Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-13 / 110. szám
2002. május 13., hétfő Kelet*# Magyarország HÁTTÉR /3 0 Tárlat A Barzó Endre Művészeti Társaság tárlatát Sz. Kürti Katalin muzeuló- gus nyitja meg a nyíregyházi Városi Galéria Pál Gyula Termében május 15-én, szerdán 16 órakor. 0 Ki mit tud? A megyei gyermek ki mit tud? szervezői és résztvevői május 19- én a Móricz Zsigmond Színházban jótékonysági gálaestet rendeznek. 0 Gyermektalálkozó Ismét lesz Suliex- po Nyíregyházán. Kilenc ország fiataljai vesznek részt az ötödik Nemzetközi gyermektalálkozón, amelyet május 24-26. között rendeznek a sóstófürdői Park Szálloda területén. Az eurorégió felértékelődése Marik Sándor Felértékelődik a lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar régiókat összefűző Kárpátok Eurorégió szerepe azt követően, hogy a visegrádi országos csatlakoznak az Európai Unióhoz. A külügyminisztérium regionális együttműködéssel foglalkozó illetékese adta meg az alaphangot ezzel a kijelentéssel az eurorégió pénteki, egri tanácsülésén. Jókor jött az erősítés, mert az utóbbi időben egyre többször hangzott el, hogy a Kárpátok Eurorégió túl nagy, kisebb, úgynevezett interrégiók - két, három határmenti ország szomszédos területeire kiterjedő együttműködések - gyakorlatiasabban, jobban tudnák szolgálni a határmenti regionális kapcsolatokat. Nem kibékíthetetlen azonban az ellentét a két lehetőség között, hiszen nem szükségszerű, hogy minden programban mindenki részt vegyen: két-há- rom szomszédos megye is eredményesen pályázhat közösen megvalósítható fejlesztésekre. Sokan várják, hogy az Európai Unió forrásai jobban megnyíljanak az ilyen régiós kapcsolatok számára, mert eddig az így támogatott programok voltak a legsikeresebbek - az egyik legjobb példa a csen- gersimai határátkelő schengeni normák szerinti közös fejlesztése. N/lásutt is foglalkoznak az eurorégiós kapcsolatok felértékelésével. Éppen az egri tanácsüléssel egy időben az ukrán kormány tárcaközi bizottságot hozott létre és jóváhagyott egy programot a határmenti regionális együttműködésről, amelyek egyik legfontosabb része az ukrajnai törvényi háttér nemzetközi normákhoz igazítása, a jobb vám- és határőrizeti infrastruktúrák megteremtése - ami igencsak jó hír az ukrán piacot megcélzó vállalkozóknak. Román külügyminisztériumi személyiségek is megszólaltak eurorégió-ügy- ben a múlt héten: esetről esetre döntenek a határmenti régiók együttműködésének hivatalos szintre emeléséről. A térségünkben élénkülő, eurorégiók iránti érdeklődés kedvez megyénknek, hiszen itt sok kapcsolat érlelődik. A feltételek érdemi javulása esetén akár ugrásszerű fejlődés is bekövetkezhetne. Kakukktojás Ferter János rajza Az írásbeli kétszer többet ér a szónál Ma elkezdődtek a vizsgák a főiskolán; jövőre lesznek számottevő változások a felvételinél Vizsga előtti pillanatok a Nyíregyházi Főiskola folyosóján sipeki Péter felvétele Nyíregyháza (KM - B. J.) - Szombaton volt a felsőfokú intézményekben az utolsó tanítási nap, ma kezdődik, s június 21-ig tart a vizsgaidő- szak, közben elkezdődnek a felvételi vizsgák is. Csizmadia Valériával, a Nyíregyházi Főiskola oktatásszervezési központjának vezetőjével ezúttal az idei és a jövő évi felvételik rendjéről beszélgettünk, mivel lényeges eltérés lesz a kettő között. Népszerű szakok- Az elkövetkező napok komoly és sokrétű feladatot rónak mind a hallgatókra, mint az oktatói kar tagjaira, hiszen közel 7700 hallgatónak kell teljesíteni a vizsga- követelményeket nappali és levelező tagozaton. A vizsgák mellett az oktatói karnak el kell látni a felvételi vizsgafeladatokat is. Ebben az évben közel 12 ezer fiatal jelentkezett intézményünkbe. Ez a korábbi évekhez képest ezerötszáz fős növekedést jelent, ami több évre visszamenőleg is jellemző növekedési szám. Különösen megugrott a jelentkezők száma az olyan népszerű szakjainkon, mint a nemzetközi kapcsolatok, a gazdálkodás, a kommunikáció, ezekre a szakokra többszörös a túljelentkezés, de elmondhatjuk azt is, hogy egyetlen egy szakunk nincs, ahol nincs jelentkező, tehát úgy tűnik, ebben az évben is jó beiskolázási lehetőséget kap az intézmény. Mint Csizmadia Valériától megtudtuk: május 21-22-23-án az ország minden megyeszékhelyen megírják a közös érettségi írásbeli felvételi dolgozatot mindazok, akiknek ezekből a tantárgyakból felvételi kötelezettségük van. Ilyen tárgy a matematika, fizika, kémia, biológia, angol, német, francia nyelv. Az érettségi vizsga június elejétől június 20-ig tart, és június 24-25-26-án lesznek az úgynevezett egységes központi írásbeli vizsgák, illetve nálunk az úgynevezett saját írásbeli vizsgák például hittanból és más tantárgyakból, illetve ekkor zajlanak a gyakorlati vizsgák rajzszakon, testnevelésszakon és ezek a vizsgák - kiegészülve a szóbeli vizsgákkal -, egészen július 5-ig zajlanak az intézményben.- Sok vizsgabizottságot kell működtetnünk ahhoz, hogy hatnyolc nap alatt mindenkit levizsgáztassunk, mert ezt követően szűk egy hét marad csupán az adatok feldolgozására, s feljuttatására az országos felvételi irodára. Július 20-án lesz vonalhúzás, a pontmegállapító értekezletet, itt dől el, hány hallgatót tudunk a következő évre beiskolázni. A vonalhúzó értekezlet után egy héten belül kiértesítjük a pályázókat a felvételi döntésről. A tavaly megjelent kormány- döntés alapján az idén is lesz arra lehetőség, hogy az intézmény azok közül, akiknek nem volt elég a pontjuk az államilag finanszírozott helyekre, az intézmény - ha van még kapacitása hallgatók fogadására -, felajánlhat költségtérítéses képzést a hallgatóknak. Tavaly éltünk ezzel a lehetőséggel, gondolom az idén is kihasználjuk főképp olyan szakokon, ahol nagy volt a túljelentkezés. A többes jelentkezés lehetősége miatt lehetnek olyan szakok, ahol nem tudjuk feltölteni a létszámot, ezért pótfelvételi meghirdetésére is lesz lehetőség augusztus elsejéig, ezt a lehetőséget a központi lapokban és a megyei sajtóban közzé fogjuk tenni. Hasonló létszámmal- Jó dolog, hogy a költségtérítéses hallgatók felvételi keretszáma nem korlátozott, kapacitásának függvényében az intézmények maguk dönthetnek, hogy hány hallgatót vesznek fel. így sikerült tavaly a mi intézményünkbe közel 1500 hallgatót felvenni, s ennyivel növelni az államilag finanszírozott hallgatók létszámát. A tavalyi évben 3200 volt az első éves hallgatók létszáma, nappalin és levelezőn, állami és költségtérítésés formában. Reméljük, hogy az idén is hasonló létszámmal tudjuk indítani az első évfolyamunkat - mondta végezetül Csizmadia Valéria. A felvételi pontok számítása Csizmadia Valéria: - Az idén még nem kötelezőek a felvételi vizsgák, nagyon sok intézmény a felvételi pontok számításával csak szóbeli vizsgával méretteti meg a hallgatókat. 2003-tól mindenkinek kötelező lesz az írásbeli vizsga és maga az intézmény dönti el, hogy teljesitsen-e emellett szóbeli vizsgát a pályázó vagy nem. Ha a pályázónak az írásbeli mellett szóbeli vizsga is lesz, akkor a szabályok szerint kétharmad: egyharmad arányban lehet figyelembe venni, tehát húsz pont az írásbeli és 10 pont a szóbeli a megszerezhető harminc pontból. A másik nagy változás, s ezt nem árt, ha a mostani harmadikosok már tudják és fölkészülnek rá, hogy az a bizonyos hatvan pont két részből tevődik majd össze jövőre. Ötven pontot ad a harmadik-negyedik év végi osztályzat - a magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott természettudományos tárgy - összege, tíz pontot pedig az érettségi jegyek átlagából számítunk ki. Hirdetés CREDIT SUISSE Képzési jogosítványukat kérik vissza az iparosok Nyíregyháza (KM) - Vissza szeretnék kapni a jövő iparosnemzedéke képzésének, továbbképzésének és mestervizsgáztatásának jogát a megye ipartestü- letei illetve Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetük. Ezért levélben fordultak az Ipartestületek Országos Szövetségéhez, tolmácsolja kezdeményezésüket az illetékes minisztériumnak. Az ipartestületek évszázadok óta egyik legfontosabb feladatkörébe tartozó, az utódok képzésének, a már működők továbbképzésének, és a kézműipari mestervizsgáztatásnak a jogát 1995-ben vonták meg a munkaadói és szakmai szervezetektől a kötelező kamarák létrejöttére való hivatkozással, fogalmaz az IPOSZ-nak továbbított levél. Az ipartestületeknek megyénkben is meggyőződése, hogy a jövőben is kulcsszerepet játszanak majd a párhuzamos ipari tanulóképzésben, az iparos továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ez a kulcsszerep egyre jelentősebbé válik az EU csatlakozásig terjedő időszakban, azt követően pedig a megye ipartestü- letei számára állandó, kiemelt feladatot jelent majd, állítják a javaslattevők. A levél végén azzal fordultak az IPOSZ elnökéhez, hogy továbbítsa a megyei ipartestületek határozott kérését az Oktatási Minisztériumba, hogy a szakképzési törvény tervezett módosításakor az elvett jogosítványokat az ipartestületek számára adják vissza. Az ÉszakAlföldön változatlanul kevés a nonprofit szervezet Nyíregyháza (KSH - Dajka János) - A KSH nyilvántartása szerint 2000-ben északalföldi székhellyel 5600 (országosan 47 ezer) nonprofit szervezet működött. A régió megyéi közül a legtöbb Hajdú-Biharban (2200) és Szabolcs-Szatmár-Beregben (1800), a legkevesebb Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében (1600 ezer) tevékenykedik. A szervezetek négytizede a három megye- székhelyen, egyharmada a többi városban, 28 százaléka a régió községeiben van bejegyezve. A nonprofit szervezetek száma a rendszerváltást követő években nagymértékben megnövekedett. 2000 végén országosan már 36 százalékkal, Észak-Alföldön 40 százalékkal működött több szervezet, mint 1993-ban. A régió megyéit eltérő ütemű növekedés jellemezte. Ebben az időszakban Hajdú-Biharban a nonprofit szervezetek száma 62 százalékkal, Szabolcs-Szatmár- Beregben 42 százalékkal, Jász- Nagykun-Szolnok megyében pedig 15 százalékkal emelkedett. A tízezer lakosra jutó nonprofit szervezetek számát tekintve a területi egyenlőtlenségek valamelyest mérséklődtek. A legmagasabb (közép-magyarországi) és legalacsonyabb (észak-alföldi) regionális érték között 1999-ben még 21, 2000-ben már „csak” 19 volt a különbség. Észak-Alföldön tízezer lakosra 37 szervezet jutott, az országos nyolctizede. Észak-Alföldön a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei mutató a legalacsonyabb (32). A nonprofit szervezetek Magyarországon már olyan jelentős szervezetegyüttest alkotnak, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a társadalmi szükségletek kielégítésében, de még mindig folyamatosan változó állapotban vannak. Jelenleg az észak-alföldi régióban az alapítványok négytizede oktatási, 14 százaléka szociális ellátási, 11 százaléka kulturális célokat támogat. A társas nonprofit szervezetek negyede szabadidős és hobbi tevékenységet segít, egyötöde sportolási lehetőséget biztosít, 12 százaléka pedig szakmai, gazdasági érdekképviseletet lát el.
