Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-27 / 148. szám
2002. június 27., csütörtök TARTALOMBÓL Megkérdeztük Lát-e lehetőséget a gazdasági együttműködésben/14. Tiszta szabályok A polgármester gazdasági helyzetértékelése _________/15. Ingatlan árak Nyíregyházán nagy teher alvállalkozóknak /18. Cégimázs Lepusztult iroda rontja az üzletet /19. A melléklet táblázata letölthető a www.szon.hu címről. Észak-Alföld az ország után ered Nyíregyháza (KSH-Malakucziné Póka Mária) - Az észak-alföldi telephelyű ipari vállalkozások 2002. első negyedévi termelési volumene 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke az országosnál (0,5%) lényegesen nagyobb volt. A régión belül a Hajdú-Bihar megyei ipari termelési érték emelkedett a legdinamikusabban (+18,1%). Az értékesítés nagyobb részét - az országossal ellentétben - a belföldi eladások adták. Az észak-alföldi telephelyű vállalkozások egy lakosra jutó ipari termelési értéke az országos 64 százaléka volt. Az átlagost leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megye közelítette meg (89 százalék). Észak-Alföld valamennyi megyéjében említésre méltóan emelkedett az építőipari termelés. A hazánk kereskedelmi szálláshelyeit az első három hónapban igénybe vevők közel 9 százaléka szállt meg az Észak-Alföldön, és a vendégéjszakákból a régió 10 százalékkal részesedett. A régió vendégforgalmának hattizedét Hajdú-Bihar adta. A megszállt vendégek mindössze 19 százaléka érkezett külföldről, szemben az országos 44 százalékkal. Az észak-alföldi székhelyű gazdasági szervezetek beruházási teljesítményértéke az év első három hónapjában összehasonlító áron 8,0 százalékkal, országosan 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hajdú-Bihar megyében az átlagosnál jóval nagyobb (30%-os) növekedés, Szabolcs-Szatmár-Beregben kismértékű csökkenés történt. A gazdasági szervezetek székhelye szerinti beruházási teljesítményérték egy lakosra jutó értéke az országos csupán felét tette ki. Az észak-alföldi székhelyű gazdasági szervezeteknél a foglalkoztatás kismértékben (0,5 százalékkal) növekedett, országosan valamelyest (0,4 százalékkal) csökkent. A KSH lakossági munkaerő-felmérése alapján az első negyedévben a gazdaságilag aktívak a népesség 48,2 százalékát, az országosnál (53,0 százalék) kisebb részét adták. Az aktivitási arány a régió valamennyi megyéjében kedvezőtlenebb az országosnál, leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei maradt el attól (7,6 százalékponttal). Nálunk a legalacsonyabb I arán r Aktivitási arány az I. negyedévben (százalék) 4 Hajdú-Bihar Kelet Magyarország TOP 100 A gazdaságelemzésben a modem technika nélkülözhetetlen Fotó: Balázs Attila A régió gazdasági érdek, s nem kényszer Figyelni kell, hogy a szomszédos országok miben lehetnek s lesznek is a versenytársaink Nyéki Zsolt Szabolcs-Szatmár-Bereg gazdasága annak ellenére is súlyos gondokkal küzd, hogy már hosszú ideje jó programok születnek és kezdődnek el a felzárkózás jegyében. Erről és megyénk esélyeiről, a régiók jövőjéről beszélgetve Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója fejtette ki véleményét. Kevés idő és pénz- Nagyra értékelem azt a területfejlesztési munkát, amit ez megye az elmúlt tiz évben, de akár már az azt megelőző időszakban is végzett. Persze tudjuk, az országos átlagot jóval meghaladó teljesítmény részben a kényszernek köszönhető, hiszen a lemaradás miatt itt aktívabbaknak kell lenniük az embereknek. Kiemelném a rendszerváltás utáni kezdeményezéseket, az országban először itt megalapított megyei Fejlesztési Ügynökség modellértékű tevékenységét. Ezzel együtt is kár tagadni, hogy a megyék gazdasági versenyében Szabolcs-Szatmár-Bereg pillanatnyilag az utolsók között kullog, s ennek több oka van. Bármennyire is kiemelt támogatást kap a költségvetési keretből, ezek az összegek csak cseppet jelentenek a tengerben, messze nem elegendőek a gyökeres változtatáshoz. A decentralizált fejlesztésben eltelt idő sem olyan hosszú, amely alatt ekkora területi különbségeket meg lehetett Horváth Gyula Fotó: Nyéki Zsolt volna szüntetni - mutat a hiányosságokra a főigazgató.- E területen a régiók kérdése meghatározó lesz a jövőben, mert látni kell: a területfejlesztés hatékonyságának növelésével együtt az ország térszerkezete is korszerűsítésre szorul. A régiók kialakítását nem a közigazgatás átszervezése, hanem a decentralizált fejlesztés megerősítése követeli meg - szögezi le Horváth Gyula. Magyarországon a régióhatárok meghúzásának már a '20-as évektől kezdve többször is nekirugaszkodtak, s a közigazgatási reform első lépéseként a vidéki nagyvárosok kívánták nagy szellemi központokká fejleszteni. Nagyobb egységek Ezek a törekvések azonban rendre elhaltak, a főváros a vidék rovására gyarapodott, s még mindig nem kezdődtek el a nagy tisztázó viták a régiókról. Tisztázni kell például azt is, hogy a régiók működéséhez szükség van egy erős régióközpontra, de ez nem a többi város rovására fejlődik. Sőt, a többi város ügyesen kihasználja azt a helyzetet, hogy a közelükben hirtelen egy centrum jut egyre nagyobb szerephez, s megragadja az ebből fakadó lehetőségeket. Amikor 1996-ban elfogadták a területfejlesztésről szóló törvényt, abban még nem foglalkoztak a régiókkal, de a munka fel- gyorsulásával kiderült: muszáj nagyobb egységekben gondolkodni. Nem azért kell tehát régiókat teremteni, mert Brüsszelből ezt követelik meg, ez egyszerű szakmai feltétel, gazdasági-társadalmi érdek. A tét pedig nagy: az Európai Unió számunkra hatalmas pénzügyi forrásai legkésőbb 2007-ben megjelennek az országban, s hogy ebből mennyit tudunk megszerezni, az attól függ, milyen fejlesztési programokat mutatunk fel. Háromszoros támogatás Jelenleg kissé exlex állapotok jellemzőek: a megyék nem akarják a régiót, az állam pedig már régiókkal tervez. Felmerül a megyék identitása, de be kell látni: ennek az országnak 19 nagy repülőtér, 19 egyetemi központ és lehetne sorolni. A gazdaság nem identitásalapon működik. A megye ma túl nagy ahhoz, hogy a települések integrációját megvalósítsa, együttműködésüket optimalizálja, és túl kicsi a modern területfejlesztési programok végrehajtásához. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének a regionalizmus mindenekelőtt több fejlesztési forrást hoz, hiszen jelenleg évente 5-6 milliárd forintot pályáztathat meg, uniós csatlakozást követően a regionális elosztásnak köszönhetően mintegy 15 milliárd forintra számolhat. A forrásoknak lesz ugyan némi szociális színezete, de a döntő szempont a hatékonyság marad, az, hogy mennyire ösztönöz munkahelyteremtést, technológiakorszerűsítést. Uniós csatlakozásunk után sokkal nagyobb dimenziókban kell gondolkodni, s erre az integrációig fel kell készülni. Kényszerű iparosítás Van egy másik központi kérdés is, amivel Szabolcs-Szatmár- Beregben választ kell találni, ez pedig az újra iparosítás. Az jó, hogy ez a megye épít az idegen- forgalomra, a falusi turizmusra, de önmagában ez nem oldja meg gyökeresen a gazdasági problémákat. Az is jó, hogy a kis- és középvállalkozói kör fejlesztése prioritást élvez, de adódik a kérdés: kinek dolgozzon be az e réteg? Elkerülhetetlen az ipari beruházások ide irányítása - természetesen már a legkorszerűbb, környezetre ártalmatlan technológiák meghonosításával -, s ez is nagyobb léptékű befektetéseket igényel. S hogy a keleti kitettségből mit profitálhat ez a megye? A három ország közelsége, a hatalmas piacok közelsége valóban nagy előny, de ebből csak anyit élvezhet e térség, amennyit az itt élők maguk ragadnak meg. Az itt élőknek kell meggyőzni az egyesülő Európát, hogy ide nem csak egy erős határvédelmi beruházásra van mód, bár már önmagában ez a tény is rendkívül élénkítő hatással lesz a helyi gazdaságra. Figyelni kell a keleti szomszédállamokat, ott mi történik, miben lehetnek és lesznek is a versenytársaink. A régió és az unió tehát nem pottyantja ölbe a pénzt, csak a lehetőségek tárházát nyitja meg.
