Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám
2002. május 25., szombat KeJet^rMagíyaror«zág HÉTVÉGE / 8 A nyilvánosságot keresik A Barzó Endre Művészeti Társa- ság a közelmúltban alakult, s azóta több kezdeményezésükkel is felhívták magukra a figyelmet. A csoportot nem feltétlenül a művészi törekvések azonossága köti össze, sokkal inkább a nyilvánosság markáns keresése. Az alkotók között festők, szobrászok, grafikusok egyaránt megtalálhatók. A mostani válogatás három festő egy-egy munkáját mutatja be. Madarassy György: Tavasz II. Takácsné Bartha Éva: Idő Tarr János: Holt Szamos Elek Emil felvételei Faludy György Ballada a parlamenthez Most, hogy a bitó árnyékában állok, Persze: nem nékem állna a deres, Nem - a fejemben még több szalma lenne, Búcsú: Nem: látjátok, nem hiába firkálok, a parlament eszéhez apellálok. Mert jogában áll minden féregnek, dögnek védekezni, ha életére törnek, a kutya vonít, a kígyó sziszeg, a farkas üvölt, s ebben a hideg, tetves ketrecben, ahova bezártak: csak én, csak én fogjam be a pofámat? ha úr lehetnék, vagy gazdag nemes, de mivelhogy szegény bitang vagyok, a vallatásnál csak pofont kapok, s most, hogy még hozzá kínpadra ítéltek ha hegyes szögekkel a húsomba tépnek, ha olajba főznek, ha négyrétre vágnak: most is, most is fogjam be a pofámat? mint amennyi szalma nőtt már eddig benne, ha most a parlament elé nem állnék, s végső lehelletig nem protestálnék, hogy ártatlan vagyok s ha siralomházba zárnak, s a bitó alatt a martalócok várnak, mig a szuronyok merev négyszögben állnak, hát még akkor is fogjam be a pofámat? mert ha ezt a verset ki nem gondolom, fölöttem folyna már régen az árok, s csalán nőtt volna már a gyomromon. Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak, az urak előtt ne fogd be a pofádat. II. János Pál, Kubaszov és a daliás idők A főépítésvezető 44 éve a vb és az olimpia megrendezését is elképzelhetőnek tartotta Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza szívében lüktető élet színtere a stadion. Két hónap múlva adják át a láthatóan magasodó új részt, ez a legjelentősebb beruházás a létesítmény negyvennégy éves, eseményekben, rendezvényekben, sztorikban bővelkedő története során. Azok voltak a daliás idők!... 1958. július 27-ére, az avató szertartás napjára egységesen tízforintos jegyeket bocsátottak ki, amelyet minden járás székhelyén, illetve Nyíregyházán, a Kossuth téri trafiknál és a Zrínyi Ilona utcai sport- és játékboltban szerezhették be az érdeklődők. Különjáratokat, üdülővonatokat indított az IBUSZ: például Kisvár- dáról (Dombrádon át) 28 forintért, Szamoskérről (Fehérgyarmat Kocsord, Mátészalka, Jármi és Őr érintésével) 42 forint fejében, vagy éppen Nyírtétről (Ra- mocsaházán, Baktalórántházán keresztül), cserébe 28 forintért. Telt ház a SZÚR-on A „sörjáratra” is gondot fordítottak: a Tölgyes csárda a stadion és az erdei kitérőnél lévő étterem közötti útvonalon összesen hét állomást, „folyékony kenyeret, árpanektárt és komlódzsúzt” árusító helyet állított fel, a stadionban pedig negyven asztallal sörbüfét nyitottak. Bakai Ferenc főépítésvezető lelkesedése határtalan volt: - El kell mondani a megye sportszerető közönségének, hogy ha Magyar- ország kapná meg a világbajnokság vagy az olimpia megrendezésének jogát, itt is játszhatnának a csapatok, hisz kitűnőbb vidéki pályát hazánkban nem ismerünk - hangsúlyozandó, hogy 1958-at írtunk eme szavak elhangzásakor... A stadionrekonstrukciós program nyíregyházi beteljesülésével új korszak kezdődik a városi stadion életében. Bár automatikusan a sportprogramok sej- lenek fel a múlt ködéből a név hallatán, dőreség lenne csupán a mozgáskultúra színhelyének feltüntetni a létesítményt. Helyi szinten monumentális rendezvénynek minősült II. János Pál pápa látogatása, és a zuhogó esőben közel húszezren szorongtak a stadionban azért, hogy köszönthessék az űrből érkezett Valerij Kubaszovot és társát, a gyulaházi Farkas Bertalant. Bene is benézett Hajdanában nemcsak a Népstadion közönségét lelkesítette a Színész-Újságíró Rangadó, a SZÚR a nyíregyháziakat is elragadtatta. A mai mércével különösnek értékelhető, hogy 1974-ben (a korabeli, érthetően túlzó krónikák szerint...) húszezren tapsoltak az alkalmi futballisták mérkőzésének. A színészek sorait Kovács, Kiss, Horváth, Beszterczey, Cs. Németh, Komlós, Szirtes, Juhász J., Kajái, Juhász G„ Suka és Füzessy erősítette, míg a zsurnalisztáknál Sándor, Gannai, Borbély, Görner, Kopeczky, Bokodi, Németh P., Kovács Gy., Boskovics, Módos, Drogos, Angyal dr„ Sefcsik Póda, Majchrovics és Pongrácz kapott játéklehetőséget. A színészek úgy nyertek 7-6-ra, hogy a győzelmet érő gólt Szirtes Ádám produkálta. Négy évvel később rendeztek itt döntetlenre végződött magyar-szovjet UEFA-selejtezőt, és otthont adott a stadion a 17. úttörőolimpiának, valamint az Ifjúsági Barátság Versenynek is. Az úttörők nagyszabású seregszemléje előtt nem volt öltöző, szükségmegoldásként a gyakorló- pálya melletti kerítésre aggatták a verenyzők a holmijaikat. Öt számban született nyíregyházi aranyérem: tájfutásban Oláh Katalin egyéniben, majd Oláh György, Csontó László és Szakács Tímea társaságában csapatban állhatott a dobogó tetejére, a labdajátékok megyeszékhelyi képviselői közül a 4-es iskola kézilab- das lányai Hadobásné Alexa Vera vezetésével, fiú focistái Tóth János irányításával, továbbá a 2- es gyakorló fiú kosarasai az Elek Tamás, Sallai József duó bábáskodásával nőtték ki magukat az országos mezőnyből. 1979 szeptemberében a Magyar- ország-Csehszlovákia barátságos labdarúgó-mérkőzésen búcsúzott a címeres meztől Bene Ferenc. A telt házas, 2-1-es hazai győzelemmel végződött találkozó előtt az Épszer kicsinosította az öltözőket és az ehhez kapcsolódó helyiségeket, a SZÁÉV a játékoskijáró felett épített ötszáz férőhelyes mobil lelátót, pótolták a kapu mögött hiányzó faülőhelyeket, az eredményjelző tábla pedig végleges helyére került. Anyagias világunkban nem árt felidézni: a felnőttek ötvenkét, a nebulók, a katonák és a nyugdíjasok pedig tizenhat forint fejében láthatták az „aranylábúakat”. A gyarapításnak, a megújulásnak rendszerint egy rendezvény szolgáltatta az apropóját. Az 1995- ös Helia-D XIII. ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságra vadonatúj lett a rekortán, a magyar-litván futballmeccs bevételéből felújították az öltözőket, kicserélték a legelkorhadtabb fapadokat, a labdarúgó NB I. négy évvel ezelőtti rajtjára pedig lefedték a C-tri- bünt. Nem lehet elvenni Az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Labdarúgó Liga által kidolgozott fejlesztési javaslata alapján kategóriákba sorolta a rekonstrukciós programban érintett stadionokat. A nyíregyházi a „C”-minősítést kapta, a beruházás értékét pedig 555 millió forintban határozták meg. Az építési engedélyt Kulcsár Attila tervei után hagyták jóvá, írták alá. A rutinpálya felőli résznél kibontották a százméteres részt, a nyolcvanméteres építési területen díszeleg a háromszintes klubház. A stadiont üzemeltető Nyírsuli Kht. ügyvezető igazgatója, Bartha László szerint a 2002/2003-as labdarúgó-bajnokság rajtjára már birtokba lehet venni a most még magasodó, de a átadásig hátra lévő két hónapban tervszerűen beépítendő, kicsinosítandó részt. Az országos programban sok helyen még csak ezután láthatnak hozzá a munkálatokhoz, ezt az újítást már nem lehet elvenni a szabolcsi megyeszékhelytől... Komfortosabb kiszolgálás A tervek szerint július végén záruló nyíregyházi stadionrekonstrukciós program előtt az illetékesek megfogalmazták a beruházás célját. Eszerint a nézők és a játékosok komfortosabb kiszolgálására és az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítására törekednek. A magas színvonalú szponzori páholyokat a labdarúgás finanszírozásának elősegítése érdekében valósítják meg. A hét hónapos munkafolyamat után már négyezer fedett férőhellyel bír a stadion. Utána a futballcsapaton és a szervezőkön a sor: minőségi eredményekkel és rendezvényekkel kell megörvendeztetni a vadonatúj részen helyet foglalókat A focirajtra kész lesz a monstre, új lelátó Balázs Attila felvétele Nevezetességeink A Korona Szálló és vendéglő 1895-ben készült. Alpár Ignác nyíregyházi épületei közül a legkésőbbi. Minthogy 1888- ban a Nagyvendéglő leégett, a feltörő megyeszékhelynek szüksége volt egy reprezentatív szállodára és étteremre. A felavatáskor rendezett bál is emlékezetes lett, mert ekkor gyűlt ki először Nyíregyházán - ha csak ideiglenesen is - a villanyvilágítás. A megnyitás óta többször átalakult, volt, amikor eleven társasági élet zajlott benne, aztán lecsendesedett. Mai szerepét, rendeltetését még keresik a tulajdonosok Elek Emil felvétele f l A látványos tervek hamarosan valóra válnak km illusztráció
