Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

2002. március 9., szombat Kfttet*Magyaionsfig A HIT VILÁGA /9 Húsvét az evangélikusoknál Márc. 11—15-ig (hétfőtől péntekig) estén­ként 17 órakor böjti evangélizációt tart Adámi László Vargabokorban. Márc. 17-én - vasárnap - du. 14 órai kez­déssel, az Evangélikus Ált. Iskola díszter­mében, a budapesti Pasaréti Református Gyülekezet ifjúságának előadását tekint­hetjük meg. A mű címe: Osztálytalálkozó Márc. 18—21-ig (hétfőtől csütörtökig) es­ténként 18 órakor Rozsréten, a Hajlás ut­cai Gyülekezeti Házban böjti sorozat kezdődik. Márc. 25-27-ig (hétfőtől szerdáig) estén­ként 17 órakor nagyheti evangélizáció kezdődik a gyülekezeti teremben. Márc. 28. NAGYCSÜTÖRTÖK. A nagy­templomban 17 órakor istentisztelet, úrva­csoraosztással. Márc. 29. NAGYPÉNTEK. Istentisztele­tek - a Nagytemplomban és Kistemplom- ban - a vasárnapi rend szerint, körzetek­ben a megbeszélt időpontokban. Márc. 31-én, HÚSVÉT ÜNNEPÉN, vasár­nap este zenés áhítatot tartunk a Nagy­templomban 18 órakor, gyülekezetünk énekkarának szolgálatával. Március 31-én ÓRAIGAZÍTÁS! Húsvét vasárnapján áttérünk a nyári időszámítás­ra. Az esti istentiszteletek 17 óra helyett 18 órakor kezdődnek! Vendégek Albertiből Március 9-én (szombaton) érkezik hoz­zánk az Alberti Evangélikus Gyülekezet 45 fős csoportja - mely túlnyomórészt az ifjú­sági énekkar tagjaiból áll - Szmolár Attila lelkész vezetésével. Vendégeink másnap - vasárnap - a Nagytemplomban a délelőt­ti istentiszteleten, és a délután 15 órakor kezdődő szeretetvendégségen szolgálnak. Istentisztelet a nyíregyházi reformá­tus nagytemplomban Sipeki Péter felvétele Nagyböjti lelkigyakorlat Március 11-12-13-án, hétfőn, kedden és szerdán az esti, 17 órakor kezdődő szent­misében tarják a nagyböjti lelkigyakorla­tot a nyíregyházi római katolikus társszé­kesegyházban. A lelkigyakorlaton dr. Pus­kás Attila, a Budapesti Pázmány Péter Egyetem teológiaprofesszora prédikál. Zarándoklat Csiksomlyóra Két autóbusz viszi a csiksomlyói búcsú­ra a nyíregyházi zarándokokat. Az Euró- pa-szerte híres búcsújáróhelyre május 13- án indulnak a zarándokok, s 16-án érkez­nek haza. A négynapos út programjában a pünkösdi búcsún túl sok erdélyi kirándu­lóhely, nevezetesség meglátogatása is sze­repel. Klsvárdáról Medjugoréba A Mária-zarándokhelyek között egyik legismertebb a jugoszláviai Medjugoréban lévő kegyhely, ahová minden búcsúra több ezer magyar is elzarándokol. A legközeleb­bi búcsúra Kisvárdáról indul autóbusz a jövő héten szerdán. Az utazás költsége 17 ezer forint. Rávezetni a keresőket az igazságra Nyíregyházi beszélgetés páter Szabó Ferenc író-költő jezsuita szerzetessel Dr. Szabó Ferenc jezsuita szerzetes írói-költői munkás­ságából kaphattak ízelítőt azok, akik hétfőn elmentek a nyíregyházi főplébánia díszte­remébe a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége által rende­zett estre. A sokkötetes pap, aki 25 évig volt a Vatikáni Rádió főszerkesz­tője, szívesen vállalkozott rá, hogy beszélgessen lapunk mun­katársával.- Gyakran kérdezik tőlem, mit tartok a legfontosabbnak, ha az életemre visszatekintek. Azon túl, hogy jezsuita pap vagyok, azt szoktam mondani, világnéze­ti író. Már gimnazista koromban sokat vívódtam az élet értelmén: miért van egyáltalán valami; mi lenne, ha semmi sem lenne? Mi­ért létezem én? Később olyan nagy filozófusoknál, mint Hei­degger találkoztam hasonló gon­dolatokkal.- Tulajdonképpen jezsuita hi­vatásomnak is ez volt az indító oka többek között, hogy másokat is elvezessek az igazságra, a ke­resztény, a katolikus hit igazsá­gára. Harmadikos gimnazista ko­romban jutott eszembe, hogy je­zsuita leszek, aztán olvastam Kaszap István életét, ami hivatá­som szempontjából meghatáro­zó volt. Aztán megismerkedtem egy élő jezsuitával, páter Pálos­sal, aki később provinciálisom lett, s hosszú éveket töltött bör­tönben. Szabó Ferenc 1950-ben, érett­ségi után jelentkezett a jezsuita rendbe. Fölvették, de mikor el­hurcolták, szétszórták a szerze­teseket. Egerbe került egy évre Kitüntetések Szabó Ferenc munkássá­gát több kitüntetéssel is­merték el. Még Rómában volt, amikor 1990-ben meg­kapta a Pro Cultura Hun- garica-díjat, aztán az Illyés Gyula-díjat a francia fordí­tásaiért a Pen Clubtól, ta­valy a Stefanus-dijat a Szent István Társulattól, és most, március 14-én újság­írói tevékenységéért átve­heti a Táncsics-díjat. Nyíregyháza (KSH - Haj­nal Béla) - Közismert, hogy a vallás utoljára az 1949. évi népszámlálás programjában szerepelt. A társadalmi igény azonban szükségessé tette, hogy ismereteket szerezzünk napjaink vallási megoszlá­sáról. A 2001. február 1-i népszám­lálás során összegyűjtött adatok az összeírt által - minden befo­lyásolástól mentesen - megjelölt valláshoz, felekezethez, egyház­hoz, vallási közösséghez való tar­tozást mutatják. A vallás, hitfe- lekezet kérdése nem terjed ki a vallás gyakorlására, a vallásos­ságra, vagy valamely egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez való adminisztratív tartozásra. A válaszadás önkéntes volt, azaz az összeírt megjelölhette a „nem kí­ván válaszolni” részt, illetve üre­sen is hagyhatta (vallása isme­retlen). A feldolgozás előzetes eredmé­nyei azt mutatják, hogy országo­san több mint 1 millió ember nem kívánt válaszolni, majdnem 1,5 millió nem tartozik egyház­hoz, felekezethez, míg 73 ezer főnél ismeretlen, nincs válasz volt megjelölve. A több mint 10 milliós népességből 7 millió 642 Szabó Ferenc atya a szemináriumba, onnan Szom­bathelyre egy évig, aztán ott is bezárták a szemináriumot. Egy évet dolgozott a zalaegerszegi a ruhagyárban, volt könyvelő, készletellenőr, innen került fel 1953 őszén Budapestre, az idegen nyelvek főiskolájára francia-ma­gyar szakra, s közben titokban elkezdte a jezsuita noviciátust. Teológia Belgiumban- Az 56-os forradalom idején, negyedéves egyetemista voltam, s én is felvonultam a Bem-szo- borhoz. Amikor visszajöttek a szovjet tankok, láttuk, hogy nem lesz kibontakozás, s mintegy harminc fiatalt, akik itt titokba már készültek a jezsuita munká­ra, az elöljárók kiküldtek Nyu­gatra. Én is köztük voltam. Át­szöktünk Ausztriába, ott voltam ezer fő viszont készségesen adott tájékoztatást vallásáról. Az össz- népességben a római katoliku­sok a népesség több mint felét adják (52 százalék), a reformá­tusok 16, az evangélikusok 3 szá­zalékát teszik ki, a más egyház­hoz, felekezethez, vallási közös­séghez tartozók aránya 4 száza­A római katolikusok ará­nya az össznépességben megyék szerint, százalék Budapest 46,1 Pest 54,3 Fejér 52,0 Komárom-Esztergom 52,9 Veszprém 64,1 Győr-Moson-Sopron 73,4 Vas 76,4 Zala 80,5 Baranya 65,2 Somogy 70,4 Tolna 64,1 Borsod 47,4 Heves 69,8 Nógrád 72,8 Hajdú-Bihar 12,6 Jász-Nagykun-Szolnok 45,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23,9 Bács-Kiskun 64,9 Békés 26,3 Csongrád 54,4 Racskó Tibor felvétele kilenc hónapig, aztán Belgium­ban, Leuvenben tanultam filozó­fiát, teológiát, majd Párzsban doktoráltam teológiából. Véletle­nül kerültem a vatikáni rádió­hoz. Egyik rendtársam, aki a magyar tagozatnál dolgozott, Ausztriában lezuhant a hegyek­ben, meghalt és kellett a segít­ség Orbán Miklós rendtársam­nak. 1965 nyarán lementem, hogy segítsek. Megtetszett Róma, s nem mentem vissza Belgium­ba teológiát tanítani, maradtam, s 25 év lett belőle.- Közben számos könyvet ír­tam, fordítottam, franciából, egy­háztörténeti előadássorozatokat tartottam, zsinati tanítást ismer­tettem a híradás mellett. Amikor pedig itthon megtörtént a rend­szerváltás, sőt, már előtte vala­mivel Nagy Ferenc rendtársam­mal elindítottuk a Távlatok lék. Magyarország vallási térké­pe igen színes, mely a római ka­tolikusokat illetően a Zala me­gyei 80,5 százalék és a Hajdú-Bi- har megyei 12,6 százalék között szóródik. Megyénkben 23,9 szá­zalékuk vallotta magát római ka­tolikusnak. A reformátusok leg­sűrűbben Hajdú-Biharban (44,1 százalék) és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (41,1 százalék) vannak jelen, legkisebb arányuk Nógrád (1,3 százalék) és Zala (2,8 százalék) megyékben. Békésben (12,7 százalék) és Vas megyében (8,4 százaié k) a népesség mint­egy tizede evangélikus, me­gyénkben 2,5 százalék, de Bor- sod-Abaúj-Zemplénben, Heves­ben, Hajdú-Biharban és Jász- Nagykun-Szolnokban egy száza­lék alatti az arányuk. Az egyházhoz, felekezethez nem tartozók aránya Vasban (3,6 százalék), Zalában és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (egy­aránt 5,9 százalék) a legkisebb. Legmagasabb Békésben (31,2 szá­zalék), Hajdú-Biharban, Jász- Nagykun-Szolnokban, Csongrád- ban arányuk 20-30 százalék kö­zötti, Budapesten és Komárom- Esztergomban 19 százalék. Meg­állapítható, hogy az ország val­lásosabb fele Dunántúl, annak is a nyugati és déli régiója. című folyóiratot Rómában és Bécsben. 1992-ben hazajöttünk Budapestre és itt tovább folytat­juk a szerkesztést. Negyedéven­ként jelenik meg azóta is ez a lel- kiségi, világnézeti, kulturális fo­lyóirat, az 55. számnál tartunk. Most például a választások előt­ti számban értékeljük a helyze­tet, a pártokat és az egyház szo­ciális tanítása alapján bizonyos támpontokat adunk katolikus hívőknek a választáshoz.- A kifejezetten teológiai kér­déseken túl filozófiai határkér­désekkel, irodalommal, főleg francia és magyar irodalommal foglalkoztam és a modern isten­keresés problémáját tanulmá­nyoztam költőknél, íróknál. Van­nak ilyen tanulmányaim, s válo­gatást is kiadtam már itthon Csillag után címmel. Dialógus a tömegekkel Nem maradt ki a beszélgetés­ből a tömegkommunikáció, hi­szen Ferenc atya 25 éven át szer­kesztette, majd főszerkesztője volt a Vatináki Rádió magyar adásainak.- Nem csak vallási műsorok­ban szoktam szerepelni a televí­zióban, a rádióban, s mindig azt hangoztatom - mert tagja vagyok a püspöki kar médiabizottságá­nak is -, hogy nekünk a nagy tö­megekkel kell dialógust kezdeni, nem elég hogy megvannak a val­lási műsorok, azokat sokkal ke­vesebben hallgatják. Nekünk a nagy tömegeket elérni, akik nem mennek templomba, akik nem kaptak hitoktatást. Már a Vatiká­ni rádiónál is ellene voltam an­nak, hogy hosszú pápai miséket közvetítsünk, azt hangoztattam, hogy megfelelő szakemberekkel azokat az időszerű problémákat kell megvitatni, amivel az embe­rek foglalkoznak és a keresztény hit fényébe ezeket az aktuális kérdéseket kell állítani. Persze tiltakozni kell az ellen, ha az el­lenfelek azt mondják, hogy a val­lás magánügy. Igenis közügy és igenis részt kell venni a keresz­tényeknek a politikában. Az egy­ház nemcsak a püspöki kar, min­denütt jelen kell lennünk, hogy kovász legyünk a tésztában, hogy a társadalmat és közéletet ameny- nyire lehet, a szolidaritás, az igazságosság, a keresztényi érté­kek alapján próbáljuk átgyúrni. Imazarándoklat Országos imazarándokla­tot tart a Keresztény Értel­miségiek Szövetsége márci­us 16-án, az Ópusztaszeri Nemzeti Parkban. A zarán­doklat célja - mint azt Osz- tie Zoltán, a KÉSZ elnöke el­mondta - e jelképes nemze­ti emlékhelyen könyörgés Istenhez a választások jobb­oldali győzelméért, hogy az új évezred küszöbén is ke­resztény alapokra építhes­sük nemzeti jövőnket. Katolikus szellemben Emelt szintű ének-zene okta­tásra, helyben történő hangsze­res képzésre igényt tartó szülők figyelmébe ajánlja a Nyíregyhá­zi Görög Katolikus Általános Is­kola (Nyíregyháza, Bethlen Gá­bor ut 7, telefon 312-386) a zene­iskolai bizonyítványt is adó ál­talános iskoláját. Két osztályt in­dítanak, ezekbe várják szeretet­tel a növendékeket. Nyílt napot március 21-én tartanak, délelőtt tanítási órák, délután napközis foglalkozások látogathatók. Este 17 órától szülői értekezletre vár­ják a szülőket. Előjelentkezési la­pot az óvodavezetőtől és az is­kolában lehet kérni. Nem titkolóztak hét és fél millióan Közel fele református a megyénkben élő vallásos embereknek

Next

/
Thumbnails
Contents