Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-16 / 40. szám
2002. február 16., szombat HÉTVÉGE /9 A gazdaságos iskola Kállai Krisztina Mátészalka számos impozáns épülete a 138. Számú Ipari Szakközépiskola diákjainak munkáját dicséri. A görögkatolikus közösségi ház, templomok, szociális otthon, állami gondozott gyermekeket nevelő családok házai, sorolja kérdésemre az elmúlt évek munkáját Nagy Gusztáv igazgató, miközben elismerő szavaimat hallgatja az iskolát övező, még télen is gyönyörű parkról.- Ez az intézmény kertészének az érdeme, de magam is szívesen töltök időt a növények között - fogadja a dicséretet a vezető. - Otthon több mint hetven féle növény van a kertemben, így áprilistól novemberig virágzik az udvar. Az igazgató másik kedvtelése a vadászat, amely ahogy ő mondja vér szerinti örökség, nagyapja is vadászott. A família tagjai pályaválasztás terén is követik a családi tradíciót. Apai nagyapja s szülei után Nagy Gusztáv is pedagógus lett. Nagy Gusztáv u CD-QJ > CD Menedzser szemlélettel S talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, harmadik hobbija a szakmája. A menedzser szemléletű igazgató 1980-ban kezdte pedagógusi pályáját jelenlegi munkahelyén. Hat évvel később igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1988-ban pedig indult az igazgatói posztért. Az iskola fejlesztésére vonatkozó, hosszú távú koncepcióját a tantestület maximálisan támogatta, igy az ugyancsak az igazgatói székre pályázó, akkori párttitkár ellenfeleként is elnyerte a megbízatást. Az elmúlt mintegy tizenhárom év munA görögkatolikus közösségi ház kája nyomán a középiskola a térség meghatározó oktatási intézményévé vált. Jelenleg közel százötven település kétezer tanulóját látja el szakmával, érettségivel, igény szerint technikusi képesítéssel vagy felsőfokú oklevéllel, de munkanélküliek átképző tanfolyamának is otthona az intézmény. Számos új képzési renddel bővült az iskola kínálata, amelyek igazodnak az aktuális munkaerő-piaci igényekhez. Az eszköz- állomány közel húszszorosára emelkedett az elmúlt években, új faipari és autószerelő műhelyt alakítottak ki. Informatikai rendszerük a legkorszerűbb a környéken. A magas szintű gyakorlati oktatást évek óta sikerül úgy megvalósítani, hogy az gazdaságos termelő tevékenység is egyben. A hollandiai Zevenaar szakiskolájával testvéri kapcsolatot ápoló intézmény templomok, közösségi házak, állami gondozott gyermekeket nevelő családok házát építette fel holland segítséggel. A támogatás a jelentős anyagiak mellett kétkezi munkában is testet öltött, ez utóbbira a diákcsere program keretében került sor. Nagyvonalú felajánlás Az iskola a karitatív munkában is élen jár. A tavalyi tiszai árvíz hírének hallatán tanárok, diákok a gáton segítették a védekezést, majd gyűjtést szerveztek a károsult tanulók javára. Legutóbbi nagyvonalú felajánlásuk a márokpapi általános iskolának és óvodának jelent óriási segítséget. Az árvíz ezt a települést sem kerülte el, a lakossági kár mellett az oktatási intézmények is károsodott. A mátészalkai szakiskola vállalta az intézmény festését, s teljes bútorzatának elkészítését. Természetesen ingyen. A hittan- és etikaoktatás bevezetése is a Nagy Gusztáv irányításával működő iskolában történt meg először Mátészalkán, akinek tartósan magas színvonalú igazgatói munkáját főtanácsosi címmel ismerte el a város polgármestere 2000 karácsonyán, az oktatási miniszter pedig az árvíz idején tanúsított munkájáért nyújtott át elismerést az igazgatónak, ez utóbbi azonban az intézmény minden tanulójának és tanárának szól. Segély helyett munkát akarunk adni Munkahelyteremtésben még egy nagyobb lökést a közlekedési hálózat kiépülése adhat Galambos Béla Nincs egy éve, hogy a Gazdasági Minisztérium intézményeként létrehozták a munkaügyi szervezetet is irányító Foglalkoztatási Hivatalt. Főigazgatója, Pirisi Károly nem régen járt Nyíregyházán, ahol a Start Vállalathoz látogatott. A munkaerő-piac ismert szakértője ekkor adott interjút a Kelet- Magyarországnak.- Nem előzmény nélküli a Foglalkoztatási Hivatal, hiszen 1990-1997 között Országos Munkaügyi Központként működött egy középirányító szerv a munkaügyi szervezetben. Ez megszűnt és az összes irányítási funkciót előbb a Munkaügyi és Szociális majd később a Gazdasági Minisztérium látta el. Ez nem vált be, mivel összekeveredett a foglalkoztatáspolitikai stratégia és a mindennapi egyeztetési folyamat. Az a döntés született a politika részéről, hogy újra vissza kell állítani egy középirányító szervet, amelyik a megyei munkaügyi központok és a minisztérium között folyamatos irányítási funkciót tölt be. Közvetíti egyrészt a politika elvárásait, másrészt koordinálja a megyék munkáját. Összefoglalva a funkcióit: a Munkaügyi Hivatal a megyei munkaügyi központok - mint szervezet - közvetlen irányítását látja el. Továbbá feladata, hogy a megváltozott foglalkoztatási helyzetből kifolyólag egy hangsúlyváltást érjen el a munkaügyi szervezetnél, ahol első sorban a kirendeltségi munkának kell előtérbe kerülnie. Ideér a növekedés Ez jogos is, hiszen ott jelennek meg a munkanélküliek, akik számára jobb, hatékonyabb kiszolgálást szeretnénk nyújtani. A cél ugyanis már jó ideje az, hogy segély helyett munkát adjunk. Ennek következményeként lecsökkent a munkanélküli járadék ideje 12-ről 9 hónapra. Ugyanakkor 2001-ben 38-40 százalékkal növekedett az aktív eszközök aránya. Ezzel, figyelembe véve az inflációt, közel 30 százalékos reálérték növekedés következett be. Ezeket mind olyan programokra próbáljuk fordítani, amivel a munkanélküliek visszahelyezését segíthetjük elő az elsődleges munkaerő piacra. Mindezt olyan logika mentén tesszük, hogy a legfőbb gazdaság, és társadalompolitikai prioritás kell legyen az EU-ajánlásoknak megfelelően, a foglalkoztatottság növelése. Mégpedig azért, mert az unió legfőbb versenytársainak számító USA-ban és Japánban a foglalkoztatottság 70 százalékos, míg az EU-ban 60-62 és Magyarországon csak 50 százalék ez az érték. Ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatottságának alakulását illeti, a folyamatok továbbra is jó irányban haladnak. A gazdasági növekedés már - hál’ istennek - elérte Kelet-Magyaror- szág egyes régióit. Bizonyos területi problémák persze még fennmaradtak, de ez a térségi kiegyenítetlenség az ország más területein is föllelhető, ha mérséklődnek is. Összességében úgy gondolom, hogy a megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is javulni fog. Ez többek között annak is a következménye, hogy a munkaügyi szervezet pénzeszközeit adó munkaerőpiaci alapnál prioritást élveznek azok a megyék, ahol a munkanélküliségi ráta, annak összetétele az országos átlagnál rosszabb. Ennél fogva ebbe térségbe arányaiban jóval nagyobb eszközöket csoportosít a központi kormányzat. A másik dolog, hogy olyan munkahelyteremtő beruházásokat sikerült vonzani, amelyek beértek, illetve kezdenek beérni. Még egy nagyobb lökést a közlekedési hálózat kiépülésétől várok, amelyet követően az abszolút hátrányok el fognak tűnni, miként eltűntek például Írországban is az elmaradott nyugati parti részein az infrastruktúra kiépítését követően. Amik lendítenek rajtunk Mi várható az elkövetkezőkben? Nos, a munkaügyi szervezet félévente végez konjunktúra előrejelzést, de gazdaságkutatói elemzések szerint is hazánk gazdasági növekedése 2002-ben is határozottan meghaladja majd az európai uniós átlagot. Ennek tükrében, nem nagy merészség kijelenteni - nemzetközi adatok támasztják alá: 4 százalékos gazdasági növekedés már pozitív kihatású a munkaerőpiaci folyamatokra -, hogy a foglalkoztatottság színvonala is nőni fog. A vázolt makrogazdasági háttér, másrészt az állam erőfeszítései a Széchenyi Tervnek a - többi csatlakozni kívánó országhoz képest valóban versenyképes - programjai révén megvalósuló beruházások, külföldi tőkebefektetések növelésére, egyaránt záloga lehet a foglalkoztatottsági mutató további javulásának. Ez a gazdasági szituáció így az EU-ba történő belépés küszöbén, a következő tíz évben egy gyorsított növekedést kell, hogy generáljon. Mind az unióból, mind pedig a másik oldalról áramlik majd a tőke, mert most még olyan kedvező kondíciókkal tud nálunk beruházni, ami mindenképpen előnyös a számára. Jön a tőke, megy a bér Ami a munkaerőpiac telítettségét illeti, Nyugat-, és Közép- Magyarország nagyobb városaiban már inkább munkaerő hiányról beszélhetünk, ami szintén ennek a keleti régiónak az esélyét növeli. Persze a munkaerő-tartalékok kihasználásához szükséges az infrastruktúra kiépítése, másrészt pedig a potenciális munkaerő - a nyilvántartásunkban szereplők vagy a megváltozott munkaképességűek - a beruházói oldalról felmerülő igényeknek megfelelő átképzése. A képzés mellett az elhelyezkedésüknek mindenféle támogatásokkal történő segítése egyaránt a munkaügyi szervezet feladata. A kilátásokat tekintve optimista vagyok, úgy gondolom, hogy Magyarország és benne ez a régió, a földrajzi adottságaival potenciálisan hosszabb távon is rendkívül sok tőkét fog vonzani. Méghozzá ahhoz is elegendő tőkét, hogy a nagyon remélt közelítés az európai uniós bérekhez időben megvalósuljon. NÉVJEGY Pirisi Károly a Közgazdaságtudományi Egyetemet követően az Országos Tervhivatalban kezdett dolgozni, majd a Pénzügyminisztériumba került, ahol főosztály- vezető helyettesként a munkaerő-piaci osztályt vezette. A Pénzügyminisztérium képviseletében hosszú évek óta foglalkozik a munkaerőpiaci kérdésekkel. Tagja volt a Munkaerőpiaci Alap Irányítótestülete kormányzati oldalának, majd a Szociális Tanácsnak, a Nemzeti ILO Tanácsnak. Állami meghívottként részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács bér- és kollektív megállapodások bizottságának munkájában is. Napjainkban az oktatás a legjobb bemházás A felsőfokú tanintézet magasabb évfolyamát végzettek között országosan már több a nő Hajnal Béla Az elmúlt évtizedekben a népesség iskolázottsági szintjének alakulását a közép- és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése jellemezte. Ezzel párhuzamosan egyre kisebb az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya. Az 1900-as évek elején az ország lakosságának negyede még az elemi iskola első osztályát sem végezte el, arányuk száz év alatt minimálisra csökkent. Az iskolakötelezettségi előírásoknak köszönhetően a 2001. évi népszámlálás adatai szerint országosan a 15-65 év közöttiek korcsoportjában 90 százalék felett volt a legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya. A 65-69 évesek háromnegyede, a 85 évesek és idősebbeknek pedig mindössze egy- harmada végezte el legalább az első nyolc évfolyamot. A 20. században a legnagyobb változások egyike a népesség iskolázottsági viszonyaiban ragadható meg. A múltbéli iskolázott- sági különbségek nemcsak korcsoportonként, hanem nemenként is kimutathatók. Amíg az első világháborút követő években a 18 éves és idősebb korosztályban - az érettségizettek rendkívül alacsony aránya mellett - minden negyedik férfira jutott egy olyan nő, aki a mai értelemben vett középiskola 12. osztályát elvégezte, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett, addig az 1990-es években az érettségizett nők aránya elérte, sőt kissé meg is haladta a hasonló végzettségű férfiakét. Ez az arány a nők javára 2001-re tovább nőtt. Országosan legalább érettségi bizonyítványt a 20-24 éves nők 62 százaléka szerzett, szemben a hasonló korú férfiak 46 százalékos arányával. Az analfabétizmust évtizedek óta felszámolták, de a népesség marginális részében folyamatosan újratermelődik. Talán a testi és szellemi fogyatékosok megyében lévő nagyobb aránya lehet az egyik oka annak, hogy itt a 10 éves és idősebbek közül 1,2 százalék az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Ez arányaiban 12-szer több mint Budapesten (0,1 százalék) és 50 százalékkal magasabb, mint a rangsorban következő Somogy (0,8 százalék) megyében. Előttük nyitva a tanulás minden lehetősége Elek Emil illusztrációja A népesség iskolai végzettségi szintjének emelkedése az iskolai rendszer minden szintjén tetten érhető a megyében is, de még mindig jelentősen elmarad az országos átlagtól. A 15 éves és idősebbek közül az általános iskola 8. évfolyamát az ország megyéi közül Szabolcs-Szatmár-Beregben (83,8 százalék) végezték el legkisebb arányban. A rangsorban előttünk álló Békés (85,5 százalék) és a megelőzőek is alföldi megyék, míg a Dunántúl megyéiben (Dél-Dunántúl kivételével) általában 90 százalék feletti a fenti érték. A 18 éves és idősebbek közül legalább a középiskola 12. évfolyamát országosan 39,5 százalék, megyénkben szintén a legkisebb arányban (29,8 százalék) fejezték be. A nők országosan 4 százalék- ponttal (férfiak: 37,3 százalék, nők: 41,3 százalék) megelőzik a férfiak végzettségi szintjét, ami megyénkben 6,6 százalékpont (férfiak: 26,3 százalék, nők: 32,9 százalék). A megyei alacsonyabb középfokú végzettségi szint tehát a férfiaknál markánsabb, mint a nőknél. Körükben megyénkben évtizedeken át előnyben részesítették a szakmunkásképző intézeteket a minél korábbi jövedelemszerzés reményében. A felsőfokú tanintézet első vagy magasabb évfolyamát végzettek között országosan már több a nő, de a nemek közötti aránya nagyon kiegyenlített, megyénkben a mintegy 42 ezer ilyen iskolázott- ságú emberből - feltehetően a fenti okkal összefüggésben - a férfiak aránya csak 44,7 százalék: (A 70 éven felülieknél ugyanez az arány 70,0 százalék.)
