Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-08 / 33. szám

1002. február 8., péntek KMwMaoyvroniág VASMEGYERI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás 0 Felújítás Közel hatmillió forintért újí­tották fel az óvoda vizesblokkjait, kicse­rélték a nyílászárókat, s hőszigetelt aj­tókat, ablakokat szereltek be. A közel harminc évvel ezelőtt épített intézmény­re ráfért a felújítás, a munkákból a szülők is kivették a részüket. 0 Új gépek A Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett program részeként a település hét új számítógéppel gazdago­dott, ennek feltételeként legalább száz vasmegyeri lakost kell bevezetni a szá­mítástechnika rejtelméibe. 0 Pályázat A település útjainak harminc­öt százaléka portalanftott, az önkormány­zat pályázat útján nyert közel nyolcmil­lió forintból a csapadékvíz-elvezetést sze­retné megoldani. Községi krónika Az általános iskola múzeumában található gazdag réz- és bronzkori szerszámok, edények arról tanúskod­nak: Vasmegyer határában több ezer évvel ezelőtt megtelepedtek az embe­rek. Minden valószínűség szerint ha­lászatból éltek, hiszen elég sok háló­nehezéket is találtak a régészek a le­letek között. A mai község is ősrégi település, mely a hagyomány szerint Megyer vezértől vette a nevét. A levéltári adatok szerint előbb Meger, később Vas Megyer, 1466-tól Vas­megyer néven szerepelt. A település hosz- szú időn keresztül királyi birtok, a király katonai kíséretének lakhelye volt. A múlt... A mai település magja nagyrészt a jelen­legi Kossuth utca közepe, a Petőfi és Ár­pád utca magasabban fekvő része volt, ahol 1438-ban már templom állt. A református templom részben a régi alapon áll, tornyát 1833-ban építették, az alapkövön is ez az évszám szerepel. Egy 1597-es felmérés sze­rint a lelkész mellett tanítója is volt a tele­pülésnek, ekkor főként zsellérek és parasz­tok lakták Vasmegyert. A millenniumi évek után lassú lélekszám-növekedés indult meg, a XIX. század elején kétszázkilencvenkilen- cen lakták a falut. A község földterületének egyharmadát 1909-ben Lichmann Mór vá­sárolta meg, s a területeken korszerű gaz­dálkodást folytatott. Volt villany, vízveze­ték, és gazdasági vasút is. 1921-ben földre­formot hajtottak végre, így földet és házhe­lyet kaphattak a rászorulók, s folyamatosan nőtt a településen élők száma. Fejlődésnek indult a falu, a háború előtt a Lichmann- féle uradalom területén konzervgyár épült, itt dolgozták fel a községben termelt zöld­séget, gyümölcsöt. ...és a jelen Vasmegyer 1990-től lett ismét önálló. Működik az általános iskola, az óvoda, az öregek napközije. A könyvtár közel hétezer kötettel várja az olvasni vágyókat, van kul­túrotthon és egészségház, az infrastruktú­ra folyamatosan fejlődik. 1986-tól vízmű biz­tosítja az egészséges ivóvizet, 1994-től pe­dig a vezetékes gáz is a lakosság kényel­mét szolgálja. A település már a XV. században templom­mal büszkélkedhetett Vasmegyer régi álmai valóra válnak Igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, hiszen a költségvetés véges Száraz Ancsa Vasmegyer (KM) - Ha azt nézem, honnan indultunk, úgy gondolom, nem panasz­kodhatunk. De ha arra gondo­lok, hová érhetünk, tudom, hogy még sok a tennivalónk - vallja Szabó József, Vasme­gyer polgármestere.- Régi álmunk válik valóra az­zal, hogy elkészülhet a bentlaká­sos idősek otthona, ez azonban az­zal is jár, hogy „szakítva a koráb­bi évek hagyományával”, hitelt kell felvennünk. A Széchenyi Tervből harmincöt és fél millió forintot nyertünk a megvalósítás­hoz, emellé azonban a saját erőt is biztosítanunk kell. Nagy szük­ség van erre, hiszen a településen sok az ápolásra szoruló idős em­ber, akiknek óriási könnyebbsé­get jelent majd az otthon. Aki dolgozni akar, megteheti A kicsik örömmel vették birtokukba a megújult óvoda épületét A szerző felvételei- A környező településekhez vi­szonyítva szerencsések vagyunk, hiszen csupán néhány munkanél­küli van a településen - folytatja a polgármester. - Ez jórészt an­nak köszönhető, hogy közel ötven vállalkozás működik nálunk, és bár ezek között vannak „egysze­mélyesek” is, a varróüzem, a hűtőház, vagy a húsfeldolgozó sok embernek ad munkát. Aki dolgoz­ni akar, Vasmegyeren megteheti, az önkormányzat közhasznú mun­kások foglalkoztatásával járul hozzá ahhoz, hogy senki ne ma­radjon munka nélkül. Igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, hiszen az önkor­mányzat költségvetése véges, így önállóan, támogatás nélkül nem tudjuk megvalósítani az elképze­léseinket. Három környező tele­püléssel, Besztereccel, Tiszarád- dal és Tiszatelekkel közösen pá­lyáztunk a szennyvízhálózat ki­építésére, a beruházás értéke meghaladja a kétmilliárd forin­tot. Nem nyertünk, de mivel sa­ját forrásokból ezt nem tudjuk megvalósítani, ismét benyújtjuk a pályázatot. Fontos a minőség És ha ez nem is, több fontos beruházás azért megvalósult az elmúlt időszakban: felújítottuk az óvoda és az iskola egy részét, úgy gondolom, a jövőben a mi­nőségre kell nagy hangsúlyt fek­tetnünk. A községházán szeret­nénk bevezetni az ISO 2000 mi­nőségbiztosítási rendszert, je­lenleg kilencvenöt százalék­ban vagyunk erre felkészülve. Megtérülő befektetés ez, hiszen az ügyes-bajos dolgaikkal a hi­vatalhoz fordulók minőségi szol­gáltatást kaphatnak, ez pedig nagyon fontos. Mint ahogy fon­tos lenne az is, hogy több civil szervezet működjön a települé­sen, hogy megpezsdüljön egy ki­csit az élet a községben, hogy le­gyen egy étterem, vagy szórako­zóhely is. Citerás kerestetik Ügy élnek Itt, akár egy nagy család Otthon épül az időseknek Énekelni szerettek volna az asszonyok, ezért hoztuk létre három évvel ezelőtt a népdalkört - mondja Borsuk Jánosné, a népdalkor vezetője. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, jól tettük.- Óvónők, dajkák voltak az első fecskék, majd őket követték a többiek. Önként vállalt kötele­zettség ez, melytől senki sem saj­nálja az időt, holott családanyák­ról van szó, akiknek rengeteg az elfoglaltságuk. Azt mondhatom, rövid idő alatt nagy utat tettünk meg. Tavaly megszereztük az ezüst minősítést, az Őszikék nép­zenei fesztiválon pedig elsők let­tünk. Sokat teszünk ezért, hiszen nem elég az, hogy tagjaink ki­váló zenei érzékkel rendelkez­nek, hetente kétszer próbálunk, fesztiválok, vagy előadások előtt pedig minden nap gyakorolunk. Nagy bánatunk, hogy ennek a térségnek nincs jellegzetes nép­zenei hagyománya, ezért a me­gye népdalkincséből merítünk. Összeállítottunk egy bökönyi népdalcsokrot, de az ország más vidékeinek zenéjét is szívesen adjuk elő, most egy gömöri da­lokból álló műsort tanulunk. Az együttes legfőbb feladata a ha­gyományőrzés, szeretnénk a so­kak által kedvelt népzenét szé­lesebb körben megismertetni az emberekkel. Szívesen lépünk fel a környező települések intézmé­nyeiben, de előadtuk már a műsorunkat Kótajban, Ibrány- ban, Kállósemjénben. Bogácsra készülünk, ahol nemzetközi fesz­tiválon szeretnénk megmérettet­ni magunkat, s új színben mu­tatkozunk be. Bordó, nehézse­lyem ruhát készítünk az együt­tes tagjainak, jellegzetes öltözé­ket, mely összhangban lesz a da­lokkal, melyeket éneklünk. Szük­ségünk lenne még néhány lelkes tagra, és egy citerásra is, de azt hiszem, a jelenlegi felállásban is különleges színfoltja vagyunk a település, és a környék kulturá­lis életének. Az idősek otthona tulajdonkép­pen idősek klubja, ahol a tagok tévézhetnek, rádiózhatnak, éne­kelhetnek, közösen tölthetik el az idejüket. Sok a településen az egyedül­álló, idős ember, akik magukra maradtak. Az ő életüket könnyí­ti meg a klub, s teszi szebbé a mindennapjaikat. A helyiség mel­lett épül majd a bentlakásos ott­hon, melynek elkészültét a Vas­megyerről elszármazott idősek is várják. - Öreg fát átültetni nem lehet - idézik a mondást, s meg is erősítik azt. - Az öregek ragasz­kodnak a szülőfalujukhoz, hiszen itt élték le az életüket, itt is sze­retnének meghalni, s itt vannak eltemetve a szeretteik is. Az ott­honban orvosi ellátásban része­sülhetnek, nem lesz gondjuk sem­mire, családias körülmények kö­zött élhetnek életük telén. A diákok mindenütt megállják a helyüket A település egyik büszkesége az általános Iskola Kétszáztizenhat gyerek, tíz tanulócsoport - ez a vasmegyeri általános isko­la két fő száma, az igazi főszám persze maga a gyereksereg.- Három évvel ezelőtt öt tan­teremmel bővült az iskola, a tor­naterem tetőszerkezetének cseré­je azonban még ránk vár - mondja az intézmény igazgatója, Szabóné Balázsi Sára.- A bővítés ellenére továbbra is teremgondokkal küszködünk, szerencsére egyre több az iskolás. Szeretnénk az aulát átalakítani, hogy megoldjuk az elhelyezési problémáinkat. Nagy örömmel mondhatom, hogy ezenkívül nin­csenek gondjaink, a diákok több mint fele középiskolában folytat­ja tanulmányait. Korábban az volt a jellemző, hogy inkább a szakmunkásképzőket részesítet­ték előnyben a tanulóink, az el­múlt években ez a tendencia meg­változott, egyre inkább a szakkö­zépiskolákat részesítik előnyben a fiatalok. Főként Tisza vas vári­ban, Baktalórántházán, vagy Ib- rányban folytatják tanulmányai­kat, büszkék vagyunk arra, hogy az általános iskolából kikerülve is megállják a helyüket. Nagy hangsúlyt fektetünk a számítás- technika és az idegen nyelv ok­tatására. A nyelvet első osztálytól tanulhatják a gyerekek, most ala­kítjuk ki a nyelvi labort. A tanul­mányi versenyeken is megmutat­kozik a kiemelt figyelem, a nyel­vi versenyeken rendre jó eredmé­nyeket érnek el a diákjaink. Hirdetés HflSZNfllTBUHfl ÁRUHÁZ Nyíregyházán a Vasvill Depó emeletén ( Állomás tér 7. ) Áraink: Hétfő: 500 Ft/kg Kedd: 400 Ft/kg Szerda: 300 Ft/kg Csütörtök: 200 Ft/kg Péntek: 100 Ft/kg Minden HÉTFŐN teljesen új árukészlet! Nyitás: 8 órakor Több ezer kg felnőtt, gyermekruha és lakástextil! HADA KFT.

Next

/
Thumbnails
Contents