Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

Sipeki Péter felvétele 2002. február 9., szombat A HIT VILÁGA /9 Várják az adóforintokat Közeledik a személyi jövedelemadó be­vallásának ideje, s mint minden évben, ezúttal is felajánlható az adó 1 százaléka valamelyik egyház számára, újabb 1 szá­zaléka valamely alapítvány, karitatív szer­vezet számlájára. A hagyományokhoz hí­ven ezúttal is közreadjuk a négy történel­mi egyház technikai számát. Magyar Katolikus Egyház: 0011 Magyarországi Evangélikus Egyház: 0035 Református Egyház: 0066 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége: 0358 A nyíregyházi római katolikus egyház- község eljuttatta néhány alapítványának adószámát is. A 100 éves Templomért és Orgonáért alapítvány száma: 18793194-1-15, a Kelet-Karitász alapítvány száma: 18792179-1-15, a Szent Imre Katolikus Ala­pítvány adószáma: 18792038-1-15, a Szent Kamill Életet az Éveknek Közhasznú ala­pítvány száma: 18802357-1-15. A nyíregyházi evangélikus egyház a Nyíregyházi Evangélkus Nagytemplomért alapítvány számát közölte: 18801703-1-15. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumért adószáma 18796104-1-15, a Szülők a gyermekeinkért alapítvány adó­száma 18790256-1-15. f l III A nyíregyházi református templom az új parókiával Elek Emil felvétele Különleges gyülekezeti alkalmak A nyíregyházi evangélikus nagy­templomban és az egyház életében a szokásos szertartásokon kívül az el­következő hetekben különleges gyüle­kezeti alkalmakra várják a híveket. Február 17-én 10 órától a nagytemplom­ban szupplikáció, Roszik Ágnes IV. éves teológus Február 18-22: Luther tér 14, 17 órától böjti sorozat Sztankó Gyöngyi Március 1-3: Piliscsaba, EKE ifjúsági hétvége Március 3: Nagytemplom, 17 órától egy­házzenei est Március 8-10: Piliscsaba, EKE ifjúsági hétvége Március 10: Nagytemplom, 10 órától alberti ifj. énekkar és Szmolár Attila lel­kész szolgálata, Március 10: Evangélikus Általános Iskola 15 órától szeretetvendég- ség Március 10: Élim 10,15 a budapesti Fa­sori énekkar szolgál Március 10: Rozsrét, 15 órától a buda­pesti Fasori énekkar szolgál Március 11-15: Vargabokor 17 órától böj­ti evangelizáció Diakónusszentelés Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelte diakónussá Bosák Nándor püspök Fodor János ötöd­éves teológushallgatót Közeleg a felvételi a középiskolákban A lelkipásztori vagy hittanári ajánlást minden felekezeti intézményben megkövetelik Néhány napig lehet még jelentkezni a középiskolák­ba, aztán kezdődik a felvéte­li. Megyénk négy egyházi is­kolájában érdeklődtünk: mi­lyen követelményeket állíta­nak a jelentkezők elé, mi az iskola erőssége, hány fiatal számíthat rá, hogy felveszik. Szent László: Gazdasági Március 2- re, szombat reggel kilenc órára írta ki a felvételi vizsgák kez­detét a Kis- várdai Szent László Szakközépiskola, de akik­nek ez az időpont nem felel meg, március 4-én 14 órától is felvé­telizhetnek. A gazdasági-szolgál­tatási szakmai orientációjú egy­házi iskolában három szakon in­dul a képzés: a közgazdasági szakmacsoportban 2 osztállyal, a kereskedelem-marketing szak­macsoportban két osztállyal, az informatikai szakmacsoportban pedig egy osztállyal. A nyolcadik osztályos tanulók­nak matematikából, magyarból kell felvételi vizsgát tenni, hit­tanból pedig tájékoztató kérdé­sekre kell válaszolniuk. A 9 és 10. évfolyamon mind­három szakmacsoportban azonos tantárgyakat tanulnak a fiatalok: magyar nyelv és irodalom, tör­ténelem, matematika, idegen nyelv (választás szerint angol, német, orosz, francia), föld­rajz, biológia, fizika, kémia, in­formatika, gépírás, gazdasági is­meretek, ének, testnevelés, s óra­rendbe építve felekezet szerint heti két hittanóra, a 11-12 évfo­lyamokon szakcsoportonként változnak a tantárgyak. Akik érettségi után nem akarnak to­vábbtanulni, vagy nem sikerült a felvételijük, a 13. évfolyamon választhatják a postaforgalmi szakmát. Kétéves képzésként kí­nálja az intézet a számviteli és pénzügyi ügyintézői, a gazdasá­gi informatikus II, az ügyinté­zői titkár n, a menedzserasszisz­tens, a vállalkozói ügyintéző és a postai forgalommellátó szak­képzést. Az intézet kollégiumában fiuk és lányok elhelyezésére egyaránt van lehetőség. Kossuth: Öt nyelv választható A Nyír­egyházi Kos­suth Lajos Evangélikus Gimnázium­ban február 15-én jár le a jelentkezési határidő, s azokat várják, akik­nek legalább négyes a tanulmá­nyi átlaga. Az írásbelik ideje feb­ruár 28., csütörtök 14 óra, illet­ve akik ekkor nem tudnak el­menni, azok március 1-jén, pén­teken 12 órakor írhatják meg a hatvanperces feladatot magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika tantárgyakból. A tervek szerint a nyolcév­folyamos gimnáziumi osztályba 30 negyedik osztályt végzett gye­reket vesznek fel, a négyév­folyamos emelt szintű német, il­letve angol nyelvi osztályba 35- 35 nyolcadikat végzett fiatal jut­hat be. A négyévfolyamos kezdő, emelt szintű franciára ügyinté­zői szaknyelvvel, illetve a kezdő emelt szintű olaszra szintén ügy­intézői szaknyelvvel 18-18 fiatal pályázhat eséllyel. Harmincötös lesz a létszáma a négyévfolya­mos informatika tagozatos és a gimnáziumi általános tantervű osztálynak. Minden osztályba tanítanak számítástechnikát, a második idegen nyelvet az angol, német, francia, olasz és orosz nyelvek közül lehet választani. A jelentkezési laphoz lelkészi ajánló levelet kell mellékelni. Kollégiumi elhelyezést és men­zai ellátást az új evangélikus Lu­ther Márton kollégiumban bizto­sítanak. Nagyecsed: Felvételi nélkül Az Ecsedi Báthory István Re­formátus Gimnázium és Kollé­gium kilencedik alkalommal hir­det felvételt. Felvételi vizsga nincs, az általános iskolai ered­mények alapján rangsorolja az intézmény a jelentkezőket - kap­tunk az információt Oláh István igazgatótól. - Mint elmondta: ezen kívül lelkészi ajánlást kér­nek a tanulóktól, hiszen a lelki élet formálására is figyelnek. En­nek érdekében minden hétfőn az első órában istentiszteleten vesz­nek részt a diákok a közeli re­formátus templomban, ezen kí­vül a tanítási órákat minden reg­gel 10 perces áhítat előzi meg, valamint heti két órában vallást oktatnak, ami érettségi tárgy­ként is választható a XII. évfo­lyam végén. Érdekelheti a tanulókat, hogy párhuzamosan két idegen nyel­vet - angolt és németet - oktat­nak, és heti egy órában a szá­mítástechnika világába is bete­kintést nyújtanak. Az ecsedi re­formátus gimnázium egyébként általános tantervű iskola, évfo­lyamonként egy osztály műkö­dik, és nagy előny, hogy a kör­nyék településeiről jelentkezők mindannyian kollégiumi elhelye­zést nyernek. Szent Imre: Nyelv és matek A felvételi vizsga előtti napig, jelent­kezhetnek a most végző negyedikes és nyolcadi­kos általános iskolások a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium nyolcéves és négyéves évfolya­maira. A kicsiknek egy osztályt indítanak, szóbeli felvételi lesz matematikából, s egy beszélgeté­sen felmérik a logikai és a nyel­vi készséget. A kisgimisek angol és német közül választhatnak. A négyéves képzésre két osz­tályt iskoláznak be, itt magyar­ból, matematikából és hittanból lesz írásbeli felvételi, s akik an­golból nem kezdők lesznek, szintfelmérőt írnak és elbeszél­getésen kell részt venniük. Az egyik osztály nyelvi tagozatos, itt heti hét órában tanulnak an­golt vagy németet, s egy másik nyelvet is választhatnak, amit kezdő szinten oktatnak. A másik osztály matematika-számítás­technika tagozatos lesz heti öt plusz két órában, ők heti öt órá­ban tanulnak angolt, második nyelvnek a németet, latint vagy a franciát választhatják. A felvé­teli vizsga időpontja február 16. reggel 9 óra, de aki nem tud ezen részt venni, mert mondjuk egy másik iskolában felvételizett, március 2-án reggel 9 órától fel­vételizhet. Lelkészi vagy hitok­tatói ajánlás szükséges a felvé­telhez. Az intézet minden kollé­giumi igényt ki tud elégíteni. orientáció Szakítás a fogyasztói egyhazmodellel Zsinaton mondott véleményt egy korosztály a nyíregyházi egyházközség működéséről Balogh Iózsef Egyházközségi zsinatot tar­tottak Nyíregyházán a 35 és 55 év közötti házasultak. A résztvevők száma 60 körül mozgott. Dr. Krakomperger Zoltán káplánt kértük: fog­lalja össze milyen témákról beszélgettek, milyen javasla­tok hangzottak el?- A témák szerkezete aszerint változott, hogy személyes oldal­ról közelítették-e meg vagy pedig az egyházközség oldaláról. Érde­kes volt, hogy férfiak egyházköz­ségi, azaz intézményes oldalról, a nők a személyes hitélet olda­láról közelítették a problémákat. A nők esetében az úgynevezett egzisztenciális tapasztalat, a fér­fiak esetében pedig az állt előtér­ben, hogy az egyház mint intéz­mény, mint szervezet milyen mozgásteret biztosít, milyen mozgásteret enged. A másik fi­gyelemre méltó törvényszerűség pedig az volt, hogy amig a nők az egyént, addig a férfiak az egy­házat, mint működőképes szer­vezetet állították középpontba, il­letve, arra keresték a választ, ho­gyan lehetne az egyházközség még működőképesebb. További eltérés volt, hogy a férfi hozzá­szólások esetében a hangsúly a tevékenységen volt, a nők eseté­ben a személyes megszólító jel­leg állt előtérben. Pl. hogyan tud­nánk azokon segíteni, akik leérettségiztek, de még a tovább­tanulást nem kezdték meg. Információáramlás Ilyen konstruktív ötlet volt egy lelki segélyszolgálat felállí­tása, a plébánián működő hitéleti csoportok közötti infor­mációáramlás megszervezése, mert itt dolgoznak egymás mel­lett és nem tudnak arról, me­lyik csoport mit szervez. Szó volt arról, hogy a plébánia területén és az iskolákban is jobban meg kellene szervezni a hitoktatást, s ne elégedjünk meg azzal, hogy szeptemberben felvesszük a kap­csolatot az iskolavezetőkkel, s rögzítsük a hittanóra idejét és helyét, továbbá, mit tehetnénk a különböző szenvedélybetegsé­gek kordábantartásáért, vissza­szorításáért. A templomon kívül- További javaslatként hang­zott el - mondta Krakomperger Zoltán -, hogy akik tanácstala­nok, mire használják fel szemé­lyi jövedelemadójuk 1 százalékát, azokkal meg lehetne ismertetni, milyen alapítványok várják a tá­mogatást. Az már az apostolko­dással is összefügg, ha az adott munkahelyen is merünk embe­reket megszólítani anélkül, hogy negatív érzést keltenénk azzal, hogy az egyház így is pénzhez akar jutni. Igény lenne rá, hogy a plébánia bejárhatóbb legyen, ne legyen erődítményízű kisu­gárzása, ahová csak meghatáro­zott órában, hivatalos ügyintézés miatt lehet bejutni. Ehhez meg­felelő ügyeletet kell felállítani, s elérni, hogy amihez feltétlenül pap szükséges, szombatonként is legyen elérhető, egyébként a ci­vilek ezt az ügyeletet is beoszta­nák egymás közt. Téma volt a felnőttképzés, mert bár felnőtthittan létezik és működik kéthetente, a részt ve­vő közönség az viszont nem tük­rözi vissza az adott korosztály­hoz tartozók keresztmetszetét. Itt hangzott el az a javaslat, hogy problémaorientált felnőttképzést kellene szervezni, s nem elvesz­ni az elméletekben, hanem kap­csolódni a valóságos élethez. El­hangzott, hogy a misék befejez­tével a pap merje magát láttatni a templomon kívül is, legyen ott a misére járók között, hogy a személyes kapcsolat a misén tú­li közegben is választható lehe­tőség legyen. Krakomperger Zoltán káplán a zsinat legnagyobb eredményé­nek tartja, hogy ami itt körvo­nalazódott, az közelit a II. Vati­káni Zsinat egyházképéhez. A zsinat előtt az úgynevezett nép­egyházi modell volt a jellemző, ami magában foglalja, hogy a lai­kus hívőközösség a fogyasztó, a papok, a klérus pedig szolgálta­tást nyújt. Innen történt elmoz­dulás, és ez egy olyan erővonal, ami segít megszüntetni hogy a klérusba tartozók az úgynevezett tanítók, akik pedig a néphez tar­toznak, ők a hallgatók. A II. Va­tikáni Zsinat elvei szerint egy közösségét alkot a plébánia pap­ja az odajáró hívekkel és nem az a döntő, hogy ki a pap és ki nem, hanem az, hogy a saját he­lyén mindenki a legjobbat akar­ja nyújtani. Lenne ennek egy másik következménye: az egy­házkép legyen meghívóbb, ebben a nem népegyházi, hanem közös­ségi modellben legyen sokkal több életkedv, kapcsolatteremtés, barátkozás, legyen ennek a tanú­ságtételben olyan kihatása, hogy jó hívő embernek lenni. A közéletben is A következő gócpont az után­pótlás témája volt, hiszen pl. karitászban, a colping családban, vagy éppen KÉSZ-ben alig van­nak fiatalok. Ennek okát nem a fiatal korosztályokban kellene látni, ez önkritikát igényel a cso­porton belül élőktől.- A népegyházi modellel való szakításhoz tartozik a közéleti szereplés vállalása, annak elve­tése, hogy a templom falain kí­vül végbemenő eseményekért én nem vagyok felelős. Felelősek vagyunk, mert az is hozzátarto­zik a hit nagykorúságához, hogy átérzem: a közéletben minden helyen éppen úgy kell megjelen­nem, úgy kell másokkal bánnom, mint ahogyan a saját meggyőző- désűek között egymással bá­nunk. Nagyon szép példákat mondtak el a zsinat résztvevői. Van, aki ha a buszmegállóban ráérő idejében iskolás korú gye­rekeket bagózni lát, vagy éppen csúnya beszédet hall, megszólít­ja. Ez nem pusztán pszichológiai ráhatás, hanem felelősség azért a gyermekért, aki nem is az övé, nem is tudja, hogy éppen saját egyházához tartozik-e vagy nem. Ilyen cselekedetek jelentik a tár­sadalomban való jelenlétünket, hogy felekezeti hovatartozás nél­kül törődünk másokkal. Az ember értéke A népegyházi modelltől való eltávozás veszélyes, in­goványos területe volt a zsi­naton, hogy a szakítás ne jelentse azt, hogy az egy­házközség akkor eleven, ha minél többet tesz, ha egyik tevékenységet keresi a má­sik után. Vigyázzunk, hogy ne essünk éppen a mai kor­szellem egyik sajátosságá­ba, mely szerint akkor érünk valamit, ha örökké tevékenyek vagyunk. Nem az adja az ember értékét, hogy mit végez, mennyit teljesít, ettől teljesen szaba­don van az embernek érté­ke, ez is egy intés a zsinat margójának a szélén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents