Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

2002. június 20., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK Parkosítás A feszes költségvetés el­lenére jelentős összeget fordít parkosí­tásra ebben az évben is a záhonyi önkor­mányzat. Nemrégiben mintegy 200 ezer forint értékű facsemetét ültettek el a közterületekre, míg a tavasztól őszig tartó virágosításra több mint kétmillió forintot költöttek. Horgászok A Tiszanagyfalui Horgász Egyesület házi halfogó versenyét június 23-án 8 órától tartja az Élő-Tisza torko­latánál (az ebédhez a tagok vigyenek magukkal evőeszközt!) 0 Átadják Ma 17.30-kor adják át Mári- apócs első hivatalosan működő falusi turizmus vendégházát. A házat egy kamil- liánus szerzetes is felszenteli. NÉZŐPONT Tizenéves tobzódás Györke László A minap megdöbbentett egy becsült adat, mely szerint ma Magyarországon a tizenévesek 60-70 százaléka megkóstol valamilyen drogot. Persze, ez nem jelenti azt - szerencsére hogy mindegyikőjük­ből drogfogyasztó lesz. Mint ahogy a ci­garetta rabjává sem válik mindenki, aki kipróbálja. A jelenség azonban - akármi­lyen elszomorító - tagadhatatlan. Bár megyénk a drogfogyasztásban (is) hátul kullog - ami miatt azonban egyál­talán nem bánkódunk -, a kóstolgatás tekintetében azonban nem vagyunk jelen­tős lemaradásban. Azt nem tudhatom, hogy azok a 14- 15 éves forma fiúk és lányok, akik egy- egy késő estig, vagy éjszaka is nyitva tartó vendéglátó helyen meglehetős nagy hanggal élvezik az aranyifjúság múló éveit, mielőtt felhajtanának néhány pohár sört, tartottak-e már kóstolót. Akár igen, akár nem, egy biztos: egyikük-másikuk teljesen elveszíti önkontrolIját, és az is előfordul, hogy a hangoskodáson túl össze is akasztódnak. Öltözékükből, valamint fogyasztásuk mértékéből és minőségéből ítélve nemigen küszködnek napi kenyérgondokkal. Ennek ellenére a kondás is megirigyelhetné szókészletüket, melyre a trágár jelző semmitmondó kife­jezés. Nem kívánom vissza - s ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül - az ötvenes-hatvanas éveket, amikor a hason­ló korú nebulók döntő többségének igen keményen meg kellett dolgozni csekélyke zsebpénzéért, amit biztos, hogy nem dro­gra költöttek, és a sört sem igen vedelték. Akikről itt szólunk, nemigen két kezük munkájával keresik meg a kábula­tot okozó szerekre valót. Általánosítani azonban súlyos hiba lenne, hiszen ők - szerencsére - az abszolút kisebbséget jelentik. Még akkor is, ha a becsült adatok szerint a fiatalok 60-70 százaléka már megkóstolt valami­lyen drogot... Optimizmus Karikatúra: Ferter János Úton, sínen, vízen és levegőben Beszélgetés Szabolcs-Szatmár-Bereg közlekedésének jelenéről és jövőjéről (1) Itt még csak egy pillér látszik, azóta már elkészült az oszlári Tisza- híd, amely az M3-as Füzesabony-Polgár közötti része lesz Balogh József Nyíregyháza (KM) - Ami­kor utoljára a megyei terület- rendezési koncepciójával fog­lalkozott a megyei önkor­mányzat, első dolguk a külső környezet vizsgálata volt, ab­ból is a legfontosabb tényező: hogyan javítható a megye elérhetősége. Mindezt amiatt tekintették fon­tosnak, mert annak a sok évtize­des, sok tekintetben évszázados lemaradásnak a felszámolása, megszüntetése, ami Magyarorszá­gon nem csak Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét, hanem általában a peremmegyéket érinti, nagyon § fontos állami feladat lenne. 1 Vincze István, a területfejlesztési | osztály vezetője azt is hozzátette: 3 formálisan az is, hiszen az orszá­gos területfejlesztési koncepció is azért született, hogy a térségi kü­lönbségek megszűnjenek. Régi álom- A valóság azért mindig má- sabb. Hogy mennyivel, azt fém­jelzi többek között, hogy mikor csatlakozunk az M3-as autópályá­hoz - mondja a megyei főépítész.- Nagyon régi álmunk ez. Első re­ményünk az volt, amikor 1991- ben a nyíregyházi kihelyezett kormányülésen határozott ígére­tet kaptunk arra, hogy 1993-ban épül az M3-as. Sajnos azóta sem épült igazán sok autópálya Ma­gyarországon, és a mai helyzet sem sokkal jobb, hiszen nem le­het pontosan tudni, mikor érhe­ti el a megyét, a megyeszékhe­lyet, netán az országhatárt. Már csak azért sem, mert ma is bi­zonytalan, merre vezet majd a nyomvonal. Az első a borsodi le­ágazás lehetősége volt, az utób­bi időszakban felmerült egy deb­receni lehetőség is. Önmagában ez nem jelenthetne problémát, hi­szen az országos területfejleszté­si terv tartalmazta, hogy Hajdú- Bihar ugyanúgy gyorsforgalmi úthálózathoz jut, mint Szabolcs- Szatmár-Bereg, sőt e tervek alap­ján Debrecen kiemeltebb gyors- forgalmi úthálózati csomópont, mint Nyíregyháza.- Ezzel szemben az történt - fo­galmaz Vincze István -, hogy az M3-as autópálya további nyomvo­nalvizsgálatai következménye­képpen Polgártól egészen űj értel­mezéseket nyert az M3-as lehet­séges továbbvitele. Ezek között olyan is van, amelyik szinte tel­jes egészében kikerüli a megyét, és ez a területi kiegyenlítés szem­pontjából annyira kedvezőtlen, hogy ilyen lépéseket nem lenne szabad megtenni. A megyei közgyűlés is foglal­kozott ezzel. Állásfoglalásában nem arról volt szó, hogy minden­áron az eredeti nyomvonalat akarják visszaállítani, de csak olyan kompromisszumos megol­dásba voltak hajlandók belemen­ni, ami nem okoz jelentős hátrá­nyokat a megyének. Nem mindenáron Sajnos időközben voltak olyan kormányzati döntések, amelyek szerint a 35-ös út lenne az M3-as egy szakaszának a nyomvonala, majd még ezt is továbbgondolták és a Debrecent délről elkerülő szakasszal gyakorlatüag a 4-es út­ra kötnének rá, ezáltal az M3-as autópálya Debrecent elérve a 4- es úton érkezne a megyébe.- Azt is vizsgáltuk a megyei te­rületrendezési tervben, hogy ha lenne a megyének autópályája és közel azon a nyomvonalon, ame­lyet mi is elképzeltünk, akkor ebből milyen, a közlekedésre vo­natkozó következtetéseket lehet levonni. Az első és legfontosabb, hogy az autópálya rentábilis be­ruházásnak számítson, tehát már csak ezért is fontos, hogy az au­tópályát keresztező, az autópályá­ra a forgalmat ráterelő, a gyors- forgalmi úttól eggyel kisebb ka­tegóriájú úthálózat megfelelő le­gyen a megyében, s hogy ennek a kapcsolódó főúthálózat-rend­szernek lehetőleg minél több nemzetközi vonatkozása legyen. Tehát azokat a határpontokat vizsgáltuk, ahol a legracionáli­sabb nemzetközi közlekedésre nyílik lehetőség. Ezt annak ide­jén egyeztettük a szomszédságok­kal is, a román, az ukrán part­nerekkel, hogy olyan terv kerül­jön az asztalra, ami az ő szem­pontjaiknak is megfelel. Segít a csatlakozás Természetesen arról is beszél­tünk Vincze Istvánnal, vajon mi­kor kerülhet erre sor?- Időt nem tudok mondani, de azt igen, hogy néhány főútháló­zati elem bekerült az országos te­rületrendezési tervbe, sőt többek között a 49-es út problémájával külön foglalkoztak. Majdnem olyan helyzetben lévő főútvonal­ról van szó, mint a 4-es út, ame­lyen, mind a nemzetközi forga­lom, mind a megyei forgalom ak­kora, hogy ez az út a korábbi kapacitáslehetőségeivel nem tud­ta normálisan levezetni a forgal­mat. Nem véletlenül került sor részben már a 4-es út nyomvo­nalának a korszerűsítésére, ami további települések elkerülését teszi lehetővé. Ugyanígy rendkí­vül fontossá vált a 49-es út kor­szerűsítése. (Következik: Hajózhatóvá tenni legalább a Tiszát) 5IKI0S0n TUJiaK Kedden próbált, szerdán sikeresen szere­pelt a nyíregyházi Szabolcs Koncert Fúvószenekar a siklósi fúvósversenyen, melyre személyes meghívásban részesültek MASZKos fesztiválnyitány Kisvárda (KM - K. B.) - Ma délután megszólalnak a kisvárdai színházi fesztivál nyitányát jelző fanfárok. Béres Ilona, a MASZK (Ma­gyar Színészkamara) elnöke üdvözlő szavai után kezdetét veszi a határon túli magyar te- átristák tizennegyedik találko­zója. A megnyitón köszönti a vendégeket és közönséget Ele­kes Botond, a kultusztárca főosztályvezetője, valamint a vendéglátó város nevében Gubik Tibor alpolgármester. A nyitónapi program mind­járt két versenydarabbal in­dul: a Művészetek Háza szín­padán, mindjárt az üdvözlések után Moliére: Tartuffe (Jókai Színház, Komárom), míg 21 órától a Várszínházban Gozzi: Turandot (Csíki Játékszín, Csíkszereda) című művét te­kintheti meg a publikum és a szakmai, valamint a közön­ségzsűri. MEGKÉRDEZTÜK: MILYENNEK TARTJA A FELVÁSÁRLÁSI ÁRAKAT? E gressel nem foglal­koztam, viszont van húsz meggyfám, amely­ről úgy húsz mázsányi termést várok. Ez nem egy olyan mennyiség, amellyel ne bírna meg az ember, ám az idei fel- vásárlási árat kritikátla­nul alacsonynak tartom. Mondhatnám: megalázó­nak, amelynek már feb­ruárban megvoltak az előjelei, a fehér galléro­sok nyilatkozatai alapján számítani lehetett rá. Jászai László ŐSTERMELŐ C saládi vállalkozás­ban termelünk, a munkákból a nagyszü­lők, a szülők, és mi gye­rekek is kivesszük ré­szünket. Nem megy a meggy, a 60-80 forint ki­lónkénti felvásárlói ár nagyon gyenge. A termés kisebb hányadát a nyír­egyházi piacon értékesít­jük kilózva, míg nagyob­bik részét felvásárlónak adjuk el. Tavaly ez csak protekcióval sikerült, 60 forintjával ment el. Pankotai Anita középiskolás N em vagyunk meg­elégedve az idei fel­vásárlói árakkal, miként tavaly sem lehettünk. Az ember minden évben re­ménykedik, hogy talán mégis lesz értelme a munkájának, ám mindhi­ába! A ráfordított pénzt jó, ha visszakapjuk, mert a permetszer, a műtrá­gya ugyancsak drága. A saját munkáját már ré­gen nem is számolja az ember. De 75 évesen is muszáj csinálni! Molnár Béla ŐSTERMELŐ L ehetne jobb is az ár! A meggyet pél­dául olyan 180-200 forint kilónkénti áron tudnám elképzelni, ez volna a reális. Harmadéve jól fi­zetett, akkor 270-300 fo­rint volt egy kiló gyü­mölcs, nosza, hamarjá­ban ültettek is szépen mindenfele meggyeseket. A piacon húsz kilójával el tudom adni, a hét vé­gére tervezzük a szüre­tet. Addig színesedjen, érjen még. Hirs Lajosné ŐSTERMELŐ yümölccsel nem vJ foglalkozom, csalá­di vállalkozásunk a fóli­ás zöldségnövényekre specializálódott. A fóliá­zást, noha több munká­val jár, biztonságosabb­nak tartom. Az a baja a nyíregyházi piacnak, hogy itt az áruk 80 szá­zaléka máshol felvásá­rolt portéka. A szegedi­ek technológiában előt­tünk járnak, ők olcsób­ban tudják adni, nekünk hozzájuk kell igazodni. Tóth Krisztián ŐSTERMELŐ

Next

/
Thumbnails
Contents