Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám

2002. június 27., csütörtök Kelet*# Magyarország TOP 100 /15 JEGYZET Térségek és szakadékok Hajnal Béla A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű működő gazdasági szervezetek száma a regiszterben 2002. március 31- én meghaladta a 37 ezret. A szervezetek 30 százaléka társas vállalkozásként, 60 százaléka egyéni vállalkozásként műkö­dött. Az egyéni vállalkozások részaránya az országosnál 10 százalékponttal na­gyobb, a társas vállalkozásoké viszont 10 százalékponttal kisebb volt. Létszámkategióriák szerint vizsgálva 2002 első negyedévének végén a műkö­dő vállalkozások kétharmada foglalkoztat­tak nélkül tevékenykedett. Mintegy 29 százalékos arányt képviseltek az 1-9 fős vállalkozások is. A működő vállalkozások kb. 3 százaléka 10-49 fős. Ennél nagyobb létszámot 0,7 százalékuk foglalkoztatott a negyedév végén. A vállalkozássűrűség kedvezőtlenebb az országosnál, mert az országos 79-cel szemben a megyében az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 57. A vállalkozások között egyre nagyobb szerephez jutnak a külföldi érdekeltsé­gűek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel 682 külföldi érdekeltségű vál­lalkozást jegyeztek be, az országos mindössze 2,6 százalékát. Megyénk egyi­ke azoknak, ahol a külföldi tőke jelenléte csekély. A 2000. év végi alig több mint 20 milliárd forint összegű tőke csak Zala, Somogy, Nógrád és Tolna megyékben ki­sebb az itteninél. A megyében a működő külföldi tőke ágazati megoszlása számottevően külön­bözik az országostól. Legtöbb tőkét a fel­dolgozóipar vonzott, melynek 72 százalé­kos részesedése kétszerese az országos­nak. Országosan a termelőágazatok ará­nyának folyamatos csökkenése és a szol­gáltató ágak növekedése figyelhető meg. A feldolgozóiparon belül megyénkben négy területre - gyógyszergyártás, fémfel­dolgozási termék, fafeldolgozás, fonott áru és ruházati termékek gyártása - kon­centrálódott a külföldi tőke, több mint héttizede. Jelentős a befektetett összeg a műszergyártás, a gyümölcs-, zöldségfel­dolgozás, valamint a gumi- és műanyag- termékek gyártása alágazatokban is. A működő külföldi tőke származási országok szerinti megoszlása az országos sorrendtől (Németország, Hollandia, Ausztria) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben jelentősen eltér (Amerikai Egyesült Államok 47 százalék, Németország 30 százalék, Svájc 16 százalék). A megyében a tőkekoncentráció magas, a vállalkozá­sok mindössze 1,5 százaléka rendelkezik a külföldi befektetések háromnegyedével. Nem változtatott azon a hosszú ideje érvényes tendencián sem a vállalkozások számának növekedése, sem a külföldi tő­ke itteni megtelepedése, hogy hazánkban a regionális gazdasági fejlettségbeli kü­lönbségek erősödtek. A bruttó hazai ter­mékhez (GDP) való hozzájárulásban mindössze hat megye (Győr-Moson-Sop- ron, Fejér, Pest, Vas, Veszprém, Komá- rom-Esztergom) és Budapest tudta növelni részesedését 2000-ben, 1994-hez viszo­nyítva, a többiben így megyénkben is csökkent a hozzájárulás mértéke. A leg­nagyobb mértékű visszalépést azonban nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ha­nem Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar szenvedte el. Megyénk egy főre jutó GDP-je az országoshoz viszo­nyítva 1994 és 2000 között 8 százalék- pontot esett, mely értékek évente rendre: 62, 61, 59, 58, 57, 55 és 54 százalékot tettek ki. A/legyénk minden (gazdasági, társa­dalmi, demográfiai, stb.) tekintetben hete­rogén, sőt a megyén belüli különbségek az elmúlt időszakban tovább erősödtek. A megye egyik legsúlyosabb problémáját e hatalmas belső egyenlőtlenségek jelentik, amelyek csökkentése nélkül nem lehetsé­ges a felzárkózás. Mindezek miatt a me­gyei területfejlesztés legfontosabb feladata a keleti térségeket fenyegető végzetes le­szakadás megállítása lesz, ami elsősorban a kisvárosok és néhány falusi centrumte­lepülés dinamizálása révén lehetséges. {A szerző a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatója) Átlátható, CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Bár egy önkormányzatnak nem feladata a munkahelyterem­tés, sajátos eszközeivel ige­nis segítheti, vagy éppenség­gel akadályozhatja cégek le­telepedését, iparágak megho­nosodását a település terüle­tén. Nyíregyháza önkormányzata abba a csoportba tartozik, ame­lyik minden lehetőséget megra­gad arra, hogy lakói munkahely­hez, megélhetéshez juthassanak, jól, boldogan, itt élhessenek. Jó példa erre az Ipari Park lét­rehozása, amely most már las­san benépesül, a terület kiala­kítására, az inf- rastruktúra kiépítésére be­fektetett pénz pedig, ha nem is effektive a városkasszában, de munkahelyekben megtérül. A Nyíregyházára látogató idegenek elismeréssel szólnak az ország keleti szegletében tapasztalható, látványos fejlődésről, az építke­zésekről, a gondozott, szép par­kokról, a barátságos emberekről, a jó hangulatról. Stabil alapok Csabai Lászlóné polgármes­tert, országgyűlési képviselőt helyzetértékelésre kértük.- Nyíregyháza gazdasági fejlő­dése 1995 óta mindenképpen po­zitív, voltak olyan évek, így az 1997-es és a 2001-es, amikor a fej­lődés üteme az országos átlagot is meghaladta - kezdte a polgár- mester. - Nem egy nagy cég ha­tározza meg a város gazdasági Önképzés élethosszig Nyíregyháza (KM) - A mi­nőségbiztosítási rendszerek területén változások tanúi lehettünk a legutóbbi idők­ben. Ezekről is szó volt a megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett minő­ségügyi és vezetési tanácsadó napon. Az új rendszerek folyamatosan megújíthatók, a korábbi húsz he­lyett, csak hat kötelezően doku­mentált eljárást tesz kötelezővé, ugyanakkor a korábbinál maga­sabb szintű vezetői feladatokkal jár. Legfontosabb különbség, hogy a korábbi csak termelésre vonat­kozó szabályozás mellett, lehető­séget biztosít a szolgáltatást vég­ző cégek számára a minőségbizto­sítási rendszer bevezetésére. Major Ágnes, a TÜV Rhein­land Akadémia ügyvezető igaz­gatója a felnőttképzésben életbe lépő változásokról elmondta, a magyarországi piacon jelen lé­vő oktatásszervező vállalkozások nyilvántartása kötelezővé vált az Országos Képzési és Értékelési Vizsgaközpontban. Állami támo­gatások igénybevételére viszont akkor jogosultak, ha tevékenysé­güket akkreditáltatják is. Ezt az eljárást megkönnyíti, ha a cég ISO nemzetközi szabvány szerin­ti minőségbiztosítási rendszer­rel rendelkezik. Ezen túlmenően a minőségi oktatás érdekében a teljes képzési program akkredi- tációját is kérhetik. Fontos tudni, hogy a képzések során a saját dolgozóra fordított összeg a vállalkozás által fizeten­dő szakképzési hozzájárulásból leírható. Várhatóan a következő évtől bevezetésre kerülő szemé­ly íj övedelemadó-kedvezmények eredményeként a felnőttképzés­ben részt vevők számára táguló lehetőség nyílik az élethosszig tartó tanulás és önképzés felé. Csabai Lászlóné tiszta szabályokat kell alkotni Az első helyi vállalkozás, a Grand Logistic Kft. alapkövét a közel­múltban tették le a nyíregyházi Ipari Parkban Fotó: Nyéki Zsolt életét, hanem néhány nagy gaz­dasági társaság (Taurus, papír-, konzervgyár), és nagyon széles a skálája a középvállalkozásoknak. Az építő-, gép-, élelmiszeripar te­rületén egyaránt megtalálhatók a középvállalkozások, és nagyon jelentős a kisvállalkozói kör. Sta­bil magyar, nyíregyházi tulajdo­nú gazdasági társaságok működ­nek a városban, amelyekre hosszú távon lehet építeni, szá­mítani. Hiányzik viszont néhány mo­dern, innovatív, a jövőt jelentő új iparág, amely nemcsak a betaní­tott, hanem a szellemi munkások­nak is álláshelyet teremtene. Ez a következő időszak feladata csakúgy, mint az oktatásban és az iparfejlesztésben koordinatív együttműködés kialakítása. Megjelentek Nyíregyházán a logisztikai központok is, ezek lé­te a város elhelyezkedése (hatá­rok közelsége) miatt fontos. A várost elkerülő utak, az M3-as autópálya megépítésével, továb­bi vonalak kiépülésével megsok­szorozódik a forgalom, várható, hogy jelentős logisztikai központ­tá válik a megyeszékhely.- Amiben elmaradtunk - foly­tatta Csabai Lászlóné -, s ami .............................................................» Voltak olyan évek, amikor a város fejlődési üteme az országos átlagot is meghaladta. W .............................................................. komoly munkát igényel, az az idegenforgalom fejlesztése. Eh­hez már sok minden adott - szál­lodák, éttermek, kulturált ven­déglátó helyek. Az ügyet azon­ban megyei összefogással is tá­mogatni kell.- A város sajátos eszközeivel, adókedvezménnyel segíti a kis­vállalkozásokat. A jelenlegi kor­mány is segíti őket az egyszerű­sített adóval, ami szükségtelen­né teszi különböző időpontokban a különböző fajtájú adók fizeté­sét, egyszeri adófizetésre ad le­hetőséget. Két gond van: a forint felérté­kelődése, továbbá a minimálbér és közterheinek megemelkedése miatt sok könnyűipari cég nehéz helyzetben van (vagy volt). A je­lenlegi kormánynak adómérsék­léssel, nem kegyből adott jutta­tásokkal kell megoldania a hely­zetet. Helyzetet a hazaiaknak- Az elmúlt évek nem kellően átgondolt mezőgazdasági felügye­lete olyan helyzetet teremtett a maga koordinálatlanságával, hogy mostanra sürgetően fontos fel­adattá vált az integráció létrejöt­te, az átlátható támogatási rend­szer kialakítása. Lényeges: ne úgy vállaljon garanciát az állam, hogy tudja, az átadott pénzt sosem kap­ja vissza. A támogatásokat valós gazdasági számítások alapján sza­bad csak kifizetni - hangsúlyoz­ta Csabai Lászlóné.- Átlátható, tiszta szabályokat kell kialakítani, akkor közösen tudjuk a megye élelmiszeriparát felkészíteni az EU-csatlakozásra - folytatta. - Nagyon jelentős a város építőipara is. Fontos, hogy ez az ágazat hosszú távon mun­kát találjon részben magán-, részben állami megrendelések­ben. Az országgyűlési képvise­lőknek, megyei, városi vezetők­nek azért kell dolgozniuk, hogy olyan állami beruházásokban, mint az út-, gát-, intézmény-épí­tés vezető szerepet kapjanak a megyei cégek, s ne huszadran­gú alvállalkozókként jelenjenek meg. Nem létezik, hogy budapes­ti cégek kedvezőbb, jobb ajánla­tot tudnának adni, mint a hely­béliek. Hirdetés Alapelv a minőség, pontosság, a stabilitás Magyarország keleti régiójá­ban, Nyíregyházán 1 989-ben alakult meg az Épker Kft. A családi tulajdonban lévő cég fő tevékenységei közé tarto­zik a nemzetközi fővállalko­zás, generálkivitelezés, az ASTRON acélszerkezetű csar­noképítés, valamint a beru­házásszervezés- és bonyolí­tás, az ingatlanfejlesztés és az építőanyag-kereskedelem. Mint építőipari és kereske­delmi gazdasági társaság, több országban is tevékenykedik. Az MSZ EN ISO 9001:2001 minőség- biztosítási követelményrend­szernek megfelelően működő cég gazdag szakmai gyakorlat­tal, magas színvonalú munka- kultúrával rendelkezik. Kiemelt figyelmet fordítunk a meglévő partnerkapcsolatok ápolása mellett a bővítésre, valamint a megrendelők részére nemzetkö­zi színvonalú munkavégzésre. Egy cég megbízhatóságát mi sem jelzi fényesebben, ha a megrendelők időről időre visszatérnek. Ilyen partnerünk például a Philip Morris, a Mad- ysistems, az Imbau Sachsen, a Trans-Sped, a Continental, a Billa, az Universal Leaf Tobac­co cég. A kapcsolatrendszer sta­bil: megbízható alvállalkozói és a beszállítói partneri együttmű­ködés és a folyamatosság jel­lemző. A szakmai fejlődés egy új ál­lomása volt az amerikai Com­mercial Intertech céggel felvett kapcsolat, mely 1993 óta a ke­let-magyarországi díleri jogot nyújtja az ASTRON típusú acél- szerkezetű csarnok építésére. A nyíregyházi központú Épker-csoport tevékenységét a budapesti és debreceni képvise­leti irodák, az Épker Főváll Kft., valamint Romániában a saját tulajdonú Épker Románia S. R. J. szervezi és végzi. Egy cég tevékenységét refe­renciamunkái jellemzik. Most csak néhányat említek meg - a teljesség igénye nélkül. Az Épker építette többek között Nyíregyházán a Révész és Ré­vész Logisztikai Központot, a Flextronics fröccsöntő üzemét, a NyírPlazát, az Interspart, a Nyidofer dohányraktárát, az NGYIK Rehabilitációs Szakisko­la és Kollégium épületét, felúj í­EPKER Nyíregyháza tóttá és átalakította a Taurus raktárát, a Humantrade gyógy- szerraktárat. Az Épker nevéhez fűződik Tákos teljes árvízi új­jáépítése faluházzal, Debrecen­ben a Billa Szupermarket, a Hypo Bank átépítése. Újfehértón a Frühnwald gyártócsarnok, Mátészalkán a Nutricia Terme­lőház Rt. Túró Rudi üzeme, Haj­dúnánáson a Mode 3H varró­üzem, Hajdúszoboszlón az Aqua Sol Hotel, a Jancsa, Astron csar­nok, a Penny Market áruház, az Árkád üzlet- és apartmanház, Nyírbátorban egy irodaépület, Kazincbarcikán a Billa Szuper­market, Vácott a Conti-Tech gu­mialkatrészgyár átalakítása, Bu­dapesten az IVG-DTI, Infopark Budapest Irodaház - Magyaror­szág második legnagyobb beru­házása, melynek kivitelezése most van folyamatban -, a Mar­tini lakó- és szolgáltatóház 9 parkolóval, a Renault autósza­lon és szerviz, a Fiat autószalon (Óbuda), a Gül Baba úti villa, Budakalászon a Merida raktár- csarnok, Székesfehérváron a GHC Philips disztribúciós köz­pont, Egerben a Philip Morris logisztikai központ, Orosházán az Owens-Illinois logisztikai központ, Ózdon a Madysistems orvosi fecskendőgyár. Romániában Temesvárott az Épker építette a Contitental Gu­miabroncsgyárat, Érmihály- falván az ARA cipőgyárat. Németországban Drezdában társasházakat építettünk, vala­mint munkaügyi hivatalt, Treuenbrietzenben pedig idősek otthonát. Az ASTRON szerkezet szere­léséhez az Épker dolgozói Lu­xemburgban szerzik meg az igen szigorú szakvizsgát, melyet négyévente megújítanak. A cég folyamatosan támogatja a szel­lemi dolgozók és vezetők to­vábbképzését, valamint a fizikai alkalmazottak mestervizsgájá­nak megszervezését a Kézmű­ves Kamaránál, mely a minő­ségi munkát még hatékonyabbá teszi. Társaságunk dinamikus fej­lődése, céltudatos fejlesztése biztos szakmai és technikai hát­teret jelent munkatársainknak és biztosítékot megbízóinknak. Rabóczki László ügyvezető igazgató H-4400 Nyíregyháza, Szegfű u. 75. Pf. 110. Telefon: (36)42/421-130, 507-790, fax: 42/421-131, E-mail: epker@matavnet.hu * i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents