Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-22 / 169. szám

2002. július 22., hétfő HÁTTÉR / 3 A beregiek ünnepeltek Csarodán HÍREK E Kötet a kivonulásról. Megjelent az aja­ki származású honvéd alezredes, Takács István könyve, melyet a záhonyi vasúti katonai parancsnokság egykori vezető­jeként a szovjet csapatok 1992. évi ki­vonulásakor szerzett emlékeit feldolgoz­va készített. 0 íjászverseny. Szabolcs községben jú­lius 26-28-án hagyományőrző íjászver­senyt rendez a helyi egyesület a törté­nelmi földvárban. NÉZŐPONT Vitában a kapu előtt Galambos Béla Hitelesnek nyilvánították az íveket, kezdődhet a Hajrá Magyarország! mozga­lom aláírásgyűjtése a népszavazásért, töb­bek között a családi gazdaságok érdeké­ben is. Bejelentette a kormány: négymil- liárd forint támogatást adnak a családi gazdaságok fejlesztésére. Mindez a múlt hét utolsó munkanapján, amely így akár jelzésértéknek is felfogható. A pénteki „párbaj" jelképezi azt a csa­tát, amelynek az elkövetkező időben le­hetünk majd szemtanúi a magyar agrári- um frontján. Alert az egy percig nem kétséges, hogy nagy adok-kapokra lehet számítani ezen a pályán, hiszen itt alapvetően el­lentétes agrárpolitikai koncepciók feszül­nek egymásnak. Más-más elképzelések arról, hogy milyen méretű gazdaságokra lehet alapozni a jövő hatékony, az Euró­pai Unióban is versenyképes magyar ag­rártermelését. A lényeg közgazdasági szempontból (van-e értelme másként néz­ni?!) ugyanis valóban az, ki tud kevesebb költségvetési támogatással, jövedelme­zőbben, a világ legjobbjaival azonos mi­nőségű mezőgazdasági terméket, élelmi­szert előállítani. Vagyis hatékonyabban gazdálkodni méghozzá úgy, hogy a vidé­ki környezetét is óvja, ápolja és kedvező állapotában megőrizze az utánunk követ­kező generációk számára. Nem kis feladat, már régen az út köze­pén túl kellene haladnunk, mi meg még mindig az elején toporgunk, s vitatko­zunk. Persze az is nyilvánvaló, hogy agárfejlesztési koncepciók ide, vidékfej­lesztési koncepciók oda, a tét most mégis csak a minden továbbit meghatározó „történelmi" helyzetbe kerülés. Az, hogy a hatalmas uniós értéknövekedés előtt álló, nem csekély nagyságú maradék magyar földvagyont ki birtokolja? Melyik érdekkör tulajdonába jut? Alapvetően erről szól majd a követke­ző időszak (agár)politikai harca, amelyet persze nem az ország európai uniós csat­lakozásának kapujában kellene megvívni. Azon, hogy kiket hozzunk versenyképes helyzetbe, már rég túl kellett volna jut­nunk, s most teljes mellszélességgel már csak a megerősödésre, a gazdaság olajo­zott, koncentráltabb működésére koncent­rálhatnánk.- Rendkívül jóleső érzés - mondta Orbán Viktor a Kelet- Magyarországnak - ma végig­menni a beregi falvak utcáin, hi­szen gyönyörűek a házak. De en­nél is fontosabb, hogy az abla­kokban virág van, a porták ren­dezettek, s ezzel alaposan rácá­folnak azokra, akik azt mondták: kár ide ilyen szép házakat épí­teni, hiszen úgysem tudják mél­tó módon majd használni. Az itt élők igenis kulturált módon ren­dezték be életüket, tovább csino­sították azt, amit közös erővel si­került a számukra biztosítani. Ma olyan Csaroda, mint egy jó­módú osztrák falu. Lukovics Bertalan, Csaroda Nyíregyháza (KM) - Ki az, aki szívesen vállalja, hogy saját családjában, saját gye­rekeivel együtt felnevel egy problémás, sokat próbált, akár már a rendőrséggel is kapcsolatba került mondjuk 12-14 éves kamaszt? Ősszel sajtgyár épül Őrben Opályi ■ Vásári forgatag fogadta szombaton az ópályi aratóün­nepre érkezőket. Kézművesmesterek kínálták portékáikat, miközben a stílusosan szalmabábukkal díszített színpadon kul­turális műsor szórakoztatta a népes közönséget. A nap fény­pontját az aratási bemutató jelentette, amelyre a szatmári gazdák mellett Romániából is érkeztek érdeklődők polgármestere elmondta: a köz­ségben 258 magántulajdonban lé­vő ingatlan közül 235 sérült meg, 82-t újjáépítettek, 8 család más településen választott lakást, 4- en pedig kártalanítást kértek. Megköszönte a polgári kormány­nak, az építőknek, minden köz­reműködőnek, hogy megterem­tették az újjászületés lehetőségét. A falunap kulturális rendezvé­nyén fellépett többek között Homonyik Sándor, Csobolya Jó­zsef énekmondó és Jurinka Zsa­nett énekes (Beregszász), vala­mint a Beregszászi Tanítók Há­za, a Szatmár táncegyüttes, a tá- kosi nyugdíjasok népdalkórusa és a csarodai dalárda. Szőke Judit Őr (N. L.) - Őr községben cső­döt mondott a baromfifeldolgo­zó üzem és a fűrészüzem is. Az önkormányzat keresi a lehető­ségeket a munkanélküliség eny­hítésére. Sikerült is egy ígére­tes befektetőt találni. A témáról Hódi Miklós polgármester adott információt. Elmondta, hogy a budapesti székhelyű Cheezío Kft. sajtgyá­rat akar létrehozni a község szé­lén, az egykori tsz-telep, illetve a megszűnt baromfifeldolgozó üzem helyén. A terv szerint az átalakítási, építészeti munkála­tokat már az ősszel elkezdik, az üzem várhatóan jövőre kezdi meg működését. A kft.-nek a Du­nántúlon már van egy jól mű­ködő sajtgyára, felvevő piacról is gondoskodtak. A budapesti befektetők Sza­bolcs, Hajdú és Borsod megyében vásárolják majd fel az alapanya­got, a juhtejet és a kecsketejet. A szabolcs-szatmár-beregi juhászok egy részét már meg is keresték ajánlataikkal. Az ötvenes és hat­vanas években sok kecskét tar­tottak Őrben. Most visszatérhet­nek a kecsketartásra. wm Nagy utazás. Bizony menni sem könnyű és maradni sem vidám. Vasárnap a 3-as és a 4-es iskola több száz diákja in­dult egyhetes táborozásra a Balatonhoz, a szülők pedig nehéz szívvel engedték a nagy utazásra csemetéiket Mazsola Rajz: Ferter .János Örömmel találkoznak egymással a nevelőszülők. Legutóbb két hete cserélték ki tapasztalataikat Sóstón Vannak ilyen emberek. Sze­rencsére. De létezik, hiszen a családjukból kiemelt-kitaszított gyerekekről gondoskodás állami feladat, kötelesség van tehát in­tézményes megoldás is. Persze a legjobb közeg a család. Ha nincs, akkor meg a minél csalá­diasabb. A 20. század terméké­ről, a gyermekvédelmi hálózat­ról, annak megyénkbeli helyze­téről beszélgettem Pusztaföldi Judittal, a megyei önkormány­zat szakreferensével. És nem csak annak apropóján, hogy a testület nemrégiben tár­gyalta a témával kapcsolos be­számolót. A gyermekvédelmi rendszer, mely már problémake­zelő, három alappillére a gyer­mekotthon, a lakásotthon és a nevelőszülő. Ezek az elemek le­fedik a térséget, nyitottak, rugal­masak, átjárhatóak. Vizsga is szükséges Kezdjük ez utóbbival! Család­ban felnőni, ha idegeneknél is, a legjobb. A nevelőszülők, me­gyénkben (szám szerint 700-an) a legtöbbször nem csak egy gyer­meket nevelnek a sajátjuk mel­lett. Mára anyagi elismerésük rendeződött, egyetlen kívánsá­guk most, hogy munkájuk le­gyen munkaviszony. Ahhoz, hogy valaki effélét vállaljon, szi­gorú feltételeknek kell megfelel­ni, s újabban tanulás, vizsga is szükséges. Hivatásos nevelőszü­lő megyénkben nincs. De húszán, átlagéletkoruk 30 év, most tanulnak 600 órás kurzus keretében a gyermekvédelmi szakszolgálat irányításával, év végére megszerzik a szükséges profi tudást és elsajátítják a készségeket, de csak különleges esetekkel, magatartászavaros gyerekekkel foglalkoznak majd. Hagyományos gyermekotthon működik Tiszadobon, Mátészal­kán, Nyírbátorban (itt kettő), Balkányban, Cégénydányádon, Nyíregyházán. Ezekre, ha mo­dernebb, a törvény előírta, átala­kított formában is, mindenképp szükség lesz. A szakma ugyanis lebontaná a régi, nagy, személy­telen, tömeges gyermekotthono­kat. A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy a nagylétszámú intéz­ményeket ez év december 1-ig legfeljebb 40 gondozott befogadá­sára alkalmas otthonokká, illet­ve maximum 12 személyes lakás­otthonokká kell lebontani. No­ha ezt a határidőt egy évvel meg­hosszabbították - tudom meg a szakembertől -, megyénk a folya­mattal jól halad - olyan nyolcvan százalékos a készültség foka. Gyerekekről van szó A lakásotthonok drágábbak ugyan, de jelentősen hatékp- nyabbak, s mivel gyerekekről, ráadásul mostoha sorsúakról van szó, nem szabad a minőségi különbséget pénzben mérni. Pil­lanatnyilag 27 lakásotthon vagy olyan jellegű kisintézmény szol­gálja a fiatalok igényeit - ez a szám szeptemberre újabb kilenc­cel bővül (egy ház lesz Balkány­ban, kettő Cégénydányádon, há­rom-három Nagydoboson és Bak- talórántházán). Mindig is különösen nagy fe­lelősséget jelentett a gyermekvé­delem számára azok sorsának rendezése, akik már nagykorúvá váltak, családalapítás előtt áll­nak, az önállósodás útjára lép­tek. 24 év a „rendszerben tartha­tóság” határa... De ezek aztán végképp külön történetek, sok­szor siralmas, néha irgalmas, rit­kán szerencsés sorsok, és a leg­ritkább esetben sikersztorik. Pusztaföldi Judit hangsúlyoz­za: miközben a hálózat legombo- lyítása jó úton halad, nagy gond van a végzettséggel rendelkező szakemberek számával. A köz­gyűlési beszámoló feladatrészé­ben ezért sorakoznak az ilyen és ehhez hasonló számokat tartal­mazó mondatok: hat, tíz, nyolc, 18, hét, 14, máshol 17... szakdol­gozói létszám biztosítása. A már dolgozók szakmai képzését, to­vábbképzését mind a megyei ön- kormányzat, mind a megyei munkaügyi központ támogatja. Nemrég 40 gyermekvédelemben dolgozó lett hivatalosan is gyer­mekfelügyelő, ősszel indul egy tízhónapos 30 fős stúdium, hogy enyhüljön a szakemberhiány. Nem vonzó a szféra... A menhely, mint templom Igen érzékletesek a 19. szá­zadban élt Ruffy Pál gondola­tai (hivatásos gyermekvédő volt, a gyermekmenhelyek felállításáról ő gondoskodott elsőként): ... az árvaházaknak nem kalitkáknak kell lenniük, mert azok repülni nem taní­tanak... Szerinte a menhely olyan, mint a templom. Nem állíthatja meg senki a gyerme­ket a kapunál: mit akarsz te itten? A menhely nem dolgozhat sablonokkal, a menhely szer­vezet, ahol az emberek az eszökkel dolgoznak. Nincs nagyképűség, pöffeszkedő póz, a menhelyekben az uralkodó csillagzat a SZERETET. A gyermekotthon sem kalitka - lehet fészek is Drágább a lakásotthon, de sokkal családiasabb, hatékonyabb a hagyományosnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents