Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-19 / 42. szám
Ferter János rajza 2002. február 19., kedd Keletsllagyarozszág HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Csipkeverők A Vasutas Művelődési Házban az érdeklődők részt vehetnek növényvédelmi, gombaismereti tanfolyamon, az ügyes kezűek tanulhatnak csipkeverést, a fürge lábúak ír stepptáncot. 0 Beszédhibák javítása A tiszta beszéd kialakításáról és a beszédhibák javításáról tart előadást Péter Györgyné logopédus a Borbányai Művelődési Ház Baba-mama klubjában február 21-én csütörtökön 10 órai kezdettel. 0 Mátyás-napok Javában tart a hagyományos Mátyás-napok rendezvénysorozat a nyíregyházi Hunyadi Általános Iskolában. Ma komplex szaktárgyi vetélkedőt rendeznek. NÉZŐPONT Az életre nevelni Fullajtár András Lehet, hogy a magyar diákok lexikális tudása jó, ám a szövegértésben, problémamegoldásban messze vannak az élmezőnytől - ez derül ki egy nemzetközi felmérésből. E szerint még az eddig sikerágazatnak tekintett természettudományokból is gyengék a magyar tanulók. Első hallásra meglepő a megállapítás, hiszen úgy tudtuk: a közoktatásunk nemzetközi viszonylatban is elismert. A cél nem lehet más, mint az, hogy a diákok az élet mindennapjaiban megállják a helyüket. Nos, ezzel lehet némi probléma. A több mint harminc országot érintő felmérés szerint ugyanis a magyar diákok gyászosan szerepeltek, átlag alatti teljesítményt nyújtottak az olvasottszöveg-értés- ből, matematikából és természettudományos ismeretekből álló teszteken. Holott a korábbi nemzetközi vizsgálatokon a honi diákok általában jól szerepeltek, sőt volt, hogy világversenyeken előkelő helyeket szereztek. A gyenge eredmény oka az lehet, hogy új módszerű volt a megmérettetés. Ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire készíti fel a mindennapokra a diákokat az iskola, s a későbbiekben hogyan tudnak alkalmazkodni a változó munkaerő-piaci követelményekhez. Korábban csupán az iskolákban megszerezhető - magyar egyetemi felvételiken elvárt - tudás mérésére koncentráltak. Egy hazai oktatási szakértő szerint a magyar diákok komoly matematikai tudásra tesznek szert, ám gondba kerülnek, ha ezt a mindennapi életben használniuk kell egyszerűbb számításoknál. Vagy éppen remekül elemeznek egy Dante-szöve- geket, de egy buszmenetrenden alig tudnak eligazodni. Az ismert mondás jutott eszembe: a jó pap is holtig tanul. Ebből következik, hogy fel kell készíteni a diákokat az egész életen át való tanulásra, s ennek megfelelően kell az oktatási rendszert átalakítani. Meglepetés Van egy kis vasalnivalóm a garázsban szívem... Az új autódon Státustörvény a kórházi betegágyon Négymillió munkavállaló hozzájárulásából tízmillió állampolgár egészségügyi ellátását kell fedezni A fehérgyarmati kórház műtőjében. A gyógyítás költségeit zsebből csak kevesen tudják megfizetni Elek Emu illusztrációja Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A státustörvény életbelépése sokakban kelt aggodalmat. A kétkedők attól tartanak, hogy a magyarigazolvány nyújtotta kedvezmények elviselhetetlen terhet rónak majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai egészségügyre. Melyek az első tapasztalatok? Jönnek-e már a státusmagyarok? A kérdésre megyénk kórházaiban kerestük a választ. Speciális helyzet Dr. Vadász Mária, Szatmár- Beregi Kórház:- Nem nőtt a határon túlról érkező betegek száma, az érdeklődés azonban jelentősen megugrott. Kórházunk helyzete speciális, két országhatárhoz is rendkívül közel vagyunk. Külföldi pácienseink - Bangladestől Pakisztánig - eddig is szépszámmal akadtak, elsősorban sürgős, akut esetek, balesetek, gyermekellátás voltak a leggyakoribbak. Az ilyen betegek gyógyítását az államközi egyezmény lehetővé tette. Méltányosságot nem gyakorolhatunk, hiszen bennünket a biztosító szigorúan ellenőriz. Az úgynevezett fizetős betegek száma nagyjából állandó, mivel a magyarországi gyógykezelés külföldiek számára igen drága dolog, a tarifa annyi, mint amennyit a magyar állampolgárok után a társadalombiztosítás fizet. Egy sima vakbélgyulladásért közel ötvenezer forintot, egy gyomordaganat operációjáért - amit mi a mai legmagasabb színvonalon látunk el - 250 ezer forintot utal az egészségbiztosítási pénztár. Ráadásul az utóbbi betegség a műtéttel még nincs befejezve, az utókezelések is rengetegbe kerülnek. Ennyi pénzt pedig kevesen tudnak kifizetni. Számunkra a beteg gyógyítása az elsődleges, ily módon - ha a magyar biztosítók állják a költségeket, - teljesen mindegy, hogy hazai vagy éppen külföldi állampolgárról van-e szó. Határok mentén- A határmentiséget a munka- vállalás terén is érezzük. Több olyan dolgozónk van - orvosok, nővérek, ápolók -, akik a szomszédos országokból érkeztek hozzánk. A törvény életbelépése óta Romániából megélénkült az érdeklődés, csakhogy üres állásunk nincs. Szeretném azonban hozzátenni, hogy ez nem elsősorban a más országokból érkező munkavállalóknak, hanem annak a foglalkoztatáspolitikának köszönhető, amelyet immár negyedik éve alkalmazunk: támogatjuk a munka melletti tanulást, a képzést, amit legnagyobb örömünkre jelenleg is hatvanan vesznek igénybe. Ezzel nemcsak a dolgozók járnak jól, de a kórház is, hiszen kötődnek az intézményhez, miközben magasabb szakmai képzettséghez is jutnak. Nagyházi Árpád, Mátészalka Területi Kórház:- Határon túlról érkező betegeink eddig is voltak, főleg balesetek sérüljeit, illetve szülészeti, nőgyógyászati eseteket láttunk el. Kórházunkban az úgynevezett fizetős vendég ritka, hiszen a bevatkozás költségei magasak, amit kevesen tudnak megfizetni. A státustörvény életbelépése óta nem tapasztaltunk számbavehető növekedést, ami érthető is, hiszen a törvény előnyeit leghamarabb márciusban élvezhetik annak kedvezményezettjei. Ha úgymond pénzes beteg jönne, azt eddig is, ezután is szívesen fogadjuk. Gond csak az, hogy ilyen kevés akad, hiszen a külföldiek ezt nehezen tudják megfizetni. Nekem meggyőződésem, hogy aki dolgozni jön, az pénzt akar keresni, nem pedig kórházba feküdni. Ami a munkavállalókat illeti, szeretettel várnánk őket, hiszen sajnos vannak üres munkahelyeink, főleg az ápolás területén lenne szükségünk az idegen kézre. Az ápolóképzés drámai lecsökkentése miatt ugyanis nehéz helyzetben vagyunk, jelenleg is 10-15 üres állást tartunk nyilván. Tanulságos jelenségnek tartom, hogy miközben mi várjuk a keletről érkező idegeneket, addig tőlünk nyugatra vándorolnak a szakemberek: a közelmúltban egy anaszteziológusunk hagyott itt bennünket, mert Írországban kapott munkát. Nem mondom meg, mennyi fizetésért. Nem a származás számít Harsányi Imre, Kisvárdai Kórház:- Lényeges változást eddig nem tapasztaltunk. Úgy gondolom azonban, amikor a 3 millió 800 ezer munkavállaó által befizetett hozzájárulásból tízmillió állampolgár egészségügyi ellátását kell fedezni, akkor minden plusz járulékfizető csak csökkentheti a terheket, az egészségügy ezzel csak jobban járhat. Úgynevezett fizetős betegünk eddig is kevés volt, ezután sem lesz lényegesen több, hiszen a gyógyítás költségei igen magasak. Más a helyzet, amennyiben munkát vállalni jön Magyarországra valaki. Szerintem ezt azért teszi, hogy pénzt keressen, nem pedig azért, hogy beteg legyen. Az „álbetegségek” inkább azokra a hazai pácienseinkre lehetnek jellemzőek, akik táppénz, leszázalékolás vagy épen munkahelyi problémák miatt kerülnek kórházba. Külföldi állampolgárságú munkavállalók eddig is dolgoztak kórházunkban, közöttük többnyire orvosok, akik iráni, jemeni, vagy más, arab országokból érkeztek hazánkba, többségük itt végezte az egyetemet és diploma után is itt maradt. Munkájukkal nemcsak a kórház vezetése, a betegek is elégedettek, megítélésükben fel sem merül, hogy idegen ország szülöttei, nem pedig magyarok: a szakmai tudás a döntő, nem pedig a származás. Ötvenéves jubileum Házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelték február közepén a Koronában Hepp József és felesége, Széli Etelka. A házaspár aranylakodalmán két lányuk, öt unokájuk, keresztfiúk, valamint a rokonság több tagja köszöntötte őket Amatőr felvétel Bátori egyesület Nyírbátor (KM) - Népfőiskolái Egyesület alakult Nyírbátorban. Az egyesület megalakulását a Hunyadi Mátyás Általános Iskola kezdeményezte azért, hogy legyen a városban egy szervezet, amely értékes előadásokkal, nej vés előadókkal számol be a múlt és a jelen történéseiről, nevezetes eseményeiről. A népfőiskolái program keretében legutóbb a civil társadalomnak napjainkban betöltött szerepéről volt szó. MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL A REKLÁMOK MAGYAR NYELVŰ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYHEZ? H allottam a hírekben, hogy hétfőn életbe lépett az a törvény, miszerint idegen nevű üzleteknél a magyar nyelvű feliratokat is el kell helyezni, a gazdasági reklámoknál pedig kötelező magyarul megfogalmazni a szöveget. Én is gyakran ször- nyülködöm egyes cégtáblák láttán, már csak a beazonosítás miatt is célszerű volt meghozni ezt a döntést. Kiss Miklós LABDARÚGÓEDZŐ H ányszor megesett már velem: úgy mentem el egy nekem semmit mondó, idegen nevű üzlet mellett, hogy fogalmam sem volt arról, milyen célt szolgál az a hely. Aki nem rendelkezik nyelvismerettel, az csakis magyarul tájékozódik, például egy idős embernek hiába magyarázzuk el, hogy mi az a shop. Talán kevesebbet bosszankodunk a jövőben... Derzsi Mihályné TAKARÍTÓNŐ A lapvetően helyesnek tartom a döntést, mivel a multicégek benyomulásával, a kultúra elamerikanizálódásával elképesztő módon elszaporodtak az angol nyelvű feliratok, ami sok esetben időtlenségbe csap át. Nem irigylem azokat a vállalkozókat, akiknek pluszköltségbe kell verni magukat, ugyanakkor minden bizonnyal jól járnak a címtáblakészltők. Bódis Gábor DALSZÍNHÁZ-ÜGYVEZETŐ E gy sajnálatos történet jut eszembe a törvény hallatán: amikor anno Ferenc József felesége felkeresett egy óvodát, megdöbbent, hogy az óvónő a saját országában nem magyarul beszélt. A helyzet nem változott: nem értem, hogy manapság miként lehet idegeneknek kiszolgáltatni hazánkat? Mi, idősek, nem tudunk mit kezdeni a külföldi feliratokkal. Fejes Lajosné NYUGDÍJAS E gyáltalán nem tartom konzervatív mondásnak, hogy „nyelvében él a nemzet”. A magyar szavak sokszínűsége meghatározó lehet egy reklámnál. Ha mondjuk egy illető a cipőboltba besétál, többféleképpen lehet értelmezni azt, hogy „ez egy jó lépés volt”. Jó lépés a törvény bevezetése, elvégre ezáltal egyértelműen háttérbe szorulnak az idegen kifejezések. Petró Attila minőségbiztosítási vezető
