Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám
2002. június 29., szombat lelet«» Magyarország A HIT VILÁGA /9 Istentiszteleti alkalmak evangélikusoknak A Nagytemplomban lstentlsztelet:8 és 10 órakor minden vasárnap és minden egyházi ünnepen ______ Úrvacsora osztás: ____________________ 8 órakor minden vasárnap és ünnepnap, 10 órakor a hónap első és harmadik va- sárnapján, valamint minden ádventi és böjti vasárnapon illetve ünnepen. __________ Gvermekblbllakör: vasárnap a 10 órai is- tentisztelet alatt a gyülekezeti teremben Reggeli áhítat: hétfőnként 7.45-kor a Nagytemplomban reggeli áhítat a tanuló ifjúságnak ___________________________ keddtől szombatig 8 órakor a gyülekezeti teremben ___________________________ Esti áhítat: a gyülekezeti teremben nyári időszámítás idején 18 órakor, téli időszámítás idején 17 órakor ___________ Hétfő: evangelizáció Kedd: bibliaóra (mindig 17 órakor) Szerda: istentisztelet________________ Péntek: ifjúsági bibliaóra este 1/2 8-tól Szombat: Kisifi bibliaóra 15 órakor ______ ________ifjúsági bibliaóra du. 1/2 5-től Vasárnap: istentisztelet _______________ Egyházzenei est: minden hónap első vasárnapján a Nagytemplomban nyáron 18 órakor, télen 17 órakor ________________ Kórházi Istentiszteletek: Szent I. út: a hónap negyedik vasárnapján du. 4-kor a kápolna ____________________________ Sóstól út: a hónap második vasárnapján du. 3 órakor a személyzeti ebédlőben Hivatalos órák a Lelkész! Hivatalban Nyíregyháza Luther tér 14. ________________ hétfőtől péntekig 9-17 órakor szombaton 9-12 órakor Sportos lelkigyakorlat Szatmári biciklitúrát szervezett a nyíregyházi Szent család plébánia július 22. és július 27. között. A túrázók szálláshelye a szatmárcsekei Máltai Házban .lesz, ahol reggelit és vacsorát is kapnak. A sportos lelkigyakorlatot dr. Krakomperger Zoltán káplán vezeti. 2x5or2- VA- 2/5 Templombúcsú Demecserben Sarlós Boldogasszony ünnepén, június 2-án tartja búcsúját a demecseri római katolikus templom. Az ünnepi szentmisét, a szentbeszédet Fodor János újmisés atya tartja, majd a mise végén újmisés áldásban részesíti a híveket. Az apagyi születésű teológust június 22- én szentelte pappá Bosák Nándor püspök, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora. A szertartást gyertyás körmenet követi, majd hajnalig imavirrasztás lesz a békéért. Az egyház kalendáriumát lapozva láthatjuk, hogy a nyár hevében sem feledkezik el a föld munkájából élő, a szántó-vető, szorgoskodó emberről. Július 2-át, e forró nyári napot égi patronusunkról, a Boldogságos Szűzanyá- ról „Sarlós Boldogasszonyának nevezi, amikoris e nap az aratás kezdetére esik. Az első Sarlós Boldogasszony napja egy kedves, rokoni látogatás emléknapja, amikor Mária Gábriel arkangyal révén tudomást szerez róla, hogy Isteni gyermek fo- gantatott a méhében. Útnak indul, hogy felkeresse és meglátogassa Erzsébetet, és férjét Zakariást, a születendő Keresztelő Szent János szüleit. Ez az ünnep a római katolikus egyházban a hálaadó Szűzanya szép emlékét őrzi. A nyár a földeken is meghozza a munka gyümölcsét, a termést, a ringó búzakalászt, az aratást, a kenyeret, az élet ünnepét! Isten teremtő munkája és áldása van abban, a föld és a természet egyesített erői által. Isten gondviselése által a földeken minden évben megismétlődik az élet meg- szaporítása, amikor egyetlen búzaszemből 60-70 búzaszem lesz. Minden aratás bőséges kenyérszapori- tás. Hozzá az ember verejtékes, fáradságos munkája, izzadtság és ragaszkodás kötődik. Becsüljük hát meg a búzakalásznak minden szemjét, leendő kenyerünket, mint Isten adományát! Egy búzakalászban, egy darab kenyérben rejtve van ég és föld, víz és tűz, természet és szellem, Isten és ember! Némethné Csubák Éva, BaktalórAnthAza A mariapocsi bazilika amyekaban A város kincse, bár csak „építészeti értéknek tekinthető”-ként említi a tájékoztató A máriapócsi bazilika „árnyékában”, a Kossuth téren szerényen húzódik meg a település legrégibb műemlék épülete, a gótikus eredetű római katolikus templom. A Máriapócsról készült szintes tájékoztató „építészeti értéknek tekinthető”-ként említi. Városunk középkori településmagját ez a templom jelöli ki. Az épület egyhajós, sokszögű záródással ellátott, keletelt téglatemplom, a Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelve. A templom gótikus eredetére utalnak elsősorban a templom szentélyének támpillérei. Ugyancsak gótikus nyomokat visel a templom szentélye és déli, csúcsíves ablaka, a torony nyugati, elfalazott ablakai, melyek eredeti kialakítása a 14. szd. első felére vall, valamint a templom északi falán 1980-ban feltárt, ún. köpenyes Mária-fres- kótöredék: főpapok, királyok és a hívek folyamodnak Máriához. A képek festője ugyanaz lehetett, mint aki az ófehértói Szent Erzsébet és a baktalórántházi római katolikus templom még feltáratlan Golgota freskóját alkotta a XV században. A templomot a 18-19. században építették át mai formájára. A belső liturgikus tér kialakítását Kocsis József egri építész tervei szerint Kassa László plébános idejében végezték az 1980-as években. A szembenmiséző oltár (egy ajándékozó kéz szimbolikája), az ambo, a papi ülőszékek, városunk neves fafaragójának, Juhász Mihálynak az alkotásai. 1990-ben, a Szentatya máriapócsi látogatása előtt kívül a templomtetőt műemlékpalával fedtük, rézcsatornával elláttuk, belül pedig újból fehérre festettük Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. könyvében Máriapócsról azt írja: 1328-ban István nevű papja a borsovai esperes, tehát rangos pap volt. A Monumenta Vaticana feljegyzései szerint 1332-35-ben az itteni Mária-templom papja András. 1357-ben Máriapócsnak plébániája és vámja volt, mezőváros volt. 1597 körül a templom a reformátusok birtokába jutott. 1765 körül mindössze 39 volt a reformátusok lélekszáma, papjuk nem volt. A templom épen maradt felében időnként összegyűltek, de az ettől elzárt másik fele, ahol valaha a katolikusok szentélye volt, elhagyottá lett, romosodni kezdett. A katolikus hívek száma ugyanakkor már 182-re emelkedett. Madonna vászonra festve 1766-ban Eszterházi Károly egri püspök kimutatta, hogy a romos templom külseje és belseje arra vall, hogy eredetileg a katolikusoké volt, ezért visszaadták a katolikusoknak. A templomot 1767-ben Sziltz István földesúr helyreállította. A sekrestyét 1778-ban toldották hozzá. A régi katolikus papiak is visszakerült a katolikusok birtokába, és a harangozó lakása lett. 1808-ban kisebb javítást végeztek a templomon. A templombelső hajójának déli falán található vászonra festett Madonna-kegykép: a 150x94 cm-es, alján latin nyelvű szentírási idézetekkel, késő barokk keretben, olajkép. A szentély diadalívén található egy 74x55 cm- es olajkép: Madonna a szentekkel, a XIX. századból. 1910-ben a templomteret kőalapon, vasrácskerítéssel vették körül, amelynek 14 oszlopába a kereszt- út 14 stációjának képét helyezték. Az első világháborúban a nagyobbik harangot 1917-ben, az orgona sípjait pedig 1918-ban hadi célra leszerelték és elvitték. Az orgona fúj tatója is tönkrement a tető beázása miatt. 1927- ben Lauda János községi jegyző kezdeményezésére, főként a helyi értelmiség összefogásával, Cseh István egri orgonaépítő mester építette a mai orgonát. A templomtorony zsindelytetős tornya 1924-ben új formát és bádogfedést kapott négy zsalugá- ter ablakkal. A régi forma a fal felett négyszegletes fa és deszka építmény „hagyma” alakú volt. A toronyban két harang van: az 1845-ben öntött 80 kg-os, és az 1925-ben öntött 40 kilogrammos. Mindkettőt kézzel lehet megszólaltatni. A kistemplomban minden vasárnap és ünnepnap negyed 10 órakor lehet római katolikus szentmisén részt venni. Negyven éve hunyt el Balczó András lelkész Szarvason született 1907- ben. Édesapja vasúti pályamunkás volt, házasságából tíz gyermek született. Korán elhalt és gyermekeit feleségének kellett nevelnie. Itcx |iTL A családfenntartó a 15 éves Judit lett, így a legkisebbik gyermek - András - taníttatását is ő vállalta. Szarvason érettségizett a gimnáziumban. Sopronban végzett az Evangélikus Teológián. 1931-ben került segédlelkésznek Petőfi szülővárosában Kiskőrösre és 1933-ban Nyíregyházára. 1934-ben a kondoro- si gyülekezet hívta meg lelkészének. Ekkor megházasodott, feleségül vette Paulinyi Edit tanítónőt. 1940-ben a nyíregyházi gyülekezet hívta meg püspöki másodlelkésznek Turóczy Zoltán püspök mellé. Ellátta mind a városi, mind a tanyai lelkészi munBalczó András kát. Iskolaszéki elnök lett az 58 tanítós tantestületnek. Turóczy Zoltán püspök ezt a világ legnagyobb evangélikus tantestületének nevezte. 1952-ben megszűnt nyíregyháza püspöki székhely lenni. Ekkor a gyülekezet szeretett lelkipásztorát - Balczó Andrást - meghívta paróchus lelkészének. Ezt a teendőt látta el a következő tíz évben. Negyven évvel ezelőtt - 1962. július 1-jén - meghalt, pedig még ötvenöt éves sem volt. Nyíregyházán az Északi temetőben nyugszik, hívei közelében. Balczó András nevét az öt világrészben mindenütt ismerik. Fia, ifj. Balczó András húsz esztendőn keresztül tevékenykedett az öttusa sportban, olimpiai és sokszoros világbajnok öttusázó. Gyermekei közül az egyik lánya, Demcsákné Balczó Ildikó mindig Nyíregyházán dolgozott mérnökként. Jelenleg is a gyülekezet másodfelügyelője. Igen tevékeny munkát fejt ki a gyülekezet érdekében. Keresztény Élet az Erdélyben élőknek is Pünkösd óta az erdélyi olvasók is rendszeresen megvásárolhatják a Keresztény Életet, a vallásos családok hetilapját. Az újság Magyarország egyik legismertebb egyházi lapja, amely eddig budapesti és miskolci szerkesztőséggel működött. Mostantól a lap munkatársai a nagyváradi irodán keresztül is elérhetőek lesznek. A Keresztény Élet az egyetlen olyan egyházi hetilap, amely a rendszerváltás után indult. Olvasói elsősorban a katolikus templomokban juthatnak hozzá, de megvásárolható a hírlapárusoknál is. Elsődleges célja a lelki élet segítése és az egyházi eseményekről való tudósítás. A vallásos írások mellett a család minden tagja talál benne magának érdekes, hasznos olvasnivalót: folytatásos család- regényt, tévé- és rádiójegyzetet, hívő színészek élettörténeteit, a gyerekek számára képregényt, s nem hiányzik belőle a humor és a rejtvény sem. A Budapesten tartott sajtótájékoztatón Czoborczy Bence fő- szerkesztő és dr. Rencsik István, a budapesti szerkesztőség vezetője elmondták, hogy az elmúlt év során a Gyulafehérvári Egyházmegyéről készítettek összeállítást, s ezt a számot tiszteletpéldányként valamennyi erdélyi plébániának elküldték. Számtalan pozitív visszajelzést kaptak az atyáktól, s többen is javasolták, hogy a Keresztény Életet Erdélyben is kezdjék el terjeszteni. Ennek lehetősége most valósult meg. A jövőben a Keresztény Élet - a Duna Televízióhoz hasonlóan - hídként szeretne szolgálni, amely összeköti a mesterséges határokkal szétválasztott magyar nemzetet. Szeretnék minél jobban megismertetni olvasóikkal egymás életét. Az erdélyi hívek bizonyára örömmel olvassák majd a magyarországi friss híreket, s az anyaország olvasói is szívesen fogadják, hogy ezentúl több írás jelenik meg az erdélyi egyházmegyék életéről. „Bízunk benne, hogy határok felett átívelő sajtó- apostolkodásunk kedves lesz a Jóisten előtt, akinek áldását kérjük munkánkra” - mondta a lap főszerkesztője. Református családi tábor A Nyíregyháza Városi Református Egyházközség július 29.-augusztus 4. között rendezi meg gyülekezeti, családi táborát. A terv szerint 130-150 fő részvételére számítanak, ehhez szeretnének támogatást kérni. Az egyházközség célja a hátrányos helyzetűek illetve többgyermekes családok együtt táboroztatása. Pályázatokból sikerült nagyon kedvező részvételi díjat, illetve többeknek ingyenes részvételt biztosítani. Szeretnék apró meglepetésekkel, szerény ajándékokkal még emlékezetesebbé tenni ezt a hetet, ezért fordulnak mindenkihez, akinek módjában áll bármilyen segítséget, támogatást adni, s szíves köszönettel vesznek mindennemű segítséget. Az intézményi támogatók nevét egy emléktárgyon szeretnék megörökíteni, melyet minden résztvevő megkap a táborzáráskor. Ennek elkészíttetése miatt is várják a mielőbbi visz- szajelzéseket Dani Miklós missziói gondnok címére: 4400 Nyíregyháza, Család u. 55. 3/9. Tel: 42/455-501, 30/498-5104. Körmenet Borbányán Holnap, június 30-án templombúcsút tartanak a borbányai római katolikus templomban. A Szent Lászlóról elnevezett templom búcsúján - ha az időjárás megengedi - körmenet is lesz. A márlapócsi római katolikus templom
