Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-03 / 127. szám

2002. június 3., hétfő Keleti Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Kiállítás Zsadányi Zsolt festőművész kiállítása nyílik június 3-án 15 órakor Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házá­ban (Szabadság tér 11.) 0 Könyvheti kóstoló A nagykállói Művelődési Központ Könyvheti Kóstoló­ra - az Irodalmi presszó következő ösz- szejövetelére - várja az érdeklődőket jú­nius 3-án 17 órától. Vendég: Vraunkóné Lukács Ilona, a megyei könyvtár mun­katársa. 0 Díszpolgár Ajakon június 6-án 15 órá­tól ünnepi önkormányzati ülést tartanak, ahol átadják a díszpolgári címeket. Az eszmélés napja Balogh József Holnap gyásznap a magyarság törté­nelmében: 82 éve ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést, melynek követ­keztében elveszítettük az ország kétharma­dát: a 18 milliós lakosság 7,5 millióra fo­gyatkozott. Elvesztettük történelmi erek­lyéink jelentős részét, a vidéki nagyváro- - sok, ipari, főként feldolgozó üzemeink so­kaságát és fontos ásványi lelőhelyeinket, hídjainkat, vasútvonalainkat. Történelmünk, sorsunk sajnos úgy ala­kult, hogy ezt a napot csak a rendszervál­tás óta emlegethetjük szabadon, bár még most is érezni sokaktól neheztelést a „ma­gyarkodás" miatt. Emlékszem, amikor aláír­ták a helsinki záróokmányt, s Kádár jános szóba hozta, hogy Magyarország mekkora veszteséget szenvedett Trianonban, azt is mellékelte beszédéhez a hírügynökség, hogy ezt a részt csak akkor és soha többé nem használhatják fel a lapok, mert az sér­ti szomszédaink érdekeit. Szerencsére ez korszak véget ért. Épp tegnap hallottam a rádióban Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét. Úgy fogalmazott, hogy minket magyarokat, bárhol éljünk a világon, sors­társsá tett Trianon. Akkora trauma ez, ame­lyik meghatározza valamennyiünk életét. Amikor a státustörvény megszületett, Bohu- Dolezal neves cseh publicista azt írta: mi a trianoni szerződés következtében a ma­gyarok milliói megtűrt kisebbségek lettek a szomszédos országokban. A kedvezménytörvény és a választási kampány sok alkalmat kínált - ahogyan Patrubány Miklós nevezte június 4-ét: az eszmélés napja - felemlegetésére. Most, az évforduló kapcsán Zebegényben, a Tri- anon-emlékmű előtt sokan, sokféleképpen, de azonos tartalmú mondatokkal emlékez­nek. Tőkés László püspök például azt mondta: nincsen olyan nép, amely önként úgy vállalná a felejtést, mint mi Trianon esetében. Igaz ugyan, hogy az emlékezés jogától hosszú időre megfosztottak ben­nünket, de ha már visszakaptuk, akkor a felejtés fényűzését ne engedjük meg ma­gunknak. « i Talán, ha ezen is megpróbálná!... Ferter János karikatúrája Helyhiány miatt irány Debrecen Megkezdődik a szülésznőképzés az orvosegyetem egészségügyi főiskoláján A szülésznőket a legkorszerűbb technikákkal Is megismertetik Racskő Tibor felvételei Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A kö­zelmúltban egy külföldi egészségügyi szakemberek­ből álló bizottság járt ha­zánkban. Tagjai az egészségügyi szak­képzés és az orvosképzés ma­gyarországi viszonyait, mérték fel, tapasztalataikat összegezve pedig tanácsokat fogalmaztak meg arról, miképpen lehetne job­bítani a kialakult helyzeten ah­hoz, hogy a közelgő európai uni­ós csatlakozás elvárásainak ezen a téren is megfeleljünk. EU-norma szerint- Nincs szégyenkeznivalónk. Ez a látogatás megerősítette: a hazai egészségügyi főiskolai szakképzés kompatibilis az euró­pai normákhoz, és ugyanez len­ne elmondható a szülésznő­képzésről is, amennyiben azt az európai normáknak megfelelő­en folytatnánk. - mondja dr. Lukácskó Zsolt, a DOTE Nyíregy­házi Egészségügyi Főiskolájának főigazgatója, aki nemcsak a főiskola létrejöttében, de mű­NÉVIEGY Dr. Orosz-Tóth Miklós szülész-nőgyó­gyász szakor­vos, fősikolai tanár a DOTE Nyíregyházi Főisko­lája védőnői szakának szak- igazgatója. Dolgozott a debreceni klini­kán, később a nyíregyházi megyei kórház szülészeti-nő­gyógyászati osztályának osz­tályvezető főorvosa lett. Ez­után az egri kórház szülé­szetét vezette, innen ment nyugdíjba is. Munkáját szá­mos elsimeréssel, kitünte­téssel jutalmazták. Nyíregyháza (KM - Sz. A.)- A Megyei Jogú Városok Szövetségének bizottságai az élmúlt időszakban több alka­lommal is találkoztak me­gyeszékhelyünkön, tegnap az önkormányzatok környezet- védelmi szakemberei tanács­koztak a városházán.- A rendszerváltáskor még szinte senki sem gondolta volna, egyszer törvény születik a hulla­dékgazdálkodásról - mára pedig mindez múlt idő - kezdte előadá­ködésének és fejlesztésének kér­déseiben is a legtöbbet tett, amit megtehetett.- Amíg az ápolóképzésben minden szinten szinte a legna­gyobb rendben van, addig a szü­lésznőképzésben rengeteg lenne a tennivaló. Ezért is szorgalmaz­tuk jó ideje az oktatás fejleszté­sét, az új szak bevezetését. Má­sik indok az volt, hogy a mi ré­giónkban jelenleg is igen nagy a szülésznőhiány. Legnagyobb örömünkre mára már bizonyos: a képzés elindul. Szívfájdalmam csak az, hogy erre nem Nyíregy­házán, hanem Debrecenben ke­rülhet sor. Ennek egyetlen oka a helyhiány, hiszen nálunk telt ház van, újabb hallgatókat már egyszerűen le se tudunk ültetni. Természetesen nem tettünk le arról, hogy a szülésznőképzést a későbbiekben Nyíregyházára hozzuk.- Rendkívül örülünk annak, hogy az országban mindössze két helyen induló szülésznőkép­sát dr. Benke István, a környe­zetvédelmi tárca illetékese. - Hosszú évek előkészítő munká­ja után született meg a szabályo­zás, mely együtt alakult az euró­pai uniós normákkal, így azzal harmonizálva rendelkezik a teendőkről.- Magyarországnak több évti­zedes lemaradást kell behoz­nia rövid idő alatt, erre pe­dig csak akkor van lehetőség, ha a szigorú előírásokat nem­csak komolyan veszik, de be is tartják a vállalatok, illetve az zés egyik terepe a DOTE Nyír­egyházi Egészségügyi Főiskolája lesz, s ez még akkor is igaz, ha az oktatásra gyakorlatilag Deb­recenben kerül majd sor - mond­ja dr. Orosz-Tóth Miklós, a főiskola szakigazgatója, aki elé­gedetten nyugtázza azt is, hogy a kezdeményezés pozitív vissz­hangra talált, a jelentkezők szá­ma lényegesen meghaladja a ter­vezettet. Akadozik az utánpótlás A szakemberek 38 személy fel­vételével kalkuláltak, ezzel szem­ben negyvenen a nappali, negy­venen pedig a levelező tagozat­ra adták be jelentkezésüket. Ez azért is jó hir, mert mára egy­értelműen kiderült: az egészség- ügyi szakközépiskolák megszű­nését az egészségügy máris meg­érzi, hiszen akadozik az utánpót­lás. Persze nemcsak azért, mert nincs képzés és egyes terüle­teken nem állnak munkába fris­önkormányzatok. Ez utóbbi­akra komoly szerep hárul a tör­vény betartása, illetve betartatá­sa kapcsán, feladataikra, az elkészített ütemterv, illetve a teljesítés arányaira hívta fel a figyelmet a minisztérium mun­katársa.- Az önkormányzat kötelessé­gei, valamint lehetőségei mellett a pályázati forrásokról, és a fel­adatok gyakorlati kérdéseiről is szót ejtettek a szakemberek, köz­tük a nyíregyházi képviselő- testület tagjai. sen végzett szakemberek, ha­nem azért is, mert a nővérek, ápolók, szülészek az egészségügy közismert gondjai, pénztelensége miatt egyre nagyobb számban hagyják el a pályát. így aztán nemcsak új dolgozók nincsenek, a régiek is fogynak. A szülésznőképzés a tervek szerint - nappalin és levelezőn egyaránt - hároméves lesz, a gyakorlati képzést pedig a deb­receni klinikán kapják meg a hallgatók. A jobbítás zálogai A DOTE Nyíregyházi Egész­ségügyi Főiskoláján a szülész­nőképzés a legújabb, a védőnő­képzés pedig az egyik legnépsze­rűbb szak. Orosz-Tóth doktor erről így nyilatkozik:- A védőnőképzésnek nem­csak a jelene, a múltja is rend­kívül izgalmas. A védőnői funkciót még 1917-ben találták ki, amikor óriási méretű volt a csecsemőhalálozás, orvos pedig rendkívül kevés. Kellett tehát egy olyan szakember, aki a ezen a téren a jobbítás záloga lehet. A védőnőképzés fölött 1990-ben már megkongatták a vészharan­got, az orvosok, gyermekgyó­gyászok tiltakozásának köszön­hetően azonban folytatódhatott a képzés. A védőnők munkája rendkívül széles körű, mondhatni, a ter­hességtől a 18-ik életév betölté­séig tart. Életviteli tanácsokat, gondozási útmutatást adnak a mamáknak, ők azok, akik első­ként látogatják meg az újszülöt­teket, de ők azok is, akik az ál­talános és középiskolákban af he­lyes életmódról vagy éppen a fo­gamzásgátlásról tartanak az élet­kornak megfelelő szintű előadá­sokat. Sajnos, a védőnői állások 8-10 százaléka nemcsak a megyé­ben, de országos szinten is betöl­tetlen. Szülésznők és védőnők egy­aránt sokat tehetnek azért, hogy mind több gyermek jöjjön a vi­lágra, s ők mindnyájan - egész­ségesen -, fel is nőjenek. Aranylakodalom a kö­zelmúltban ünnepelték há­zasságkötésük ötvenedik év­fordulóját Fehérgyarmaton Pásztor István és neje, Kan­csal Margit. A jeles nap al­kalmából gyermekeik, uno­káik és a népes rokonság köszöntötte az ünneplő há­zaspárt Amatőr felvétel Bérmálás Baktalórántháza, Demecser (KM) - Június 9-én, a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmisén szolgáltatja a keresztény nagyko­rúság szentségét Baktalóránt- házán Bosák Nándor megyés püspök. Egy héttel később, június 16- án délelőtt 10 órakor Demecser- ben, délután 3-kor Pátrohán ösz- szesen nyolcvan fiatalt bérmál meg Bosák Nándor, a Debre- cen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora. ELETKEPEK Bizalom Törő István r arkas szívja a fogát. Köl­csönadta a permetezőgépet. Pe­dig korábban megfogadta, hogy semmit! Mindig úgy kellett utánamenni a sajátjának, az­tán meg javíthatta. Lestrapál­ták.- Gyere szomszéd, néz mán meg mi a baja ennek a spric- ninek! - invitálta Guszti a ka­pura könyökölve. - Megeszi a bogár a kolompárt!- Véres a nyaka, alkatrész kell hozzá! - summázza Farkas a vizit után. Szinte összecsap­ta a kezét, amikor meglátta a sok csikós bogarat. Valahogy megszánta, vagy a pünkösd utáni szentlélek költözött be­le. A cselekvésre késztető érv mégis az volt, hogy ha Guszti­nál végez a sok hersegtető csí­kos, egyenesen őhozzá veszi az irányt.- Vidd! De estére hozd visz- sza! Reggel nekem is kell. Guszti hálálkodott, jószívű­séget, bizalmat emlegetett. Csak a gépet nem hozta vissza. Ennyi idő alatt a fél falu bo­garainak a grabancát elkap­hatta volna. Még az araszoló­lepke hernyóit, a mocskos al­mamolyok férgeit, vagy a leg­alattomosabb körtelevélbolhát, melynek pipamocskai csak úgy gyöngyöznek, mint valami fekete trutymó. Mikor a nap lement, a sorozatfilm előtt most Farkas könyököl Guszti kapuján.- Hát nem leszedte az asz- szony?! - szabadkozik Guszti. - Megvárom, míg újra előjön­nek. Nem akarod megnézni őket?- Nézi a rosseb! Láttam ele­get! Guszti magyarázkodik még, hogy mindent a szezonjában, s nem tehet róla, hogy még most jött meg az étvágyuk. Pe­dig mennyit lerágtak már. A gépet azonban nem adja. Farkas végül megunja, s a bizalomra gondol: hogy amit kölcsönvettek azt ülő visszaad­ni, lehetőleg úgy, ahogy kap­ták. Most már azon szurkol, hogy visszakerüljön, el ne vesszen a bizalom, mert a szomszéddal illik jóban lenni. Önkormányzatok a környezetért í

Next

/
Thumbnails
Contents