Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

2002. június 15., szombat Kelet*» ll&gyarország HÉTVÉGE /8 Parasztház Fotók: Elek Emil TÁRLAT A szülőföld festője Tákos, a tavalyi árvízben szinte tel­jesen elpusztult beregi kisközség a szülő­faluja Gál Balázsnak. Mint az Épker Kft. művezetője, közvetlenül is részt vett az újjáépítésben. Monográfiát ír szülő­falujáról, melyből három fejezet helyet kapott az Élet özönvíz után című, a na­pokban megjelent könyvben. Emellett amatőr festő is, s mi sem természetesebb, hogy alkotásainak középpontjában a szülőföld áll. Tákos télen Templomszentély MÚZSA Komjáthy Jenő A nyár dalai I. És állva sugaras virányon, Arany sátrat feszít a nap, Csókjától levelek, virágok Kéjben remegni látszanak: Mikéntha volnék napimádó, Áhítat szállja telkemet; A nyárnak glóriás varázsa Magával ragad engemet. II. Mért nem születtem ottan én, Hol az oltár mohlepte kő, S az erdők szentelt rejtekén A természet vad fia nő! Hogy Szahara futó porán Száguldanék mint beduin, Testemmel a puszták lován, Gondolatom lég szárnyain. Eltöltene az ősi kéj, A létgyönyör, napszerelem; S minden, mi ujjong, szenved, él, Átcsapna forród lelkemen. Az elemek csodás kara Hogy ostorozna, edzene! A viharok lángszózata, Rémítőn fönséges zene. Szeretni tudnék szertelen, Gyűlölni is korlátlanul; Ott még a szív nem szolga, nem, Érezni nem könyvből tanul. Érezni azt az égi kéjt, Hogy éghetünk, hogy láthatunk, Harcolni a bírhatlanért, Érezni fönnen, hogy vagyunk! A fesztiválokon színház lett az egész világ A Néró, szerelmem Sepsiszentgyörgyön is megérintette a közönséget, de a szakmát is Nagy István Attila Ajooi. v/j. 1C­Bódltó hársfaillat fogadta a II. Pécsi Országos Színházi Találkozó résztvevőit június 6-tól. Ez a kellemes jó érzés végig megmaradt egészen jú­nius 15-ig, amikor kihirdetik a verseny dijait. Ünnepi díszbe öltözött a Szé­chenyi tér és környéke, a kávé­zók és sörözők hajnalig fogadták a vendégeket. Sok-sok magyar művészhírességgel találkozhatott az érdeklődő, de a több helyszí­nen látható produkciók is telt há­zakat vonzottak. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház ezúttal nem szere­pelt a versenyprogramban, ettől függetlenül két produkciója is be­mutatkozhatott. A Kortárs Ma­gyar Dráma Nyílt Fórumán Né­meth Ákos Autótolvajok című drámáját mutatta be a társulat Szákás Tóth Péter rendezésében a Pécsi Nemzeti Színház Szoba­színházában. Annak ellenére, hogy az előadás este tíz órakor kezdődött, még a pótszékeken is szorongtak. Egy másik kísérőren­dezvényként bemutatták a nagysikerű Sampondráma három részét. Néró, szerelmem Sajnos, az újságíró nem ma­radhatott ebben a vendégszerető baranyai városban, mert néhány száz kilométerrel arrébb, Sepsi­szentgyörgyön, a kísérleti szín­házi műhelyek nemzetközi fesz­tiváljára a Néró, szerelmem című előadást is meghívták, amelynek két főszereplője - Ladányi And­rea és Gazsó György - eddig is szép hazai sikereket arattak. A Közép-Európa Táncszínház és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója itt, a Tamási Áron Színházban is sikerre számítha­tott. A fesztivált tizedik alkalom­mal rendezik sok-sok támogatás­sal. Segít a kulturális miniszté­rium, a különböző alapítványok és a szponzorok. Hat országból ti­zenhat együttes érkezett a fesz­tiválra. Belgiumból, Japánból, Magyarországról, Németország­A hungaroló­gia a nem ma­gyar anya­nyelvűek szá­mára közvetíti a magyar kul­túrát. Bíró Béla W ....................... ból, Svájcból, és természetesen Romániából. Nincs semmilyen tematikai megkötés, a lényeg, hogy új produkció legyen és a színház kísérletező kedvéről ta­núskodjon. Koraesti színházi forgatag. Középen Kézdy György színművész Fotó: a szerzó A Tamási Áron Színház elég nehéz körülmények között dolgo­zik. A román társulattal osztoz­kodnak a színháztermen. Éven­te hat-hat bemutatót tartanak. A magyar színház százötven elő­adást tart évadonként, Sepsi­szentgyörgyön ötvenet-hatvanat, a többit vidéki településeken. A társulat részt vesz a kisvárdai fesztiválon, de szerepelnek Zsám- békon is. Bíró Béla, a bukaresti egyetem Hungarológiai Intézetének okta­tója, a zsűri egyik tagja:- Két szempontból is fontos ez a fesztivál. A hely miatt is, mert a sepsiszentgyörgyi román szín­ház rendezi a fesztivált. Másrészt a fesztivál interkulturális jellegű. Ez a tizedik. A tízből többségé­ben a magyar társulatok kapták a legfontosabb díjakat, pedig a zsűri kilencven százalékban ro­mán tagokból áll. Ez is azt jelzi, hogy a románok kedvelik a ma­gyar színházkultúrát. A közönség itt, Sepsiszentgyörgyön is így re­agált. A fesztivál a színházi kul­túra határterületeit mutatja be, a kísérletező jelleget. A megúju­lás mindig a perifériáról indul meg, s terjed el. Ezt látjuk itt is. Van színtiszta mozgás, de van tiszta irodalom is. Kötelező a nyitottság Az előadások erősen szólnak a szakmának, ez fakad a kísér­letező jellegből is. De zömében fi­atalok ülnek a nézőtéren, akik fo­gékonyak az újítás iránt. Ők azok, akik már képesek befogad­ni az új törekvéseket, s ez nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy a következő nemzedék ké- pes-e a nyitottságban előre jutni.- Mi a véleménye nézőként, zsűritagként a nyíregyház társu­lat előadásáról?- Úgy gondolom, hogy a Néró, szerelmem megérintette a né­zőket. Az előadás üzenete kinek- kinek más volt, lehetett, de a zsarnokság is egyéni arculatot ölt. S úgy gondolom, hogy erről szól az előadás is. A színpadon egy balettáncos és egy prózai szí­nész játszott koncentrált módon, erős előadásban. Horváth Csaba rendezése egyetlen pillanatig sem engedte el az embert, de amikor hiányzik a verbális szöveg, ak­kor a befogadás nem könnyű. Azt mondhatom így, a zsűri döntése előtt néhány nappal, hogy mind­nyájunknak tetszett az előadás. Kevés volt benne a hagyományos színház, hiányoztak a narratív elemek, ettől függetlenül hatásos, jó előadásnak tartom.- Ön a bukaresti egyetemen ta­nít. Milyen tapasztalatokat szer­zett?- Nagyon érdekes dolgok tör­ténnek a bukaresti egyetemen. Megfigyelhető, hogy egyre na­gyobb vonzása van a magyar nyelvnek és kultúrának. Koráb­ban kizárólag a Székelyföldről és Bukarestből érkező fiatalokra építkezett. Alig volt román diák. 1989 után megfordult a helyzet. A hungarológia a nem magyar anyanyelvűek számára közvetíti a magyar kultúrát. Itt is megin­dult valami különleges érdek­lődés. Vonzó a magyar kultúra- A diákok elmondták, hogy a magyar nyelv mellett idegen nyel­veket is tanultak, de nem volt esé­lyük nyugatra jutni, s ezért fog­lalkoztak a magyarral, mert szá­munkra Magyarország akkor a nyugatot jelentette. Később aztán feltámadt bennük az érdeklődés is a magyarok iránt, mert kíván­csiak voltak, hogy milyenek azok a szörnyű emberek. S amikor kel­lemesen csalódtak, megkönnyeb­bültek, beleszerettek a magyar kultúrába. Déryné mai magyar utódai az esti előadás után megpihentek, s másnap reggel visszaindultak Bu­dapestre. Útközben Nagyszeben fölött még vásároltak egy-két gu­riga füstölt sajtot, s a lecsende­sedett esőben késő éjszaka meg­érkeztek a Közép-Európa Tánc­színház elé. Jelenet a Néró, szerelmemből: Ladányi Andrea és Gazsó György Nevezetessegeink Eperjeskén Jármy Miklós úri lakát az 1860-as években Pili­si László építette. Közvetlen szomszédságában van a csa­lád régi, nemesi kúriája, melynek kertje a Pilisi-féle kerttel egyesítve a századelő egyik legszebb parkja volt a megyének. Az épületet több­ször átépítették, klasszicista stílusú. Külső megjelenése: 2+6 toszkán oszlopos, előre- ugró tornác és kéttengelyes utcai homlokzat. A tornácra két íves lépcső vezet fel

Next

/
Thumbnails
Contents