Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-12 / 36. szám

2002. február 12., kedd KM«» Magyarország MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Konferencia Az első lakáshoz jutók le­hetőségei, illetve a támogatási rendszer áll annak a konferenciának a középpont­jában, melyet február 14-én délután két órától a nyíregyházi Városháza díszter­mében tartanak. 0 Tanévkezdés pénteken A nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskolában a Sip- kay Kkt. február 15-én délután két órakor indítja szakács, kereskedő és boltvezető­képző tanfolyamait. 0 Ügyfélszolgálat A megyei nyugdíjbiz­tosítási igazgatóság munkatársai február 14-én délelőtt fél kilenc és dél között a vásárosnaményi polgármesteri hivatalban tartanak kihelyezett ügyfélszolgálatot. A Talamba: zene és látvány az ütőhangszerek farsangján Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Talamba ősi délszláv cserépdob. A Talamba egy ütőegyüttes névadója. Hangversenyük február 13-án, este hét­kor lesz a VMK hangversenytermében. A fiatalokból álló csapat három tagja - Márton Anikó, Szitka Miklós és Zombor Le­vente - lényegében hazajön, a két fiú rá­adásul a Kodály Zoltán Általános Iskola di­ákjai voltak. A Talamba 1998-ban alakult, a következő évben vették fel mostani nevü­ket. A műsor, amit a művelődési központ­ban is bemutatnak, igazi show, amelyben együtt van a látvány, a zene és a fény, a mozgás, a színházi elemek, a humor és az öröm. A zene, amit előadnak igényes mu­zsika, elhangzik Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című darabja ütőhangszeres átiratban, de saját műveket is játszanak. Évente 60-80 koncertet adnak, s bemutat­koztak már külföldön is: Bécsben, Frank­furtban, Párizsban. 2000-ben megjelent egy CD-jük, amelyen kortárs zeneszerzők művei és ütőátiratai szólalnak meg. Az együttes 1999-ben Paderbornban megkapta a Fiatal Tehetségek Díját, tavaly Belgiumban egy nemzetközi versenyen a harmadik helyen végeztek. Az együttes tagjai KM-reprodukciő Logisztikai központ egymilliárdért (Folytatás az 1. oldalról.) A cég a létesítményt bérbe adja raktáro­zásra a térség nagyvállalkozásainak, s a ter­mékeket a társaság járművei továbbítják majd az európai országok megrendelőihez. Az új logisztikai centrum 80-100 embernek ad majd munkát, és ezzel az év végére a cégcsoport társaságainál a dolgozók száma megközelíti a 600-at. A megye földrajzi adottságainál fogva a stratégiai jelentőségű létesítmények sorába tartozó, térségünkben a legnagyobbnak ígérkező logisztikai köz­ponthoz szükséges földterületet a megye- székhely önkormányzata adta el a beruhá­zónak. A képviselő-testület döntése alapján a Tiszavasvári út menti 6 hektárért kapott összeget elkülönítik, s azt - pályázati pénz­zel és érintett cégek anyagi hozzájárulásá­val kiegészítve - egy új, a gumigyárat a Ti­szavasvári úttal a Kertvárost elkerülve összekötő út építésére fordítják. Kivitelező és a beruházó. Rabóczkl László az ÉPKER és Révész Bálint, a Révész Cégcso­port tulajdonosa Bovábbi felvételek: www.szon.hu Ügyvezető és alkalmazott két fogalom A vállalkozó vagy a könyvelője megjelenés után mágneslemezt kap az adatok közléséhez Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Nagyüzem van a köny­velőirodákban, az egyéni vál­lalkozóknak ugyanis e hét végéig kell beadni a 2001. évi adóbevallásaikat. Éppen ezért kezdte e kötele­zettséghez kapcsolódó feladatok­kal előadását a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában Miskolczy Béla, a megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság Ellen­őrzési Osztályának ellenőre. A népes hallgatóság előtt elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a 2001. évi vállalko­zói kivét, vagyis adóköteles jöve­delem összege kevesebb, mint az éves minimálbér összege, akkor éves szinten a minimálbér alap­ján kell megfizetni a tb- és egyéb járulékot. Elmondta: a 8 százalékos nyugdíjjárulék felső határa 6.490 forint, míg a 3 százalékos egész­ségbiztosítási járuléknak nincs felső határértéke, azt a tényleges jövedelem után kell megfizetni. Jó tudni azt is, hogy saját jogú nyugellátásban részesülő egyéni vállalkozónak nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizet­ni, ám ha 35 százalékos adómér­téket képviselő osztalékalap áll rendelkezésre, akkor e jövede­lem után 11 százalékos egészség- ügyi hozzájárulás terheli az egyéni vállalkozót. E körben to­vábbi teendő, hogy az alkalma­zottak elmúlt évi biztosítási kö­telezettség időtartamáról vala­mint a nyugdíj alapját képező jö­vedelem összegéről nyugdíjbizto­sítási egyéni nyilvántartó lapot kell leadni ez év március 31-éig az igazgatóságnál. Ehhez a vállalkozónak vagy könyvelőjének személyesen kell megjelenni az igazgatóságon, ahol floppy lemezt adnak az ada­tok közléséhez. Nem annyira közismert, hogy ezeket az ada­tokat a vállalkozónak saját jöve­delméről is be kell nyújtani áp­rilis 30-áig. Elhangzott: nem le­het munkaviszonyban állóként biztosított az egyszemélyes kft. ügyvezetője, betéti társaság egyetlen beltagja. Amennyiben több beltaggal rendelkezik egy bt., akkor a munkáltatói jogkört gyakorló nem lehet alkalmazott. Az első árvizes per A jogi képviselő bízik a megegyezésben Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- Hétfőn dr. Ungvári István, a megyei bíróság tanácselnöke meglehetősen szokatlan ügyet tárgyalt. Az árvízkárosult Frőhner Ist­ván jándi lakos ugyanis pert in­dított a Helyreállítási és Újjáépí­tési Tárcaközi Bizottság (HUTB), valamint az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság (OKF) el­len. A bíróságnak azt kellett (vol­na) első lépésként eldönteni, hogy az eseti jelleggel létrehozott, ha­tósági jogkörrel nem rendelkező szervezet (melynek önálló jogala­nyisága nincs) perelhető-e. Az ügy végül a Fővárosi Bírásághoz, mint hatáskörrel és illetékesség­gel rendelkező bírósághoz került. „Nincs hová mennünk”- Azért indítottunk pert - mondta el érdeklődésünkre a fel­peres -, mert a ház állapotáról szóló, általam felkért szakértő vé­leményét, mely szerint az épület bontásra érett, hisz a ház tartó- szerkezeti szempontból állékony­ságát elveszítette, sem az I. fokú építésügyi hatóság, sem a kataszt­rófavédelem nem vette figyelem­be. Ellenben elfogadta a kivitelező cég szakértőjének belső munka- leírásárát, mely szerint a lakás helyreállítható. Később ugyanez a szakértő készített egy másik állás- foglalást, amelyben már azt írja, hogy a szilikát víz és fagy hatá­sára porlik, az épületet alá kell dúcolni, az átázott szilikátsorokat ki kell cserélni. Szeptember 14-én azzal keresett meg bennünket a katasztrófavédelem, hogy más­napra pakoljunk ki, de sem sát­rat, sem konténert nem biztosítot­tak. Beleegyeztünk volna a hely­reállításba, de a kivitelező cég a meglévő építőanyagoknál rosz- szabb minőségűvel akarta a há­zunkat felújítani. December 24-én a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság elrendelte az épület alá- dúcolását. Újév óta nincs jövedel­me a családnak, kis boltunkat be kell zárni. Félünk a recsegő ház­ban, de nincs hová mennünk. Az OKF-től megkérték a helyreállítá­si költségvetésünket, mely több mint hétmillió forint, de ebben csak 40 ezer forint értékű kőműves munka van. A főfalak, az alap erősítéséről szó sincs. Határozathozatal után Dr. Árendás Róbert, a felperes jogi késviselője: - Ha ez üyen tisz­ta és egyértelmű - természetesen megfellebbezzük. Ebben az eset­ben az az álláspontom, hogy már a legelején, miután benyújtottuk az összes dokumentumot, eldönt­hető lett volna, hogy ezt rögtön átadják a Fővárosi Bírósághoz. Hogy menjen az ügy... Dr. Kozáry László, a HUTB al- elnöke: - Felajánlottuk a helyre- állítást, s erre most is hajlandó­ak vagyunk. Korábban mi kezde­ményeztük, hogy a sokféle szak­értői vélemény mellett hívjunk egy úgymond perdöntő igazság­ügyi szekértőt. Ettől, sajnos, Frőhner úr elzárkózott. Nem tu­dunk több kompromisszumot fel­ajánlani. Mi egy helyreállítható házra nem mondhatjuk, hogy azt igenis, le kell bontani, s a felmé­rés szerint 2,8 milliós kárra 17 milliót kifizetni. Később felaján­lottunk egy köztes - 7 millió fo­rintos - helyreállítási összeget. Azt vállaltuk fel, ahogy a kor­mányhatározat is előírja, hogy szolgáltatás formájában a helyre- állítást elvégezzük. Illetékes hely Dr. Sásvári Anna, az OKF jog­tanácsosa érdeklődésünkre el­mondta: az illetékességi szabályok szerint Budapesten kellett volna megindítani a pert. Dr. Papcsák Ferenc, a HUTB jo­gi képviselője: - Mivel ez egy köz- igazgatási per, ebben az ügyben most érdemileg nyilatkozni nem tudunk, bár bízunk abban, hogy Frőhner úrékkal sikerül peren kí­vül megegyezni, a kormány mél­tányolja kérésüket. Reméljük, ha­marosan megoldódik ez az ügy is. Kiállítás A Jósa András Kórház Rehabilitációs Osztályán nyílt meg Soltész Albert festményeinek kiállítása Eltérő jövedelmek, eltérő igények Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - A háztartások folyó fo­gyasztási kiadása 2001 első félévében mintegy 3,5-^4,0 százalékkal haladta meg a 2000. első félévit. A folyó fogyasztási kiadás nem tartalmazza a járművek és más nagyértékű tartós ja­vak vásárlását, ugyanakkor a saját termelésből származó fo­gyasztást is beleértjük a vásá­rolt mellett. A növekedésben szerepet ját­szott a vizsgált időszakban a reálkeresetek - családi adóked­vezmény nélkül számított - 4,5 százalékos növekedése. A csa­ládi pótlék reálértéke csökkent, ezzel egyidejűleg azonban a gyermekes családok adóked­vezménye az inflációt többszö­rösen meghaladó mértékben növekedett. Az élelmiszerek átlagosnál nagyobb drágulása miatt a ház­tartások élelmiszerekre kiadá­saik nagyobb részét fordítot­ták, így fogyasztási mozgáste­rük valamelyest szűkült. A háztartási költségvetési felvé­telben 2001 II. negyedévében részt vevő háztartások vélemé­nye szerint havonta egy főre vetítve a nagyon szűkös meg­élhetéshez 27 ezer forintra, a szűkös megélhetéshez közel 35 ezer forintra, az átlagos szint­hez 50 ezer forintra, a nagyon jóhoz pedig mintegy 115 ezer forintra van szükség. A valóságban a nagyon jó és a nagyon szűkös körülmé­nyek között élők jövedelme a vélelmezett összegek közötti négyszeres különbségnél na­gyobb. Az egyes megélhetési szintek relatívak, azokat a különböző jövedelmi - fogyasztási szinte­ken élő emberek eltérő tarta­lommal ítélik meg. Az előbbit jól tükrözi, hogy a jövedelmi helyzetét tekintve a jövedelmi skála legalsó ötö­débe tartozó háztartások a na­gyon szűkös megélhetéshez már havi 17 ezer forint egy főre jutó összeget is elegendő­nek tartanak, mig a legfelső jö­vedelmi ötödben ez az összeg 36 ezer forint. Amíg a legked­vezőtlenebb helyzetben lévők a nagyon jó szinthez mintegy hetvenezer forintot, a legjobb helyzetűek már több mint százhetvenezer forintot tarta­nak szükségesnek. Sürgető a másodlagos károk felmérése Kérdések, interpellációk a megyei közgyűlésben árvízkárokról, ünnepségről, televízióról Nyíregyháza (KM - M. S.) - A megyei közgyűlés pénte­ki ülésén a napirendeket követően több kérdés, inter­pelláció is elhangzott. Veres János képviselő elsőként azt kérdezte: mikor kezdik Bereg- ben a másodlagos árvízkárok fel­mérését, tekintettel arra, hogy a kihelyezett kormányülést követő­en az hangzott el, hogy a lakások újjáépítése után kerülhet sor to­vábbi segítségnyújtásra. Min­denekelőtt a felmérésekre lenne szükség, hogy megismerhessük a reális képet - hangoztatta a képviselő. Helmeczy László azt vá­laszolta: szorgalmazzák a felméré­seket, megyei parlamenti kérdés, interpelláció is elhangzott hason­ló ügyben, nem hagyják „elfelej­tődni” az ügyet. (Ide kapcsolódik Miklós Elemér önkormányzati képviselő információja: a kataszt­rófavédelmi főigazgatónak febru­ár 6-án küldtek egy egy több száz fotóval illusztrált vizsgálati anya­got, amelyben Vásárosnamény Gergelyiugornya városrészének csaknem 250 lakóépületét mutat­ják be. Ezeket nem közvetlen árvízi elöntés, hanem a vízzel tör­tént teljes körbezártságból adódó megemelkedett és hetekig tartó magas talajvízszint károsított; az emberek támogatást várnak.) Sulyok József tiszavasvári pol­gármester azt javasolta, hogy amikor a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztése címet viselő munkát elkezdik, az első kapavágást ott tegyék meg, ahol az eredeti Vá­sárhelyi-terv esetében tették és e mostani nagy munkát is örökít­sék meg emlékoszlopon. Bírta Sándor önkormányzati képviselő a Kölcsey Televízióval kapcsolatban interpellált és sür­gette, hogy bővítsék mielőbb a hatósugarát, mert jelenleg a me­gyei önkormányzat pénzén létre­hozott tv műsorát jelenleg a csu­pán a megye kis részén láthat­ják, holott a tervek nem egy­szerűen megyei sugárzárói szól­tak, hanem arról is, hogy hatá­rainkon túl is láthatják az érdek­lődők a műsort. A Kölcsey Tele­vízióhoz kapcsolódott Bodnár Sándor javaslata, amely kurtí­tani akarta a tévé költségvetési juttatását, részben ennek (és más költségvetési módosító javasla­tainak) el nem fogadásával indo­kolta alelnöki posztról történt le­mondását. Helmeczy László köz­gyűlési elnök szerint a testület­nek van joga indítványozni, hogy a Kölcsey Televízió na­gyobb területet sugározzon be, s ezt meg is teszi. A támogatás el­vonása - mint mondta - követ- kezetlen lenne, hiszen a tv alig néhány hónapja működik, most van felfutóban; az elképzeléseket nem lehet alkalomszerűen vál­toztatni. Az viszont jogos igény, hogy a megye televíziójának műsorát a megye minél nagyobb részén látni lehessen. A megyei közgyűlés legköze­lebb a parlamenti választások után, május 3-án ül össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents