Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-18 / 140. szám
2002. június 18., kedd HÁTTÉR /3 HÍREK Kiállítás „Válogatás a vajai alkotóház és nemzetközi művésztelep munkáiból” címmel, kiállítás nyílik ma 15 órától a nyírbátori Báthory István Múzeumban. Táboroznak 35 tiszalöki általános iskolás Erdélyben, 15 egy csángótáborban, 27 művészeti táborban, tíz diák pedig rajztáborban tölti majd a vakáció egy részét. Az első csoport a jövő héten indul. Bezár a könyvtár A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár július 1—6-ig és július 22-től augusztus 10-ig leltározás miatt bezár. NÉZŐPONT Végleges az ideiglenesből Balogh József Amikor egy újságíró elmegy egy eseményre, hogy tudósítást írjon róla, a legtöbb esetben nem sejti, lesz-e valaha valamilyen jelentősége, következménye annak a napnak a kisebb vagy nagyobb közösségek életében. Nagy kivétel volt ez alól egy 11 évvel ezelőtti esemény: mielőtt odaindultunk, tudtuk: ez a nap történelem. Ekkor, 1991 június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona a magyar földet. Istenem, hányszor írtuk le több évtizeden át, hogy az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, s ezen a napon végleges lett az ideiglenesből. Ezen a napon tanultuk meg Viktor Silov tábornok nevét, aki nemigen volt hasonlítható a háború győztes tábornokaihoz, de nekünk a Magyarországon állomásozó déli hadseregcsoport akkori parancsnoka azt jelentette, hogy elhagyta hazánkat másfél ezer szerelvény, 35 ezer vasúti kocsi, s több, mint százezer ember. És utolsónak Silov tábornok. Ahogyan a búcsúztató magyarok - köztük mi újságírók - megtapsoltuk a kivonulás jelképes aktusát, Silov tábornok is tapsolva vonult el a sorfal előtt, ám szemén mindenki látta, hangján mindenki hallotta: a határozott katona sírással küzd, nem szívesen hagyja itt a csapatának, tisztjeinek, s neki is oly kényelmes országot. Mi emlékszünk, mit hagytak itt. Feketén végzett beruházásokat, lepusztult laktanyákat és lakótelepeket, háromszáznál több repülőgépfedezéket, föld alatti vezetési pontokat, s hét repülőteret, amivel - talán egy kivételével - mi azóta sem tudtunk mit kezdeni. A lényeg, hogy elmentek. Annus Antal, a később repülőszerencsétlenség áldozatává lett altábornagy kézfogása jelképpé vált, amit Antall József úgy fejezett ki: ha leveszik kezünkről a bilincset, mi önként nyújtunk baráti kezet. N/lost Medgyessy Péter mondott véleményt e napról: törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy június 19 legyen a függetlenség napja, mert ezen a napon érte el célját Nagy Imrének és mártírtársainak áldozatvállalása. Rajz: Ferter János kocsi Őt sikerült meggyőzni: szükségünk van az egészséges gyümölcsre! Fotó: Nyéki Zsolt Divattal dacolnak az almatermesztők Az igényesebbek az alapanyagnál többet költenek a csomagolásra Nyéki Zsolt E-mail: nyeki@inform.hu Budapest (KM) - Költséges, de hosszabb távon sokszorosan megtérülő program körvonalazódik az almatermesztés és értékesítés gondjainak enyhítésére. A tömegfogyasztásra igazán alkalmas gyümölcs, az alma termesztési és értékesítési problémáira igyekeznek tartós megoldást keresni a szakemberek, akik ezúttal a piac oldalára helyezték a hangsúlyt. Pontosítsunk: komplex marketingstratégia kidolgozását határozták el a szakmai szervezetek, bízva a kormányzati erők támogatásának elnyerésében. Új telepítések A piaci szemlélet erősödése mögött az a tény áll, hogy a termőalapok korszerűsítésében már sikerült előre lépni: 1994-től ismét állami támogatással lehet új gyümölcsösöket telepíteni s évről évre növekvő mértékű keretre pályázhatnak a gazdák. Jelenleg 95-97 ezer hektárra becsülhető hazánk összes gyümölcsterülete, ebből 43-44 ezer hektár az alma, vagyis vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az állami ösztönzés hatása érezhető: míg 1995-ben másfél, 1996-ban már 4 ezer hektár új ültetvényt telepítettek az országban. Kiugró év volt 2000, amikor pontosan 7.520 hektárhoz (ebből több mint 3600 hektár almához) adtak költségvetési pénzt. Azóta ez a telepítési kedv mérséklődött, ami jelzi: a pillanatnyi piaci lehetőségekhez mérten termésből lassan lesz elegendő mennyiség, a visszatérő értékesítési problémák más jellegű teendőket sürgetnek. Az Alma Terméktanács felkérésére több tanulmány is készült, a munkába bekapcsolódtak a Szent István Egyetem Budai Campus (Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) valamint a Miskolci Egyetem szakértői csapatai is. Az anyagok jó alapot nyújtottak ahhoz a vitanaphoz, amelyet a napokban tartottak meg a fővárosban. Magyar nem volt Egyetértés övezte azt a megállapítást, hogy elsősorban a belföldi piacban rejlő lehetőségeket kell kiaknázni, hiszen az egy főre jutó almafogyasztás kevesebb mint felére, azaz 14-15 kilogrammra csökkent éves szinten. Itt mindjárt egy nagy hiányosságra derült fény: nem áll rendelkezésre kellő információ az alma piacáról, fogyasztói és vásárlói szokásáról. Első lépésben tehát fel kell térképezni: mi van a vevők fejében az almáról, miért lett divat banánt és narancsot tenni a vendégváró asztalra. Részben választ is ad egy közelmúltban végzett felmérés: közel félszáz nagy áruházban nézték meg a gyümölcsös polcokat, de I. osztályú magyar almával nem találkoztak. Tudomásul kell venni: a zöldség- és gyümölcskereskedelem nagy része ma már a multinacionális áruházláncokhoz kötődik, amelyekbe viszont csak hibátlan áruval és egész éves szállítással lehet bejutni. Most beszéljünk újra a szövetkezésről, a korszerű tárolásról, a TÉSZ-ek alapításáról...? Összefogás nélkül Beszéljünk, de felmerült egy merőben újszerű elképzelés, ez pedig a márkaépítés. Ebben benne van, hogy erőteljesebben kell hangsúlyozni: Magyarországon már terem olyan alma, amely környezetkímélő technológia terméke, garantáltan egészséges (GEA), vegyszermaradványtól mentes, s a legkényesebb vevői igényeknek is megfelel. Markánsabb fogyasztásösztönzési akciók, reklámok tehetnék ismét népszerűvé ezt a gyümölcsöt, amely szerencsés esetben az egészséges táplálkozás legolcsóbb módja lehetne. Szimpátiát kell ébreszteni a vásárlói körökben, s a márkaépítésben olyan elemekhez kell visszatérni, mint az embléma, a minőséget garantáló védjegy. Nem elég magyar almáról beszélni, helyette a térségi specialitások, fajták kiemelése kerül előtérbe. Egy márka felépítésének programja sok pénzbe kerül. A terméktanács külföldi tanulmányútjain kiderült: ahol szervezett az értékesítés, ott a termék árából az alapanyag a kisebb költség. Jóval többet költenek a csomagolásra, a reklámra, de ezzel tartják ébren a vevői érdeklődést. Magyarországon a termelők és forgalmazók ma egyáltalán nem vállalnak áldozatokat, kötelezettségeket a közös érdek: az értékesítés, a marketing fejlesztése érdekében. Szemléletváltásra is szükség van tehát, csak ezzel lehet elindulni a mélypontról kivezető úton. Fürdő Fiesta 2002 Több mint háromezren hömpölyögtek a Fürdő Fiesta 2002 vasárnap esti nyitóbuliján. Sajnos az eső ugyan elmosta a fergetegesnek induló partyt, de aki szerencsésen megőrizte jegyét, az augusztusban bepótolhatja az elmaradt tombo- lást Fotó: Sipeki Péter Aranylagzi Házasságkötésük ötvenedik évfordulóját ünnepelte nemrégiben Vámosorosziban Kiss István és felesége Erdős Ilona. A házaspárt aranylakodalmuk alkalmából lányuk, ve- jük és két unokájuk köszöntötték Fotó: amatőr MEGKÉRDEZTÜK: HELYESLI-E. HOGY JÚNIUS 19. NEMZETI ÜNNEPNAP LEGYEN? T ermészetesen helyeslem, hiszen, ha elfogadná a parlament az új kormány javaslatát, egy újabb nappal kevesebbet kellene dolgozni. De, félretéve a tréfát, az a tény, hogy tizenegy évvel ezelőtt az utolsó orosz katona is elhagyta hazánkat, valóban történelmi esemény az ország életében. Június 19- ét ennek megfelelően kell számon tartanunk és megünnepelnünk! Perjéssy Kálmán, taxis Most érettségizem, így a napi politikát is jobban figyelemmel kísérem, mint tettem azt korábban. Történelemből az utolsó tételünk éppen az ötvenhatos eseményeket fogja egybe, az oroszok bevonulását. Ez a mostani kormánykezdeményezés, ez az ünnepnap, szerintem méltó elégtételt nyújtana a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak. Szikszai Andrea, ÉRETTSÉGIZŐ DIÁK Az, hogy az oroszok nem állomásoznak már nálunk sem „ideiglenesen”, sem sehogyan, az feltétlenül jó. Bár a kimenetelüket a gazdaságunk kétségtelenül megsínylette, hiszen azelőtt minden mezőgazdasági termékünknek biztos piaca volt az egykori Szovjetunió. Igen, legyen ez ünnepnap, de szerintem a gazdasági kapcsolatunkat is rendezni kellene az oroszokkal! Szabó Ferenc, ROKKANTNYUGDÍJAS Ö rülnék annak, ha június 19-e a magyar függetlenség napjaként lenne jelen a naptárunkban, s mint olyat, a jövőben piros betűs ünnep ként tartanánk számon. Remélem elfogadja majd a parlament Medgyessy Péter miniszterelnök ez irányú törvényjavaslatát. A függetlenség, a szabadság érzése jó dolog! Úgy gondolom, ez egy folyamat a mi személyes életünkben is. Horváthné Molnár Judit, eladó S emmi értelme nem volt annak, hogy két évvel az ötvenhatos események után kivégezték Nagy Imre miniszterelnököt és több társát. Ennek nem lett volna szabad megtörténni. Igaz, újratemették őket, próbálja az ország visszaadni az igazságukat. A munkaszüneti nap engem már nem érint, mert nyugdíjas vagyok, de ha ünnep lesz, megérdemelnék. Legyen bizony! Szikszai János, NYUGDÍJAS SZOBAFESTŐ
