Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
Berki Károly felvétele 2002. április 3., szerda KeletftrMagyarország GAZDASÁG /10 HÍREK 0 Vámjogi konferencia A magyar-ukrán határon túli gazdasági együttműködés vámjogi kérdései címmel tartanak konferenciát, ma április 3-án 10 órától Nyíregyházán a Korona Hotelben. 0 Iparos küldöttek A megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetsége április 5-én 1/2 10 órától tartja küldöttgyűlését Nyíregyházán a Centrál Hotelben. 0 Gazdász diáksiker Remekül szerepelt a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara a múlt héten megrendezett Gazdasági Főiskolák Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Márczi Éva I. díjat nyert „A címzett és céltámogaások rendszere Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében’’ c. dolgozatával, Debreceni Éva pedig II. helyezést ért el. Hármas ikrek Nem mindennapi teljesítménnyel örvendeztette meg Gulácson Kerekes Ferenc gazdálkodót az egyik anyajuha, amely a gyermekek legnagyobb boldogságára hármas iker bárányokat ellett Határidők cégvezetőknek Április 5. Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése; Adójegy Pénzügyi intézmények A hitelintézeteknek - a 3/2002. (II. 6.) PM rendelet alapján - a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében havi, negyedéves, félévenkénti illetve évenkénti, valamint időszakos jelentést kell készíteniük, amelyet meg kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÄF) részére. A pénzügyi intézmények a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával kötelesek elkészíteni és továbbítani a felügyeleti jelentésüket. A hitelintézet: a havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 13. munkanapjáig, kivéve azt a hónapot, amikor a hitelintézet negyedéves jelentést is készít; a negyedéves jelentést - a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó havi jelentéssel együtt - a beszámolás napját követő hónap 20 munkanapjáig köteles a felügyelet részére megküldeni. Az évenkénti jelentéseket - az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével - a IV. negyedéves jelentésekkel együtt kell megküldeni. (Az összeállítást a Cégvezető c. folyóirat bocsátotta a rendelkezésünkre.) Vásárlási kedv Úgy tűnik ismét növekvő a lakosság vásárlási kedve. Ezt egyebek mellett az az érdeklődés is mutatja, amely az egyik nyíregyházi bankfiókban tapasztalható a pénzintézet szabadon felhasználható, ezen a héten még kezelési költség nélkül igénybe vehető személyi kölcsöne iránt Galambos Béla felvétele Százmilliós támogatás sorsa függőben Az Agrárkamaránál úgy vélik, hogy a mintegy 400 millió forintot nem kell visszafizetni Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Továbbra is nagy a tanácstalanság egyes agrártámogatások visszafizetése körüli vitában. A vitás ügy rendezésére Lakatos András országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz.- Utaltam arra: az Országgyűlés úgy döntött, hogy a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapból, illetve a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszterhes támogatást igénybe vett, de az elmúlt években természeti csapások, értékesítési problémák miatt fizetési nehézségekkel küzdő gazdaságokat mentesíti a még fennálló visszafizetési kötelezettségek alól. Egyben felhatalmazta a kormányt, hogy a mentesítés szabályait és eljárási rendjét rendeletben határozza meg - idézett a levél tartalmából Lakatos András. Az írás arra is rámutatott: sajnálatos módon a mai napig nem született meg ez a rendelet, amely az országban több mint ezer, megyénkben pedig közel kétszáz termelőt érint. A megyei gazdák esetében mintegy 400 millió forint támogatás vissza- illetve vissza nem fizetése a tét. Számíthatunk-e a közeljövőben a kormányrendeletre? - tette fel a kérdést a képviselő a miniszterelnöknek, aki Vonza Andrást bízta meg a válaszadással. Ezt áttanulmányozva Lakatos András szerint a miniszteri reagálás megerősíti az Agrárkamara törvényi és jogi helyzetértékelését. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter levelében ugyanis ez áll: „... a visszafizetési kötelezettséggel érintett termelői kör az elmúlt év folyamán nem részesült negatív diszkriminációban illetve a Kormány - Képviselő úr által számon kért - kötelezettségének nem teljesítése miatt a termelők nem szenvedtek anyagi veszteséget.” A válaszban az is szerepel: „A végleges előterjesztés és kormány- rendelet kidolgozása érdekében - a visszterhes támogatás felvétele óta eltelt hosszabb idő miatt - szükségessé vált a pénzügyi állapot pontos, minden érintett által elismert kimutatása. Ennek érdekében került sor a Magyar Államkincstáron keresztül a 2001. december 31-ei állományra vonatkozó, adósonkénti számlakivonatok megküldésére.”- Az ügy ezzel nincs lezárva, a törvényes szabályozás még mindig várat magára. Az Agrárkamara addig is azt javasolja: az érintett termelők várjanak a visszafizetéssel, mert felcsillant a remény a kedvező intézkedésre. A gazdálkodók jelzései alapján a kamarai lépés megalapozott, jogszerű volt, s most arra kérünk minden érintettet, hogy az Államkincstárral együttműködve segítse elő a kormányrendelet minél előbbi megszületését - fogalmazta meg Lakatos András. Hirdetés Közzététel „Jó kedvvel, bőséggel...” Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Vajon örül-e az ember ma annak, hogy magyarnak született? Mennyire vagyunk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk? Szeretünk-e Magyarországon élni? Úgy tűnik, a múlt sikeres és balszerencsés korszakainak megítélésében mi, magyarok immár egyetértésre jutottunk egymással. Történelmünk legfényesebb fejezeteinek legtöbbünk Mátyás király és Szent István király korát tartja, míg a legfélelmesebbnek az ötvenes évek kommunista diktatúráját és a török hódoltság százötven évét. Korábbi felmérésekben a Kádár-korszak is előkelő helyen szerepelt a pozitív megítélésű korok listáján, főleg az idősebb megkérdezettek körében. Érdekes, hogy e korszak az egyedüli, amelynek megítélése romlott az elmúlt két esztendőben. Magyarország történelmi korszakainak megítélése (iskolai osztályzatoknak megfelelő értékelési átlag) 5 2000-ben négy magyarból három (74%), 2002-ben viszont már ötből négy (80%) örült annak, hogy Magyarországon látta meg a napvilágot. Lényegében ugyanennyien (79%) örülnek annak, hogy Magyarországon élnek, s a megkérdezetteknek csupán 5%-a mondja azt, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem örülnek ennek. Mennyire örül annak, hogy... (azok aránya, akik inkább vagy nagyon örülnek) ...magyarnak ....Magyarországon született. él. I | 2000-ben (teljes lakosság) | 2002-ben (magyar nemzetiségűek) a s P <+-> 3>f 2 a A magyar államiság ezredévi fennállásának ünnepségsorozata, a Magyar Millennium után egyre többen gondoltak büszkeséggel magyarságukra: ma már a magyarok 90%-a büszke arra, hogy magyar. A polgárok több mint fele pedig - 11%-kal többen, mint 2000-ben - immár nagyon büszke erre. C O CL N :0
