Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

2002. február 18., hétfő Kelet <9Mftgff8ioiszáti HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Időseknek Az időskori mozgásszervi betegségekről tart (ingyenes és mindenki számára nyitott) előadást dr. Bartha Atti­la reumatológus főorvos a borbányai művelődési ház nyugdíjasklubjában ma 14 órától. 0 Jelenések könyve A Bibliáról lesz szó azon a rendezvényen, melyen Reisinger János irodalomtörténész is előadást tart. A rendezvény ma lesz a nyíregyházi zeneiskolában 18 órától. 0 Családtámogatás Ma is lesz területi államháztartási hivatali ügyfélfogadás Kisvárdán 9-14.30 között a család- segítő központban. NÉZŐPONT Elvi szempont elviszem, pont Marik Sándor IVIegtörtént a soros összeütközés a két szomszéd megye között. Mint megírtuk: pénteken készakarva vagy figyelmetlen­ségből lehetetlenné vált, hogy a meghívott szabolcsi elnök hozzászólhasson a Hajdú megyei közgyűlésen az M3-as autópálya nyomvonaláról szóló vitához. Azóta kide­rült: nemcsak a mi megyénkben ellenzik a déli kanyart, az ott érintett települések is hasonló véleményen vannak, de Deb­recen (a régióközpont) egyedül is érvénye­síteni tudja érdekeit. Elvi, vagy ahogy most divatos: szakmai szempontok alap­ján. Mint ahogy több száz kvalifikált mun­kahelyet is átcsoportosítottak már innen oda, mintha kőbevésett törvény lenne: csu­pán a régióközpontban lehet minden ré­giós intézmény. Mintha az elvi szempont csak azt jelenthetné: elviszem, pont. Még jó, hogy néha van egy-egy üdítő kivétel, mint most a Sapard-iroda. Másutt azért ki­egyenlítettebben mennek ezek a dolgok. Tévedés lenne azt gondolni, hogy az együttműködés, a harmonikus kapcsolat, a régió ellen szólok. Ma a régió a mosta­ni formájában az egyetlen realitás - se új beosztás,- se egymegyés nem jön számí­tásba. Szabolcs-Szatmár-Beregnek közvet­len érdeke lenne a régióközpont intézmé­nyeinek fejlődése részben a megye ellátá­sa, részben gazdasági fejlődése szempont­jából. A régióközponti szerepkör önmagá­ban - demokratikus működés esetén, illet­ve ha nem járna együtt a megyei intézmé­nyek tömeges központba telepítésével - nem vitatható. Ám most nem ez látszik, hanem az, hogy a szomszédvár egy adott politikai helyzetet, konjunktúrát meglova­golva mindent magához szippant M3-astól Gripen-bedolgozásig. Holott a „verseny” közben némi együttműködés is hasznos lenne, hiszen a két megye, a két nagyváros számos te­rületen felléphetne közösen. Nemcsak a külföldi befektetők piacán, hanem az egészségügy, a kultúra, a turizmus terüle­tén is. Amíg azonban párbeszéd helyett az erő dönt, nem várható semmi jó. Ehhez csak adalék volt a pénteki barátságtalan, kínos incidens. Pályázati pénzek keringje Pintér Sándor az önkormányzatok támogatási rendszeréről Györke László Nagykálló (KM) - Múlt hé­ten Pintér Sándor belügymi­niszter Nagykállóban fóru­mon fejtette ki véleményét az önkormányzatok támoga­tási rendszeréről. Ezekből gyűjtöttünk össze egy cso­korra valót a teljesség igé­nye nélkül.- Az önkormányzati beruházá­sok egyik legnagyobb gondja - mondta, az egyik, hogy nem ren­delkeznek a megfelelő önerővel. Elvont milliárdok- Előfordult, hogy egy beruhá­zásra megvan a saját pénz, de az önkormányzat több pályázatot is benyújtott, s ugyanazt az elkü­lönített pénzt jelölte meg önrész­ként mindegyikben. Addig nem volt probléma, ameddig csak egy pályázatot nyert el, mert be tud­ták fejezni a beruházást. Ha két- három pályázatot is nyertek, ak­kor a képviselő-testület még vá­laszthatott volna, ha nincs önerő csak egyre. Ám a lehetőséget senki nem szereti elszalasztani, ezért megtartották mindet. Meg­próbálták „kigazdálkodni” az önerőt. Ennek egyik módszere volt, hogy a beruházó megelőle­gezte a hiányzó önrészt. A beru­házás viszont emiatt - részben a kamatterhek miatt is - drá­gább lett. Voltak bonyolultabb megoldások is: a beruházó az ön- kormányzattól bérbe vette a te­lephelyet, a felvonulási területet, ezzel előre kifizette az önkor­mányzat önrészét. Ez is növelte a költségeket, hiszen a beruhá­zó a rizikófaktort is beépítette. Az önkormányzatok egy része viszont egyszerűen visszavonta pályázatát. Ez sem jó. Az ország­ban a pályázati pénzeknek az igénybevétele mindössze 58 szá­Plntér Sándor zalékos volt 2000 végén. Az összes maradvány 34 milliárd fo­rint volt. Ez gyakorlatilag azt je­lentette, hogy a mohó önkor­mányzatok lefoglalták a pénzt, de igénybe venni nem tudták, és elvonták a lehetőséget azoktól, melyeknek megvolt az önrésze, s ezzel a lehetősége. A 34 milliárd forint visszakerült az állam­kasszába. Lehet, hogy ez az ál­lamháztartásnak jó, de nem jó az országnak, a támogatásból kima­radt önkormányzatoknak és az ott élő embereknek.- A későbbiekben az önkor­mányzatnak egy céltámogatás el­nyeréséhez garantálnia kell az önerőt, hogy ne kelljen évente 30-40 milliárd forintot visszafizet­ni. Természetesen az önhibáján kívül hátrányos helyzetet is fi­gyelembe kell venni, meg azt is, mennyi a köztisztviselői illet­ményalap. Mert ha egy önkor­mányzat évente ötven-hatvan millió forint kiegészítő támoga­tást kér az államtól, akkor ne fizessen 48 ezer forintos illet­ményalapot. Magyarán: addig A szerző felvétele nyújtózkodjanak, ameddig a ta­karójuk ér. Állami hiba- Sok esetben nem megfelelő az állami támogatások odaítélé­sének módja. Előfordul, hogy fél­reteszi az önkormányzat az önerőt, de az kevés a céltámo­gatás elnyeréséhez. Lehetősége van viszont KAC (környezetvé­delmi alap célelőirányzat - a szerk.), ISPA (uniós pénzt is tar­talmazó környezetvédelmi alap) támogatás elnyerésére. Ezeket is megpályázza, de ha a támogatá­sok közül egy nem jön be, az egész beruházás lehetősége felbo­rul. Ez állami hiba, nem az ön- kormányzatoké. Ezt a helyzetet úgy lehetne megoldani, ha az el­bírálási rendszereket, határidő­ket elvi alapra helyezzük, és egy időpontot jelölünk ki annak ki­hirdetésére. így meg lehetne ol­dani, hogy a KAC, az ISPA és céltámogatást egy időpontban bí­rálják el, s ne forduljon elő, hogy a beruházás összköltségét tekint­ve nem sok, de az önkormányzat erejét meghaladó összeg miatt hiúsuljon meg a beruházás. Ez­zel kapcsolatban várjuk az ön- kormányzatok javaslatait. Következtetés- Az önkormányzati beruházá­sok és az állami támogatások rendszerét tehát korszerűsíteni kell. Egy biztos: szükség van a rendszerre, hiszen itt találkozik a helyi és az állami érdek: En­nek gyümölcseként létrejön egy magasabb színvonalú termék, amelyet sem az önkormányzat, sem az állam nem tudna külön- külön megvalósítani. Az ilyen összefogás helyes, viszont azo­kat a vadhajtásokat, amelyekről szó volt, mindenképpen le kell nyesegetni. ÉLETKÉPEK J J J J J >>«*••••••••••« Itt iti k kV k"v v V Varázs Kállai János Szánalmasan ködbefúló februári délután. A hétvége kábult pihenése keveredik ilyenkor valami megmagya­rázhatatlan cselekvésvágy- gyal, jobb híján emlékidé­zéssel. K. egyedül ült a tévé előtt, mechanikusan, két-három perces szakaszolással nyo­mogatva a távirányító gomb­jait, felhúzta-levette a hang­erőt, élesített, színre állított, de valójában semmire sem figyelt. Közben el-elszendere- dett a ráereszkedő, egyre tö­mörülő csöndben. Hirtelen, teljesen váratla­nul, és éppen a meglepetés­szerűség miatt picit alatto­mosan meglibbent a feje magasságában a függöny, s ettől a laza, leheletfinom mozgástól aprócska illatfel­hő édesen mámorító hullá­ma vette körül. Beleborzon- gott a kísérteties jelenség­be, izgalom fogta el, mint­ha legalábbis valaki olyan lépett volna mellé, akit már kitörölt a szívéből, megkér- gesedett, leegyszerűsödött gondolataiból. Az egész nem tartott to­vább tíz másodpercnél. Visszaállt a közömbös, nem kellemes, de nem is taszító szobaszag, de K. kristály- tisztán tudta rögzíteni érzé­keiben annak az utolsó cseppig kifogyott par- fümösüvegnek az önazonos­ságát. Igen - mormolta -, ez az volt, az a márka, amit azóta se, sohase, máson se... Az ide-odakattintgatás folytatódott, szintúgy a kü­lönös kísértetjárás. Külföl­di csatornák váltották egy­mást és magyarok is - és... Azt hitte, káprázik a szeme, vagy megzavarodott. Az egyik adásban - fel sem fog­ta, miről szól - ő, igen Ő bukkant fel, az egykori imádott illattulajdonos. Nem tévedés. Beszélni, mo­solyogni, ülni, szerényen, kedvesen, visszafogott báj­jal csak ő tud(ott). K. megijedt az öröm­től, ami rázuhant, szinte öntudatlanul kapcsolt to­vább, megszakítva valamit, amit talán sohasem volt ereje még csak lazítani sem. Dermedten ült, s arra gondolt: a tünemény nem lehetett más, mint Valentin üzenete, fájdalmasságában is jóleső, szívmelengető va­rázslat. Közbeszerzési eljárások Pintér Sándor: - Nagy kér­dés a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Sok esetben ké­nyelmetlen helyzetbe hoztuk az önkormányzatokat, hisz ko­rábban ilyen volumenű körbe­szerzési eljárást soha nem haj­tottak végre. A beruházások nagysága sok esetben az ön- kormányzatok költségvetésé­nek többszöröse. Kellő tapasz­talat hiányában olyan vállal­kozók, akik viszont már kijár­ták az iskolát, és nem lehet éppen lovagnak nevezni ma­gatartásukat, megtévesztették őket, és sokkal drágábban ad­ták el a beruházást, mint amennyiért egy központosí­tott, vagy egy nagyobb tapasz­talattal rendelkező közbeszer­zési eljárást végző apparátus­sal szemben megtehették vol­na. Valamilyen módon változ­tatni kell tehát a közbeszer­zési eljáráson is ahhoz, hogy valóban a legjobb minőségű termékhez a legolcsóbban le­hessen hozzájuttatni az önkor­mányzatokat. Névadó püspökére emlékeztet a gimnázium A hajdani Evangélikus Gimnázium épülete Elek Emil felvétele Hatvanöt évvel ezelőtt - 1937. február 18-án - halt meg Geduly Henrik a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke. Az általa alapított leánygimnázium ekkor fel­vette a nevét. Bécsben született 1866-ban. Nyíregyházára került 1891-ben segédlelkésznek és vallástanár­nak. 1896-ban a gyülekezet meg­választotta lelkészének. 1911. má­jus 16-án iktatták be a tiszai egy­házkerület püspöki székébe. 1912-ben engedélyezte az Evan­gélikus Gimnáziumnak, hogy lá­nyokat is felvegyenek magántanu­lóként. Intézkedése olyan népsze­rű volt, hogy öt év alatt 80 leány­magántanulója lett a gimnázium­nak. 1917-ben a reformáció 300 éves évfordulóján leánygimnáziu­mot alapított a központi evangé­likus iskola tantermeiben és a püspökség helyiségeiben. 1926-ban Nyíregyháza város a Széchenyi utca végén a Huszár­házat engedte át a gimnázium céljára. Megvették a Jósa And­rás utca 2-4-6. számú telket. 1935-ben itt épült meg a Münich Aladár tervei alapján a gimná­zium épülete. 1937. február 18-án meghalt Geduly Henrik. Az általa alapí­tott leánygimnázium, ekkor fel­vette a nevét. Tovább folyt az építkezés. 1939-ben megépült a tornaterem és 1942-ben 30 szemé­lyes leányinternátus létesült. Ek­kor ünnepelte az iskola 25 éves fennállását. A mi Kossuth Gimnáziumun­kat 1938 után több alkalommal is lefoglalták katonai célokra. A háború utolsó két évében hadi­kórházat rendeztek be benne. Mi, kossuthosok délután jártunk a testvériskolánkba, a Geduly leánygimnáziumba - így nekem is kedves iskolám a Geduly Leánygimnázium. Kiváló tanára volt Fehér Gá­bor író-tanár, akiről utcát nevez­tek el a Jósavárosban. Ambrózy Géza nevével pályázatot írnak ki a középiskolásoknak. A jelentő­sen átalakított iskola ma a Vas­vári Gimnáziumnak ad helyet. Jogutóda a Zrínyi Ilona Gimná­zium. Reményi Mihály Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents