Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
2002. március 20., szerda leltlsliagyaímzág gazdaság /9 0 Folyó hiány A végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg 390 millió euró hiánnyal zárt az idén januárban, ami 104 millió euróval haladja meg az MNB előzetes adatközlése szerinti hiányt - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank. 0 GKI-prognózis A Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa szerint a GDP az idén 3,2 százalékkal nőhet. Az infláció a kutatók szerint a tavalyi 9,2 százalékról 5,7 százalékra csökken. 0 Bankkártyapiac Tavaly év végén 5,086 millió bankkártya volt forgalomban, szemben az egy évvel korábbi 4,468 millióval és az 1999. év végi 3,843 millió darabbal - derül ki az MNB által készített A fizetési kártya üzletág Magyarországon című kiadványból. Utolsó nap az adóbevallásra Nyíregyháza (KM) - Március 20. az szja bevallásának határideje. Ma kell benyújtaniuk beavallásukat az önbevallást választott magánszemélyeknek, és akiknek nem február 15. volt a határidő. A bevallás leadható az APEH megyei igazgatóságán, illetve vidéki kirendeltségein személyesen ma 18 óráig. Feladható postán, vagy interneten is. Utóbbin a nyomtatványok a www.apeh.hu címen érhetők el. A bevalláshoz csak azokat a mellékleteket kell csatolni, amelyeken adat szerepel, de hogy hány darabot mellékeltek, a borítón erre szolgáló négyzetben jelölni kell. Fontos, hogy a bevallás fő-, és kiegészítő lapjait is alá kell Írni. Jogos visszatérítés csak akkor kapható vissza, ha nincs köztartozás, s erről a borító F mezőjébe tett „X”-szel nyilatkozunk. A bevallás kitöltéséhez segítség az APEH ingyenes zöldszámán (06-80/ 630-063) kapható. Aki a befizetett adója 1 százalékáról kíván rendelkezni, ne feledje, hogy csak a szabályosan kitöltött nyilatkozat érvényes. Ez annyit jelent, hogy a nyilatkozó nevével, címével adóazonosítójával ellátott borítékban elhelyezve kell csatolni az szja-bevalláshoz. Rétegei közt őrzi a forintot Nyíregyháza (KM) - A takarékosság, a gyors kivitelezés és a kiváló hőszigetelés azoknak a könnyűszerkezetes házaknak a jellemzője, amelyet a miskolci Huradis Kft. épít már évek óta, tervezőmérnök alapítója által aprólékosan kikísérletezett technológia alapján. A tíz éve elkezdődött fejlesztő munka eredményét ma már az ország különböző részein felépített házak bizonyítják, amelyekben remek közérzettel élnek tulajdonosaik, mondta el a magyarországi fejlesztésű technológiával, hazai kivitelezésben készülő világszínvonalú otthonokról minapi tájékoztatóján Váradi Tamás, a réteges faházakat építő cég megyei képviselője. Egyedi kívánságok szerint Az előre legyártott nagypaneles szerkezeti elemek a téli építkezést is lehetővé teszik. A munka minősége mellett szakszerűen kezelt faszerkezetek, és jó minőségű építőanyagok biztosítják az időtállóságot - hangsúlyozta a nyíregyházi szakember. Hozzátette: a kivitelezés egyedi tervek alapján történik, figyelembe véve az építési telek adottságait, a megrendelő igényeit, anyagi lehetőségeit. Az építkezők bizonyos részmunkák, így például az alapozás, a burkolási, és/vagy festési munkálatok, elvégzésével akár költséget is csökkenthétnek. A tervezőkivitelező cégnek megrendelőikkel, de a pénzintézetekkel is kiváló a kapcsolatuk így a finanszírozási feltételek biztosításában szintén nagy segítségére lehetnek az építtetőknek. Utóbbiak tábora már eddig is igen széles érdeklődési kört ölel fel, hiszen a családi házakon kívül panziók, irodaházak s egyéb épületek kivitelezésére is adtak már megbízást. A társaság célja a térségünkben is elterjeszteni ezt az kiváló hőszigetelő, környezetbarát, gazdaságos, ugyanakkor egyedi építési módot, derült ki a Nyír-Línea Plusz Kft. ügyvezetője által elmondottakból. Veszélyben a burgonyatermesztésünk Ismeretlen származású vetőkrumpli zugárusítása szomorú következményekkel járhat Nyíregyháza (KM) - Az eddig már több megyében fellépett zárlati kórokozó, a burgonya barna baktériumos gyűrűsrothadás, jelentős termőterületen hosszabb időre megszüntette a burgonyatermesztés lehetőségét, különösen a vetőgumó előállítását. A baktériumos gyűrűs rothadás terjesztésében is a vetőgumónak van a legnagyobb szerepe. Ezért nagyon fontos, ültetéshez ellenőrzött, fémzárolt gumót használjunk, hívják fel a figyelmet az egészséges szaporítóanyagokért felelős hatóságok szakemberei. Kedvezőtlen tapasztalataik mutatják, hogy jelenleg igen nagy az ellenőrizetlen, zugárusításból (út menti, nagybani piaci, járműről történő viszonteladás) származó olcsó - csak méretében „vető” gumó felhasználása. Ez a tevékenység egyrészt törvénysértő, másrészt igen sok kockázattal jár. A viszonteladók utánfutókkal, teherautónyi vető méretű, többszörösen utántermesztett, növényegészségügyi és minőségi szempontból nem ellenőrzött, fémzáro- latlan, a tapasztalatok alapján erősen leromlott áruval - kitűnő minőségű vetőgumónak hirdetve - járják a falvakat. Ezek a vetőburgonyák nemcsak azért olcsóbbak, mert megspórolták az ellenőrzés és minősítés költségét, hanem azért, mert minőségük gyenge, és senki nem vállal érte felelősséget. Az ilyen ellenőrizetlen szaporítóanyaggal a károsítok eddig még fertőzésmentes területekre bekerülnek, alacsony termésátlagot produkálva, több évre terjedő burgonya (és egyéb gazdanövények: paradicsom, paprika, dohány stb.) termesztési tilalmat vonhatnak maguk után. Mit tegyünk a biztonságért? 1. Ültetési célra csak növény- egészségügyileg ellenőrzött, az OMMI által minősített és fémzárolt Elit vagy I. fokú, fajtaazonos vetőgumót használjunk. 2. Kerüljük az import étkezési burgonya vetési célra történő fel- használását. 3. A gyakorlattal ellentétben az import vetőburgonyát legfeljebb egy alkalommal lenne kívánatos továbbszaporítani vetőgumóként. 4. Tartsuk be a négyéves vetésváltást. «. 5. Nyitott szemmel nézzük a szomszédunkat, környezetünket, figyelmeztessünk a veszélyre, legyünk figyelemmel a növényegészségügyi biztonsági előírásokra, amely nemcsak a fertőzött táblán, hanem a károsító tovaterjedését megakadályozó (több km- es) biztonsági sávban is termesztési tilalmat, korlátozást írhat elő, s ha területünk ezen belül esik, bennünket is sújthat. >Hogy vagyunk? Közzététel Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erról-arról, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Vegyük csak az egyszerű kérdést: mit gondol Ön, boldog emberek vagyunk-e mi, magyarok? Akik az újságokat böngészik, vagy a tévéből tájékozódnak - és mi tagadás, legtöbbünk ezt teszi -, úgy gondolja: a többiek nem éppen fényesen élnek. De mit gondolnak a magyar emberek a saját életükről? A Gallup Intézet kérdezőbiztosai 1993 és 2000 után 2002- ben is feltették a kérdést. Az eredmény meghökkentő. Azt gondoljuk ugyanis, hogy tízből legfeljebb, ha hárman boldogok közülünk. Ezt feleljük, ha a többiekről kérdeznek minket. De ha saját életünkről van szó, ha arról faggatnak, vajon mi boldognak érez- zük-e magunkat, egészen mást válaszolunk. Tízünk közül csaknem kilencen, a válaszadók 84%-a boldognak vallja magát. Ha pedig a közérzetünkről kérdeznek minket, akkor kiderül, nemcsak hogy jól érezzük magunkat, de egyre jobban. 1993-ban még többen voltak a rossz-, mint a jókedvűek. 2000-ben már a 34% jókedvű volt többségben a 20% rosszkedvűvel szemben. 2002-re a magukat jókedvűnek vallók aránya elérte a 40%-ot, míg a rosszkedvűeké 17%-ra apadt. Jelentősen csökkent a „nem is jó, nem is rossz” választ adó egyked- vűek aránya is. 1993-ban még a válaszadók felét tették ki, 2002-ben 100-ból már csak 42-en vannak. Ön szerint mennyire jellemzőek Magyarországra az alábbi tulajdonságok? nem jellemző jellemző 40 20 0 20 40 60 % Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2002. február Hogy is vagyunk tehát? És mit gondolunk, hogy van az ország? A 2002. évi felmérés hozott elsőként olyan eredményt, miszerint a magyar polgárok többsége úgy véli: derűs, jókedvű országban élünk. Míg 2000-ben 47%, addig 2002-ben már 53% gondolta így. Végre magunk mögött hagytuk a sokszor emlegetett magyar pesszimizmust: míg 2000-ben a válaszadók 44%-a, addig 2002-ben már 51%-a nem értett egyet azzal, hogy Magyarország pesszimista ország. Még a többen gondoljuk úgy, hogy Magyarország gyorsan fejlődő és sikeres ország, mint korábban. Az itt élők kétharmada á úgy hiszi: Magyarországnak minden esélye megvan, hogy J felzárkózzon Európa legfejlettebb államaihoz. Bízunk az or- .§ szág jövőjében, és bízunk magunkban. A polgárok 60%-a 'S nagy esélyt ad álmai, tervei megvalósulásának az q elkövetkező két évben.
