Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

2002. július 30., kedd Kelet «»Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Mezőgazdaságról. A III. Mezőgazda- sági Kiállítást is megszervezik Tiszalö- kön a városnapok alkalmából augusztus 3-4-én. Felvonultatnak mezőgazdasági kisgépeket, erő- és munkagépeket, s be­mutatkoznak a kistermelők különböző szakterületekről. 0 Ügyfélszolgálat. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Államháztartási Hi­vatal családtámogatási ügyekben kihe­lyezett ügyfélszolgálatot tart keddenként 9.30-tól 14.30 óráig Fehérgyarmat Pol­gármesteri Hivatalban. NÉZŐPONT Ki a Tisza vizét issza... Györke László Egyre több fórum foglalkozik az utób­bi évek tiszai árvizei óta a „legmagya- rabb" folyóval. Legutóbb Tiszadobon az Andrássy-kastély adott otthont egy olyan tanácskozásnak, melyen jelen volt a tu­dós professzor, a vízgazdálkodással fog­lalkozó szakember, a civil szervezet elnö­ke, polgármesterek, az államtitkár. Abban nagyjából egyetértettek a résztvevők, hogy a többletvizet, ami áradáskor végig­robog a Tiszán, nemcsak a hegyvidéki tá­rozókban, hanem az alföldi részen is meg kellene fogni. Zárt tározók helyett azon­ban élő ártereket kellene kialakítani, iga­zodva a természethez - vélte a geográfus kutató. Az utóbbi években a tavaszi áradáso­kat száraz, aszályos nyár követte, miköz­ben mintegy 10-11 milliárd köbméter .vi­zet hagyunk kifolyni az országból. Ponto­san annyit, amennyi vízhiánnyal küszkö­dik az Alföld. Az új Vásárhelyi-tervet, azaz a terv to­vábbfejlesztett változatát éppen ezért al­kották meg a szakemberek. A Tisza Szö­vetség elnökének véleménye szerint szak­mai szempontból nyilván alapos munkát végeztek, ám a tervből hiányzik a komplexitás. Magyarán: bármilyen beavatkozásnak a társadalmi oldalát is meg kell vizsgálni, az ökológiairól nem is beszélve. Felmerült az is, hogy a gyenge (10-14 aranykorona értékű) földeken érdemes-e egyáltalán gazdálkodni. A számítások - különösen az idén - jobbára azokat iga­zolják, akik nemmel szavaznak. Csakhogy azt sem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy akik itt élnek, itt próbálnak boldo­gulni, akiknek ez a szülő- és kenyéradó földjük, azok ragaszkodnak hozzá, még ha 10-14 aranykoronás is. És még valami: a Tisza mentén sajátos életforma, alkal­mazkodási készség alakult ki, melyet a történelem viharai sem tudtak megváltoz­tatni. Erősek a gyökerek, s épp erre lehet építeni. Vagy ahogy a népdal szól: „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza..." Szótlan árverezés zöldségre, gyümölcsre Megyénk áll a legközelebb ahhoz, hogy hazánkban elsőként agrárbörzén dobja piacra az árut Mire elgördül a kereskedők előtt az áru a holland börzén, a kereskedők egy hangos szó nélkül már meg is alkudtak rá Fotó: Nyéki Zsolt Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Rotterdam (KM) - Zsákut­cában topog a magyar mező- gazdasági termelők piacszer­vezése, s az értékesítési gon­dok a gazdák versenyképes­ségét, hosszabb távon talpon- maradását veszélyeztetheti. Aki figyelmesen járja Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét, lát­hatja: az elmúlt nyolc év telepí­tési támogatásainak köszönhe­tően egyre korszerűbb ültetvény­ben szedik a mutatós gyümölcsöt a termelők. A legnagyobb igye­kezet és szorgalom eredménye is könnyen szertefoszlik azonban, ha a szép árut nem sikerül ügye­sen piacra vinni és a lehető leg­nagyobb haszonnal eladni. Kész az óra és a pad A Nyugat-Európában évtize­dek óta követett gyakorlat, az aukciós agrárbörze egyszerre szünteti meg a termelők kiszol­gáltatottságát és nyújt a keres­kedői hálózat számára is üdvözí­tő megoldást. Érthető, hogy egy­re többen e technika átvételével kívánják új alapokra helyezni a magyar termelői kör értékesíté­si rendszerét, miként az sem vé­letlen: Magyarországon megyénk áll a legközelebb ahhoz, hogy el­sőként létrehozzon egy ilyen ag­rárbörzét. Az előzményekhez tar­tozik, hogy a PRIMOM Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány ösztön­zésével 1997-ben indult az agrár­börze program, amelyhez két ku­tatóintézet, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kuta­tó Központ valamint az Újfe­hértói Kutató Állomás is csatla­kozott. Kellő szakmai háttérrel bíró pályázat készült és nyert az Eu­rópai Unió PHARE SOP-prog- ramjánál, ezzel nemzetközi támo­gatást is szerezve az első magyar agrárbörze létrehozásához. A ha­zánkban úttörő kezdeményezést nevében is jelezve hamarosan megalakult a Szabolcsi Első Magyar Agrárbörze (SZEMA), Nyíregyháza (KM - K. É.) - A közelmúltban befejeződött a Gacsályi Kék Madár Ápoló-Gon­dozó otthon rekonstrukciója, korszerűsítése. A beruházás során végzett kie­melkedő munkájuk elismerése­ként a megyei közgyűlés elnöke amely termelők értékesítő szö­vetkezeteként (TÉSZ) nyert elis­merést. A nyertes uniós pályá­zat a börze berendezésének (ár­óra és licitpadok), valamint egy targonca beszerzéséhez nyújtott támogatást. Ezek már rendelke­zésre állnak, s Napkoron rövide­sen megkezdődnek a börze épí­tésének munkálatai is. Érdekló'dő szentesiek A tárgyi, technikai feltételek megteremtése azonban még min­dig nem elégséges a hazai agrár­kereskedési rendszer gyökeres megváltoztatásához, legalább ilyen fontos, hogy a működés lé­nyegét maguk a termelők is megértsék. Itt kapcsolódott be a holland-magyar vegyes vállalat, a Development Bridge Head (DBH) Kft., amelyet holland és magyar regionális önkormányza­tok alapították Maastricht váro­sában 1994-ben. Ez volt az első magyar vonatkozású területfej­lesztési szervezet külföldön, s azóta is a Maas-Rajna Eurorégió és Kelet-Magyarország közötti nemzetközi gazdaságfejlesztésben dolgozik. emlékérmet adományozott Ko­vács Ibolyának, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisz­térium főosztályvezetőjének, va­lamint Paládi Jenőnek, a kivite­lezést végző NYÍRÉP Kft. ügyve­zetőjének. A Megyei Közgyűlés bronz emlékérmét dr. Király Já­A DBH vezetői az elmúlt hé­ten tekintélyes szakmai muníció­val szolgáló tanulmányútra ka­lauzoltak egy megyénkből felke­rekedett szakértői csapatot, élü­kön a gyümölcstermelők képvi­selőivel, akikhez a szabolcsi programra kíváncsi híres zöld­ségtermelő táj, Szentes gazdái is csatlakoztak. Holland és belga termelői szövetkezeteket látogat­tak meg, ahol személyes tapasz­talatokat, szakmai élményeket szerezhettek, saját szemükkel győződhettek meg arról, mitől is olyan sikeres ez az értékesítési rendszer. Szándék és technika- A kereskedelem hihetetlen koncentráción ment át az elmúlt években és ez a folyamat még nem ért véget. A termelők Nyu­gat-Európában is feltették a kér­dést: ez veszély vagy lehetőség számukra? Nos, ilyen helyzetre a termelői oldal szintén a kon­centrációval válaszolt, s erősebb szövetkezéssel őrizték meg alku­pozícióikat - fejtette ki a magyar vendégek előtt kutatásainak leg­frissebb eredményeit leije nosnénak, a gacsályi Kék madár Ápoló-gondozó otthon igazgatójá­nak, Medgyesi Józsefnek, a me­gyei önkormányzat főtanácsosá­nak, és Iklódi Imrének, a megyei önkormányzat pénzügyi és va­gyongazdálkodási osztálya he­lyettes vezetőjének nyújtották át. Dikken holland marketingszak­értő. Valamennyi megtekintett szövetkezet (Holland Flora, Fruitmasters, REO, Greenery) megerősítette szavait, s azt, hogy a kereskedők akkor is örömmel élnek az ilyen értékesítési rend­szerhez, ha ott a lehető legmaga­sabb árat csikarják ki tőle. Az ok egyszerű: megbízható minőségben akkora árukészlet­ből vásárolhat, amekkorára ép­pen szüksége van és hálás azért, hogy nem kell több száz helyre rohangálnia vitathatóan egysé­ges zöldségért, gyümölcsért. Az agrárbörze részletes működésé­ről később még írunk, az azon­ban már most le kell szögezni: a megyei program sikere azon múlik, hogy a megye és a tér­ség termelői képesek lesznek-e erőiket egyesíteni és egész évben kiegyensúlyozott minőségű árut nagy tételben felkínálni illetve hogy a világos programjukhoz milyen anyagi segítséget nyújt az állam. Azt a technikai felté­telrendszert ugyanis, amit a holland és a belga gazdák 80-100 év alatt elértek, a magyar kollé­gáik önerőből képtelenek előte­remteni. Telepítés Nyíregyháza (KM) - A Szabolcs Vízmű Horgász Egyesület augusztus elsején horogérett pontyokat telepít a sóstói tavakba. A tilalom után horgászni augusztus 3- án napkeltétől lehet. Kitüntetések, elismerések a jó munkáért MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL A MAV-VEZET0K TÖBB MILLIÓS VÉGKIELÉGÍTÉSÉHEZ? j J J J J J J J J J J J J Jfj 'j J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J- J- J J J- J- J- J-J- J- J-J J J J J- J-J-J j J J J J J J J J J JJJjJjJJjjjJjj J J J JJJJJJJJ J J J J J J J J Hallottam a hírt, mi­szerint a vezérigaz­gató és a helyettesei ál­lítólag 30, 50 és 70 millió forintos végkielégítéssel távoznak a posztjukról. Véleményem szerint ennyire azért nem dol­goztak jól. És ez a tétel igaz például a menesz­tett tévéelnökre is. Mi­vel viszont ez a törvény, nem lehet ellene tenni semmit. Az adatok is bi­zonyítják, hogy sokba kerül a rendszerváltás az államnak. Duleba János, nyugdíjas Érthetően irritálják az embereket az ilyen információk, hiszen a vezetőknek alapvetően a jövedelmük is magas. A végkielégítést törvények szabályozzák a Munka törvénykönyve és a kol­lektív szerződés oldalá­ról egyaránt. A vezető beosztásúak esetében megkötött egyéni szerző­dések megfelelő pontját igazítani kellene a dol­gozók végkielégítési összegéhez. Tompa István, CSOPORTVEZETŐ nnyit kifizetni?... Ugyan minek járna ilyen horribilis összeg? Joggal háborodnak fel a kisnyugdíjasok, ha efféle dologról szereznek tudo­mást. Nem vagyok ép­pen politikus alkat, de mindenesetre enyhén szólva furcsállom az egé­szet. Lassan a hatalmas végkielégítési pénzek el­törpülnek a lottónyere­mények mellett, és itt még szelvényt sem kell vásárolni... Kovács Pálné, rokkantnyugdíjas Túl azon, hogy az összeg nagyságrendje érthetetlenül magas, ma­ga a tény egyben vérlá- zító is! Égy „mezei” ál­lampolgár jobb esetben egész életében sem ke­res annyit, mint egy fel­sőbb szintű vezető, vagy akár egy „sztármene­dzser” végkielégítése. Nem biztos, hogy feltét­lenül a színvonalas, mi­nőségi munkát díjazzák a végkielégítéssel. Luxus ennyi pénzt kidobni az ablakon. Nagy József, gépészmérnök Ha csak azt veszem alapul, hogy a vas­úttársaság üzemeltetése esztendők óta vesztesé­ges, már akkor felmerül a kérdés: ugyan miért szabad ennyire elrugasz­kodni a valóságtól az összegnek? Van olyan vállalat, amely amikor átalakult kft.-vé, úgy küldte el egyes dolgo­zóit, hogy semmilyen végkielégítést nem adott nekik! Hát bocsássa már meg a világ!... Ignéczi Sándor, GÉPKOCSIVEZETŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents