Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám

:: Ferter János 2002. június 22., szombat HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Tárlatnyitás A vásárosnaményi fafa­ragó galériában bükkszentkereszti, ti- szaújvárosi és váci fafaragó munkáiból nyílik tárlat június 24-én 15.30-kor. 0 Nőszövetség Régi és új tagjainak is­merteti a szervezet nyári programját jú­nius 25-én, 18-tól a Centrál Hotelben. H Mandala-hétvége Holnap 21 órától a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon a Man­dala Nyár gáláján fellép a debreceni Talamba ütőegyüttes. NÉZŐPONT Logikai bukfenc Angyal Sándor Nincs szándékomban megvédeni Medgyessy Péter miniszterelnököt, gondo­lom megvédi ő magát, és az sem célom, hogy minősítsem a héten kirobbant bel­politikai botrányt. Ennek szenvedő' alanya lett a miniszterelnök, akiről a közismert napilap „szállított" titkosnak minősített in­formációt. Ne szépítsük a dolgot: bizo­nyos ideig kormányválság fenyegetett, miután a kisebbik koalíciós párt képvise­lői között néhányan el tudták képzelni a miniszterelnök lemondását is. Hallhattuk az MDF elnökasszonyának az üggyel kapcsolatban kifejtett, visszafo­gott véleményét, mely szerint az valóban a nemzet érdekét szolgáló munka volt, amit anno Medgyessy Péter végzett, hi­szen a nemzetért volt „titkos" ügynök, a KCB-től védte a magyar érdekeket. Mint az érintett is elmondta, a kelet-európai országok közül elsőként hazánkat segítet­te ezzel bejutni a Valuta Unióba, amit az akkor még nagyhatalmú oroszok igen fer­de szemmel néztek, s bizonyára nem vi­szi el szárazon akiről kiderül, hogy e cél elérésében jeleskedik. A mostani ismere­teink szerint pedig Medgyessy ezt tette - Dávid Ibolya szavaival - az adott körül­mények között ez a nemzet hasznára ki­fejtett tevékenység volt. Hát itt az én dilemmám! Ezek szerint ha akarom, az egyik cselekmény elítélen­dő, bár a haza javát szolgálja, míg a má­sik cselekvés teljesen normális, jóllehet abból semmi haszna nincs a hazának. Büntetést érdemelsz tehát, ha olyan mun­kát végzel, ami sok millió ember javát szolgálhatja, de valamilyen módon még­sem szalonképes. Aki viszont távol tartja magát az ilyen, minden demokratikus ál­lamban megszokott, törvényes munkától és két karral söpri maga alá a milliókat, a milliárdokat, az patyolattiszta marad. Látszólag most nyugvópontra jutott ez az ügy, de gondolom, csak látszólag, írják még majd ennek a folytatását és nemcsak perrel, ahol bizonyítani kell a bemutatott iratok hitelességét, hanem sor kerülhet itt még konstruktív bizalmatlan- sági indítványra is az ellenzék részéről. Csak remélhetjük: végül a való tények ke­rekednek felül. Mentés után: - Ezt a szégyent! Az első jöttment karjaiban látnak... Hangos égi látványparádé földi sokkal A túlságosan késői tűzijáték-időpontnak maga a pirotechnikus sem igazán híve Györke László Nyíregyháza (KM) - Ami­kor a focivébén a koreaiak befejelték az aranygólt, a stadion fölött millió apró csillag káprázatos összhang­ja adta tudtára a világnak: csoda történt. Mert a tűzijá­ték az ünnep csúcspontja, az öröm látványos kifejezése. A tűzijátékkal járó robaj azon­ban félelmet kelthet, sokkot is okozhat, különösen ha álmából ébreszti a gyermeket, felnőttet. Nem mindegy hát, hogy mikor örülünk, és okozunk-e ezzel má­soknak kellemetlenséget, bosszú­ságot. Külön engedély Június 15-én és 17-én éjfél táj­ban Nyíregyháza belvárosában sokan hihették azt, hogy itt a világvége. Különösen azok, aki­ket első álmából ébresztettek fel az ágyúlövésnek is beillő durra­nások. Több olvasónk telefonon, levélben, a Szabolcs Online-on juttatta kifejezésre felháborodá­sát a késői időpont miatt. Egyi­kük felteszi a kérdést: vajon volt- e engedélyük. A tűzijáték meg­rendezéséhez az engedélyt a rend­őrség adja ki. Az illegális rendez­vény végrehajtója komoly bírság­ra számíthat, tudtuk meg a me­gyei főkapitányság illetékesétől, aki elmondta még: az erre vonat­kozó jogszabályt a 4/78-as BM- rendelet tartalmazza. Hozzátette: hamarosan módosítás várható. Az érvényben lévő jogszabály a tűzijáték megrendezésének idő­pontjára vonatkozó rendelkezést azonban nem tartalmaz. Az engedély kiadása előtt megvizsgálják, a feltételek meg­felelnek-e a jogszabályoknak. El­sődleges szempont, hogy a kérel­mező - a tűzijáték kivitelezője - megfelelő pirotechnikai szakvizs­gával rendelkezzen. A kataszt­rófavédelmi igazgatóság tűzvé­delmi szakhatósági hozzájárulá­sát, engedélyét elengedhetetlenül szükséges csatolni. Ezenkívül a helyszín (telek) tulajdonosának írásbeli nyilatkozata is kell, ha a parádét magánterületen rende­zik meg. Ha közterületen, akkor az illetékes önkormányzat hoz­zájárulása szükséges. Időpontra vonatkozó megszo­rítás most is van, hiszen amennyiben a tűzijátékot 22 óra után kívánják megrendezni la­kott területen, akkor ehhez a te­lepülés önkormányzatának kü­lön engedélye szükséges. A rend­őrségre az utóbbi időben befutott panaszok nagy száma miatt az il­letékesek eltökélt szándéka, hogy csak nagyon indokolt esetben en­gedélyezik a 22 óra utáni tűzijá­tékot Nyíregyházán. Éppen a vá­roslakók nyugalma érdekében. (Ilyen indokolt eset lehet például szilveszter, vagy augusztus 20-a.) Tűzvédelmi hozzájárulás Mielőtt a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság kiadná a szakhatósági hozzájárulást, tűz­védelmi szempontból megvizsgál­ják a helyszínt - tudtuk meg Is­tenes Sándor igazgatótól. - Ha szükséges, az előírásoknak meg­felelően rendelnek ki tűzoltó fecskendő(ke)t, a költségeket a rendező állja. Az elbírálás határ­ideje ugyan 30 nap, de általában 8 napon alatt a kérelmező meg­kapja a hozzájárulást, ha a hely­színen, annak közelében nincs olyan tűzveszélyes objektum, ami miatt el kellene utasítani a kérelmet. A szóban forgó időpon­tokban a Bujtosi Szabadidőcsar­nok parkolójában rendeztek tű­zijátékot, melyre a szakhatósági hozzájárulást kiadták. Az idő­pont elbírálása azonban nem a katasztrófavédelem, hanem az adott település, jelen esetben Nyíregyháza önkormányzatának kompetenciája. Dr. Köteles Istvántól, a hatósá­gi és okmányiroda vezetőjétől megtudtuk: a 22 óra utáni tűzi­játékot csak az előírt zajhatár­érték betartása mellett engedé­lyezik. Ha ezt nem tartják be, az önkormányzat szabálysértési el­járást kezdeményezhet. Ezt vi­szont csak feljelentés alapján in­díthatják, ha hitelt érdemlő bi­zonyítékkal szolgál a bejelentő. Az ominózus esetekre vonatkozó feljelentést eddig nem kaptak. A családitól az össznépiig Megyénkben az egyik ismert pirotechnikust, Kelemen Csabát kerestük meg, akinek első mon­data volt: nem ő rendezte a szó­ban forgó tűzijátékokat. Amúgy is ellenzi a túl késői időpontot, már csak a külön engedélyezte­tés miatt is. Tavaly összesen 70 tűzijátékot rendeztek a megyé­ben, ezek 85 százalékát önkor­mányzatok rendelték meg egy- egy falunap, vagy más, az egész települést érintő rendezvény al­kalmából. Cégek általában kerek évfordulóra, magánszemélyek es­küvőre szoktak még tűzijátékot rendelni. A névnapi, születésna­pi pirotechnikai bemutató ná­lunk még nem jellemző. Az en­gedélyek beszerzése a rendező feladata. A legolcsóbb, legszeré­nyebb (két perc zenével) tűzijá­ték 30 ezer forint, de egy komo­lyabb parádé már milliókba ke­rül. Persze, az ár nem elsősor­ban az időtartamtól függ, hanem a látványosságtól, a dinamizmus­tól, a kifejezőerőtől, s nem utol­sósorban a pirotechnikai ele­mek, eszközök nagyságától, bo­nyolultságától és számától. Gyémánt* lakodalom Hatvan éve kötött házas­ságot Biriben Morvái Imre és felesége Simon Mária. Az évforduló alkalmából a házaspárt köszöntötte három gyermeke, menyei, öt unokája és hét dédunokája Fotó: amatőr ELETKEPEK Emlékcserepek Tóth-Máthé Miklós Apám Az ő alakját már két kulcs­regényemben (Pecúrok, Figu- ránsok) és természetesen megidéztem az Anyám könyvé­ben, de írtam róla közvetlenül is. Most éppen csak felvillan­tom az egyéniségét, hiszen 1935- től 1970-ben bekövetkezett halá­láig református lelkésze volt Ti­száidénak. Választás útján ke­rült oda és népi is akárkivel szemben. Helybéli, megbecsült tanítónak a lelkész fia volt a másik pályázó. Apám győzött, amit azt hiszem remek szónoki képességének és annak az eré­nyének köszönhetett, hogy na­gyon tudott az emberekkel bán­ni. A palástjával együtt sosem vetette le a hivatását, pap ma­radt civilben is. Számon tartot­ta a rábízott hívek gondjait, örömeit, ha kellett tanáccsal látta el őket. Tempósan járt, so­hasem sietett. Hófehér haja gondosan elválasztva oldalt, zö­mök termete egyenesre igazít­va. Ha idegeneknek próbálnám vizuálisan is megidézni, a hí­res francia színésszel, Jean Gabinnal rokonítanám. Hason­lított hozzá. Tréfásan mondo­gattuk is neki, mosolygott ezen. Ma már mindketten csak az emlékezetben élnek. Anyám Ő hála Istennek most is kö­zöttünk v,an, 91 esztendejét meghazudtoló energiával. Szí­nes, lebilincselő elbeszélő. Úgy tud elmondani egy történetet, többnyire a múltból, hogy azt rögtön novellává lehetne alakí­tani. De hát mindezt és még sok egyebet megtudhat róla az olvasó az Anyám könyvé-ből, ami öt évvel ezelőtt jelent meg. Nagyon nem akarta, hogy megírjam a visszaemlékezéseit és csak úgy egyezett bele, ha a kiadás előtt megmutatom neki a kéziratot. így is történt, ő elolvasta, aztán ezt mondta: „Fiam, így volt minden, az iga­zat írtad le. De mondd, nem lesz ebből nekünk valami bajunk?” Ó, azok az ötvenes évek, amikor ez a korosztály szinte elspájzolta magában a szorongást! Egyébként nem lett belőle bajunk, csak a könyvnek lett sikere. Örült neki. Én is, hiszen még életében ajándékul adhattam ezt neki. Loló Sokáig hittem, hogy az an­gyalok hozzák a karácsonyfát. Szentestén kint ődöngtem egy másik szobában, izgatottan vár­va a nagy eseményt. Egyik év­ben, talán ötéves lehettem, azonban már nem bírtam to­vább és belestem a kulcslyu­kon a titkot rejtő szobába. Oda­bent éppen keresztanyám, Loló néném rakosgatta fel a dísze­ket. Kiabálni kezdtem: Loló az angyal! Loló az angyal! És azt hiszem anyámék már nem tud­ták nekem az ellenkezőjét bizo­nyítani. Azóta már kereszt­anyám is kint van a lúci teme­tőben. És mert életében szelíd volt, jó és gazdag a szeretetben, úgy gondolom, mégis igazat kiáltoztam én azon a régi ka­rácsonyestén. Ünnepi készülődés Nyíregyháza (KM) - A Rákó- czi-szabadságharc megyénkbeli, jeles eseményeivel érintett tele­pülések vezetőihez, s e korszak neves személyiségeiről elneve­zett intézmények irányítóihoz fordul három közéleti személyi­ség, hogy közösen készítsék elő a Rákóczi-szabadságharc zászló- bontásának 300. évfordulóját. Levelük így hangzik: 1703. má­jus 21-22-én bontottak zászlót Tarpán, Beregszászon, Váriban a kurucok. Ezzel elkezdődött a közel nyolc évig tartó szabadság- harcuk. Az esemény közelgő 300. évfordulója arra kötelez bennün­ket, hogy e történelmi pillanat fontosságának megfelelően ké­szüljünk a méltó megemlékezés­re, ezért hívtuk meg Vajára 2002. június 12-re az érintetteket. A megbeszélésen az alábbi határo­zatot fogadtuk el: „Megyénknek az évfordulót a lehető legszélesebb körben, s rangosán kell megünnepelni. Er­re kötelez történelmi hagyomá­nyunk, az, hogy ezen a vidéken volt a szabadságharc bölcsője. Ezért arra hívjuk fel megyénk polgármestereit, az intézmények vezetőit, hogy már most kezdjék meg az előkészületeket az ünnep­ségekre. 2002 szeptemberére ké­szítsék el programtervüket, me­lyet a következő, várhatóan ez év szeptember második felében összehívandó Előkészítő Bizott­sággal történt közös egyeztetés után, formába öntve, programfü­zetben összegezve szeretnénk át­nyújtani - javaslatként - a megalakuló megyei Rákóczi Em- lékb izottságnak”. Az Előkészítő Bizottság képvi­seletében: dr. Németh Péter me­gyei múzeumigazgató, Tisza Sándor, Vaja polgármestere és Molnár Sándor, a Vay Ádám Múzeum vezetője. Szeretjük a lenyűgöző látványt, ha nem álmunkból ébreszt a dur­rogás Illusztráció: Elek Emil

Next

/
Thumbnails
Contents