Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

2002. február 7., csütörtök HÁTTÉR /3 Kelet Magyarország 0 Menedzserközpont létesült a tisza- vasvári önkormányzat épületében. 8,5 millió forintos beruházással kialakítottak egy tanácskozótermet, megújult a vizes­blokk, a testületi terem pedig konferen­ciák megtartására is alkalmas. 0 Véradás a laktanyában Véradást tar­tanak a nyíregyházi Bottyán János lakta­nyában ma 9-12-ig, ide várják a Nyírtáv- hő Kft. véradóit. 0 Agrárfórum Oroson Az őstermelők­nek és a gazdálkodóknak agrárfórumot tartanak február 12-én, kedden, 18 órá­tól az orosi általános iskolában. NÉZŐPONT A mozaikkészítés művészete Nagy István Attila A mozaikokból összeállított képeket csak kellő távolságból lehet szemlélni. Egyébként színes kerámialapokat látunk, amelyek önmagukban aligha hordozhatják a művész szándékait. De ha ezeket a megfelelő sorrendbe rakja az alkotó, s megvan a szükséges távolság is, az ered­mény felől nem lehet kétségünk. Hallgatom egy nyíregyházi szociális munkás panaszát. Huszonegy éves munka- viszony után elérte a minimálbért. Fanyar iróniával hozzáteszi, hogy amikor munká­ba állt, akkor is a minimumot kapta, sok változás tehát nem történt vele. Még sze­rencse, hogy nem kell albérletet fizetnie. Ha politikus lenne, akkor az sem lenne baj. Olvasom, hogy a volt államtitkár párt­jától lakásgondja megoldása címén nyolc- százezer forintot kap, miközben vidéken saját tulajdona is van. Persze a nézőpontokat lehet váltogatni. Fontosabb, hogy aki megszorul, hitelt ve­het fel, amely hozzásegítheti a gondok or­voslásához. Itt van például egy új kezde­ményezés. Egymillió forint öt évre! Rend­kívül kedvező feltételekkel. A bank rek­lámja szerint a havi törlesztés mindössze 29 900 forint. Gyors számolás. A hatvana­dik hónapban felsóhajthat, aki igénybe ve­szi, mert kifizetett összesen 1 794 000 fo­rintot. Viszont nem kellett hitelbírálati dí­jat fizetnie. De lehet ravaszkodni a pénzzel. A pol­gár felveszi a pénzt, beteszi jó kamatra. Ha eléri a tíz százalékot, akkor az ismerősök már a csoda felbukkanását em­legetik. A bankok úgy látszik, komolyan veszik, amit naponként tapasztalunk: nincs már hitele senkinek. t\4 ég szerencse, hogy a közvélemény­kutató intézetek megnyugtatnak mindenkit: a polgárok elégedettek a minimálbér-eme­léssel, a pedagógusok az életpálya-prog­rammal. A kórházak nem mennek csődbe, csak osztályokat kell bezárni a gazdag Du­nántúlon, mert nincs orvos. A nővérek meg németül tanulnak, mert kint két hónap alatt megkeresik az itthoni éves fizetésüket. De mit tegyen az, aki nem tud lemondani a lebukó nap látványáról a Tisza-parton? Ké­szíthet belőle egy mozaikképet. A törvény feltételeket fogalmaz A munkavállalás és az egészségügy területén okozza a vitát (2.) Ha életmentő beavatkozásra van szükség, nincs Idő a törvény mérle­gelésére Balázs Attila illusztrációja Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A stá­tustörvény a munkavállalás és az egészségügy területén okozza a legtöbb vitát. Az el­lenzék pluszterheket emle­get, a kormányoldal szerint erről szó sem lehet. Egy biztos: a társadalombiz­tosítás meghatározott összegből gazdálkodik, adni csak abból tud, amennyi rendelkezésére áll. Ha ebből indulunk ki, akár jogos is lehet a félelem attól, hogy jut-e elegendő pénz a beteg- ellátásra. Igaz, a megye kórháza­iban a törvény életbe lépése előtt is láttak el külföldi betegeket, gyógyításuk árát a kórházak utó­lag kapták meg. Nincs megyei adat Arról, hogy eddig mennyit fi­zettünk ki a Szabolcs-Szatmár- Bereg kórházaiban kezelt külföl­di betegek után, nincs pontos megyei információnk, hiszen ezeket az adatokat köpontilag tartják nyilván, megyére lebon­tott adattal nem rendelkezünk - tájékoztatta lapunkat Somogyi Imre, a megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár hivatalvezetője. Azt azonban meg tudom mondani, mennyit kell fizetnie annak, aki más ország polgáraként magyar- országi betegségbiztosítást sze­retne kötni. A tarifa megállapí­tásakor teljesen mindegy, hogy devizakülföldinek számító ma­gyar, vagy mondjuk ausztrál ál­lampolgárról van szó. A statisz­tika azt bizonyítja, nem jellemző, hogy magánszemély kötne szer­Sérelmek nélkül A státustörvény 2. parag­rafusának 2-3. bekezdése kimondja: a törvényt úgy kell alkalmazni, hogy azzal más, a Magyar Köztársaság­nak a nemzetközi szerződé­sekben vállalt kötelezettsé­geket ne sértsünk. Másik lényeges dolog, hogy a tör­vényben foglalt kedvezmé­nyek és igényelhető támo­gatások nem érintik a hatá­lyos jogszabályok által a vi­lág bármely más pontján élő magyar állampolgárság­gal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek nyújtott, jelenleg is biztosí­tott kedvezményeket és el­nyerhető támogatásokat. ződést. Az általános helyzet az, hogy cégek, vállalkozások fizet­nek a dolgozóik után, amennyi­ben a munkavállaló nem minő­sül biztosítottnak. Az e célra for­dított összeget költségként elszá­molhatják. Biztos vagyok abban, a magyarigazolvánnyal hozzánk érkezők esetében is ugyanez lesz a gyakorlat. Az életmentő be­avatkozásoknál természetesen nincs mód előzetes mérlegelésre, az élet mindenekfölötti elsőbb­séget élvez. A sürgősségi ellátás­ról, annak szükségességéről min­den esetben az orvosok dönte­nek. A vakbélgyulladás, a szív- infarktus természetesen feltétle­nül ide tartozik, de az országos példaként előforduló csípőpro­tézis-műtét azonban már nem tekinthető azonnali beavatkozás­nak, nem számolható el azonna­li ellátásnak. Megyénkben főleg szülészeti, nőgyógyászati ellátá­sokat akartak a kórházak sür­gősségi kategóriában elszámolni. Az orvosi beavatkozásokat szak­embereink ellenőrzik, s ha úgy találják, hogy indokolatlan volt, vagy a minősítése helytelen, a jogtalanul felvett összeget a kór­házzal visszafizettetik.- A biztosítóval kötött megál­lapodás három kategória szerint történik, a díj is háromféle lehet. A biztosítottnak nem minősülő külföldiek esetében a minimál­bér 75 százaléka, jelenleg 37 500 forint. Más szabály vonatkozik a biztosított gyermekeire, utánuk a minimálbér 30 százalékát kell fizetni. Egy kétgyermekes csalá­dot alapulvéve a betegségbiztosí­tásra több mint százezer forintot kell(ene) biztosítási díjként el­számolni. Pontos tarifa A romániai munkavállalók­nak társdalombiztosítási azono­sító jelet kell kapniuk, ennek birtokában vehetik igénybe mindazokat az egészségügyi ellá­tásokat, amelyeket a Magyaror­szágon élő állampolgárok mun- kavállásuk idejére, járulékfizetés fejében igénybe vehetnek. A kár­tya a munkavállalás időtar­tamára, tehát három hónapig ér­vényes. Az illetékesek döntöttek arról is, hogy a minden egyes külföldről érkező, nálunk ideig­lenesen munkát vállaló személy­ről nyilvántartást vezetnek, hogy kiszűrhessék, ha a jogosultságuk megszűnik. A törvény körüli vita végére a gyakorlat tesz majd pontot. El kell egy időnek telnie ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön: ellenzőinek, vagy támogatóinak lett-e igaza. Jelzőrendszer Csenger (M. K.) - A társadalom egyes rétegei más-más gondoskodást igényelnek a települési önkormányzattól. Dr. Simái Zoltán csengeri jegyző örömmel adott hírt arról, hogy a jelzőrend­szeres házi szociális gondo­zás előnyeit már 15 városla­kó is érzékeli. A rendszer a fehérgyarmati Család- segítőhöz kapcsolódik. A he­lyi rászorulók örömmel fo­gadták a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium, illet­ve a Máltai Szeretetszolgá­lat segítségét. Az emberek elfogadták e biztonságos rendszert. Sőt. Egyre na­gyobb az igény erre a kor­szerű segítségre. Ugyancsak többen szeretnének beköl­tözni az idősek otthonába. Itt már várólistára kell ven­ni a jelentkezőket. A „Nép­jóléti Intézmény Idősek Ott­hona” elhelyezési gondja majd akkor enyhülhet, ami­kor megépül a református egyház és az önkormányzat összefogásával egy olyan építmény, ahol a mai kor­szerű viszonyoknak megfe­lelő elhelyezést lehet majd biztosítani a gondozottaknak. Az önkormányzat az elő­ző években elvégezte a szükséges felülvizsgálato­kat, az indokolt átszervezé­seket elvégezték. Most a legfőbb cél a működőképes­ség megőrzése, illetve az in­tézményhálózat minőségi fejlesztése. Rákbetegség Nyíregyháza (KM) - Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége, személye­sen Nancy Goodman Brin- kér nagykövet, és a Magyar Rákellenes Liga is összefo­gott azért, hogy segítsen ab­ban a kezdeményezésben, amelyet a magyar egészség­ügy a rákbetegségek visz- szaszorításáért indított, s amelynek keretében orszá­gos emlőszűrést szerveznek. A Magyar Rákellenes Li­ga kiállítása művészi for­mában hívja fel a figyelmet arra a problémára, amely hazánkban immár drámai méreteket öltött. A megelő­zést szolgáló szűrővizsgála­tok ezen a héten megyénk­ben is megkezdődtek. MEGKÉRDEZTÜK: NYOMON KÖVETNE MAJD A TÉLI OLIMPIA ESEMÉNYEIT? C sodálattal és érdek­lődéssel nézem a téli sportágakat, hiszen azon túl, hogy gyerekko­romban korcsolyáztam, a gyakorlatban nem kötődök hozzájuk. Éjsza­kánként gyakran dolgo­zok a számítógépen, a mellette lévő tévén biz­tosan a Salt Lake City- ről szóló tudósításokat nézem. Kedvencem a sí­ugrás, ugyanakkor szur­kolok a magyar bobo- soknak. Gazdag Zsolt ÉPÍTÉSZ-TERVEZŐ A férjem a sport te­rületén „minden­evő”, így aztán a téli olimpia is lázba hozza. A két kislányunk és én a műkorcsolya-közvetíté­seket várjuk, ilyenkor a szereplésen túl alaposan megfigyeljük a verseny­zők ruhakölteményeit is. A síugrókat azért tart­juk nagyra, mert mi, akik nem tudunk síelni, csak ámulunk a bátorsá­guk és ugrásuk láttán. Tímák Tamásné Egyesített Szociális Intézmény vezetője A foglalkozásommal járó teendők miatt nagyritkán nézek tévét, most viszont kivételt te­szek, még az éjjeli köz­vetítéseket is nyomon követem a téli olimpia idején. Leginkább a mű­korcsolya és a síszámok érdekelnek. Nálunk, Gyürén 50x20 méteres korcsolyapályát alakítot­tunk ki a télen, amit én is használtam, legköze­lebb pedig már hokicsa­patot szervezünk. Herczeg László POLGÁRMESTER T úlzás lenne azt állí­tani, hogy vissza­számoltam a napokat a téli olimpia kezdetéig, hiszen nem élek a sport bűvöletében. Ha mégis valamilyen közvetítés van a tévében, akkor én a kosárlabdára „vadá­szok”. Az olimpián a műkorcsolyára és a le­siklásra vagyok kíván­csi, ha valamiről lema­radok a képernyőn, ak­kor a munkahelyemen átolvasom az újságokat. Kévés Mihályné KÖNYVTÁROS A Churchill által megfogalmazott gondolatnak igyekszek „megfelelni”, miszerint: Csak semmi sport... Az élet más területe jobban érdekel, bár néha egy- egy labdajátékmeccset megnézek. Különösebben nem hoz lázba a téli olimpia sem, de azért teljesen nem leszek hűtlen hozzá, tévéközei­ben szúrópróbaszerűen néhány szám történései­be belekukkantok. DarAi Tivadar INFORMATIKUS

Next

/
Thumbnails
Contents