Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-24 / 95. szám
2002. április 24., szerda Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 0 Szívklub A nyíregyházi Városmajori Közösségi Házban ma délután öt órától tartja összejövetelét a Városmajori Szívklub. A mozgásszervi betegségekről dr. Berecz Ilona reumatológus adjunktus tart előadást. 0 Kiállítás Mátészalka városa Pro Űrbe kitüntetéssel ismeri el Gábor Marianne festőművész munkásságát, az átadás után, április 25-én délután két órakor a Szatmári Múzeumban nyílik kiállítás a művész alkotásaiból. 0 Diótörő A pécsi Bóbita Bábszínház társulata ma délelőtt tíz és délután két órától a Diótörő című darabbal várja a kicsiket és nagyokat a mátészalkai városi művelődési központban. NÉZŐPONT ^ % A másik ember * % - szabadsága A választások utáni két-három nap a latolgatások és a beletörődés ideje. Nincs ebben semmi rendkívüli azokban az esetekben, amikor szoros eredménnyel végződik a küzdelem. De hát ez mégsem hasonlítható egy futballmérkőzéshez, amelyet a nemzeti bajnokságban játszanak. A vesztes csapat szurkolói azt mondják: ha az első félidőben a szögletet jobban ívelik be, ha a tizenegyest megadja a bíró, a gólhelyzeteket értékesítjük, a középcsatárnak a döntő pillanatban nem süt a szemébe a nap stb. akkor győzhettünk volna. A győztes csapat szurkolói pedig felmutatnak az eredményjelzőtáblára. Nekem vannak olyan emlékeim, amikor a két csapat játékosai közösen leültek egy kerthelyiségben, s megittak egy-két pohár sört. Akkor még nem csaptak össze a szurkolótáborok, a baseballütőkről nem is tudtak. Persze azóta sok minden megváltozott. Ezért is gondolom én, hogy egy választásnak nem kell, hogy vesztesei és győztesei legyenek. S itt most a névtelen milliókról beszélek, akik a hitüket, a meggyőződésüket vitték a szavazófülkékbe. Őket nem érdekelte a mentelmi jog, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy szükségük lenne rá. Legfeljebb a jövőjüket szeretnék megalapozni, s elfelejteni, hogy annyi éven át bizonytalanságban éltek. A latolgatások után a munka ideje következik. József Attila 1936-ban vetette papírra a ma is érvényes sorokat: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; s nem is kevés." Mélyen hiszek abban, hogy a szembenálló felek nem akarnak szándékosan rosszat a választóknak, legfeljebb másként képzelik el az elkövetkező éveket. S abban is, hogy csak akkor juthatunk előre, ha a munkavégzés meghozza az apró, de egyáltalán nem jelentéktelen sikereket. A munkabér biztosítja a fejleszthető életminőséget. A nyugalom lehetőséget ad, hogy kihozzuk önmagunkból a legjobbat. Nem kell igazodnunk a véleményalkotásban a partnerünk világnézetéhez, hiszen nem az számít. Mert az egyén szabadságának a határa a másik ember szabadsága. Remélem mester, meg van elégedve az új sepregetővel? Ferter János rajza Delelőben a Lónyaicsatorna partján Elek Emil felvétele Különdíjas pályázat Nyíregyháza (KM) - Veszprémben rendezték meg a VIII. Országos Felsőoktatási Környezetgazdálkodási diákkonferenciát, ahol megyei siker született. Tömöri Zsolt Sándor, a Nyíregyházi Főiskola tavaly végzett hallgatója az agrárkörnyezetvédelmi szekcióhoz benyújtott dolgozata (témavezető Simon László) a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Környezetkultúra Szakalapítvány kúlöndíját kapta. Nagy ügy lett a húszforintos kisdolog Még tart a vita a kórházi fizetős WC-kről, van aki attól tart, nagyon illatos lesz a környék Lefler György Nyíregyháza (KM) - Egy ideig sokat írtak a kórház járóbetegrészlegein lévő WC- ajtók bezárásáról. Mint ismert, akkor ötven forint ellenében lehetett bejutni az illemhelyre. Mivel egy ideje csend lett, azt hihettem, megoldódtak a gondok. E sorokkal kezdte levelét egy olvasónk, majd így folytatta: - „Ezért ért váratlanul, amikor beutaltak a rendelőintézetbe. Illatos kórház A vizsgálat előtt vízhajtót kellett bevennem. Meglepetésemre a WC-k ajtaját most is csak pénzzel - húsz forinttal - lehet kinyitni. A napom 120 forintba került. Ottlétem alatt többen végezték az épületen kívül kisdolgukat, s ez egy egészségügyi intézményben nem hinném, hogy megfelelő megoldás lenne - írta egy „érintett beteg”. Amióta egészségügy létezik, nem hallottam, hogy a betegek elől elzárják a WC-t. Aznap tanúja voltam az SZTK-ban, a karto- nozóval szemben a betegek majdnem berúgták az ajtót. Ugyanis az ott toporgóktól a persely elvette a húszast, de nem engedte be. Mondja meg valaki, mit lehet tenni ilyen helyzetben? Irány kifelé a fal mellé, vagy a kocsik közé! Az effajta problémák nemsokára megoldódnak: megnőnek a bokrok, de a szagok is másként fognak terjengeni! Olyan illatos lesz a kórház, mint a falusi kocsmák környéke - szól Lukács József nyírpazonyi olvasónk levele. A két, idézetthez hasonló tartalmú levél gyakorta érkezik hozzánk. A téma sokak szerint kényes, mi több, szagos. Az illetékesek orráig mégsem ér el! - panaszolják, akik a nyíregyházi kórház „automata illemhelyei” ellen emeltek szót levélben és telefonon, nevük adásával, vagy mellőzésével, bízva az újság nyilvánosságában. Az ügyről elsőként dr. Kosa Zsigmondot, a megyei ÁNTSZ vezetőjét kérdeztük. Egyenlő arányban- Az automaták felszerelését, illetve a betegek első reagálását követően összeültünk átbeszélni a kórház intézkedését - kezdte a főorvos. - Ezen részt vett dr. Kovács Árpád a tulajdonos megyei önkormányzat képviseletében, dr. Séra Gyula, a kórház főigazgatója, Őry László műszaki igazgató, s jómagam. Ismerve a WC-k korábbi áldatlan állapotát, az a megoldás született, hogy nem zárkózunk el az illemhelyek húszforintos érmékkel történő üzemeltetésétől. A vállalkozó által biztosítva látjuk a higiéniai előírások betartását. Kikötésként szerepelt, szintenként egyenlő arányban legyen fizetős és ingyenes WC, s hogy az utóbbiak is tiszták, használhatók legyenek - mondta dr. Kosa Zsigmond.- Számoltunk azzal, hogy a döntésnek lesznek ellenzői, de azt hiszem, a többség megérti e kényszerű intézkedésünket - fogalmazott Őry László, a kórház műszaki igazgatója. - A rendelőintézet illemhelyeire évente milliókat költöttünk, ám azok állapota mégis siralmas volt. Mindent elloptak, a frissen mázolt falakat ösz- szefirkálták, a külföldi bevásárló turisták autóbusszal gyakran itt álltak meg vécézni, és sorolhatnám még. Éppen a kulturált emberek jogos igénye, a kórházi higiénia betartása miatt döntöttünk úgy, hogy a WC-ket vállalkozónak adjuk ki, aki felügyeli, rendben tartja ezen helyiségeket. A kórházi dolgozók továbbra is a szolgálati WC-t használhatják, térítés- mentesen. A korábbi ötvenről húsz forintra mérsékeltük a WC-k használatát a járóbetegrészlegekben, s minden szinten a fizetők mellett ingyenes WC-k is igénybe vehetők. Remélem, ez a forma már korrektnek tekinthető. Az illemhelyek megváltozott állapotáról pedig jöjjön, győződjön meg ön is - invitált egy kórházi sétára a műszaki igazgató. S hogy mit láttam? A perselyes vécékbe mi is csak 20 forint árán mehettünk be, valamennyiben tisztaság volt, folyékony szappan, kéztörlő, WC-papír és ragyogó tükör. Az ingyenesekben is tisztaság volt, a többi kellék viszont hiányzott. A WC-k „megosztott” használatáról néhány beteg véleménye: Tiszták, higiénikusak- Szívesen fizetek 20 forintot a higiéniáért. Ezt megelőzően borzasztó volt a WC-k állapota, a mostani tisztasággal elégedett vagyok - mondta a nyíregyházi Molnár Miklósné.- Vannak szegény emberek is, akiknek 20 forint nem telik erre a célra. Igaz, már van választási lehetőség, de pár hónappal ezelőtt még nem volt, s akkor 50 forintot kért a persely. A mai állapotot jómagam már el tudom fogadni, de kérdés: az ingyenes orvosi ellátás mellett jogszerű-e a kórház ezen intézkedése? - vetette fel a baktalórántházi Csaholcziné Nagy Mária.- Most egy fokkal már jobb, mint amikor mindenüvé automatát szereltek fel, és csak ötvenfo- rintossal működött. A fiataloknak nem jelent problémát a fizetős WC-k használata, de az öregebb- je csak áll tanácstalanul az ajtó előtt, hogy is kéne bejutnia. Szerintem a WC-kért nem szabad lenne pénz kérni a betegektől, az „ingyenes WC-használati jogukat” az emberek a tb-be már befizették! - mondta a nyíregyházi Czinkócz- ki András.- A tájékoztatás nem megfelelő. A nem fizetős WC-k ajtaján semmi felirat nem utal arra, hogy azok ingyenesen használhatók, sem, hogy milyen neműek használhatják. Látta, az előbb egy férfi, majd később egy nő jött ki ugyanonnan! Akkor ez most férfi, vagy női? - kérdezte a nevét elhallgató hölgy. A részlegekben a diszpécserek, biztonsági őrök elmondták: minden érdeklődőt tájékoztatnak arról, hogy van fizetős és nemfizetős illemhely, s hogy azok hol találhatók. Sárkányölő Szent György és a pásztorok A görögből latinosított Georgius névből keletkezett György név jelentése: földműves, gazdálkodó. Sárkányölő Szent György, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíj- jártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja fogságából a királylányt. Szent György napja a pásztoroknál a Jeles” napok közé számított, mert ekkor kezdődött a tavaszi kihajtás. Ez a nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésé- nek ideje amely általában Szent Mihály-napig tartott. Az állatok első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporasá- gát, tejhozamát igyekeztek előidézni. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Már az Ószövetségben is az áll, hogy a harmat az ég áldása, a termékenység jelképe és eszköze. Úgy tartották, hogy az e nap hajnalán lepedődarabbal felszedett harmatot bele kell sütni a kenyérbe s ekkor elkerüli az embert a kólika, azaz a has- és gyomorgörcs. Időjárásjósló hiedelem is kapcsolódik e naphoz, úgy vélték, ha Szent György-nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Szent György „nagyvértanú” igy nevezi őt a bizánci liturgia. György, Kappadóciából származó katonatiszt volt, a kostantini fordulat előtt Lyddában mártírhalált halt Krisztusért. Tisztelete rendkívüli módon elterjedt keleten és nyugaton. Lyddában bazilikát, konstantinápolyban és Rómában templomot emeltek „ tiszteletére. Híres szobra a „Sár- f kányölő Szent György” a Kolozs- & vári testvérek alkotása a prágai 2 várban, másolata Szegeden az 1 egyetemi épületek között van. Első püspökünk a keresztségben az Ő nevét kapta és csak édesapja halála után vette fel a Gellért nevet. A Szent Korona bizánci részén egy-egy zománcképen, Szent György és Szent Demeter látható. Lénárt György Aranylakodalom A napokban ünnepelte házasság- kötésük ötvenedik évfordulóját Nagyvarsányban Simon Károly és felesége, Bir- gány Julianna
