Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

2002. február 16., szombat HÉTVÉGE /9 A gazdaságos iskola Kállai Krisztina Mátészalka számos impozáns épüle­te a 138. Számú Ipari Szakközépisko­la diákjainak munkáját dicséri. A görögkatolikus közösségi ház, templomok, szociá­lis otthon, állami gondozott gyerme­keket nevelő csalá­dok házai, sorolja kérdésemre az el­múlt évek munkáját Nagy Gusztáv igaz­gató, miközben elis­merő szavaimat hallgatja az iskolát övező, még télen is gyönyörű parkról.- Ez az intézmény kertészének az érde­me, de magam is szívesen töltök időt a nö­vények között - fogadja a dicséretet a veze­tő. - Otthon több mint hetven féle növény van a kertemben, így áprilistól novembe­rig virágzik az udvar. Az igazgató másik kedvtelése a vadászat, amely ahogy ő mondja vér szerinti örökség, nagyapja is vadászott. A família tagjai pá­lyaválasztás terén is követik a családi tra­díciót. Apai nagyapja s szülei után Nagy Gusztáv is pedagógus lett. Nagy Gusztáv u CD-QJ > CD Menedzser szemlélettel S talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, har­madik hobbija a szakmája. A menedzser szemléletű igazgató 1980-ban kezdte pedagó­gusi pályáját jelenlegi munkahelyén. Hat év­vel később igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1988-ban pedig indult az igazgatói posztért. Az iskola fejlesztésére vonatkozó, hosszú tá­vú koncepcióját a tantestület maximálisan támogatta, igy az ugyancsak az igazgatói székre pályázó, akkori párttitkár ellenfele­ként is elnyerte a megbízatást. Az elmúlt mintegy tizenhárom év mun­A görögkatolikus közösségi ház kája nyomán a középiskola a térség meg­határozó oktatási intézményévé vált. Jelen­leg közel százötven település kétezer tanu­lóját látja el szakmával, érettségivel, igény szerint technikusi képesítéssel vagy felsőfo­kú oklevéllel, de munkanélküliek átképző tanfolyamának is otthona az intézmény. Számos új képzési renddel bővült az is­kola kínálata, amelyek igazodnak az aktuá­lis munkaerő-piaci igényekhez. Az eszköz- állomány közel húszszorosára emelkedett az elmúlt években, új faipari és autószerelő műhelyt alakítottak ki. Informatikai rend­szerük a legkorszerűbb a környéken. A ma­gas szintű gyakorlati oktatást évek óta si­kerül úgy megvalósítani, hogy az gazdasá­gos termelő tevékenység is egyben. A hollandiai Zevenaar szakiskolájával testvéri kapcsolatot ápoló intézmény temp­lomok, közösségi házak, állami gondozott gyermekeket nevelő családok házát építet­te fel holland segítséggel. A támogatás a je­lentős anyagiak mellett kétkezi munkában is testet öltött, ez utóbbira a diákcsere prog­ram keretében került sor. Nagyvonalú felajánlás Az iskola a karitatív munkában is élen jár. A tavalyi tiszai árvíz hírének hallatán tanárok, diákok a gáton segítették a véde­kezést, majd gyűjtést szerveztek a károsult tanulók javára. Legutóbbi nagyvonalú felajánlásuk a márokpapi általános iskolá­nak és óvodának jelent óriási segítséget. Az árvíz ezt a települést sem kerülte el, a la­kossági kár mellett az oktatási intézmények is károsodott. A mátészalkai szakiskola vál­lalta az intézmény festését, s teljes bútor­zatának elkészítését. Természetesen ingyen. A hittan- és etikaoktatás bevezetése is a Nagy Gusztáv irányításával működő iskolá­ban történt meg először Mátészalkán, akinek tartósan magas színvonalú igazgatói mun­káját főtanácsosi címmel ismerte el a város polgármestere 2000 karácsonyán, az oktatási miniszter pedig az árvíz idején tanúsított munkájáért nyújtott át elismerést az igazga­tónak, ez utóbbi azonban az intézmény min­den tanulójának és tanárának szól. Segély helyett munkát akarunk adni Munkahelyteremtésben még egy nagyobb lökést a közlekedési hálózat kiépülése adhat Galambos Béla Nincs egy éve, hogy a Gaz­dasági Minisztérium intéz­ményeként létrehozták a munkaügyi szervezetet is irányító Foglalkoztatási Hi­vatalt. Főigazgatója, Pirisi Károly nem régen járt Nyír­egyházán, ahol a Start Válla­lathoz látogatott. A munka­erő-piac ismert szakértője ekkor adott interjút a Kelet- Magyarországnak.- Nem előzmény nélküli a Foglalkoztatási Hivatal, hiszen 1990-1997 között Országos Mun­kaügyi Központként működött egy középirányító szerv a mun­kaügyi szervezetben. Ez meg­szűnt és az összes irányítási funkciót előbb a Munkaügyi és Szociális majd később a Gazda­sági Minisztérium látta el. Ez nem vált be, mivel összekevere­dett a foglalkoztatáspolitikai stratégia és a mindennapi egyez­tetési folyamat. Az a döntés szü­letett a politika részéről, hogy új­ra vissza kell állítani egy közép­irányító szervet, amelyik a me­gyei munkaügyi központok és a minisztérium között folyamatos irányítási funkciót tölt be. Köz­vetíti egyrészt a politika elvárá­sait, másrészt koordinálja a me­gyék munkáját. Összefoglalva a funkcióit: a Munkaügyi Hivatal a megyei munkaügyi központok - mint szervezet - közvetlen irányítását látja el. Továbbá feladata, hogy a megváltozott foglalkoztatási helyzetből kifolyólag egy hang­súlyváltást érjen el a munkaügyi szervezetnél, ahol első sorban a kirendeltségi munkának kell elő­térbe kerülnie. Ideér a növekedés Ez jogos is, hiszen ott jelennek meg a munkanélküliek, akik szá­mára jobb, hatékonyabb kiszol­gálást szeretnénk nyújtani. A cél ugyanis már jó ideje az, hogy se­gély helyett munkát adjunk. En­nek következményeként lecsök­kent a munkanélküli járadék ideje 12-ről 9 hónapra. Ugyanak­kor 2001-ben 38-40 százalékkal növekedett az aktív eszközök aránya. Ezzel, figyelembe véve az inflációt, közel 30 százalékos reálérték növekedés következett be. Ezeket mind olyan progra­mokra próbáljuk fordítani, ami­vel a munkanélküliek visszahe­lyezését segíthetjük elő az elsőd­leges munkaerő piacra. Mindezt olyan logika mentén tesszük, hogy a legfőbb gazdaság, és társadalompolitikai prioritás kell legyen az EU-ajánlásoknak megfelelően, a foglalkoztatottság növelése. Mégpedig azért, mert az unió legfőbb versenytársainak számító USA-ban és Japánban a foglalkoztatottság 70 százalékos, míg az EU-ban 60-62 és Ma­gyarországon csak 50 százalék ez az érték. Ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatottságának ala­kulását illeti, a folyamatok to­vábbra is jó irányban haladnak. A gazdasági növekedés már - hál’ istennek - elérte Kelet-Magyaror- szág egyes régióit. Bizonyos te­rületi problémák persze még fennmaradtak, de ez a térségi kiegyenítetlenség az ország más területein is föllelhető, ha mér­séklődnek is. Összességében úgy gondolom, hogy a megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is javulni fog. Ez többek között annak is a következménye, hogy a munkaügyi szervezet pénzesz­közeit adó munkaerőpiaci alapnál prioritást élveznek azok a me­gyék, ahol a munkanélküliségi rá­ta, annak összetétele az országos átlagnál rosszabb. Ennél fogva eb­be térségbe arányaiban jóval na­gyobb eszközöket csoportosít a központi kormányzat. A másik dolog, hogy olyan munkahelyteremtő beruházáso­kat sikerült vonzani, amelyek beértek, illetve kezdenek beérni. Még egy nagyobb lökést a köz­lekedési hálózat kiépülésétől vá­rok, amelyet követően az abszo­lút hátrányok el fognak tűnni, miként eltűntek például Íror­szágban is az elmaradott nyuga­ti parti részein az infrastruktú­ra kiépítését követően. Amik lendítenek rajtunk Mi várható az elkövetkezők­ben? Nos, a munkaügyi szerve­zet félévente végez konjunktúra előrejelzést, de gazdaságkutatói elemzések szerint is hazánk gaz­dasági növekedése 2002-ben is határozottan meghaladja majd az európai uniós átlagot. Ennek tükrében, nem nagy merészség kijelenteni - nemzetközi adatok támasztják alá: 4 százalékos gaz­dasági növekedés már pozitív ki­hatású a munkaerőpiaci folya­matokra -, hogy a foglalkozta­tottság színvonala is nőni fog. A vázolt makrogazdasági hát­tér, másrészt az állam erőfeszí­tései a Széchenyi Tervnek a - többi csatlakozni kívánó ország­hoz képest valóban versenyképes - programjai révén megvalósu­ló beruházások, külföldi tőkebe­fektetések növelésére, egyaránt záloga lehet a foglalkoztatottsá­gi mutató további javulásának. Ez a gazdasági szituáció így az EU-ba történő belépés küszöbén, a következő tíz évben egy gyor­sított növekedést kell, hogy ge­neráljon. Mind az unióból, mind pedig a másik oldalról áramlik majd a tőke, mert most még olyan kedvező kondíciókkal tud nálunk beruházni, ami minden­képpen előnyös a számára. Jön a tőke, megy a bér Ami a munkaerőpiac telített­ségét illeti, Nyugat-, és Közép- Magyarország nagyobb városai­ban már inkább munkaerő hiányról beszélhetünk, ami szin­tén ennek a keleti régiónak az esélyét növeli. Persze a munka­erő-tartalékok kihasználásához szükséges az infrastruktúra kiépítése, másrészt pedig a po­tenciális munkaerő - a nyilván­tartásunkban szereplők vagy a megváltozott munkaképességűek - a beruházói oldalról felmerülő igényeknek megfelelő átképzése. A képzés mellett az elhelyezke­désüknek mindenféle támogatá­sokkal történő segítése egyaránt a munkaügyi szervezet feladata. A kilátásokat tekintve opti­mista vagyok, úgy gondolom, hogy Magyarország és benne ez a régió, a földrajzi adottságaival potenciálisan hosszabb távon is rendkívül sok tőkét fog vonza­ni. Méghozzá ahhoz is elegendő tőkét, hogy a nagyon remélt kö­zelítés az európai uniós bérek­hez időben megvalósuljon. NÉVJEGY Pirisi Károly a Közgaz­daságtudományi Egyetemet követően az Országos Tervhi­vatalban kezdett dolgozni, majd a Pénzügyminiszté­riumba került, ahol főosztály- vezető helyettesként a mun­kaerő-piaci osztályt vezette. A Pénzügyminisztérium képviseletében hosszú évek óta foglalkozik a munkaerő­piaci kérdésekkel. Tagja volt a Munkaerőpiaci Alap Irányítótestülete kormány­zati oldalának, majd a Szo­ciális Tanácsnak, a Nemze­ti ILO Tanácsnak. Állami meghívottként részt vesz az Országos Munkaügyi Ta­nács bér- és kollektív megállapodások bizottságá­nak munkájában is. Napjainkban az oktatás a legjobb bemházás A felsőfokú tanintézet magasabb évfolyamát végzettek között országosan már több a nő Hajnal Béla Az elmúlt évtizedekben a népesség iskolázottsági szint­jének alakulását a közép- és a felsőfokú iskolai végzett­séggel rendelkezők népessé­gen belüli arányának növe­kedése jellemezte. Ezzel párhuzamosan egyre ki­sebb az általános iskola 8. évfo­lyamánál alacsonyabb végzettsé­gűek aránya. Az 1900-as évek ele­jén az ország lakosságának ne­gyede még az elemi iskola első osztályát sem végezte el, ará­nyuk száz év alatt minimálisra csökkent. Az iskolakötelezettsé­gi előírásoknak köszönhetően a 2001. évi népszámlálás adatai szerint országosan a 15-65 év kö­zöttiek korcsoportjában 90 száza­lék felett volt a legalább általá­nos iskola 8. évfolyamát elvég­zők aránya. A 65-69 évesek há­romnegyede, a 85 évesek és idő­sebbeknek pedig mindössze egy- harmada végezte el legalább az első nyolc évfolyamot. A 20. században a legnagyobb változások egyike a népesség is­kolázottsági viszonyaiban ragad­ható meg. A múltbéli iskolázott- sági különbségek nemcsak kor­csoportonként, hanem nemen­ként is kimutathatók. Amíg az első világháborút követő évek­ben a 18 éves és idősebb korosz­tályban - az érettségizettek rend­kívül alacsony aránya mellett - minden negyedik férfira jutott egy olyan nő, aki a mai értelem­ben vett középiskola 12. osztályát elvégezte, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett, ad­dig az 1990-es években az érett­ségizett nők aránya elérte, sőt kissé meg is haladta a hasonló végzettségű férfiakét. Ez az arány a nők javára 2001-re to­vább nőtt. Országosan legalább érettségi bizonyítványt a 20-24 éves nők 62 százaléka szerzett, szemben a hasonló korú férfiak 46 százalékos arányával. Az analfabétizmust évtizedek óta felszámolták, de a népesség marginális részében folyamato­san újratermelődik. Talán a tes­ti és szellemi fogyatékosok me­gyében lévő nagyobb aránya le­het az egyik oka annak, hogy itt a 10 éves és idősebbek közül 1,2 százalék az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Ez arányaiban 12-szer több mint Bu­dapesten (0,1 százalék) és 50 szá­zalékkal magasabb, mint a rang­sorban következő Somogy (0,8 százalék) megyében. Előttük nyitva a tanulás minden lehetősége Elek Emil illusztrációja A népesség iskolai végzettségi szintjének emelkedése az iskolai rendszer minden szintjén tetten érhető a megyében is, de még mindig jelentősen elmarad az or­szágos átlagtól. A 15 éves és idő­sebbek közül az általános iskola 8. évfolyamát az ország megyéi közül Szabolcs-Szatmár-Beregben (83,8 százalék) végezték el legki­sebb arányban. A rangsorban előttünk álló Békés (85,5 száza­lék) és a megelőzőek is alföldi megyék, míg a Dunántúl megyéi­ben (Dél-Dunántúl kivételével) általában 90 százalék feletti a fenti érték. A 18 éves és időseb­bek közül legalább a középiskola 12. évfolyamát országosan 39,5 százalék, megyénkben szintén a legkisebb arányban (29,8 száza­lék) fejezték be. A nők országosan 4 százalék- ponttal (férfiak: 37,3 százalék, nők: 41,3 százalék) megelőzik a férfiak végzettségi szintjét, ami megyénkben 6,6 százalékpont (férfiak: 26,3 százalék, nők: 32,9 százalék). A megyei alacsonyabb középfokú végzettségi szint tehát a férfiaknál markánsabb, mint a nőknél. Körükben megyénkben évtizedeken át előnyben részesí­tették a szakmunkásképző inté­zeteket a minél korábbi jövede­lemszerzés reményében. A felső­fokú tanintézet első vagy maga­sabb évfolyamát végzettek között országosan már több a nő, de a nemek közötti aránya nagyon kiegyenlített, megyénkben a mintegy 42 ezer ilyen iskolázott- ságú emberből - feltehetően a fenti okkal összefüggésben - a férfiak aránya csak 44,7 százalék: (A 70 éven felülieknél ugyanez az arány 70,0 százalék.)

Next

/
Thumbnails
Contents