Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

2002. február 9., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Kiállításra érkezett i erjéssy László Nyíregyházán szüle­tett. Fiatalemberként erősen érdeklődött a festészet és a grafikusság iránt. Te­hetsége már középiskolás korában kibon­takozott. Első mestere Berecz András volt. Élete úgy alakult, hogy Ausztriába költözött, családot is alapított. Néhány év után hazalátogatott szülővárosába, hogy megmutassa, mi minden foglalkoz­tatta az elmúlt években. Jelenleg Nyír­egyházán a Hotel Centrálban láthatók alkotásai. Az álmodozó Kapcsolat A búcsú Elek Emil felvételei MÚZSA Ady Endre Zion Holnap fényes, ünnepi díszben Vonul be herceg Karnevál, Szép asszonyok, lányok szemében Legszebb, legnyalkább ideál Megszólal majd bűbájos hangon A farsang édes himnusza S felhangzik a mámoros jelszó: Éljünk! Nem halunk meg soha! Fel nyalka táncra, vigalomra, Holnap a múló perc miénk, Aggasztó bú, gyötrelmes bánat Ne bántsa senkinek szivét. Éljen a tánc, éljen a jókedv, Szivünknek drága balzsama, Mámorban érjen, virradjon ránk A farsang első hajnala. „Az első sorban lengett Zabold) zászlaja” Száz esztendő után Nagykálló városa másodszor adott agrárminisztert az országnak uan-zy «át». um nt«*>**> vm. ] ORSSZEM JANKÓ Az óvatos bakter. vnrJLiKtsrz alom, A szatirikus lapok visszatérő témája volt a választás, a parlamenti munka KM-illusztráciők Első képünk (1894) a mandá­tumért csatázás kíméletlenségét és a kiváró furfangját pellen- gérezi ki. A második, amelynek címe „Nyáréji álom. Megjelent Bankó szelleme” (1903) közép­pontjában Pap Zoltán tiszalöki ügyvéd, négyszer megválasztott honatya áll. Egy kormánypárti képviselő - mint legbőbeszé­dűbb szónokot - tízezer koroná­val próbálta rávenni Papot ar­ra, hogy vidékre távozva álljön el felszólalásától. A kormány­párt részéről történő vesztege­tést, amely az obstrukció gyen­gítését szolgálta volna, kirobba­nó felháborodás kísérte a T. Házban; a politikai hullámok hozzájárultak a Khuen-Héder- váry kormány lemondásához. Marik Sándor Országgyűlési képviselők választására készülünk. „...Midőn a politikai elvek, meggyőződések az urnák elé kerülnek; előkerül egyszer­smind a magyar politikai és társadalmi élet minden szennyese és salakja.” Félreértés ne essék, nem teg­nap hangzott el az idézet; a Nyír­egyházi Hírlap summázta így a képviselő-választásokról szóló ko­rabeli véleményeket több, mint száz éve, 1896 októberében. Aki emlékeztetett: Szilágyi László tör­ténész, a nyíregyházi Zrínyi Ilo­na Gimnázium tanára. Kutatási témája a 1869-1910 közötti válasz­tások; doktori disszertációja a közeljövőben könyv formájában is megjelenik.- A korteskedések akkor is vál­tozatosak, időnként hangosak vol­tak, szó esett a pénzről is, de sem­miféle bizonyíték nincs arra, hogy Szabolcsban mandátumot vásároltak volna a századforduló táján - mondta Szilágyi László. - Persze a kortesek már a válasz­tások előtt listákkal jártak a vá­lasztók között, rábeszélve őket, hogy írásban kötelezzék el magu­kat egy-egy jelölt vagy párt mel­lett. Volt olyan főkortes ügyvéd, aki saját irodájában íratta alá ne­A Nyírség diktált ....mindig az első sorban lengett Zabolch zászlaja: a vármegyék idejében az első hegedűt játszotta a nemze­ti hangversenyben; vereke­dés, vitézség, sújtásos és kortes években a Nyírség diktálja a divatot...” (Krúdy Gyula) héz helyzetben lévő kliensével ezt a nyilatkozatot. Ezek az esetek természetes módon „színesítet­ték” a választási küzdelmeket, ahogy az „itókai rábeszéléseknek” is megvolt a maga „varázsa”. A történész becslése szerint Szabolcsban alkalmanként és vá­lasztóként legalább egy liter bor „erősítette” a politikai érveket és segített a szavazók szomjának ol­tásában. Esetenként ez elég nagy mennyiség is lehetett: a Korniss Ferenc ellen 1892-ben benyújtott vesztegetési vád 42 000 liter bor felhasználásáról szólt. Milyenek voltak képviselőink a dualizmus korában? A kutató szerint szembeötlő a nevek, külö­nösen a családnevek állandósága. Négyszer választották meg a tiszalöki kerületben Szomjas Jó­zsefet, négyszer Pap Zoltánt, a nagykállói kerületben négyszer Mezőssy Bélát. Öt ízben lett képviselő a nyírbátori kerületben Mandel Pál, a nyírbogdányiban Kállay Leopold. A listavezető a kisvárdai kerület küldötte, Far­kas Balázs és a nyíregyházi képviselő Vidliczkay József hat­hat győzelemmel. A képviselők csaknem kilenc­ven százaléka címeres nemesi ok­levéllel dicsekedhetett. Emellett tanult emberek voltak, jobbára jogászok. Néhány példa: Pesten tanult jogot Vidliczkay József, Ferlicska Kálmán, Mezőssy Bé­la, Bécsben Mandel Pál, Oxford- ban Kállay Leopold. A kivételek közé tartozott Farkas Balázs, aki orvos volt, Szomjas József, aki kereskedelmi intézetben tanult. Kétségtelen, a képviselőknek nem az az egyetlen feladatuk, hogy választókerületüknek kijár­janak bizonyos dolgokat, de ez sem közömbös. A századforduló táján a vasútépítés ügye volt a fontos, ebben párthovatartozástól függetlenül élen jártak a megyei képviselők. Ivánka Imre a Ma­gyar Északkeleti Vasút vezérigaz­gatójaként a Nyíregyháza-Ung- vár vasútvonal létrejöttében, De- ssewffy Aurél földbirtokos a Debrecen-Haj dúnánás-Büdszent- mihályi HÉV, Mandel Pál pedig a Nyíregyháza-Mátészalka vasút kiépülésében játszott jelentős kez­deményező szerepet. Ugyanő fe­szegetett egy parlamenti felszó­lalásában, amely most, kerek száz esztendővel később is elhangoz­hatott volna: Magyarországnak Anglia és az Egyesült Államok példáját ajánlotta. A spekulatív szellem - érvelt - „hadd hozzon ide forgó tőkét, életet és forgalmat. Teremtsen nálunk kereskedelmet és ipart, amint azt egyes ilyen be­vándorolt spekulánsok már tették is és amellett lettek ők vagy ivadékaik jó magyarok és jó hazafiak. ” A mai tévéközvetítéseket fi­gyelve is látszik, vannak, akik gyakran szólnak és olyanok is, akik jószerével soha. így volt ez száz éve is. A szabolcsi képvi­selők egyharmada nem, vagy alig szólalt fel, a listavezető Farkas Balázs 24 év némaságával. Válasz­tókerületében mégis szerették. Volt, aki meg is indokolta, miért hallgatag. Szoboszlay Papp József 1886-ban így érvelt a T. Házban: ....tapasztalataink arra indítanak bennünket - az ellenzék padjain ülőket - hogy belátva azt, misze­rint úgyis hasztalan minden buz­galmunk és törekvésünk melyet a nép jogai és szabadsága védelmé­re kifejtettünk, ne kárhoztassuk magunkat továbbra is a víznek rostával mérésére, sőt legyünk im­már néma szemlélője a népjog ösz- szezsugorítására, az egyedül üd­vözítő központi hatalom túlterjesz­kedésére irányzott munkálatnak. ” A szabolcsi parlamenti képvi­selők közül akkoriban is arány­lag kevés futott be országos kar­riert. A kivételek közé tartozik Dessewffy Aurél, aki tiszalöki képviselőként került a Parla­mentbe, majd a főrendi ház el­nöke volt, később országbíróvá nevezték ki. Most - egy évszázad­dal később - Nagykálló másod­szor ad agrárminisztert: Mezőssy Béla volt ugyanis 1906-1910 kö­zött a földművelésügyi államtit­kár, majd nagykállói ellenzéki képviselőként is tekintélyes po­litikus, később (1917-ben) a föld­művelésügyi tárca első embere. A képviselő legnagyobb élvezete „Ki találja el, mi a legna­gyobb élvezete a képviselőnek újbóli megválasztása után? A mandátum átvétele. Dehogy. A mandátum átvé­tele inkább kellemetlen, mert beszédet kell tartani. Akkor tehát az első óra az átvétel után. Dehogy. Az első órában jön­nek a számlák, és jönnek, jön­nek számos utána következő órákon át. Már látom, magamnak kell elmondanom, mi a legnagyobb élvezet. Az, mikor felülsz a vasútra hazamenet, és a ke­zedbe akad valamelyik állo­máson az első újság, mely a többi pajtásaidról ad hírt: ki lett meg, ki bukott el. Mo­hón rohansz végig a távira­tokon. Bizonytalan formákban és eredményekkel hömpölyög­nek benned az érzések, melye­ket a benyomások keltettek. Egy jóleső tudat bizsereg egész valódban, és mítigálja a sötét színeket. Kellemetlenül érint, hogy X. megbukott, de nem búslakodol sokáig, mert te meglettél. Esetleg még job­ban bosszant, hogy Y. nem bu­kott meg, de elméd folyton visszaszökdel arra, hogy üsse a kő, hisz te is megvagy. Nem fájhat semmi, hogy legott be ne gyógyítsa, ha megtapoga­tod a zsebedet, ahol a mandá­tum ropog.” Mikszáth Kálmán: Két vá­lasztás Magyarországon Nevezetességeink Vásárosnaményban, az impozáns könyvtár épületével szemben, a volt Beregszászi út mellett állt a Mandel vaskereskedés és magánlakás. Ennek emeletén úri kaszinó működött. 1980-ban a helyi Áfész egy éttermet alakított ki a földszinten. Ez volt a híres „Csipke”, amelyben Murzsa Berti cigányprímás muzsikált Elek Emil felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents