Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

Balázs Attila felvétele 2002. február 21., csütörtök Kelet «»Magyarország HAZAI TÁJON /10 El Érmek a Kállay-gyűjteményben A Jó­sa András Múzeum Baráti Köre követke­ző foglalkozását hétfőn 17 órától rende­zi a múzeum nagytermében, ahol dr. La­katos Sarolta Pápaérmek a Kállay- gyűjteményben című előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők. 0 Kalamajka a Kölyökvárban A nyíregy­házi Kölyökvár vasárnaponként bábszín­házi programoknak ad otthont. Ezúttal a hét utolsó napján 10 órakor kezdődik a Kalamajka Bábszínház előadásában A farkas és a kecskegidák című történet megjelenítése. 0 Véradás Nyírbogdányban A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma a nyfrbogdányi általános iskolában 10-16- ig tart kihelyezett véradást. Ursus Wrabecz Ferenc: Ursus című, az 1780-as években készült festményét restau­rálja a Jósa András Múzeum megrendelésére Kerekes Elek nyíregyházi festőművész Egyszázalékos koncert Nyíregyháza (KM) - Egyre többen tá­mogatják a személyi jövedelemadójuk egy százalékával a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola kórusainak közhasznú alapítványait. Az így felajánlott összegek jelentős segítséget nyújtanak az oktatási intézmény világhírű kórusainak a szerep­lésekhez, a hazai és a nemzetközi verse­nyeken való részvételhez. A névtelen felajánlóknak köszönetképpen hangver­senyt rendez az iskola február 23-án 18 órakor a Kodály-teremben. A koncerten fellép a Napsugár kórus (vezényel Hegedűs Istvánná), a Cantemus fiú vegyeskar (ve­zényel Szabó Barnabás), a Cantemus gyer­mekkórus és a Pro Musica leánykar (ve­zényel Szabó Dénes Kossuth-díjas kar­nagy). Zongorán közreműködik Jeneyné Právicz Julianna és Csizinszky Zsuzsanna. Ütőhangszeren kísér Juharos Gábor. TÜSKÉS SAROK Kitéve az enyészetnek Teljesen magára hagyva áll ez a vi­szonylag új épület Nyíregyházán a Sem­melweis utcán, ahol a helyi galerik ked­vükre rongálhatják Sokan vonzódnak a számok világához A Móricz Zsigmond iskolában 1991 őszétől kezdték meg a játékos informatika tanítását Ismerkedés a számítástechnika világával Racskő Tibor felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A Mó­ricz Zsigmond Általános Is­kola az idén ünnepli 20. szü­letésnapját. Ebből az alka­lomból az idei tanévben „20 jeles nap” címmel 20 kiemelt napon emlékeznek meg a ju­bileumról. Az intézmény a matematika­informatika oktatását, a testi ne­velést és az idegen nyelvi kép­zést kiemelten kezeli. E terü­leten többletismeretet nyújt a beiratkozott tanulóknak. Vizsgát tesznek Az iskolában 1991 őszétől kezd­ték meg a játékos informatika, valamint az emelt óraszámú ma­tematika tanítását. Az eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy már a hatéves korosztályt is vonzzák az informatika lehetőségei. A minden évben megrendezett isko­lai nyílt napon is igen nagy az ér­deklődés az informatika oktatása iránt. Ezekbe az osztályokba el­sősorban azok a gyerekek jelent­keznek, akik vonzódnak a szá­mok vüágához, logikus gondolko- dásmódúak és érdeklődnek a szá­mítógépek iránt. Az osztályok évi 74 órában ismerkednek a tárggyal. A nyolcadik osztály vé­gére, a tanulók vállalva a meg­mérettetést ECDL Start európai szintű számítógép-kezelői vizsgát tesznek. Több mint 10 éve ren­dezi meg az iskola a Dienes Pál megyei matematika versenyt, amelyen az elsős tanuló éppúgy kipróbálhatja tudását, mint a nyolcadikos. Az idén első alka­lommal rendezik meg a számítás- technikai megyei versenyt, mely­re a megye iskoláiból várták a je­lentkezőket. A versenyre oktató CD készítésével készül az intéz­mény szakmai csoportja. Szülői segítséggel Versenyeredményeik is szép számmal vannak: a regionális versenyeken mindig az elsők között szerepelnek az iskola tanulói, 2001-ben a programozá­si pályázaton I. helyezést értek el. Matematikából az elmúlt évben a Zrínyi Ilona Matemati­kaverseny megyei fordulójában az iskolák közötti versenyben az első helyen végeztek a ta­nulók. Pályázatok révén és alapítvá­nyi, szülői segítséggel az eltelt évek alatt sikeresen fejleszti az intézmény a számítógépparkját, ma már két speciális teremben 13-13 géppel és Internet hozzá­féréssel várják az önállóan ta­nulni vágyó diákokat. A nem tagozatos tanulók in­formatika szakkörön bővíthetik tudásukat. Az első és második évfolyam tanulói testreszabott munkafüzetből oktatnak a taná­rok, melyeket ők maguk készí­tettek. A matematika és az ide­gen nyelvi órákat is oktatóprog­ramok segítik. Az elmúlt tanév­ben fejeződött be az iskolai könyvtár gépesítése, itt is számí­tógépes könyvtári program se­gíti a tanulók eredményes felké­szülését és a nevelők munkáját. ARCKÉP Oláh Miklósné jubiláns nyugdíjas Nyírgyulaj (KM - Gy. L.) - Nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját Nyírgyulajban Oláh Miklósné, Hernádi Ilonka néni. A hatgyermekes család­ban ő volt a legidősebb, s ta-_ lán neki jutott a legkeményebb f sors. Édesapjuk ugyanis a má- " sodik világháborúból hadi-1 rokkánként tért haza, jobb Iá- < bát elveszítette. Hosszú ideig - 1951-től har­mincöt éven át - egy vegyes boltban volt eladó, majd annak vezetője Nyírgyulaj Kerek­halom nevű részén.- Egyedül voltam a boltban - emlékszik vissza Ilonka né­ni. - Igen nehéz volt az áruszál­lítás, mert nem vezetett a bol­tig köves út. A túrázók, ahogy mifelénk nevezték annak idején az áruszállítókat, pedig a nagy ■ l c t w c c ctc C L C Oláh Miklósné pocsolyába, sárba nem hajtot­tak be, mert féltek, hogy ottra­gadnak. Át kellett hát pakolni az árut stráfszekérre, vagy Zetorra, hogy el tudjuk vinni a boltig. A család sokat segített, különösen a fiam. Közben arra is volt energiá­ja, hogy tanuljon, 1964-ben szakmunkás-bizonyítványt szerzett.- Régen jártam a boltnál - mondja -, mert sajnos, nem vagyok egészséges. Már nem ülök fel a biciklire. De bolt ma is megvan, persze azóta már privatizálták. Ha találko­zom a régi vásárlóimmal, megállnak egy pár szóra. Ez jólesik. Egy kicsit azonban szomorú vagyok, hogy har­mincöt kemény munkával el­töltött esztendő után tizenöt éve kisnyugdíjasnak számí­tok. Arra viszont büszke, hogy a gyerekek, ha nem is laknak itt velünk, segítenek bennünket. Az is jó, hogy testvéreim közül két húgom és két öcsém itt lakik Nyír­gyulajban. Sajnos, egy testvé­rem már nem él. István fia kiszámította: ha édesanyja naponta háromszor tette meg (és ez elég gyakran előfordult) a lakásuk és a bolt közötti utat kerékpárjával, ak­kor harmincöt év alatt több mint négyszer kerülte meg a Földet. Növekszik a gabonapehely szerepe A nagyvárosi, magasan képzett nők a legfőbb fogyasztók Nyíregyháza (KM) - A müzli és gabonapehely ked­velőinek aránya érzékelhe­tően növekszik. Ezeket az élelmiszereket ugyanis a felnőtt lakosság 21 százalé­ka sorolta a különösen kedvelt élelmiszerek közé 2001-ben, szemben a két évvel korábbi 18 százalék­kal. Ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet az étkezési szokásokra irányuló kutatása során, a 15 éven felüli népes­séget több fontos szempontból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével, 2001-ben. Fi­gyelemre méltó, hogy a nők aránya majdnem kétszer akko­ra, mint a férfiaké. Továbbra is kiemelkedő arányt képviselnek a 15-19 évesek. Közülük már 49 százalék fogyasztja szívesen a müzliket és pelyheket, szemben a két évvel korábbi 35 és az 1997-ben feltárt 28 százalékkal. Jellemző trendet mutat az isko­lai végzettség szerinti megosz­lás is. A diplomások közül kétszer akkora a müzlikedvelők ará­nya, mint a nyolc általánost vagy kevesebbet végzetteknél. Jövedelem alapján a megkérde­zettek háztartásaiban havi net­tó 100 000 forintos bevétel az a határ, amely fölött az átlagos­nál jobban, alatta pedig kevés­bé kedvelik a szóban forgó ter­mékeket. A müzli és gabonape­hely Budapesten még mindig kiemelkedően népszerű. A fo­gyasztás gyakoriságára kapott válaszok azt mutatják, hogy egy magyar felnőtt átlagosan kéthe­tenként egyszer eszik müzlit vagy gabonapelyhet. De a szű­kösen táplálkozók szinte soha, a hagyományosan étkezők pe­dig csak kéthavonta. A nők majdnem kétszer olyan gyakori fogyasztók, mint a férfiak. A legmagasabb jö­vedelmű háztartásban élők pedig hat és félszer olyan gyak­ran fogyasztják, mint a leg­alacsonyabb jövedelmi csoport­hoz tartozók. A müzli és ga­bonapehely fogyasztásának gyakoriságánál nagy különbsé­get jelez még az iskolai végzett­ség is. A diplomások közel há­romszor gyakrabban fogyaszta­nak müzlit és gabonapelyhet, mint a legalacsonyabb végzett­ségűek. A korosztályokat vizsgálva, a fogyasztás gyakorisága a 15-39 évesek körében haladja meg az átlagot, míg 1999-ben ez még csak a 15-29 éveseket jelle­mezte.Településnagyság szerint kiemelkedik Budapest, de az 50 000 lakosúnál nagyobb váro­sokban élők is felülreprezen­táltak. Zongoramuzsika a családoknak Nyíregyháza (KM) - A nyír­egyházi Kodály Zoltán Általános Iskola Családi bérlete keretében Hegedűs Endre Liszt Ferenc-dí- jas zongoraművész ad koncertet február 21-én 17.30 órától a nagy­teremben. Természetesen a me­gyeszékhely zenebarátai is vált­hatnak jegyet a rendezvényre. Hegedűs Endre 1980-ban sze­rezte meg a zongoraművész-taná­ri diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, amely­nek jelenleg óraadó tanára. Tíz nemzetközi zongoraverseny díja­zottja. Többek között első helye­zést szerzett Monzában a Rina Sala Gallo versenyen és Mor- cone városában a Rahmanyinov Nemzetközi Zongoraversenyen. Bálozó Kálmánczheyek Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - A Kálmánczhey család ősei a tö­rök elől menekülve, Somogyból származtak el Szabolcs vármegyé­be, jó fél évezrede. A famíliából so­kan élnek Nyíregyházán, Oroson, Nyírmihálydiban, Nyírmártonfal- ván, Újfehértón, Hajdúhadházon. A család történetének jelentős kép­viselője Kálmáncsehi Sánta Már­ton gyulafehérvári kanonok, majd Debrecen első református püspö­ke volt. A család 1998-ban Debre­cenben, alapítványi keretben em­lékművet állított Márton doktor­nak az István király téri reformá­tus templom előtt. A családi, egyházi és társadal­mi hagyományok ápolására, ku­tatására újjáalakult Kálmáncsehi Sánta Márton Alapítvány kura­tóriuma ismét találkozóra, még­pedig farsangi bálra hívja a csa­lád tagjait, barátait. A jó hangu­latúnak ígérkező és neves művé­szeket felvonultató rendezvényt február 23-án este hét órától tart­ják a debreceni Termál Hotelben. A Kálmáncsehi Galériában március elején a szabolcsi orvos­festőművészek - dr. Séra Gyula, dr. Fábián Antal, dr. Vikár István - és Szabó Tibor festőművész ké­peiből nyílik kiállítás, melyet Bugya István tiszadobi költő nyit meg - tudtuk meg Várady Bélá­tól, a kuratórium elnökétől.

Next

/
Thumbnails
Contents