Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

2002. április 27., szombat HÉTVÉGE /8 TARLAT Kisképek grafikusa .Havasi Dóra 1978-ban született Nyíregy­házán. Tanulmányait is itt végezte, s a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola rajz-vi­zuális szakán diplomázott 2000-ben. Tavaly felvették a Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesületének képgrafika szakára. Je­lenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Ön­álló Vizuális Alapiskolában a rajzolás, meg­festés-mintázás tárgyat tanítja. Lehunyt szemmel körülnézni MÚZSA József Attila A Dunánál (részlet) Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmúlás. Ebből vagyok. Meglásd, ha majd nem leszünk!... - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert_ az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válók boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ...Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. 1936. jún. Budapest, Március 15-e tér kiterített körképe A malmok még ma is lassan őrölnek Kórképrajz egy műszerről, amely nem csak Balogh József Az idősebbek emlékeznek még a Nehéz emberek című filmre, amely arról szólt, mi­lyen kemény harcot kellett vívni azoknak a bürokráciá­val, akik többet tettek az át­lagosnál, mondjuk feltalál­tak valamit. Elárulom: a helyzet azóta mitsem változott. Kalocsai István nyugdíjas épí­tészmérnök sokszoros, aranyjel­vényes feltalálóval legutóbb a Génius-díj átvételekor ültünk le egy röpke beszélgetésre, ezért most a történéseket csak kivona­tosan érzékeltetem. A háttér be­szédesebb. Egy, tizenegy helyett- Itt egy valóságos körkép- modell - mutatja -, tehát ha va­laki a közepén állna és körbe fo­rogna, akkor a teljes panorámát látná 360 fokban. Egy másik megoldás, hogy nem a személy forog, hanem a körkép. E két irányzat alkalmazási területe el­tér egymástól. Az első a mozi irányába tereli a témát, amiko- ris körmozit lehet létrehozni egyetlen vetítőgéppel, amit ko­rábban az amerikaiak csak 11 géppel tudtak megvalósítani. A második irányzat pedig az egész­ségügy irányába tereli a témát. Ezzel a módszerrel a diagnoszti­záló orvos a testüregek belső tükrözésénél akár négyzetmil­liméterenként is meg tudja vizs­gálni a belső testüregfelületek ál­lapotát. A Genius-díj És itt tettük az első kitérőt a találmány közeléből. Az oka, hogy ma Magyarországon sok olyan fejlesztési program van, amely külföldi támogatással va­lósul meg. Ilyen pl. a Phare-prog- ram, amelynek az a tragédiája, hogy elsősorban nem a magyar mérnöki vagy kutató társadal­mat segíti, hanem a külföldi piacszerzésnek egy rejtett had­művelete, hiszen arra ösztönöz, hogy igényeljenek ilyen támoga­tást, amihez ötven százalék saját erőt, a gyorsított elszámoláshoz pedig számlákat kell produkálni. Ez csak úgy valósítható meg, ha a forgalomban lévő külföldi új gépeket megvásárolják. Itt van ez a körendoszkópos téma, ami azzal honorálta Kalo­csai István erre áldozott mun­káját, hogy Géniusz-díjat kapott a Magyar Feltalálók Egyesületé­től. Míg a jelenleg alkalmazott endoszkópia, a testüregek orvo­si tükrözéses vizsgálata hossza­dalmas művelet, addig a kören­doszkópos rendszer nagy előnye, hogy az orvos függetlenül a be­tegtől, számítógépes laborató­riumban elemezheti akár négyzetmilliméterenként a teljes üreg felületét, ezzel megkíméli a beteget a gyötrő vizsgálattól. A mostani endoszkópok 30-70 fokos szögben látják perspektivikusan a testüreget, a találmány 360 fo­kos látásmódot tud, ezért várják beszerezhetőségét már türelmet­lenül az orvosok. Elkészült a prototípus Mikor lesz ebből alkalmazha­tó műszer? Azt mondja a feltaláló: a pro­totípusok készen vannak, ezeken el kell végezni a toxikológiai vizsgálatot. A Semmelweis Or­vostudományi Egyetemtől Papp János professzor úr felajánlotta hogy ezeket a vizsgálatokat elvé­gezik. Ezután lehet a sorozat- gyártást elkezdeni. Most megint a háttér követke­zik. Másfél ével ezelőtt azt ajánlot­ták Kalocsai Istvánnak, hogy a körendoszkóp témával keresse fel a Megyei Fejlesztési Ügynök­séget. Beadott egy pályázatot, amit azzal az indokkal utasítot­tak el, hogy ezzel a témával for­duljon egy külföldi partnerhez, aki ezt majd kifejleszti és meg­valósítja.- Ez annyira elkeserített, meg­döbbentett, hogy rohantam Gaz­da Lászlóhoz, az intézmény veze­tőjéhez, s megmutattam neki az írásos választ. Azt ajánlotta: ad­jam be újra a pályázatot, ami már elfogadást nyert és az anyagi tá­mogatást is kilátásba helyezték. Ez már biztató. A fejlesztés kutatási idejét azonban nem le­a test belsejéről mutat hű körképet Budapest, Március 15-e tér gyűrú'képe a feltaláló felvételei hét számlák határidejei közé kényszeríteni, több kezdeménye­zési szabadságot kellene adni a cél megvalósításához. A multina­cionális cégek nem hajlandók tá­mogatni a magyar fejlesztéseket, hanem a saját intézményeikben létrehozott új dolgokat hozzák csak be gyártatni. Az egy-vetítőgépes körmoziról majd egy későbbi időpontban be­szélgetünk. Ha régebbre nyúlunk vissza, megemlítem, hogy ő találta ki a konténeres téglaszállítást. A Ti- szabercelről kisvonaton szállított építőanyagot 1953-ban a nyíregy­házi Irodaház és a Békeház elé terelt vagonokból emelték köz­vetlenül, az első magyar torony­daruval a kőművesállványra, itt alkalmaztak először monolit he­lyett előregyártott vasbeton pil­léreket, s nevéhez fűződik a tég­labetétes födémek gyártásának módosítása. E három különleges­ség miatt országos újítási kiállí­tást és bemutatót szervezett an­nak idején Nyíregyházára az Építésügyi Minisztérium, s ezt követően a budapesti lágymá­nyosi lakótelep, majd Dunaújvá­ros építésénél már ezeket a mód­szereket alkalmazták. Ingyen. Mert akkor az újításátadás díj­mentes volt. Meghívó a bemutatóra- Azért én is megkaptam a ju­talmamat: állásváltoztatásra kényszerültem, mert az akkori trösztfőmérnök, Kalenda Lóránt álláspontjával ellentkezett a to­ronydaru fogadása. Ugyanis meggyőződése szerint a legol­csóbb anyagszállítási munkaesz­köz a malterhordó lány volt és nem a daru üzemköltségének mérséklése. Később a beton erősítésére, rugalmasabbá tételére dolgozta ki a sörterugó fajtájú száltípust, ami rendkívül megjavította a be­ton szilárdsági paramétereit. A sörtebetonnal készített szerkeze­tek ára ötven százalékkal ol­csóbb, mert kevesebb betonra van szükség. A sörtebeton témá­ban évtizedes szünet után örven­detes előrelépés történt. A Haj- du-Bihar Megyei Közútkezelő Kht-től a napokban érkezett meg az a meghívó, amely a 4-es főút mentén, Bocskai kertben létesí­tendő sörtebetonos autóbuszöböl­pár kísérleti megépítésének hely­kijelölési eljárására szól. Curriculum vitae Kalocsai István építész- mérnök 1952-ben került Nyíregyházára. Volt a SZA- ÉV főmérnöke, ezután fő­mérnök lett a városházán, onnan a Debreceni Terve­ző Vállalathoz területi fő­építész-helyettesnek nevez­ték ki, hét évig Miskolcon a várostervező iroda veze­tője volt, innen jött vissza a Nyírtervhez igazgatónak, majd pályafutása a SZAÉV- nél kutatómérnöki státus­ban fejezte be, s ott folytat­ta találmányai kidolgozását, amelyből ma is aktuális le­hetne nyolc-tiz megoldás. Innen ment nyugdíjba, de nem pihen. Nevezetességeink A kisvárdai református templom építését a hagyomány szerint Várdai Kata engedélyezte, a rommá lett kö­zépkori templom mellett a temető­ben fából. Ez körülbelül a XVII. szá­zad végéig állhatott, 1703-ban megújították. A református hívek többször folyamodtak templomépítés iránti kérelemmel, de csak 1782-ben engedélyezte azt a vármegyei alis­pán. Az 1800-as évek elején a temp­lom festéséről, harang öntéséről, a torony alapkövének letételéről ma­radt feljegyzés. A jelenlegi templom 1896-ban épült Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents