Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
2002. április 4., csütörtök Kelet?* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Államháztartás A Területi Államháztartási Hivatal április 4-én és 18-án Sítől 12 óráig ügyfélszolgálatot tart Vásá- rosnamény Polgármesteri Hivatalban 0 Baráti Kör „A családi gazdaságok kialakulása hazánkban” címmel tart előadást dr. Puskás Lajos a Jósa András Múzeum Baráti Körében április 8- án 17 órától. 0 Tavaszváró A Guba Néptáncegyüttes és a Basic Junior Táncklub „Tavaszköszöntő” műsorát április 5-én 17 órától láthatják az érdeklődők a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban. NÉZŐPONT Nem sikk a pazarlás Galambos Béla Húsvétot követő munkanaptól már „bombázható" pályázatokkal az Energia Központ Kht.-nál az a pénzügyi alap, amelyet az önkormányzatok energiahatékonysági beruházásai előkészítésének támogatására hoztak létre és amely a Széchenyi Terv energiatakarékossági programjának pályázatait egészíti ki. Az alap - amely az előttünk álló négy esztendőben mintegy 420 millió, idén ebből 100 millió forint támogatást oszt szét - forrása a Globális Környezetvédelmi Alap és az ENSZ fejlesztési programja. A most indított alap egy újabb területen kívánja ösztönözni az energiával való nagyobb takarékosságot: ezúttal az önkormányzatok energiaveszteségének feltárásáról szóló tanulmány elkészítésének költségéhez nyújt 40 százalékos, legfeljebb 2,5 millió forintos juttatást. Hogy azért már itt is érvényesüljön a takarékosság elve kikötötték: a veszteségfeltáró vizsgálatokra fordított pénz nem lehet több, mint az adott intézmény éves energiaköltségének egytizede. Az energiahatékonyság az utóbbi években javult Magyarországon. A hivatalos adatok szerint miközben a nemzeti össztermék (GDP) 1993 és 2000 között évente átlagosan 3,5 százalékkal nőtt, az energia- igény ennek kevesebb mint egytizedével bővült, méghozzá úgy, hogy a felhasznált energia mennyisége eközben 7 százalékkal csökkent. Hogy a biztató tendenciák ellenére azért még mindig volna miben nagyot javulnunk, mutatja az a nem túl hízelgő adat, hogy hazánkban egységnyi GDP előállításához másfélszer annyi energiát használunk fel, mint az Európai Unióban. Ez a többletfelhasználás nyilván megmutatkozik az árakban is, ami a verseny- képességünket befolyásolja negatív irányban. Az energiahatékonyságra törekvés jó, ha minél hamarabb, mindannyiunk gondolkodásának homlokterébe kerül. Nem ártana, ha elterjedne a takarékosság divatja. Bizonyos mértékben ugyanis mindig kiszolgáltatottjai vagyunk annak, hogy Magyarországon a felhasznált energia több, mint kétharmada importból származik. Még mindig megvan megyénk hátránya Helmeczy: nem vitatjuk az elért sikereket, de nem hallgathatjuk el gondjainkat sem Helmeczy László szerkesztőségünkben Elek Emii felvétele Nyíregyháza (KM - M. S.)- „A Kelet-Magyarország vendége sorozatunkban” ezúttal dr. Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke járt szerkesztőségünkben. Arról fejtette ki véleményét, milyennek tartja Szabolcs-Szat- már-Bereg állapotát - elsősorban az önkormányzat területén.- Megyénk arról közismert szerte az országban, hogy ez egy sokszorosan hátrányos megye, amelyet külön támogatásokban is részesíteni szükséges, különben visszafordíthatatlanul leszakad a fejlettebb részektől, ez pedig senkinek sem érdeke - mondta a bevezetőben. - Ha ebből a szempontból értékeljük az elmúlt három-négy esztendőt, sajnos, azt kell mondanunk: a megye lemaradása nem csökkent. Nagy a munkanélküliség, amely a megye némely részén érzékelhető szegénységgel is párosul. Az új beruházásokra sem az volt a jellemző, hogy állami támogatás révén kerültek a megyébe. Az úgynevezett „címzett” állami támogatásokból is töredékét kapta megyénk annak, mint több más megye (míg az elmúlt év végén mi 210 millió forinthoz jutottunk, volt olyan megye, amely négymilliárd forintot kapott). A Széchenyi Terv is meglehetősen mostohán bánt eddig Szabolcs-Szatmár-Bereggel. Nem mérséklődött- A leszakadás mérséklésében tehát egyáltalán nincs mire büszkének lennünk - folytatta az elnök. - Az okok között első helyen szerepel, hogy nem működött megfelelően megyénk kormánypárti lobbija, képviselőink nem tudták érvényre juttatni érdekeinket. Többször előfordult, hogy a parlamentben fideszes képviselőink nem szavazták meg a megyénket kedvezően érintő módosító indítványt, például a hodászi szociális otthon rekonstrukciójához szánt mintegy másfél milliárd forintot, holott az a szakminisztérium rangsorában is az első helyen állt. Mindössze 17 szavazat hiányzott, köztük megyei szavazatok. Ha nincs összefogás, ha a megye kormány- párti képviselői inkább pártjukkal szavaznak, mint megyéjükkel - akkor nagyon jelentős lehetőségektől esünk el.- Az árvíz utáni beregi újjáépítés országos összefogást mutatott, viszont öntől gyakran inkább bírálatot hallottunk ez ügyben is. Most, hogy már csak az újjáépítés befejező tennivalói vannak hátra, változott a véleménye?- A mintegy ezer újjáépített és kétezer helyreállított lakást, a katasztrófa sújtotta beregi körzet számottevő gyarapodását elvitatni nincsen szándékomban; sokat tett a kormány, és a társadalom egyaránt. A külsőségek azonban nem téveszthetnek meg bennünket. Az újjáépítés - ha már az állam nem tudta megvédeni polgárait attól, hogy száznegyvenmillió köbméter víz zúduljon rájuk - a kormányzat erkölcsi és jogi kötelessége. Ráadásul az újjáépítés költségeit nem saját pénzéből fedezte, hanem az adófizetők forintjaiból. Sőt, ha jobban utánanézünk: nem is a kormány tartalékaiból áldozott, hanem a minisztériumok költségvetési keretéből vont el, aminek következménye, hogy más, tervezett feladatokra nem jutott, így bármennyire is örülünk az árvízkárt szenvedett harminc településre juttatott pénzeknek, olyannyira sajnáljuk, hogy csaknem kétszáz helyen alaposan meg kellett húzni a nadrágszíjat... Még nem ért véget- Az újjáépítés nagy munkája azonban még nem ért véget - hívta fel a figyelmet Helmeczy László. - A kihelyezett kormányülés után elhangzott: ha mindenkinek a feje fölött fedél lesz, visszatérhetünk az úgynevezett másodlagos károkra, ami családok százait érinti. Nos, azóta ezek felmérése sem történt meg. Továbbá nem tudjuk, hogy az eredeti felméréseket követően feltárt újabb károk, valamint a helyreállítás, újjáépítés során keletkezett károk teljes helyreállítása megtörténhet-e. Az árvízkárt szenvedett utakkal kapcsolatban például kérdést intéztem az illetékes miniszterhez az utolsó parlamenti ülésnapon, ám válasza mindössze a legsürgetőbb munkákra szükséges mintegy százhatvanmillió forintról szólt, holott én a saját-apparátusa által felmért 550 millió forintos teljes kárösszegre kérdeztem. Ami azt is jelentheti, hogy a többiről ugyanúgy el akarnak feledkezni, mint a másodlagos károkról. Mindezekről jobbára csak az érintettek tudnak, csakúgy, mint a még rendezetlen újjáépítési ügyekről. Számukra viszont ez sorsdöntő, s nem vigasztaló, hogy mások háza vagy útja felépült. Végül is lehet sikerpro-v pagandát gyakorolni, de azért az igazság árnyoldalait sem illik elhallgatni, sőt oda kell állni a bajban lévő úgymond „kisember” mellé is. Működik a megye- Mi szerez mégis örömet a megyei közgyűlés elnökének?- A gondok ellenére működik a megyei önkormányzat és intézményrendszere, amely közel hétezer embert jelent az egészség- ügyi, oktatási és más intézményekben, munkájuk kihat a megye teljes lakosságára. Örülünk, hogy az átlagbér jelentősen emelkedett, ami viszont azt mutatja, milyen sokan dolgoznak minimálbéren. Jól működik a terület- fejlesztés pályázati rendszere, de számos idei pályázatot nem, vagy csak késve tudtunk kiírni, mert késett a megállapodás a minisztériumokkal - nem a mi hibánkból. Remek, hogy működik a szívfax-rendszer (teljes egészében megyei beruházás), ezzel jobb egészségügyi ellátásához tudjuk juttatni számos kistelepülés lakosságát. Jó, hogy már előadásokat tartanak a gyönyörűen felújított színházunkban, s a háttér is rendeződött: fedezni tudtuk a rekonstrukció többletköltségeit. Kedvező, hogy a késés ellenére végre közeledik az autópálya, bár indokolatlan Hajdú-Bihar megye felé irányuló kanyarral növelik a távolságot. Nem fekete-fehér tehát a mai megyei valóság, nagyon is árnyalt - az eligazodásban pedig sokat segít és segíthet a jövőben a megyei média - mondta befejezésül a megyei közgyűlés elnöke. Húsz országrész részesedési aránya a címzett támogatásból; 2001. december Forrás: megyei önkormányzat S zúkebb környezetemben nem vagyok rest lehajolni a szemétért, legyen az egy papírfecni, egy picinyke cérnadarab. Az utcán nem szoktam különösebben figyelni erre, nem vagyok az a mindent felszedegető típus. A közelmúltban a Billában, a pénztár előtt a földön, találtam egy kétezrest. Megkérdeztem az előttem álló hölgyet, hogy az övé-e? Azt mondta: igen, s eltette. Beregi Kovács Péter belsőépítész szemétért szoktam ehajolni! Az utcai szemétért, aminek bővi- ben vagyunk. Elég, ha körültekintünk, máris a szemünkbe szökik a mindenütt fellelhető szemét. Ebben nem a franciák nagyvonalúságát kellene követnünk, sokkal inkább a német pedantériát. Én igyekszem a gyermekemet is a környezete tisztántartására nevelni, ezt már gyermekkorban el kell kezdeni! Cserbán Józsefné szociálpolitikus M int a legtöbben, én is lehajlok az utcán, hogy felvegyek valami szépen csillogót, bármi értékkel bírót, mondjuk egy szép gombot. Eddig egy-, maximum kétforintost találtam. A pénzt szokás szerint háromszor megköpködöm, s „apád, anyád idejöjjön!” mondással a tárcámba teszem. Gyerekként sokszor eljátszottunk a da- milra kötött pénztárcával, jókat derültünk! Hornyák Zoltán eladó E n sem vagyok különb másoknál, bizony le szoktam hajolni, ha valami értéknek látszó dolgot látok meg az utcán. Felveszem, és elteszem a talált dolgot, hátha jó lesz majd valamikor, valamire. Nagy értékre eddig még nem leltem. Ha egyszer mégis előfordulna velem ilyesmi, ugyancsak nehéz lenne a lelkiismeretemmel elszámolni, hogy azt meg is tartsam magamnak. Szoboszlai Ildikó családsegítő vezető L ényegében semmiért sem hajolnék le az utcán, bár erre nem is nagyon van időm, hiszen állandóan az autóban ülök. Tényleg nem szoktam a földet vizslatni, de ha rátalálnék, mondjuk egy kitömött pénztárcára, azt minden gondolkodás nélkül elvinném az illetékes helyre, ahonnan az illető visszakaphatná a pénzét. Eddig a legtöbbet talán egy forintot leltem. T ímár Imre VÁLLALKOZÓ