Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám

Ferter János rajza 2002. május 23., csütörtök Keleti Magyarország HÁTTÉR /3 0 Ünnepelnek Megyezászlót ad át Vas- megyernek május 25-én 10 órától dr. Helmeczy László, a megyei közgyűlés el­nöke, majd lerakják az épülő szociális otthon alapkövét és felavatják Megyer vezér emlékművét. 0 Találkozó A Biblia-barátok Köre Nyír­egyházán tartja XII. országos találkozó­ját május 25-én, szombaton 10 órától a római katolikus plébánián. 0 Szelektív hulladékgyűjtés Kísérleti jel­leggel vezetik be Záhony három legna­gyobb áruháza (Profi, Kereknap, Heliker) előtt a hulladékgyűjtés e formáját. Nyéki Zsolt E-MAIL: nyekl@inform.hu Lakat a boltokon /Akár gazdaságért felelős személyek­nek, akár szakszervezeti vezetőknek tet­tem fel eddig a kérdést, szemmel látha­tóan kényelmetlenül érezték magukat, amikor a kötelező munkaszünet ügye ke­rült szóba. Az ünnep szent, az jár minden embernek, hogy együtt pihenhessen a csa­ládjával - tűzi az egyébként jogos jelszót zászlajára a legharcosabb érdekvédő, aki aztán észre sem veszi, hogy húsvét vagy pünkösd napján megtankolva indul a megérdemelt kirándulásra. Természetes számára, hogy a vasútnál is rendelkezésé­re állnak, ha vonaton szeretné elérni úticélját, az meg pláne evidencia, hogy ha bajba kerül, percek alatt segítségére siet­nek a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök. /Viásnap reggel pedig csak akkor há­borodik fel igazán, ha nem kapja meg korán reggel a friss újságját a frissen ki­sült kifli mellé. Nem biztos, hogy eszébe jut: az ő komfortérzetéhez bizony temér­dek embernek kell dolgoznia éppen az általa szentnek és sérthetetlennek tartott napokon. A helyzet tehát az, hogy a gaz­daság egyes területein jogosnak ítéltetett a roló lehúzása munkaszüneti napokon, másutt viszont az a természetes, hogy ügyeletet adnak, s ugyanúgy dolgoznak, mint a szürke hétköznapokon. Ezért bi­zonytalanodik el a kicsi és nagy boltokra lakatot kiálltó szakszervezetis, mert látja: ha minden munkavállalónak kiharcolná a pihenést, sehová sem mehetne, csak ott­hon nézné a televíziót. (Bocsánat, azt sem, hiszen a tévéseknek sem lenne sza­bad dolgozniuk!) . Természetesen ez sokkal összetettebb ügy, mintsem ilyen könnyen pálcát lehet­ne törni ennek vagy annak a feje fölött, s az érdekvédelemre szükség van ott, ahol a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Nem szabad azonban elfelejte­ni: miután a tervgazdáikodásos rendszer megbukott, a magántulajdon tiszteletén alapuló piacgazdaságot választottuk. A verseny kiforrja a maga vívmányait, a vi­lágon mindenütt ez vitte előre a társadal­mak fejlődését. A feladat sok, a pénz még mindig kevés Kellenek a közalapítványok, mert az állami támogatás nem fedezi az intézmények költségeit Balról Hajdú Sándor, jobbról a második Torba Nándor minisztériumi főosztályvezető' Szőke Judit felvétele Lillafüred (KM - Sz. J. ) Mióta megalakultak, évente többször is találkoznak, hogy tapasztalataikat kicse­réljék. A napokban Lillafüreden saját terveikről, jövőjükről váltottak szót az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére az ország 20, megyei és fővárosi közoktatási közalapítványának képviselői. Erről a szervezeti hálózatról azt feltétlenül tudni kell, hogy 1997-ben minden megyében lét­rehozták ezeket a fórumokat. Más-más kondíciókkal indul­tak, abban azonban egyformák, hogy megyéik fejlesztési tervével teljes összhangban, azt kiszolgál­va működnek, s mára különös, de elismert részeivé váltak a közoktatási rendszernek. Szükség van rájuk Az évek során a milliárdok elosztásában résztvevő, az intéz­ményekhez jelentős összegeket juttató kuratóriumok 2000 őszén Nyíregyházán közös, országos képviseletet is létrehoztak. Azó­ta itt van a munkaközösség szék­helye. Egyik vezetője Hajdú Sán­dor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapít­vány kuratóriumának titkára. Ő kérdésemre elmondta: a képviselet közreműködésével kezdeményezték országos konfe­renciák szervezését, az Oktatási Minisztérium egyik főosztályá­nak közreműködésével olyan programokat szerveztek, ame­lyek segítségével a kuratóriu­mok munkája, a tevékenység jo­gi, pénzügyi háttere pontosabbá, hatékonyabbá vált. Több esetben - a közalapítványok jelzései alapján - kezdeményezéseket tet­tek a minisztérium részére. így szerepük volt abban, hogy a mi­nisztérium által meghatározott feladatokra biztosított összeg fel- használása szerződések alapján történjen. Jelzéssel éltek a köz- alapítványoknál történő szak­mai, pénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatban. Bevonták a kép­viseletet az Állami Számvevő- szék közalapítványokat is érintő vizsgálatok előkészítésébe. Több esetben kezdeményezte a költség- vetési, illetve egyéb támogatások (szakképzési alap) a közalapítvá­nyok részére is történő felhasz­nálási lehetőségét. Hogy miért volt, van szükség a közalapítványokra? Erre a kér­désre a szakember a következőt válaszolta:- Mikor a rendszerváltást kö­vetően eldőlt, hogy a közoktatás finanszírozásában továbbra is fennmarad a kettősség (állami normatív támogatás, önkor­mányzati/fenntartói működte­tés), nyilvánvalóvá vált az is, hogy a normatív állami támoga­tás nem tudja teljes egészében fe­dezni az intézmények költségeit. Megyénkben elsőként Az önkormányzatoknak mint legnagyobb iskolafenntartóknak ki kell egészíteni a normatívát. Tekintettel arra, hogy mind a mai napig legfeljebb a költségek 75-80%-a fedhető le központi for­rásból, szükség van olyan szer­vezetre, melyen keresztül az ok­tatási kormányzat, és az alapítók célzottan tudnak anyagi eszközö­ket juttatni. Erre alkalmasak a közalapítványok. Eddigi tevé­kenységük során segítségükkel jelentős szakmai fejlesztések va­lósulhattak meg. Köztestület­ként, civilként egyéb források bevonásával állami pénzt juttat tovább szakmai szempontok alapján a közoktatás, a szakkép­zés rendszerébe. S hogy mi újság a mi me­gyénkben, ahol elsőként született meg ez a szervezet? Vagyona az alapítók (Nyíregy­háza és a megyei önkormányzat) által befizetett alaptőkéből, a központi forrásokból, pályázaton nyert, önkormányzatok által be­fizetett összegekből, adóbevéte­lek felajánlott részéből adódik. A közalapítvány működése közben eltelt időben különböző nagysá­gú összegek befizetésével támo­gatta Mátészalka, Fehérgyarmat, Tiszavasvári, Vásárosnamény és Újfehértó önkormányzata, vala­mint az evangélikus és a nagy- ecsedi református egyházközség. A közalapítvány pályázati úton juttatja a megfelelő helyre az összegeket. Megyei közalapít­ványunk a közoktatás moderni­zációja, minőségbiztosítás (infor­matikafejlesztés, idegen nyelvek oktatása, tehetséggondozás), a pedagógiai szakszolgálatok térsé­givé szélesítése és a hátránykom­penzáció terén tett a legtöbbet. A támogatás mértéke 1999/ 2000. tanévre összességében köz­ponti támogatásból mintegy 107 millió forint volt. Ebből 26 mil­lió Ft a szakképzés centralizált alapból juttatott támogatás volt. A közalapítvány a központi ala­pokon túl is jelentős összegben, mintegy 20 millió forinttal támo­gatta a szakképző intézménye­ket. Minden nyertessel szerző­dést kötnek és szigorúan elszá­moltatják a pénzfelhasználást. Ellenőrzési és szakértői csoport segíti a szakszerűséget. Több kellene Hajdú Sándor elmondta: egy felmérés szerint az oktatáshoz nélkülözhetetlen taneszközökre megyénkben 4,2 milliárd forint­ra lenne szükség, de központi költségvetési forrásból nem áll rendelkezésre csak 500 millió - ezt ugyanennyivel egészítik ki a fenntartó önkormányzatok. Ráadásul hároméves programról van szó... Az igények, szükségle­tek többszörösei az adható össze­geknek, ezért a legtöbb esetben csak részleges támogatást tudnak adni. A közalapítványoknál tehát a feladat sok, a pénz azonban még mindig kevés arra, hogy a közoktatásban meglévő kérdések­re választ tudjanak adni. Év ____________Költségvetési támogatás__________Egyéb támogatás_______________Összesen 1996 70 855 740 - ~ 1997 84 144 000 1998 127 800 000 1999 96 000 000 26 730 000 , 122 730 000 2000 _313 117 780____________41 908 000_____________355 025 780 2001 308 465 000 91 795 000 400 260 000 2002 ________________277 355 000__________________________-________________________ Ossz.: 1 277 737 520 160 433 000 1 438 270 520 T amás és Eszter személyében két fel­nőtt, egyetemista gyer­mekünk van, így az élet­kor miatt is más a tar­talma, a jelentősége a gyermeknapnak, mint korábban. Most egysze­rűbb, kisebb a köszön­tés, egy pohár pezsgővel koccintunk. „Utógyer­meknapként” is felfog­ható a nyári kirándulás, amikor négyesben Erdélybe utazunk. Szíjártó István pénzügyi TANÁCSADÓ A mikor Karcagon lak­tunk, sokszor átruc­cantunk Berekfürdőre, máskor pedig az állat­kert és a vidámpark volt az úticél. A négy éves Cynthia nagypapá­jaként élem meg az idei gyermeknapot, nemsoká­ra megszületik a máso­dik kisunokánk is. Va­sárnapra közös progra­mot, kirándulást szerve­zünk, azt még nem dön­töttük el, hogy hová me­gyünk... Tusa János nyugdíjas K ellemes emlékek köt­nek az eddigi gyer­meknapokhoz: a most ti­zenkét esztendős Dávid­dal és az ötéves Debórá- val vagy tűzijátékot néz­tünk, vagy a debreceni vidámparkban töltöt­tünk el egy tartalmas napot. Rendszerint Dá­vid javasolja, hogy mit csináljunk, Debóra kiegészíti az ötletet, mi pedig alkalmazkodunk hozzájuk... Vattamány Béláné MUNKANÉLKÜLI M ivel vasárnap is dolgozok, csak dél­után tudunk időt szakí­tani arra, hogy aktív ré­szesei legyünk a gyer­meknapi programoknak. A hároméves kisfiúnk, Bendegúz Star Wars-ra- jongó, ezért különösen értékelni fogja a műsort a Plazában, amit édes­hármasban keresünk fel. Bizonyára ez lesz számá­ra az eddigi legemléke­zetesebb gyermeknap! Rendes Sándor MŰSORVEZETŐ M ás hatással van a két iskolás lányom­ra, a negyedikes Ildikó­ra és a harmadikos Nikolettre a gyermek­nap, mint az óvodában középsős Gergőre, illet­ve a másfél éves Hajnal­kára. Az iskolában na­pok óta ez a beszédté­ma, készülnek rá a gye­rekek. Tiszalök-Kisfásta- nyán élünk, ahol apró ajándékokkal lepjük meg az apróságokat. Szentesi László BIZTONSÁGI ŐR De tanár úr! Én pedig készültem...

Next

/
Thumbnails
Contents