Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-17 / 139. szám
2002. június 17., hétfő HÁTTÉR /3 lílfil 0 Fogadóóra Dr. Gere Zoltán r. alezredes, a fehérgyarmati rendőrkapitányság vezetője ma 10-12-ig hivatali helyiségében tart fogadóórát. 0 Nyári ügyelet Az 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a nyári szünet ideje alatt ügyeletet tart minden héten szerdán 8—12-ig a Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12. szám alatt található székhelyén. Öngyilkosságra készül egy 42 éves családapa. Pontosabban, háromszor megpróbálta, a negyedik alkalommal már biztosra akar menni. Nem egyszerű a miértre a válasz, mindenesetre története nem egyedülálló, talán éppen ezért érdemel szélesebb publicitást. Negyedszerre biztos sikerül, mondja a Dunántúl egyik nagyvárosában élő kilenc gyermeket nevelő férfi. Úristen! - kapunk a fejünkhöz, valami nagyon nagy oka lehet ennek a végső elhatározásnak. Hiszen a gyerekek még mind „neveletlenek", a legfiatalabb 5, a legidősebb 16 éves. Ha valaki idáig jut, annak nagyon elmehetett a kedve az élettől, hogy még a gyerekeire sem gondol - hihetnénk. Csak rájuk gondolok, mondja István, de szerencsére ők semmiről semmit nem tudnak, csak a feleségemnek mondtam el. S az ok: két és fél szobás lakásban laktak, amelyet egy ügyvédnő ingatlanközvetítéssel foglalkozó férjével együtt mindenféle fondorlattal kicsalt tőlük. Most egy kétszobás szükséglakásban élnek tizenegyen, amelyet hamarosan lebontanak, s így pillanatokon belül az utcán találják magukat. A lebontás hírére döntött úgy István, hogy felmegy a város legmagasabb házának tetejére, benzinnel lelocsolja és felgyújtja magát, majd a mélybe ugrik. Barátom szokta ilyen szituációban kérdezni: és mond, ez a lépésed mit old meg? István, mit old meg a halálod? - kérdezem én. A te szenvedésednek, földi nyomorúságodnak vége, de marad utánad kilenc gyermek és a feleséged, akik soha nem bocsátják meg ezt a lépésedet. Nem bocsáthatják meg, hogy itt hagyod őket a még nagyobb szenvedésben és nyomorúságban. Az ember az életre született, nem a halálra. Előttem nagyobb emberek mondták már: küzdés az élet. A legszegényebbeknek naponta kell küzdeni a betevőért, s a leggazdagabbak is meg- küzdöttek a millióikért. Tudom, ez szélsőség, a kettő nem egy kategória és könnyű lenne most azt mondani: a lehetőség mindenki előtt adott, de tudjuk, ez nem így van. Ameddig nem így van, addig is élni kell, naponta küzdeni. Az sem mentség az öngyilkosságra, hogy sokan élnek így, s ezzel felhívja rájuk a figyelmet. Mert azért vagyunk emberek, hogy megoldjuk a problémáinkat. Egymillió köbméter szemét évente A hulladékgazdálkodási rendszer három nagy gyűjtési körzet létrehozását javasolja Kiapadhatatlan a szemét illusztráció: Balázs Attila Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Sza- bolcs-Szatmár-Bereg 162 települése mondott igent, nyolc nemet, ötvenegy pedig nem nyilatkozott arról, kíván-e csatlakozni ahhoz a megyei települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek kiépítése, beruházás-előkészítése jelenleg folyik. Márpedig - amint az a Megyei Közgyűlés legutóbbi tanácskozásán is elhangzott - a megyei szilárd hulladékgazdálkodási program elkészítése és megvalósítása halaszthatatlan feladat. Kijelölt utak A megye főbb fejlődési irányait kijelölő fejlesztési tervek és koncepciók mindegyike alapvető intézkedésként említi a szilád hulladék kezelését és elhelyezését. Nem véletlenül. A hulladékok megfelelő kezelése ugyanis halaszthatatlan feladat, aminek megoldása immár az európai uniós csatlakozásunk miatt is elengedhetetlen. A megyében keletkező - közel egy millió köbméternyi szilárd települési hulladék - kezelésének módja hatással van a természeti értékek megóvására, az ivóvízbázisok védelmére, a közegészségügyi helyzetre, a gazdaság versenyképességére, a turisztikai lehetőségek kiaknázására és általában a lakosság környezeti tudatosságára is. A településeknek a hulladék- gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit törvény írja elő. Mára már az is kiderült és egyértelművé lett, hogy ezt a törvényadta feladatot a falvak és városok egyedül, önmagukban nem, csakis egymással összefogva, erejüket egyesítve képesek megoldani. Ennek oka, hogy a követelményeknek megfelelő rendszer kialakítása meglehetősen költségigényes. Ezért is született a döntés, hogy a hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására fogjanak össze, pályázzanak együttesen a különféle szabolcsi települések. Ha közös pályázat sikeres lesz, akkor a fejlesztési költségeknek akár öt- ven-hetven százalékát is megszerezhetik támogatás formájában. A támogatást ugyanis csak jelentős hatású projektek igényelhetik, s ezen a téren megfelelő mértéket egy megyei szintű terv jelenthet. Szigorú feltétel A környezet védelme az európai uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb feltétele. Ha pedig ezt nézzük, bizony bőven akad javítanivalónk, de elég ha annyit mondunk: a munka rengeteg. A megyei lerakók többsége ugyanis egy tanulmány szerint a minimális környezetvédelmi előírásokat sem elégíti ki, a szigetelés nélkül kialakított lerakók egy része a felszín alatti vízkészletek minőségét veszélyezteti. A megyében nagy számú, öszesen 119 kedveztőtlen adottságú szemétlerakóhely van, egy részük rét, vagy éppen homokbánya, illetve mélyfekvésű vagy vízállásos területen található. talán mondani is fölösleges, hogy ezeknek a lerakóknak a hatása nagyjából ugyanolyan, mint az illegális lerakóhelyeké, amelyek tudvalévőén semmiféle szakmai előírásnak nem felelnek meg*. Nehezíti a dolgot, hogy a megfelelő mérőrendszer hiánya miatt ma nemigen lehet megmondani, hogy a kibocsátott szennyezés milyen mértékű, milyen hatással van a környezetre. További probléma, hogy az előírt védőtávolsággal csak kevés lerakó rendelkezik, s hogy a szemétlerakók aránytalanul nagy helyet foglalnak el, miközben rontják a táj képét, látványát is. Azt talán ezek után már mondani sem kell, hogy a mi régiónkban igen kevés példa akad a szelektív hulladékgyűjtésre, de a hulladékok válogatására, ipari előkészítésére sincs szakszerű lehetőség. A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer Nyíregyháza, Kisvárda és Mátészalka központtal - három nagy gyűjtési körzet létrehozását javasolja. Az értékesítés és a hasznosítás szempontjából a nyíregyházi telep számít a központnak, ahol műanyag-feldolgozással és üvegválogatással is foglalkoznak. A tervek között nyolc átrakótelep létesítése szerepel. Közülük hármat a már jelenleg is működő telepeken alakítanának ki. Teljes költség A munka nagyságát jelzi, hogy a fejlesztések több mint 15 milliárd forintba kerülnének. Igaz, ebből a pénzből a megye teljes hulladékfeldolgozással összefüggő infrastruktúrájának kialakítása, a rekultiváció költségei is benne foglaltaknak. Víz a szomszédoktól A megye földterületeinek több mint a felén okoz a szél évente károkat. Igen gyakori az árvíz, valamint a belvízkár is. Megyénk felszíni vizeinek 98 százaléka a szomszédos országokból érkezik. Elsősorban a Romániából érkező Szamos és Kraszna folyók vizein tapasztalható időszakos szennyezés. Gondot okoz a felszín alatti vizek szennyezettsége is. A talajvíz minősége Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda és Vásáros- namény körzetében hagy sok kivetnivalót maga után, mivel bizonyítottan magas a nitrát, a foszfátion és az oldott anyag tartalma is. JÓKAI MÉ1 ANEKDOTÁI Quiproquo Az alispán szórakozott ember volt, s éppen egy hosszú tekervényes perben hozandó ítéleten dolgozott, midőn belép hozzá a várnagy, s jelenti, hogy a híres lókötő, Tarka Miska megint kézre került. Az alispán nem felelt rá semmit, a várnagy megunta a várakozást és kiment. Később jön egy prókátor; az alispán még mindig dolgozott. A prókátor elmondta, amit akart. Egy külföldi kereskedő kívánta magának megengedtetni, hogy paraplékat árulhasson. Az alispán szórakozott volt és dolgozott. Hallotta, hogy valaki beszél a szobában, de hogy mit, abból egy szót sem értett. Azt gondolta, hogy a várnagy beszél a lókötőről. Mikor vége volt az információnak, az alispán anélkül, hogy Írásából feltekintne, fleg- matice azt válaszolja a prókátornak:- Hát be kell csukatni a gazembert. Lóvá tettem a németet Köszvényes volt a táblabíró lába, az orvos gőzfürdőket rendelt neki, ahova ő szorgalmatosán el is járt egy másik ismerősével együtt, ki szintén köszvényben szenvedvén, mikor a fürdőszolga elkezdte fájós tagjait a flanellal dörzsölni, ordított és káromkodott kínjában. A mi táblabírónk pedig sztoikus nyugalommal állta az operációt, mikor rá került a sor, még csak meg sem szisszent.- Ugyan, hogy tudja szó nélkül kiállani? - kérdi tőle egyszer a kínzás végeztével az elébb megkínzott. A mi táblabírónk hamisul nevetett.- Lóvá tettem a németet; mindig az egészséges lábamat nyújtottam neki, azt dörzsölte. Törvényszéki jelenet- János! Kend ellopta ennek az asszonynak a libáit.- Ennek az asszonynak? Hát sohase tudok én róla semmit.- Hiszen rajtakapták kendet, mikor azt a tíz ludat vitte haza a hátán.- Soha bizony. Hát ez a lúd azé az asszonyé?- Persze, azé.- No, ezt most hallom először.- De nem kellett volna azt ellopni.- No lám. Hát tehetek én arról? Ez az asszony engem megszólított, hogy lopjak neki libát, majd ő felmegy Pestre, ottan eladja. Hát én loptam neki a mezőről tízet, mit tehetek én róla, hogy éppen a saját lúdjait találtam neki ellopni? Elbúcsúztak a diákok Fehérgyarmat (M. K.) - Elbúcsúztak a fehérgyarmati Bárdos Lajos Általános és Művészeti Iskolától szombaton a végzős diákok. Mint Száraz Károly igazgató elmondta: az ének-zene az iskola megnyitásától fontos szerepet játszik. Kisugárzó hatása a városkörzetben is érződik. Az idén a Politovszky Pálma-díjat Rádi Krisztina, a cégénydányádi általános iskola fiatalja kapta, aki hat éve tanul zongorázni (Dobosné Szűk Beáta növendéke). Az ifjú zongorista ősztől a nyíregyházi Zeneművészeti Szak- középiskolában tanul. Játékát közel ezer néző figyelhette az ünnepségen, ahol a nyolcadikosok nevében Kosa Nikoletta és Tóth Bence (az öt Bárdos-díjas egyike) növendékek búcsúztak nevelőiktől, diáktársaiktól. Különdíjat adott át a Para-team Kft. Szabó Nikolettának. Igazgatói különdíjat kapott Lőrinc Nóra. A diákok közül azok kaphatnak Bárdos-díjat, akik nyolc éven át végig kitűnőek voltak, s aktívan tevékenykedtek a közösség érdekében. Valamennyien a zenei osztály diákjai. A feltételeknek tucatnyian megfeleltek, de a közösség ötöt választott. Szinte egyértelmű döntés született arról, hogy a pedagógusok közül Kosa Barna- básné érdemelte ki a díjat. Az osztályfőnök négy éven át kiválóan motiválta közel harminc diákja iskolai munkáját. Megyei és országos versenyeken szerepeltek sikeresen. A búcsúzok egy csoportja Fotó: a szerző Mindennapi küzdésünk Sipos Béla
