Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-29 / 74. szám
2002. március 29., péntek Ketet«»lflagya?űfsiág GESZTERÉDI KÖRKÉP /7 Kilencven fölött Az idősek klubjába a süvítő hideg szél ellenére is feljöttek néhányan. Csabai Jánosáé vezetőtől megtudom: harmincöt idős ember gondozását látják el. Nyolcán járnak fel rendszeresen ebédelni és egy kis tereferére, a többieknek házhoz szállítják a meleg ebédet.- Ha jóllakok, akkor még a sört is megfogja a fogam - mondja a kilencvenéves Orbán Ferenc. A kilencvenkét éves Páll András pedig rögtön a közepébe vág:- Negyven napig jöttem gyalog haza Linzből. Merthogy hadifogoly voltam még az első háborúban. A negyedik honvéd huszárezrednél voltam tizedes. Járása hajlott kora ellenére még ma is délceg. Orbán Ferenc és Páll András Aludj el szépen, kis Balázs... Györke László felvételei Ahol nagy fába vágták a fejszéjüket Ebéd utáni sziesztára készülnek éppen a gyerekek az oviban. Nincsenek sokan, hiszen nagyhét van, az iskolában sincs tanítás, ezért aztán többen otthon maradtak. A körülmények szerények, de hiányt nem szenvednek semmiben a gyerekek. Azonban az utóbbi években, sajnos, a geszte- rédi óvoda 75 személyes „kapacitását” nem tudják kihasználni, mert egyre kevesebb gyermek születik. Jelenleg hatvan körüli a létszám. A tárgyi feltételek adottak, a személyieket pedig részben közhasznú foglalkoztatás keretében biztosítják - tájékoztat Plósz Ferencné vezető. A szülők, nagyszülők egyike- másika fontosnak tartja, hogy valamivel segítse az óvodát. Van, aki homokot szállított, egy helybeli mester pedig fából készített játékokat a gyermekeknek. Még az idén szeretnék elkezdeni a település legnagyobb beruházását Geszteréden A geszterédl katolikus templom és a néhány éve épült egészségház kevesebb mint 67 százaléka kötött szerződést határidőn belül. (Ennek hátterével lapunk február 23-ai számában foglalkoztunk részletesen.)- Ez azonban még nem végleges - teszi hozzá Bujdosó László -, hiszen az alapítvány az év végéig adott lehetőséget az érpatakiaknak a csatlakozásra. Tehát még nem tudjuk, hogy az eredeti elképzelések szerint három, vagy csak két község (Geszteréd és Bö- köny) valósítja meg a beruházást. A ránk eső rész mintegy 760-770 millió forint. Emlékeztetőül: a szerződött ingatlantulajdonosok kötelezettsége, hogy havonta 700 forintot fizetnek tíz éven át. Ez azonban még csökkenhet, ha a képviselő-testület a pénzügyi számítások eredményének ismeretében úgy dönt, hogy az önkormányzat támogatja a lakossági hozzájárulást. (A témához tartozik, hogy március 26-án létrehozták a Bököny és Térsége Víziközmű Társulatot, mely hamarosan kiírja a pályázatot, s reményeik szerint hatvan napon belül elkezdődhet a hozzávetőleg másfél évig tartó beruházás kivitelezése.) Tavaly összesen mintegy 170 millió forintból gazdálkodott a geszterédi önkormányzat. Deficit nélkül Az intézmények (iskola, óvoda, egészség- és művelődési ház, könyvtár, idősek klubja) működése biztosított volt. Tavaly felújítási-karbantartási munkát végeztek a polgármesteri hivatal épületén (9 millióba került, melyből 4 millió volt a Területfejlesztési Tanács támogatása), valamint a művelődési házon és az óvodánál. Az idei (elfogadott) költségvetés sem tartalmaz működési forráshiányt. Égetően szükségessé vált 4 kilométernyi önkormányzati út burkolatának felújítása. Egyébként összesen 18 kilométernyi utat gondoznak. A geszterédi önkormányzaté a Ludastó felé vezető út egészen a település névtáblájáig. Az útfelújításokra szeretnének támogatást nyerni a Területfejlesztési Tanácstól. A szennyvíz az első- Nagy szükség lenne idősek bentlakásos otthonára is - mondja a polgármester -, mert egyre nagyobb igény van rá. Ezt azonban jelentős támogatás nélkül az önkormányzat nem tudja megvalósítani. Különösen most nem, hiszen a szennyvízberuházás - mely az idén mindenképpen az első számú feladat igen jelentős erőket köt majd le. Az idősek klubja természetesen működik, ezenkívül harmincnál több idős ember házigondozását látjuk el. Geszteréden öt-hat olyan mezőgazdasági vállalkozó van, aki nagyobb földterületen gazdálkodik. Ezek egyik Jaksi János, akivel éppen azon a napon találkoztam, amikor megkapta családi gazdaságának regisztrációs számát. Hogy ez milyen változást hoz, pontosan még nem lehet tudni. Egyelőre annyi biztos, hogy a földalapú támogatás 10 százalékkal lesz több...- Harminc éve foglalkozunk birkával - mondja. - Aranykalászos tanfolyamot végeztem, ami középfokú végzettséggel egyenrangú. A szakirányú végzettség ugyanis alapkövetelmény ahhoz, hogy valaki családi gazdálkodó legyen. A feleségem a tanya lelke, mindenese, huszonhat éves fiam, aki szintén János, a gépekért felel. Ha ideje engedi, a gyesen lévő menyem is besegít. Jaksi János Természetesen nem családtagok is dolgoznak a gazdaságban. A Jaksi családnak a rendszer- váltás hajnalán 3,1 hektár örökölt földje volt. Aztán vásároltak kárpótlási jegyet, aranykoronát, hisz a nyájnak legelő, kaszáló, takarmánytermesztésre alkalmas szántó kellett. Jelenleg 700 anyajuhot tartanak. Száz húsvéti pecsenyebárány maradt a nyakukon, mert nem kellett az olasz partnernek. Azt mondta: túlkínálat van.- Sajnos, a piac szeszélyeinek ki vagyunk téve - mondja. - Tavaly például nem volt ára a kukoricának... Ma már 150 hektár saját és 80 hektár bérelt földön gazdálkodnak. A föld jelentős része legelő, kaszáló. A szántón is elsősorban takarmánynak valót: kukoricát, rozsot, lucernát termesztenek. A tanyán minden van, aminek egy igazi gazdaságban lennie kell: ló, tehén, kecske, de még szamár is, és természetesen aprójószág. A szántástól a betakarításig minden gépet beszereztek. Amikor azt kérdezem, hogy ma Magyarországon meg lehet-e Györke László Geszteréd (KM) - Geszteréd Bökönnyel és Érpatakkal együtt 1998 óta pályázott cél- támogatásra, hogy megvalósítsák a szennyvízberuházást. Miután harmadszor sem nyertek, más utat kerestek.- Hogy mennyire fontosnak tartják a geszterédiek a szennyvízberuházás megvalósítását - mondja Bujdosó László polgármester -, jelzi az a tény is, hogy 777 ingatlantulajdonos kötött lakás- előtakarékossági szerződést. Ez mintegy 92 százalékot tesz ki. Hárman vagy ketten? Miután tavaly sem sikerült a beruházáshoz céltámogatást nyerni a KAC (Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) ígérvénye ellenére sem, más lehetőséget kerestek a települések. Az ökotám 2000 Kiemelt Közhasznú Alapítvány nyújtott arra lehetőW ....................... A szennyvíz- beruházás az első számú feladat számunkra az idén. Bujdosó László .................................................w séget, hogy a beruházás mégis megvalósuljon. Érpatakon azonban az ingatlantulajdonosoknak A török elpusztította Geszteréd neve szláv eredetű, de magyar névadást tükröz. Az 1332-35. évi pápai tizedjegyzék Kestred alakban említi, Pál nevű papja dézsmát fizetett. Két évvel később Geztered, Geztred néven szerepel, 1335-ben a Boldog-Semjén nembeli Biri Tamás és Balogi Péter mester kölcsönösen vádaskodnak jobbágyaik miatt. 1388-ban az ónodi Czudar család kapta, miután Ladislaus de Geztheredet - Geszterédi Lászlót - fő- és jószágvesztésre ítélték hatalombirtoklás miatt. A XIV. században a petri Ders gyermekeié a falu. A Ders(i) család még a XVII. század elején is birtokos volt itt. A XVI. század közepén Jaksy Jóbnak, a Kállayaknak, a Parlaghy családnak, Melith Jánosnak, Kércsy Miklósnak vannak itt birtokai. 1556-ban 35 dézsmafizető háztartása alapján 175-180 lakosa lehetett. Az 1574-es összeírás szerint a falu elpusztult, elnéptelenedett, az életben maradottak a törökök elől elmenekültek. Még 1613-ban is pusztaként emlegetik, területét birtokosai a hajdúhadházi hajdúknak adják bérbe legelőnek. Csak 1752-ben népesítik be újra a települést. A zálogba vett birtokra Winkler László Bereg megyéből telepít szökött jobbágyokat. Házat és kápolnát építtet. A XVIII. század végén 12 fóldesura volt, akik közül a Vay, a Tisza és a Lónyay családnak vannak a legnagyobb birtokai. A Tisza családba benősült gróf Dégenfeld Józsefnek, illetve leszármazot- tainak egészen 1944-ig voltak itt birtokai. Geszterédnek 1805-ben 1002,1870-ben 1395, 1910-ben 1650,1930-ban pedig 2153 lakosa van. Ekkor a geszterédiek közül 1006 római, 678 görögkatolikus, 361 református, 66 evangélikus és 42 izraelita felekezetű. Lakosai főleg őstermelők, jobbára törpe- és kisbirtokosok. w 'mSP Geszeréd címere Vészes fogyatkozás A március 27-ei képviselő-testületi ülés egyik fontos napirendi pontja Geszteréd szociális helyzetének áttekintése volt. A legfrissebb adatok szerint a községnek 1985 lakosa van. (1960- ban 3200-an, 1980-ban 2589-en, 1997-ben 2042-en éltek a faluban.) Demográfiai mélyhullámot alighanem 2001-ben jegyezhettek fel, amikor is 28 temetés volt a községben és mindössze 9 újszülöttnek örülhettek. Elöregedő településnek számít Geszteréd, hiszen a lakosságának alig 23 százaléka 17 éven aluli, míg a 60 év felettiek aránya közel 27 százalék. Az ön- kormányzat tavaly összesen 24 millió forintot fordított szociális feladatokra, az idei költség- vetésben erre a célra 27 milliót terveztek. Kiegészítő családi pótlékra (korábbi nevén gyermekvédelmi támogatásra) tavaly 336-an, az idén 350-en jogosultak, azaz a geszterédi gyerekek 90 százaléka. Tehát a községben élő családoknak csak tíz százalékában éri el, vagy haladja meg az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumot, ami jelenleg 20 100 forint. A lakosság 12 százaléka részesül valamilyen rendszeres szociális támogatásban. A jövedelempótló támogatást és szociális járadékot jelenleg hatva- nan kapnak. Közgyógyellátásban tavaly összesen (alanyi jogon, rászorultsági és méltányosság alapon) mintegy 300-an részesültek. Az ide költségvetés 600 ezer forintot tartalmaz erre a célra, ami azt jelenti, hogy csak azoknak tudnak adni köz- gyógyigazolványt, akiknél a patikai számla veszélyezteti a lét- fenntartást. Az árak ugyanis emelkedtek, s ráadásul egyre több gyógyszer került le a tb által támogatott patikaszerek listájáról. Nyírségi kiadás HÍREK m 0 Nyolcvan százalék Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában a ’90-es évekhez képest hetvennel kevesebb gyermek tanul. A normatív támogatás a költségnek csupán a 80 százalékát fedezi. 0 Fóliaházak Geszteréden csaknem minden portán van kisebb-nagyobb fóliaház. Ezekben a napokban vetették el a pap- rikamagot. 0 Iskolatej Tavaly az önkormányzatnak az iskolatej-akciő rájuk eső költsége félmillió forintot tett ki. A jövedelem nincs arányban a munkával élni a mezőgazdaságból, elgondolkodik:- Napi kenyérgondjaink nincsenek, de az elvégzett munka mennyiségével a jövedelem nincs arányban. Téli időszakban a család napi 14, a nyári hónapokban pedig 18 órát van talpon. A legtöbb gazdának az nagy problémája - teszi még hozzá -, hogy nincs szárítója, tárolója, s emiatt is ki vagyunk szolgáltatva a piac szeszélyeinek. Arra meg legtöbbjüknek nincs anyagi lehetősége, hogy a maguk erejéből építsenek tárolókat. Jaksi László a helyi önkormányzat képviselője, s szinte kötelességének érzi, hogy segítse a mezőgazdasággal foglalkozó falubelijeit nyomtatványok beszerzésével, információval, jó tanáccsal, időnként piacszerzéssel. A legdrágább kincs
