Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

2002. március 27., szerda HAZAI TÁJON /4 HÍREK 0 Kaland A Miskolci Nemzeti Szfnház társulata Márai Sándor Kaland című szín­művét mutatja be ma és holnap, illetve április 5-6-án este hét órától a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színházban. 0 Ügyfélfogadás Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár megyei szakemberei ma délelőtt kilenc és délután három óra között a nyírbátori családsegítő központ­ban tartanak kihelyezett ügyfélszolgála­tot. 0 Szűrés Újfehértó térségéből dr. Dankó Margit, dr. Szilassy István, dr. Fekete András, dr. Raáp Mária, dr. Stefán Ka­talin és dr. Bélteki Béla 45-65 év kö­zötti hölgypácienseit várják a Nyíregy­házi Emlőcentrumba, szűrésre. ARCKÉP Juhászné Takács Tímea instruktor A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - B. J.) - Oktatással foglalkozom, mégis alapvetően más ez, mint a pedagógusi munka, mi felnőttekkel foglalkozunk. Jelenleg nem tanítok, hanem a tanfolyamokhoz kapcsolódó felvételivel és vizsgáztatással foglalkozom, de ha olyan irányú tanfolyamunk van, ahol pénzügyi és közgazdasági ismereteket kell tanítani, akkor a jelképes katedrára állok. Tizedik éve dolgozik Juhászné Takács Tímea a Nyíregyházi Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központnál, bár az elmúlt négy évet gyesen töltötte két gye­rekkel, amikor a harmadik, illetve hát az első született, akkor még főiskolás volt, bi­ológia-technika szakon végzett.- Hogy lett közgazdaságtant, pénzügyet oktató instruktor?- Amikor már itt dolgoztam, akkor vé­geztem el a mezőgazdasági főiskolán a vál­lalkozásszervezői szakot, így tanítom a pénzügyet, a közgazdaságtant, s ha van az alapszakmámnak megfelelő tanfolyam, pél­dául egészségnevelés, akkor jön a biológia. Novemberben szereztem még hozzá a munkaerőpiaci instruktor szakképesítést, amihez nagy segítséget, támogatást kap­tam a munkahelyemtől.- Szóba kerül, hogy akik az átképző központ tanfolyamaira jelentkeznek, vagy azért kényszerülnek rá, mert régi szakmá­jukban nem tudnak elhelyezkedni, vagy mert nem tanultak korábban. Hogyan bol­dogulnak velük?- Minden tanfolyamunk kommunikáci­ós tréninggel kezdődik, ennek az a célja, hogy a tanfolyam hallgatói közelebb kerül­jenek egymáshoz. Én nagyon szeretek ve­lük foglalkozni. Tudom, hogy nehéz hely­zetben vannak, s épp azért jöttek ide, mert valamit el akarnak sajátítani, valamit kez­deni szeretnének magukkal. A kép otthonról is ismerős Tímeának, hiszen fogtechnikus férje saját szakmájá­ban nem tud elhelyezkedni, így most ő van gyesen. Közben persze tanul is, elvégzett egy számítógép-kezelői, szoftverüzemeltetői tanfolyamot, most pedig a főiskola gépész- mérnöki karán tanul. TÜSKÉS SAROK Autók a tavaszias téren SzAraz Ancsa A Kossuth tér Nyíregyháza központ­ja, ahol szívesed kalauzoljuk a hozzánk érkező turistákat, amit nagy kedvvel né­zegetünk a várost bemutató albumokban, s ahol mi magunk is örömmel töltjük az időt. Gyönyörű a tér, az emberek itt nyugodt- nak és vidámnak tűnnek, miközben a gyerekek túletetett, duci galambok után futkosnak - minden olyan idilli! Lenne, ha az itt működő üzletek tulajdonosai, il­letve alkalmazottai is arra használnák a teret, amire való: pihenésre, vagy sétára, de nem parkolásra. Merthogy a legújabb divat szerint elegáns autók szántják a dísz- burkolatot, s bár ezek a tavasz minden szí­nében pompáznak, üzenetük semmiképpen sem a megújulás. Sem a kismamák, sem a csöppségek, sem az üldögélők nem fog­lalják el az autósok helyét a parkolókban - fordítva ez nem lenne elvárható? Megbeszélték a rádiós Bolgár Györggyel Nyíregyháza (KM - Sz. J. )- Egy cseppet sem volt sértő­dött. Kedvesen, bölcsen mo­solygott maga elé, amikor ar­ról került szó, hogyan éli meg az általa kitalált és vezetett rádióműsor beszüntetését. Bolgár György vasárnap Nyír­egyházán járva elmondta: annak idején önként vállalkozott az élő, a szabad véleménynyilvánításra épülő műsorra. Annyit mondtak neki: a műsorodat szüntetjük meg, különben azt csinálsz, amit akarsz. (Bolgár György különben egy másik adón folytatja műso­rát.) A döntés nem lepte meg. Volt, aki azzal vádolta, hogy csak bizonyos politikai pártokról en­Hirdetés gedi beszélni a hozzászólót, de olyan vélemény is akadt, misze­rint az élő riportmúsor „közízlés­romboló, torzan egyoldalú és dezinformáló”. Ha ez így volt, ak­kor hogy lehetett ez a rádió egyik leghallgatottabb műsora. Bolgár György mindig tudta, hogy a kormány nem szereti a Beszéljük meg-et. Az előző is csak elviselte, de akkor az ellenzék is fanyalgott, hiszen a betelefonálok ebbe is, abba is csíptek. Ám a je­lenlegi kormánynál végképp meg­fagyott a levegő. Homék azt csi­nálhatták volna, hiszen minden a kezükben volt, amit akartak. Állandóan bűntudattal küszköd­tek, folyton gesztusokat tettek. A rádió szellemi műhely. Ho­x gyan jutott el idáig? Bolgár György szerint a pártok azt hi­szik, hogy meghatározóknak kell lenniük a médiában, pedig - hangsúlyozta - a demokrácia nem azt jelenti, hogy azt csiná­lunk, amit akarunk. Az előző szo- ciálliberális kormány szellemisé­ge más volt, náluk a liberalizmus azt jelentette: mindent lehet mon­dani, ami törvénybe nem ütkö­zik. A Fidesznek azonban más a demokráciafelfogása. A szólássza­badság, a közszolgálat az ő felfo­gásában nem más, mint a dolgo­kat valamennyire a valóság alap­ján kezelni és erről megkérdezni az embereket. Minél alaposabban, tisztességesebben, körültekin­tőbben megmutatni a világunkat, és nem azért, hogy az anyagi hasznot hozzon. Kijelentette: tény, hogy az em­berek félnek, egyre többen nem mondják meg a nevüket. Bolgár György pedig attól fél, ha marad a tendencia, akkor a demokráci­ára nincs szükség, hiszen nem bennünket szolgál. S ha nem ben­nünket szolgál, akkor egyenes az út az önkényuralomba. Áz pedig már csak azért sem jó, mert ha nem merünk szólni egymáshoz, azt kell és lehet csak mondani, amit elvárnak. Ez pedig nem más, mint egypártrendszer.- Az igazi többpártrendszer fé­lelemnélküliséggel lehet csak - a szabadság és a jólét mellett - egy sikeres ország ismérve - mondta. 1 * Közzététel Hitelképes érték a tudás Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erról-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Tudományos kutatások szerint az elmúlt évtizedekben egyetlenegy olyan erőforrás volt, melynek folyamato­san növekedett az értéke, ez pedig az emberi tudás. Az olyan, kisebb területű országok esetében, mint Ma­gyarország - mondják -, különösen nagy értéke van a tudásnak: elsősorban ezzel lehetünk nemzetközileg versenyképesek. Mit tehetünk azért, hogy a nagy értékű tudást mind töb­ben megszerezhessük? A polgári kormány 2001 őszén bevezette a Diákhitelt. A kedvezményes hitel szélesre tárta a felsőfokú oktatási intézmények kapuit a kevésbé stabil anyagi háttérrel rendelkező fiatalok előtt. A Diákhitelt már az első félév­ben 73 000 hallgató vette igénybe: ez az egyetemisták és főiskolások egyharmada. A havi 21000 forintos Diákhitel mekkora segítség egy diák számára? 3 x> 100 80 60 40 20 ■ Jelentéktelen, nevetségesen H Érzékelhető segítség alacsony összeg I I Nem érzékelhető segítség [23 Igen jelentős segítség 'cd «J | C/3 ' ^ a "cd Ü H cd OjC O pin De vajon hozzáférhető-e a tudás ma Magyarországon? Telik-e a magyar fiataloknak arra, hogy egyetemre, fő­iskolára járhassanak? A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában felmérést végzett a magyar főiskolások és egyetemisták körében. Minden megkérdezett fiatal hallott már a Diákhitelről, 96%-uk az ezzel kapcsolatos hirdetéseket is ismerte. A hallgatók 95 százaléka véli úgy, hogy a Diákhitel segíti a diákokat tanulmányaik folytatásában, és a hitel révén javultak a diákok tanulási és életlehetőségei. A Diákhitel igénylőinek többsége által választott legma­gasabb támogatás havi 21 ezer forintot jelent. Az egyetemisták 90, a főiskolások 84 százaléka szerint a 21 ezer forintos összeg érzékelhető vagy igen jelentős segítséget jelent tanulmányi és ezzel járó egyéb terheik (pl. albérlet) csökkentésében. A Diákhitel révén a magyar diákok tanulási és életlehetőségei hogyan változtak? J Kismértékben javultak | Jelentősen javultak mi Egyáltalán nem javultak 'c3 2 CNJ o o CN D0 0 DO 'cd N fi c/í 'cd b o te. Mindnyájan, akik már vettünk fel bármilyen hitelt éle­tünkben, tudjuk, hogy az egyik első felmerülő kérdés az: vajon vissza tudjuk-e fizetni? A Gallup kutatása szerint a diákok 67%-a inkább re­ménnyel és várakozással gondol a tanulmányok befeje­zése utáni időszakra. A Diákhitelt felvevők túlnyomó többségének (tízből kilencnek) nem fáj a feje a későbbi törlesztés miatt, úgy gondolják, nem okoz majd gondot a hitel visszafizetése, melynek törlesztőrészletei a leen­dő fizetéshez igazodnak. A számok azt mutatják: a fiatalok bíznak magukban. Bíznak a Diákhitelben, és bíznak a jövőjükben. Ha arra gondol, hogy tanulmányai befejezése után a Diákhitelt törlesztenie kell, ez milyen érzéseket kelt? (A Diákhitelt felvett diákok válaszainak megoszlása) ~~j Nem tartom különösebben nagy problémának BB Egyáltalán nem aggaszt ■I Kifejezetten aggódom 'Cd td I Oh "cd Ü H cd >> 00 cd 'cd ft o (Jh fi o a N :0 *

Next

/
Thumbnails
Contents