Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
Ferter János rajza 2002. május 23., csütörtök Keleti Magyarország HÁTTÉR /3 0 Ünnepelnek Megyezászlót ad át Vas- megyernek május 25-én 10 órától dr. Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke, majd lerakják az épülő szociális otthon alapkövét és felavatják Megyer vezér emlékművét. 0 Találkozó A Biblia-barátok Köre Nyíregyházán tartja XII. országos találkozóját május 25-én, szombaton 10 órától a római katolikus plébánián. 0 Szelektív hulladékgyűjtés Kísérleti jelleggel vezetik be Záhony három legnagyobb áruháza (Profi, Kereknap, Heliker) előtt a hulladékgyűjtés e formáját. Nyéki Zsolt E-MAIL: nyekl@inform.hu Lakat a boltokon /Akár gazdaságért felelős személyeknek, akár szakszervezeti vezetőknek tettem fel eddig a kérdést, szemmel láthatóan kényelmetlenül érezték magukat, amikor a kötelező munkaszünet ügye került szóba. Az ünnep szent, az jár minden embernek, hogy együtt pihenhessen a családjával - tűzi az egyébként jogos jelszót zászlajára a legharcosabb érdekvédő, aki aztán észre sem veszi, hogy húsvét vagy pünkösd napján megtankolva indul a megérdemelt kirándulásra. Természetes számára, hogy a vasútnál is rendelkezésére állnak, ha vonaton szeretné elérni úticélját, az meg pláne evidencia, hogy ha bajba kerül, percek alatt segítségére sietnek a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök. /Viásnap reggel pedig csak akkor háborodik fel igazán, ha nem kapja meg korán reggel a friss újságját a frissen kisült kifli mellé. Nem biztos, hogy eszébe jut: az ő komfortérzetéhez bizony temérdek embernek kell dolgoznia éppen az általa szentnek és sérthetetlennek tartott napokon. A helyzet tehát az, hogy a gazdaság egyes területein jogosnak ítéltetett a roló lehúzása munkaszüneti napokon, másutt viszont az a természetes, hogy ügyeletet adnak, s ugyanúgy dolgoznak, mint a szürke hétköznapokon. Ezért bizonytalanodik el a kicsi és nagy boltokra lakatot kiálltó szakszervezetis, mert látja: ha minden munkavállalónak kiharcolná a pihenést, sehová sem mehetne, csak otthon nézné a televíziót. (Bocsánat, azt sem, hiszen a tévéseknek sem lenne szabad dolgozniuk!) . Természetesen ez sokkal összetettebb ügy, mintsem ilyen könnyen pálcát lehetne törni ennek vagy annak a feje fölött, s az érdekvédelemre szükség van ott, ahol a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Nem szabad azonban elfelejteni: miután a tervgazdáikodásos rendszer megbukott, a magántulajdon tiszteletén alapuló piacgazdaságot választottuk. A verseny kiforrja a maga vívmányait, a világon mindenütt ez vitte előre a társadalmak fejlődését. A feladat sok, a pénz még mindig kevés Kellenek a közalapítványok, mert az állami támogatás nem fedezi az intézmények költségeit Balról Hajdú Sándor, jobbról a második Torba Nándor minisztériumi főosztályvezető' Szőke Judit felvétele Lillafüred (KM - Sz. J. ) Mióta megalakultak, évente többször is találkoznak, hogy tapasztalataikat kicseréljék. A napokban Lillafüreden saját terveikről, jövőjükről váltottak szót az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére az ország 20, megyei és fővárosi közoktatási közalapítványának képviselői. Erről a szervezeti hálózatról azt feltétlenül tudni kell, hogy 1997-ben minden megyében létrehozták ezeket a fórumokat. Más-más kondíciókkal indultak, abban azonban egyformák, hogy megyéik fejlesztési tervével teljes összhangban, azt kiszolgálva működnek, s mára különös, de elismert részeivé váltak a közoktatási rendszernek. Szükség van rájuk Az évek során a milliárdok elosztásában résztvevő, az intézményekhez jelentős összegeket juttató kuratóriumok 2000 őszén Nyíregyházán közös, országos képviseletet is létrehoztak. Azóta itt van a munkaközösség székhelye. Egyik vezetője Hajdú Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának titkára. Ő kérdésemre elmondta: a képviselet közreműködésével kezdeményezték országos konferenciák szervezését, az Oktatási Minisztérium egyik főosztályának közreműködésével olyan programokat szerveztek, amelyek segítségével a kuratóriumok munkája, a tevékenység jogi, pénzügyi háttere pontosabbá, hatékonyabbá vált. Több esetben - a közalapítványok jelzései alapján - kezdeményezéseket tettek a minisztérium részére. így szerepük volt abban, hogy a minisztérium által meghatározott feladatokra biztosított összeg fel- használása szerződések alapján történjen. Jelzéssel éltek a köz- alapítványoknál történő szakmai, pénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatban. Bevonták a képviseletet az Állami Számvevő- szék közalapítványokat is érintő vizsgálatok előkészítésébe. Több esetben kezdeményezte a költség- vetési, illetve egyéb támogatások (szakképzési alap) a közalapítványok részére is történő felhasználási lehetőségét. Hogy miért volt, van szükség a közalapítványokra? Erre a kérdésre a szakember a következőt válaszolta:- Mikor a rendszerváltást követően eldőlt, hogy a közoktatás finanszírozásában továbbra is fennmarad a kettősség (állami normatív támogatás, önkormányzati/fenntartói működtetés), nyilvánvalóvá vált az is, hogy a normatív állami támogatás nem tudja teljes egészében fedezni az intézmények költségeit. Megyénkben elsőként Az önkormányzatoknak mint legnagyobb iskolafenntartóknak ki kell egészíteni a normatívát. Tekintettel arra, hogy mind a mai napig legfeljebb a költségek 75-80%-a fedhető le központi forrásból, szükség van olyan szervezetre, melyen keresztül az oktatási kormányzat, és az alapítók célzottan tudnak anyagi eszközöket juttatni. Erre alkalmasak a közalapítványok. Eddigi tevékenységük során segítségükkel jelentős szakmai fejlesztések valósulhattak meg. Köztestületként, civilként egyéb források bevonásával állami pénzt juttat tovább szakmai szempontok alapján a közoktatás, a szakképzés rendszerébe. S hogy mi újság a mi megyénkben, ahol elsőként született meg ez a szervezet? Vagyona az alapítók (Nyíregyháza és a megyei önkormányzat) által befizetett alaptőkéből, a központi forrásokból, pályázaton nyert, önkormányzatok által befizetett összegekből, adóbevételek felajánlott részéből adódik. A közalapítvány működése közben eltelt időben különböző nagyságú összegek befizetésével támogatta Mátészalka, Fehérgyarmat, Tiszavasvári, Vásárosnamény és Újfehértó önkormányzata, valamint az evangélikus és a nagy- ecsedi református egyházközség. A közalapítvány pályázati úton juttatja a megfelelő helyre az összegeket. Megyei közalapítványunk a közoktatás modernizációja, minőségbiztosítás (informatikafejlesztés, idegen nyelvek oktatása, tehetséggondozás), a pedagógiai szakszolgálatok térségivé szélesítése és a hátránykompenzáció terén tett a legtöbbet. A támogatás mértéke 1999/ 2000. tanévre összességében központi támogatásból mintegy 107 millió forint volt. Ebből 26 millió Ft a szakképzés centralizált alapból juttatott támogatás volt. A közalapítvány a központi alapokon túl is jelentős összegben, mintegy 20 millió forinttal támogatta a szakképző intézményeket. Minden nyertessel szerződést kötnek és szigorúan elszámoltatják a pénzfelhasználást. Ellenőrzési és szakértői csoport segíti a szakszerűséget. Több kellene Hajdú Sándor elmondta: egy felmérés szerint az oktatáshoz nélkülözhetetlen taneszközökre megyénkben 4,2 milliárd forintra lenne szükség, de központi költségvetési forrásból nem áll rendelkezésre csak 500 millió - ezt ugyanennyivel egészítik ki a fenntartó önkormányzatok. Ráadásul hároméves programról van szó... Az igények, szükségletek többszörösei az adható összegeknek, ezért a legtöbb esetben csak részleges támogatást tudnak adni. A közalapítványoknál tehát a feladat sok, a pénz azonban még mindig kevés arra, hogy a közoktatásban meglévő kérdésekre választ tudjanak adni. Év ____________Költségvetési támogatás__________Egyéb támogatás_______________Összesen 1996 70 855 740 - ~ 1997 84 144 000 1998 127 800 000 1999 96 000 000 26 730 000 , 122 730 000 2000 _313 117 780____________41 908 000_____________355 025 780 2001 308 465 000 91 795 000 400 260 000 2002 ________________277 355 000__________________________-________________________ Ossz.: 1 277 737 520 160 433 000 1 438 270 520 T amás és Eszter személyében két felnőtt, egyetemista gyermekünk van, így az életkor miatt is más a tartalma, a jelentősége a gyermeknapnak, mint korábban. Most egyszerűbb, kisebb a köszöntés, egy pohár pezsgővel koccintunk. „Utógyermeknapként” is felfogható a nyári kirándulás, amikor négyesben Erdélybe utazunk. Szíjártó István pénzügyi TANÁCSADÓ A mikor Karcagon laktunk, sokszor átruccantunk Berekfürdőre, máskor pedig az állatkert és a vidámpark volt az úticél. A négy éves Cynthia nagypapájaként élem meg az idei gyermeknapot, nemsokára megszületik a második kisunokánk is. Vasárnapra közös programot, kirándulást szervezünk, azt még nem döntöttük el, hogy hová megyünk... Tusa János nyugdíjas K ellemes emlékek kötnek az eddigi gyermeknapokhoz: a most tizenkét esztendős Dáviddal és az ötéves Debórá- val vagy tűzijátékot néztünk, vagy a debreceni vidámparkban töltöttünk el egy tartalmas napot. Rendszerint Dávid javasolja, hogy mit csináljunk, Debóra kiegészíti az ötletet, mi pedig alkalmazkodunk hozzájuk... Vattamány Béláné MUNKANÉLKÜLI M ivel vasárnap is dolgozok, csak délután tudunk időt szakítani arra, hogy aktív részesei legyünk a gyermeknapi programoknak. A hároméves kisfiúnk, Bendegúz Star Wars-ra- jongó, ezért különösen értékelni fogja a műsort a Plazában, amit édeshármasban keresünk fel. Bizonyára ez lesz számára az eddigi legemlékezetesebb gyermeknap! Rendes Sándor MŰSORVEZETŐ M ás hatással van a két iskolás lányomra, a negyedikes Ildikóra és a harmadikos Nikolettre a gyermeknap, mint az óvodában középsős Gergőre, illetve a másfél éves Hajnalkára. Az iskolában napok óta ez a beszédtéma, készülnek rá a gyerekek. Tiszalök-Kisfásta- nyán élünk, ahol apró ajándékokkal lepjük meg az apróságokat. Szentesi László BIZTONSÁGI ŐR De tanár úr! Én pedig készültem...
