Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

Rajz: Ferter János 2002. július 12., péntek HÁTTÉR /3 0 Szimfonikusok. Már úgy volt, hogy el­marad, de mégis megtartja szombaton es­te kilenckor a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar koncertjét a szabadtéri színpadon, méghozzá sokkal olcsóbb (800 forint az eredeti 2500 helyett) belépőkkel. Emlé­keztetőül: a műsoron Wagner- és Strauss- művek szerepelnek, szólista Szentpáli Ro­land, vezényel: Bartal László. 0 Véradás. Ma Nyíregyházán, a Szabolcs Volán Korányi Frigyes utcai ebédlőjében 9.30 és 14 óra között szervez véradást a Vöröskereszt. NÉZŐPONT Csak vegye elő! Szőke Judit Vigyázz! Bármit nem tehetsz! - vil­lanhatott át a széles hátú (hiszen csak annyit vett a kamera), vélhetően fiatal rendőr agyán a gondolat, amikor a tokból a revolvert előrántotta, és a tanult módon csuklóját alátámasztva, lábát terpeszbe vágva ráfogta valakire. Az én felfogásom­ban azonban valamivel szemben lépett fel a végső határozottsággal. Nem volt jártas az efféle akciókban, a reflexei, ösz­tönei azonban működtek. Az Erzsébet hídi demonstráció rendőri fellépését illetően (miért épp e miatt ne?) eltérőek mind a pártok, mind a hétköz­napi emberek álláspontjai. Nem ebből akarok részt. Számomra a fellépés, vagy mondjuk úgy, mozdulat, történés azt üzente, miközben persze hátborzonga­tóan szokatlan volt, hogy rendnek kell lenni. A szabályok, a törvények tisztelete, a nyugalom, a társadalmi, az utca-béke biztosítja a mértéket. Nem akarok túl messzire menni, de a rend a haladás alapfeltétele, a haladás pedig a rend szükségszerű célja. Rendet írok, de írhatnám, hogy jó, hogy jog, hogy kormányzás, hogy törvény. Ha fé­lénk a rend őre, a rend megbotránkozik. Ha visszahőköl a zászlórúdtól, a látha­tóan becsapott (cserbenhagyott?, alulinfor­mált?) tömeg provokációjától, az rend-el­lenes. Neki a szituációt kezelni kellett. Ezt a módját választotta. Elővehette fegyverét - ezzel a konklú­zióval zárult le a fegyvert fogó rendőr ügye. Nem volt szerencsés, de jogszerű­nek, eredményesnek találtatott. Nem hasz­nálta, csak megmutatta. A rend én vagyok és nekem fenntartásához eszközöm is van - ezt mondta a gesztus. Legyinteni még­sem legyinthetett, ugye, vitára nem volt mód, nem is lett volna ésszerű abban a hangulatban. Meg nem is lehet egyszerre fegyvert rántani és legyinteni. Valami össze kell tartsa a világot. Ez a rend. Mely gyakorlati szükséglet. A böl­csesség, ha nem is dakota, érvényes: állj szilárdan! a hegyek sem tanultak meg fél­reállni. Biztosan nem tetszenek gondolataim mindenkinek, de nekem se tetszik egyné­mely dolog. Áll a munka a fatenger közepén (1.) A régi üzem környezetvédelmi, az új technológia építészeti kifogások miatt vesztegel Tengernyi fa a vásárosnaményl telepen Fotó: Nyéki Zsolt Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Vásárosnamény, Nyíregy­háza (KM) - Május óta leállt a termelés az Interspan Kft. vásárosnaményi gyárában, a háromszáz dolgozó többsé­gét kényszerszabadságra küldték. Jó ideje nyomasztó csönd ho­nol a beregi gyár telephelyén, ahol két technológiai sor is ug­rásra készen áll. Az egyik régeb­bi, ez környezetvédelmi kifogá­sok miatt nem üzemelhet, a má­sik egy átadás előtt álló, korsze­rű berendezés, amely viszont építészeti engedélyezési viták ke­reszttüzébe kerülve vesztegel. Az eset egyre nagyobb port kavar, szereplői egyetértenek a közös célban, vagyis a munkahelyek megőrzésében, de a megoldást másképp látják.- A történet 1998-ban kezdő­dött, amikor az Interspan Kft. engedélyt kért arra, hogy a for­gácslapok csiszolása során kelet­kező csiszolati port elégethesse és a szárítók fűtésére használ­hassa fel. A felügyelőség a csi­szolati pornak, mint veszélyes hulladéknak az égetésére adott ki engedélyt - utal az előzmé­nyekre Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes, a Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi felügyelőség igaz­gatója. Növekvő összegben Azt, hogy egy hulladék veszé­lyesnek minősül-e vagy sem, a jogszabályok pontosan meghatá­rozzák. A hulladék tulajdonosa kérheti megfelelő vizsgálatok el­végzését követően a hulladék ve­szélytelenségének a megállapítá­sát. Az Interspan Kft. a közel­múltban élt ezzel a lehetőséggel és elindította a hulladékminősí­tési eljárást, az eredményre azonban még várni kell. A társaság 1990 óta minden évben fizetett légszennyezési bír­ságot egyre növekvő összegben. A légszennyezést csökkentő be­ruházások elmaradtak, ezért a felügyelőség 1999-ben kötelezte a céget a szennyezés megszűn­tetésére, s ezzel egyidőben egy 10 pontból álló intézkedésegyüttest adott át a cég vezetőinek.- Ebből 2002 tavaszáig a leg­jelentősebb intézkedéseket nem hajtottak végre, s bár kétszer is meghosszabbítottuk az enge­délyt, többször szabtunk ki bír­ságot - mondja az igazgatónő. A felügyelőség ez év tavaszán szi­gorúbb lépésekre szánta el ma­gát, s ezt két eseménnyel indo­kolta. Ez év kora tavaszán lakos­sági bejelentést kapott arról, hogy a gyár területéről ömlik a por a levegőbe. A felügyelőség munkatársai helyszíni szemlét tartottak, és rendkívüli környe­zetszennyezést állapítottak meg, s újabb bírságot szabtak ki, amit a társaság megfellebbezett. Rendészeti vizsgálat A felügyelőség szerint az Interspan a közelmúltban rész­ben teljesítette az előírásokat, de ezzel párhuzamosan az új beruházássalnál is problémák adódtak. A cég tavaly kezdte meg új, korszerű, de környezet- védelmi engedélyhez kötött tech­nológia felszerelését. A helyi ön- kormányzat olyan véleményezés­sel hagyta jóvá a beruházást, hogy az építmény nem tartozik az építési engedély kötelezettség kategóriájába. A felügyelőség más álláspontra helyezkedett, s a közigazgatási hivatalnál emelt kifogást. A közigazgatási hivatal helyszíni ellenőrzést tartott és intézkedett: utasította a helyi ön- kormányzatot, hogy a továbbiak­ban az építési engedélyezési előírásoknak megfelelően járjon el, és ezzel párhuzamosan a már elvégzett beruházásra építészeti rendészeti vizsgálatot rendelt el. Az Interspan ekkor benyújtot­ta az építési engedélyhez szüksé­ges hatásvizsgálati dokumentá­ciót, amely azonban nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért előbb hiánypótlásra vissza­kapta, de később elutasították, mert elbírálásra alkalmaüannak ítélték. A környezetvédelmi felügyelőség a régi berendezések­re kiadott, ez év április 30-ával lejáró égetési engedélyt nem hosszabbította meg. A felügye­lőségnél hangsúlyozzák: ők is ke­resik, ilyen körülmények között hogyan lehetne mégis jogszerűen tovább dolgozni a gyárban. A legjobb esetben Az új beruházás befejezését to­vábbra is a környezeti hatásta­nulmányhoz kötik, de ez legjobb esetben is negyedéves procedú­ra, nem beszélve az építési enge­dély körüli vita rendezéséről. A régi üzem korszerűsítését elvé­gezte a társaság, mely után át­menetileg ismét elkezdődött a termelés, de csak addig, hogy a légszennyező anyagok kibocsátá­sát ellenőrizhessék. A felügyelő­ség elé tárt vizsgálati eredmé­nyek azt mutatták, a kibocsátá­si mutatók a megengedett határ­érték alatt maradnak, de a vég­rehajtott átalakítások korszerűsí­tésnek minősültek, amelyek ha­tását felülvizsgálattal kell igazol­ni. S hogy miként látja mindezt a másik oldal, az kiderül holna­pi írásunkból. Soron kívül kezelik Ahhoz, hogy a régi üzem­résznél új méréseket végez­hessenek, ismét termelnie kellene a gyárnak, a termelés­hez viszont veszélyes hulla­dékkezelési engedély nélkül nem kezdhet. A patthelyzet feloldását a felügyelőség egy hulladékkezelési engedély megszerzéséhez köti, mely után ideiglenesen jóváhagyná a termelés elindítását, ami pe­dig lehetővé tenné a környe­zeti felülvizsgálat elvégzését. A felügyelőségnél leszögezték: egyetlen gazdasági szervezet­nél sem térhetnek el a jogsza­bályoktól. A 300 munkahelyet nem a hatóság veszélyezteti, hanem a munkaadó, ha nem tartja be a tevékenységével kapcsolatos előírásokat. A felügyelőség az­zal segített, hogy soron kívül kezeli az Interspan beadvá­nyait. ÉLETKÉPEK Egy régi aratás emlékei Oláh Gábor .Akkor is forró nyár volt, perzselt a határ. Nyári vaká­ción voltam otthon. János bá­tyámat a határban értem utol.- Jó, hogy megjött az úrfi, de nem úgy van az, hogy ha­mar jöttem, gyorsan megyek, kell ide a segítség. Ott egy tar­talék kasza a nagyfa alatt. Látta a tanácstalanságomat, s folytatta.- Vagy ezt nem tanítják a magas egyetemen? - Nem kí­mélt továbbra sem. - Zsuzsi nénéd tett a kosárba bambit is, igyál. Megérdemled ezt is, ti találtátok ki ott Pesten. Még olyat hallani, aratóknak bam­bi. Az aratóknak pálinka kell és szalonna, attól van az erő. Na gyere - mondta, majd en­gesztelve -, csak meg ne szúr­ja a lábadat a tarló. Belekezdtem a munkába, de az első suhintás után már cső­döt mondtam. A kasza hegye minduntalan beleakadt a föld­be. Lassan fordultam, mint az uszály. Ömlött rólam a víz, a karom elnehezedett, sütött a nap és én mégis a csillagokat láttam. Akkor voltam 20 éves, János bátyám meg már elmúlt 60. Csak a hátát láttam, meg azt, hogy hátra-hátra pülant- va összemosolyognak a töb­biekkel. A marokszedő lány sajnált meg végül, talán mert nem volt mellettem munkája, talán másért. A sor végén ki­szálltam. Amikor eljött a delelés ide­je, leültünk a fasorba a fák alá. Dalolni kezdtek, hangjuk a pálinka után felerősödött.- Még van kedvük dalolni?- kérdeztem. Tanulj meg mosolyogni, akármilyen kínod is van - tartja a francia, hangzott a magyarázat. Hogy miért ép­pen francia mondta ezt, és Já­nos bátyám honnan tudhatta, ma sem tudom. Akkor 1953-at írtunk.- Gyere nézd meg, milyen lehet a pokol. IVtegnéztem. A lányoknak- köztük a huncut szeműnek is - belepte a por, a törek a száját, a szemét. Arra gon­doltam a pokol azért ennél csak jobb lehet. Azon a nyá­ron tanultam meg igazán becsülni a munkát és a mun­kást. De ennek a törekes lány­nak a szemét sem felejtem el soha. Lapunk segített. A baktalórántházi Csorba Imi és Ricsi igen nehéz szociális körülmények között, betegen élnek. Lapunk már segített egyszer. Most csomagot állítottunk össze számuk­ra, és tegnap ezt átadtuk Ricsinek, aki testvérével utazik gyó­gyulni, pihenni, erősödni. A képen ő látható az édesanyjával

Next

/
Thumbnails
Contents