Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

2002. február 23., szombat Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 0 Koncert Gyöngyössy Zoltán fuvolamű­vész február 25-én, hétfőn délelőtt fél ti­zenegytől a nyíregyházi Zeneiskolában tart szakmai kurzust tart. 0 Fortuna-kiállítás Morvái Tibor szob­rászművész alkotásaiból nyílt tárlat a nyír­egyházi Fortuna kávézó- és galériában. 0 Felvételi a Kölcseybe A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban február 25-én, 26-án és 27-én tartják a 8. osz­tályosoknak a felvételi vizsgát. Hétfőn déltől magyarból, 13 órától történelem­ből, kedden 13 órától angolból, szerdán 13 órától németből és franciából, 14 órától pedig matematikából. NÉZŐPONT Vastaps Józsinak Angyal Sándor tlőre is bocsánatot kérek mindenkitől, aki az elmúlt héten a közélet fontos posztján példásan helytállt, államfőként, miniszterként vagy képviselőjelöltként a köz javára tevékenykedett, de az elmúlt napok emberének én nem őket, hanem a milliomossá lett postáfiút tartom. A Le­gyen Ön is milliomos tv-vetélkedőn egy puritánul öltözött békéscsabai fiatalem­ber, bizonyos Némedi József potom 20 millió forintot nyert helyes válaszaival. M fért tartom én Őt az elmúlt hét em­berének? Félreértés ne essék, nem azért, mert rövid idő alatt sokmilliomos lett, ez nemcsak a kétségtelenül meglévő tudás, hanem bizonyos mértékig a szerencse dolga is. Nekem azért szimpatikus ez a fickó, mert - embert ismertem meg ben­ne. Olyan embert, aki nem játssza túl a szerepét, aki ha kell, megvédi magát, ha kell, még szembeszáll a vetélkedőt irányí­tóval is, aztán jót nevet, ha kedvére való a kérdés. Olyan ember, mint a mindenna­pi többség ebben a hazában. Olyan, aki tanul nyelveket, járatos a földrajzban, fo­ciban, a filmek világában, sőt, még zon­goraleckéket is vesz, - ennek ellenére olyan nem kérkedő, olyan, mint akikkel száz számra találkozunk az utcán, a bu­szon. Nem volt görcsös a milliókért, já­téknak fogta fel az egészet, laza volt, könnyed, mint aki tudja, hogy nem dől össze a világ, ha mégsem jó a válasza. A legjobban mégis az tetszett, amikor megkérdezte tőle a játékvezető, hogy mit tervez, ha megnyeri a 40 milliót. Azt vá­laszolta: „Veszek egy Mercit sofőrrel és akkor majd mondom neki, na, induljunk, hordjuk szét a nyugdíjat az embereknek." Mert, hogy ő postás, aki biciklin jár, viszi a jó, meg a rossz híreket, a várvavárt se­gélyeket, nyugdíjakat. Talán ezért is tűnt ő mindannyiónk előtt annyira szimpati­kusnak: fiatal kora ellenére ismeri az éle­tet, talán azt is tudja, hogy jó, ha van pénz, de az sem boldogít mindig. Gondolom, a képernyő előtt is sokan összecsapták a tenyerüket. Rászolgált a vastapsra. Érpatak (KM - Gy. L.) - Estébe nyúló falugyűlésen egy téma szerepelt szerdán az érpataki iskola aulájában: a szennyvízberuházás. Az előzmények: Érpatak Bö- könnyel és Geszteréddel együtt pályázott céltámogatásra a szennyvízberuházás megvalósítá­sa végett. Bár volt KAC-ígérvény (Környezevédelmi Alap Célelő­irányzat), mivel a céltámogatás­ra benyújtott pályázat harmadik alkalommal sem nyert, az ígér­vény is odalett. Alapítványi támogatás A beruházás megvalósításá­nak támogatását viszont felvál­lalta az ökotám 2000 Kiemelt Közhasznú Alapítvány. Ez azt je­lenti, hogy szerződésenként 5040 forintot kell fizetni havonta tíz éven át. Ebből az ingatlantulaj­donosra havi 700 forint jut, a többit az alapítvány teszi hozzá. Lakáselőtakarékossági szerző­dést kötnek, ám a szerződő fél le­mond arról a 30 százalékról, amit az állam tesz hozzá. A szer­ződés egy-két félreérthetően meg­fogalmazott mondata is felborzol­ta a kedélyeket, melyet sokan úgy értelmeztek, hogy minden ingatlanra ráterhelnek 1,4 millió forintot. A falugyűlésen részt vett Sző­ke Tamás, a finanszírozó bank regionális vezetője, aki elmagya­rázta: a lakosság csak, és ki­zárólag arra szerződik, hogy ha­vonta fizet 700 forintot, s cseré­be kap szennyvízcsatornát. A 700 forint az utolsó, 120. hónapra is ugyanannyi. A bank finanszírozza a beru­házást, a garanciát az alapítvány azzal vállalja, hogy a víziközmű- társulat számlájára átutalja a be­kerülési költség teljes összegét, azaz 2,5 milliárd forintot.- Ha van szabad forrása az alapítványnak - tette hoz­zá Szőke Tamás -, amit felajánl a beruházás finanszírozására, ezt el lehet fogadni, vagy nem. Utóbbi esetben nincs miről be­szélni... Senki nem kényszeríthető Helmeczy László, a megyei közgyűlés és Területfejlesztési Tanács elnöke is részt vett a fa­Az érpataki Iskola, a falugyűlés helyszíne lugyűlésen. Szerint egy szeren­csétlenül megfogalmazott felhí­vás is indulatokat váltott ki az emberekből, mely olyan, mint­ha megfenyegetné azokat, akik nem írják alá a szerződést. „Felhívom a figyelmét - áll az ominózus értesítésben -, hogy a beruházás megvalósul, s T. cím ingatlanára is megtörténik a beállás. A Víziközmű Társulat lehetőséget nyújt Önnek arra, hogy a területi összeírásnál 2002. február 15-ig megkössék a támo­gatás igénybevételéhez szükséges szerződést. Amennyiben a felkí­nált lehetőséggel a megjelölt ha­táridőig nem kíván élni, úgy 320.000 forint összeg megfizetésé­re fogják kötelezni, mely összeg közadók módjára behajtható, be­hajthatatlanság esetén a Földhi­vatalnál az ingatlana jelzálog­ként megterhelésre kerül.” (Az érpatakiak többségét az is felhá­borította, hogy miért nem Kóczon Pál, az ő polgármesterük, hanem Jaksi József, a víziköz­M. Magyar László felvétele mű-társulat elnöke, Bököny (a gesztor) polgármestere írta alá.)- Ennek semmi alapja nincs- tette hozzá Helmeczy László -, önök csupán havi 700 forint fize­tésére szerződtek, szerződnek. Az alapkérdés: akar-e Érpatak szennyvizet, vagy sem. Ezt önök döntik el, semmilyen szerződés aláírására senkit nem lehet kényszeríteni. Egy biztos: ráter- helés egyetlen ingatlanra sincs. Annak lehetőségét, hogy ilyen konstrukcióban megvalósuló be­ruházást hogyan támogathat a Területfejlesztési Tanács, még meg kell vizsgálni, a pályázatot mindenképpen célszerű benyúj­tani. Döntésre egy hét A falugyűlés azzal ért véget, hogy aki aláírta a szerződést, február 28-áig eldöntheti, vissza­veszi-e, aki pedig még nem írta alá, eddig az időpontig azt meg­teheti. Ha az ingatlantulajdono­sok 67 százaléka szerződik, a be­ruházás megvalósul. - A tét nagy- tette hozzá Kóczon Pál, hiszen ha ezt a lehetőséget elszalaszt- juk, 10 éven belül nem lesz csa­torna Érpatakon. Az érpatakiak aggódnak- Nem ismerjük ezt az ala­pítványt? Mi lesz, csak csőd­be megy? - tették fel a kérdést többen is. Orosz Mihály Zoltán több­ször is szólásra jelentkezett: szerinte a víziközmű-társula- tot nem törvényesen hozták létre, Érpatak számára kedve­zőtlen, hogy érdekeit nem ga­rantálja az alapszabály. A szerződésben szerepel egy mondat, hogy nagy terhet vál­lal magára a szerződő fél, de az összeg helye ki van hagy­va. Kitöltetlen, visszadátumo- zott szerződéseket írattak alá az emberekkel.- Egyáltalán miért kell ennyire sietni, hiszen, tudo­másom szerint, az ország 2015- ig kapott haladékot az Euró­pai Uniótól a csatornázás be­fejezésére. Miért nem várjuk ki, míg kapunk állami támo­gatást? Lesse szennyvízberuházás Érpatakon? Indulatoktól sem mentes falugyűlésen igyekeztek meggyőzni a lakosságot a kockázatmentességről ELETKEPEK Példaemberek Tóth-Máthé Miklós IVÍifelénk nagyon nem ked­velik a tiszta múltú embereket. Azokat, akiknek tartásuk van, mert nem hajlanak se erre, se arra, hanem kizárólag lelkűk zsinórmértéke szerint élik az életüket. Emberségükben, hi­tükben, magyarságukban kö­vetkezetesek, és eszmélésük óta nincs az a pénz, hatalmi szenvedély, vagy bármi, ami eltántoríthatná őket meggyőző­désüktől. Az ilyeneket a párt­államban sem kedvelték, de különös módon még inkább nem kedvelik a rendszerválto­zás óta. Valahogy nagyon nem illenek bele a képbe. Rontják az összhatást? így is lehetne fo­galmazni, de itt egyszerűen ar­ról van szó, hogy túlzottan so­kakat figyelmeztetnek saját hitványságukra, megalkuvá­saikra, nem egyszer árulásaik­ra, és túlhajszolt köpönyegcse­réjükre, mely olyannyira diva­tos manapság. Hát csoda, ha ezek az emberek irtóznak a tiszta múltúaktól? Már csak azért is, mert ők is olyanok szeretnének lenni. És ennek érdekében mindent elkövetnek. Lihegő igyekezet­tel próbálják kifehéríteni sa­ját múltjukat, eltüntetni mind­azon pecsétet, amit életük fo­lyamán összeszedtek. A balla­dabeli Ágnes asszonyhoz ha­sonlóan kitartóan mossák, si­kálják lelkűk szennyesét, de közben azért másra is van gondjuk. Az így levakart piszkot, fol­tot, sárplecsniket nem lelkűk zavaros patakjában úsztatják tovább, hanem szájuk vedré­ben gyűjtik össze és rázuhint- ják a védtelenekre, a tiszta múltúakra. Koszolódjanak ők is, legyen csak nekik is sikál­ni valójuk, legyenek minden­ben hozzájuk hasonlók. Csak látszólag jó ez a stra­tégia, de szerencsére nem vá­lik be. Ugyanis aki tisztán él­te az életét, azt nehéz már be­feketíteni. Annak nem lehet egyik napról a másikra elven­ni a lelki hitelképességét, ép­pen mert azt nem egyik napról a másikra szerezte. Hosszú esz­tendők emberi tartása, hite, meggyőződése van már e mö­gött, minek következtében nem kevés híve is regrutálódott már az ilyennek. Minél ismer­tebb, annál több, de lehet ki­sebb körben is olyan emberi holdudvara a tiszta múltúak- nak, akik, ha kell, elébe állnak és megvédik a sárdobálóktól. Miért teszik? Mert az egészen kis közösségtől a legnagyobb közösségig szükséges az az em­beri aranytartalék, mely bizto­sítéka annak, hogy az EMBER - így csupa nagybetűvel - túl­ságosan ne inflálódjon belülről. Ne váljon fél, vagy negyed em­berré, gerincvesztetten össze­esetté. Ezért hát bármilyen tár­sadalmi konstellációban igenis szükség van a mindenkori tisz­ta múltúakra. Ha úgy tetszik, viszonyítási pontként, példa­ként. íróként volt alkalmam ilye­nekről írni. Elég, ha Méliuszt, Károlyi Gáspárt, Szeneit, Rá­day Pált említem. Nem kevés sarat dobáltak rájuk is, mégis megmaradtak példaemberek­nek. Hitükhöz, magyarságuk­hoz hűségeseknek. Hiszem, hogy ma is vannak hozzájuk hasonlók ebben a mindinkább zavarossá szürkülő korunkban. Tágabb és szűkebb közösségek­ben egyaránt, akiket tiszta múltúaknak nevezhetünk. Sár­dobálás helyett inkább becsül­jük és féltsük őket mindnyá­junk érdekében. Finn hét az iskolákban Nyíregyháza (KM) - Im­már negyedszer hirdetik meg a magyar általános és közép­iskolák számára a finn hét megszervezését, amelynek célja Finnország, a finn nép és kultúra megismertetése és megszerettetése. A magyar-finn kulturális kap­csolatok több évszázados múlt­ra tekintenek vissza, ápolásuk nemes hagyomány mindenki számára. A finn-magyar kultu­rális egyezmény értelmében a finn és magyar iskolákban fel­váltva rendeznek finn és magyar témahetet. Az iskolai finn hét, amelyet az idén február 25. és március 3. között rendeznek meg, a Kalevala és a finn kultú­ra napjához, február 28-hoz kap­csolódik. Az iskolai finn hét je­lenthet finn tárgyú szaktárgyi órákat (földrajz-, történelem-, iro­dalom-, biológia-, zeneórát), finn irodalmi estet, növendékhang­versenyt, szavalóversenyt, is­merkedést a finn konyhával, a szaunával, a népművészettel, a finn műszaki fejlődéssel, jelent­het finn dia-, videó- és filmbemu­tatót, jelentheti a Magyarorszá­gon élő, itt dolgozó finn, vala­mint finn témákban otthonos magyar vendégek meghívását. A Finn Nagykövetség magyar, finn és angol nyelvű honlapja is segítségükre szolgál az érdeklő­dőknek: www.finemb.hu

Next

/
Thumbnails
Contents