különleges ága, a raku- technikával készült kerámia is képviselteti magát a Plaza Galériában a napokban nyílt és vasárnapig tartó kiállításon. Ennek a módszernek az a lényege, hogy nem mázazzák a tárgyakat, hanem a máz helyett ásványi sókat hintenek a felületre, majd sokkal magasabb hőfokon a szabadtéri rakukemencében égetik ki. A Népművészeti Egyesület megyei szervezete és az Aranykapu Népművészeti Egyesület közösen szervezte a III. Nemzetközi és Országos Kerámia Fazekas Szakmai Konferenciát, majd a hasonló nevű szimpóziumot, melynek keretében viszontláthatják a nyíregyháziak Mészáros Gábor és Fodor Ilda keramikus iparművész munkáit és mindenki gyönyörködhet Magyar Zita felvidéki fazekas népi iparművész‘érdekes anyagában. A tűz csodájával készülő tárgyak Fotó: Racskő Tibor ÉLETKÉPEK j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j \j .
