Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

2002. május 10., péntek Kelet« Magyarország ÉRPATAKI KÖRKÉP / 7 Nyírségi kiadás 0 ÚJ gépeket várnak Két új számító­gépre pályázott az önkormányzat a Mi­niszterelnöki Hivatalnál, melynek az el­bírálása a napokban várható. Élet a homokon A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a XIII. század végén tűnik fel. A település neve eredetileg Hugyaj - személynévi eredetű, régi magyar névadás terméke: a személynév után a ré­gi magyar hugy (=csillag) szóból kicsinyítő képzővel alakult. A lakosság kérésére az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1908-ban Érpatakban állapította meg a te­lepülés ma is használatos nevét. A falut 1280-ban a Gut-Keled nembeli Ist­ván fia, Pál birtokaként jelölik. 1332-35 kö­zött a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés. 1329-ben Pál bán un­kája, Fábián átengedte saját és apai bir­tokrészét egyik rokonának. A Butkai csa­lád a XIV. században szerez itt birtokot. A XVII. század végén Butkai Anna kezé­vel együtt Dessewffy Ferenc kapta meg a falut. A XVI-XVII. században mások is szerez­tek a faluban birtokrészt, mint például a Lónyay család. Egy 1566-os dézsmajegyzék szerint a községnek 150 lakosa lehetett, de a XVII. században jórészt még legelte­tésre és szántóföldként használták. A XVIII. században a legnagyobb birto­kosa, Dessewffy Tamás kezdte benépesíte­ni a pusztát zempléni birtokáról áttelepí­tett görög katolikus, kárpátorosz és szlo­vén jobbágyokkal. 1786-ban még egy romos görög katolikus fatemploma volt. A XX. század elején egy görög katolikus és egy evangélikus templomában tartottak isten­tiszteletet. Játszótér a parkban Érpatakon az egykori agyagbánya rekultivációja már korábban befejeződött, ahol szabadidőparkot alakítanak ki. A területrendezés már megtörtént egy 1,5 holdnyi úgynevezett jóléti tó már „üze­mel”, már halat is telepítettek bele a srá­cok nem kis örömére. A park „felszerelé­se” most van folyamatban. Játszótéri esz­közökre pályáznak az Ifjúsági és Sportmi­nisztériumnál, közben folyamatban van a padok kihelyezése is, melyben a Nyírerdő volt segítségükre. Ugyanis tölgyrönkből ké­szülnek az ülőalkalmatosságok, melyek várhatóan május végén kerülnek a helyük­re. A kézilabdapálya kialakítása is folya­matban van, ehhez már beszerezték a ka­pukat, melyeket a Móricz-napok után ve­hetnek igénybe a gyerekek. Egy össze­szerelhető színpad is készül, melyeket ren­dezvények idején állítanak majd fel. Hirdetés törzsök ÁGNESNEK Nyírpazony, Petőfi út 47. jp Ballagásod alkalmából sok sikert kívánnak szüleid, testvéred, t Mariann és a két nagymama.---------------------------191782 Megérett az óvoda a teljes felújításra 160 millióval gazdálkodik az idén az érpataki önkormányzat, a saját bevétel elenyésző Györke László Érpatak (KM) - Ügy gaz­dálkodtunk - fogad Kóczon Pál, Érpatak polgármestere -, hogy az óvoda teljes felújí­tásához az önerőt biztosítani tudjuk.- Természetesen pályázunk a Területfejlesztési Tanácsnál tá­mogatásra, mert az óvoda re­konstrukciója nem lesz olcsó mulatság, hiszen elengedhetetlen a teljes födémcsere, a nyílászá­rókat is újakra kell váltani, s a burkolatfelújítás, belső és külső vakolás, a hőszigetelés, a mellék- helyiségek korszerűsítése sem tűr halasztást. Közel egyharmada segélyre Az idén mintegy 160 millió fo­rintból gazdálkodik az érpataki önkormányzat. Ebből 45-48 mil­lió forintot fordít szociális fel­adatokra azaz az éves költségve­tésnek mintegy 30 százalékát. Rendszeres szociális segélyt 60- 70 munkanélküli kap. A község lakosságának szociális helyzeté­re jellemző, hogy 420 gyermek (azaz 90 százalékuk) jogosult kiegészítő családi pótlékra (ko­rábbi nevén: gyermekvédelmi tá­mogatásra, ami jelenleg 4200 fo­rint). Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az érpataki családok döntő többségében az egy főre ju­tó jövedelem nem éri el a nyug­díjminimumot, azaz a 20 100 fo­rintot. Ápolási díjban 10-15-en ré­szesülnek differenciáltan: ugyan­is csak aki fiatalkorút, azaz 18 éven alulit ápol, annak jár a nyugdíjminimum teljes összege, a felnőtt ápolásért már csak 60 százalék. Igen sokan, mintegy száznegyvenen részesülnek köz­gyógyellátásban. Egy méltányos­ságból kiadott igazolvány évi 16 ezer forintba kerül az önkor­mányzatnak.- Annak örülünk, hogy a ha­lálozási arány jelentősen csök­kent az elmúlt egy-két évben - teszi hozzá Kóczon Pál. - Eb­ben egyértelműen közrejátszik, hogy igen lelkiismeretes házior­vosunk van dr. Bajza Ferenc sze­mélyében, s nyilván az is, hogy igyekszünk lehetőségeinkhez mérten minél több rászoruló be­tegnek megadni a közgyógyiga- zolványt. Temetkezési segélyt tavaly harminc családnak folyósítottak. Minimális saját bevétel A költségvetésnek mintegy fe­lét fordítja az önkormányzat az intézmények fenntartására. Eb­ben természetesen az is benne van, hogy a normatív állami tá­mogatást az iskola esetében 20, az óvodáéban pedig 15 százalék­kal kénytelen megtoldani. Ma­gyarán ennyivel kerül többe az gyermekintézmények fenntartá­sa, mint amennyit „állam bácsi” ad rá. Ez azért is érinti érzékenyen a kistelepülések önkormányzata­it, mert igen csekély a saját be­vételük. Érpatakon például az öt­millió forintot sem éri el az iparűzési (3 millió), a kommuná­lis (5-600 ezer), a gépjárműadó itt maradó része (700 ezer) összesen. Azokat a vállalkozásokat, mely­nek az éves nettó árbevétele nem éri el a hárommilliót, adómen­tességet élveznek. Ebéd 170 forintért Az étkezési térítési díjból befo­lyó 2,7 millió forint is elvben be­vétel lenne, ha nem kerülne a szociális étkeztetés 3,2 millióba éves szinten. Ugyanakkor igen ol­csón étkezhetnek Érpatakon: egy „felnőtt” ebéd 170, egy „gyermek” pedig 130 forint. Hatvanöt óvo­dásnak, valamint nyolcvankét fel­nőttnek főznek a konyhában. Az iskolásoknak nem főznek, egy­részt mert vannak, akik az emlí­tett árakat is sokallják, másrészt csaknem minden családban ve­zetnek háztartást, azaz rendsze­resen főznek. A házigondozó szolgálatot 15- 20 idős magányos ember veszi igénybe, akiket két állandó mun­katárs lát el, akik egyike közcé­lú foglalkoztatás keretében látja el feladatát. A községgazdálko­dásban négyen dolgoznak közcé­lú foglalkoztatás keretében. Móricz-napok hatodszor Hatodik alkalommal rendezik meg Érpatakon a Móricz-napokat május 23-én és 24-én. Az esemény­ről Vincze András főszervezővel beszélgettünk.- Nemcsak a Dél-nyírségi Isko­laszövetség tanintézetei, hanem beregiek és szatmáriak is részt vesznek a Móricz-napokon. Ter­mészetesen meghívtuk Móricz Zsigmond unokáját, Kolos Virá­got, s ide várjuk Szabó Lászlót is, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárát is. Május 23-án a vers- és prózamondó ve­télkedőt rendezzük meg négy ka­tegóriában. A zsűrit neves elő­adóművészek, írók, költők alkot­ják majd. Május 24-én rendezik meg az Érpatak Kupa mérkőzéseit, me­lyen várhatóan népes lesz a mezőny. Az önkormányzat mel­lett vállalkozók is támogatják a rendezvényt, mint például Kóczon Miklós. Ladik Sándorné Iskolaigazgató és Kolos Virág koszorúz 1999-ben Mégis lesz csatorna? Alig másfél hónapja arról tudósítottunk, hogy Érpatakon valószínűleg nem lesz szenny­vízberuházást, mert háromszo­ri nekirugaszkodásra sem nyertek céltámogatást (Bö- könnyel és Geszteréddel együtt). Más lehetőség nyílt az ÖKOTÁM Alapítvány révén, melyhez azonban az érpataki­aknak lakáselőtakarékossági szerződést kellett kötni az OTP-vel, ami azt jelenti, hogy tíz éven át havi 700 forintot kötelesek befizetni. A beruhá­zás megvalósításához az ingat­lantulajdonosok 65 százaléká­nak kell megkötnie a szerző­dést, illetve belépni a víziköz­mű társaságba. Akkor nem gyűlt össze a szükséges - mint­egy 400 - szerződés, ugyanis olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az ingatlanokra terhelik a beruházás arányos részét. Bár a akkori falufórumon is elhangzott, hogy csak a havi 700 forint megfizetéséről van szó, mely a 120. hónapban ugyanannyi lesz. Május 8-án a képviselő-testületi ülésen új­ra napirendre tűzték a kér­dést, melyen az önkormányzat úgy döntött: önálló víziközmű­vet hoznak létre. Akik igény­be veszik a kedvezményes szerződési lehetőséget és vál­lalják tíz éven át a havi 700 fo­rintos hozzájárulás megfizeté­sét, minden év decemberében az önkormányzat havi 200 fo­rintot, azaz évi 2400 forintot visszatérít. A 700 forint gya­korlatilag tehát 500. Dr. Kara Pál, a Belügymi­nisztérium önkormányzati he­lyettes államtitkára szakmai véleménye szerint az ÖKO­TÁM Alapítvány támogatásá­val megvalósuló csatorna­beruházások finanszírozásával kapcsolatban a lebonyolító bank (jelen esetben a Raif­feisen) a vonatkozó jogszabá­lyi rendelkezések megtartásá­val jár el, megfelelően figye­lembe veszi az érintett önkor­mányzatok érdekeit is. Zsindelyestanya Névtábla nem árulja el a ván­dornak, hogy az Űj- fehértó és Nagy álló között úgy fél úton milyen településen találja magát. Monori Pálnétól - akinek még kezében a saraboló, mert éppen a napraforgót kapálta - tudom meg, hogy Zsindelyestanyán, mely Ér­patakhoz tartozik, valami­kor sokan laktak. Most har­mincán ha vannak. Mert azok az öregek, akik ma­gukra maradtak, jobbnak látják ha elköltöznek.- Félnek egyedül, hiszen eléggé szétszórtan vannak itt a házak. Három kutyán­kat már megmérgezték. A világ legboldogabb embere vagyok Orosz Lászlóné Marika né­ni, aki már 79. életévét ta­possa, éppen a paprikapalán­ta pikkírozásához fogott vol­na hozzá, ha nem alkalmat­lankodom.- Reggel magas volt a vérnyo­másom, bevettem az orvosságot, most már egy kicsit jobb. A dok­tor úr szerint nem is vagyok be­teg, hisz látja, hogy folyton te- szek-veszek, kapirgálok. Mond­tam is neki, ha már nem lát, ak­kor nagy baj van. Tudja, nem tu­dok én üldögélni. Ha bírok, min­dig foglalkozok valamivel. Egye­dül élek ebben a régi házban, amit még a férjemmel építettünk 1951-ben, aki sajnos már húsz éve magamra hagyott. De nem vagyok egyedül. Mert, hál’ isten­nek, nagy a család, a lányaim, unokáim, dédunokáim száma összesen pont harminc. Tegnap is szinte állandóan szólt a tele­Marlka néni és a paprikapalánta fon, mert mindig érdeklődnek, hogy vagyok, mire van szüksé­gem. Ilyen ilyen boldog ember, mint én, mert szeretetben élnek a gyermekek, s ebből kapok én is. Ezt most is éreztem, mert anyák napján is köszöntöttek. Marika néni Nagykállóban szü­letett, mikor férjhez ment, soká­ig tanyán laktak, ötven holdon gazdálkodtak, sokat dolgoztak. Különösen aratáskor volt ke­mény munka nemcsak a kaszás­nak, de a marokszedőnek is.- Tudja, mit jelent 600 keresz­tet megrakni? Egy kereszt 18 ké­ve. Hát nem volt könnyű... Négy lányt nevelt fel, akik kö­zül Mária Nyírszőlősön lakik, neki két gyermeke és négy uno­kája van. Ilona és Irén Budapes­ten él, mindkét családban van­nak már unokák is, akárcsak a legfiatalabbnál, Kláránál, aki pe­dig Nyíregyházán él.- Mindig ők kérdezik meg, ki­jövök-e a pénzemből. Megtanul­ták mellettem, hogy lehet kis pénzből is tisztességesen élni. Arra büszke vagyok, hogy a nagy családban sokan szereztek diplomát, helytállnak az életben. 0 Népesség Érpataknak 1960-ban 3133 lakosa volt, rá tíz évre már csak 2860, ’90-ben pedig már csak 1948. A mély­pont 1997;ben volt, amikor is 1861 la­kosa volt Érpataknak. Ez a szám azóta lényegesen nem változott, jelenleg 1872- en lakják a dél-nyírségi települést. 0 Óvoda Jelenleg a kiscsoportban 29, a nagyban pedig 34 óvodása van az ér­pataki gyermekintézménynek. Az egyik épületrész a 60-as, a másik a 70-es években épült. Értük (Is) pályáznak A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents