Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

2002. január 7., hétfő Keleti Magfarorsiág HAZAI TÁJON /4 HÍREK 0 Ügyfélfogadás Az Országos Egészség­biztosítási Pénztár Nyírbátorban, a Családsegítő Központban január 9-én és január 23-án 9-15 óra között ügyfélfo­gadást tart. 0 Átok és Indulat Verdi, a lélekábrázo- lás mestere címmel előadás hangzik el a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár elő­adótermében január 7-én 17 órakor. Előadó: Tárcái Zoltán, közreműködik: dr. Szabó Gyula. 0 Versmondóknak A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár által meghir­detett cigány vers- és prózamondó ver­seny megyei döntőjének új időpontja 2002. január 8. 11 óra. Helye a Roma Közösségi Ház. ARCKÉP Groncsák Andrea irodavezető Tiszavasvári (V. P. G.) - A ta­nulást soha nem szabad befejezni - vallja Groncsák Andrea, a Tiszavas­vári Okmányiroda vezetője. Ma­napság csak folyamatos képzéssel le­het érvényesülni, követni a világ fej­lődését. Andrea híven követi az elveit: a nyír­egyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett, majd Hajdúböszörményben szerezte első diplomáját szociálpedagógia szakon. Ezután nem sokáig pihent, hiszen rövidesen elvégezte az Államigazgatási Fő­iskola igazgatásszervező szakát.- Lehet, hogy sokak számára érdekesen hangzik, de én tényleg szeretek tanulni. Lassan már nem is tudnám magam el­képzelni tankönyvek nélkül. Úgy terve­zem, hogy jövőre ismét beülök az iskola­padba: a jogi egyetemen szeretnék tovább­tanulni.- Pedig nem mondhatnám, hogy a mun­ka mellett sok időm marad felkészülni a vizsgákra. Két évig dolgoztam Tiszavasvá- riban az igazgatás- és családvédelmi osz­tályon, majd 2000. január 1-jétől kinevez­tek a város okmányirodájának vezetőjévé. Eleinte kicsit féltem a megbízástól és a ve­lejáró felelősségtől, de szerencsére úgy ér­zem, megbirkóztam a feladattal.- Nagyon szeretem a munkámat, hiszen naponta új kihívásokkal találkozom, más­részt pedig rendkívül jó csapat alakult ki a munkahelyen. Ezekívül meghatározó számomra, hogy emberek között lehetek, velük, nekik dolgozhatok.- A tanulás és a munka miatt nincsen túl sok szabad időm, de az „agytréning” mellett igyekszem a testemet is kondiban tartani, ezért rendszeresen járok aero- bikra, futni. Ezek mellett télen a férjem­mel együtt hódolunk kedvenc sportunk­nak, a síelésnek. TÜSKÉS SAROK Megtaláltak Lefler György Az elmúlt év kemény megpróbáltatá­sai után karácsonykor mégis megtalált bé­kével a szívünkben állhattunk a család fe­nyőfája köré. Az új helyen, merthogy húsz év után sikerült egy nagyobb lakásba köl­töznünk. Ám jó fél évbe került, amíg a közüzemek, a pénzintézet, stb. megtalál­tak az új címen bennünket. Néhány leve­let még így is a régi címre postáznak. Szó­val sok utánajárást igényelt a lakáscsere, annyi biztos. Ugyanakkor meglepődve tapasztalhat­tuk, hogy már az új esztendő első mun­kanapján tömve volt a levélszekrényünk. A szokásos áruházi katalógusok mellett három, megrendelésre ösztönző külde­mény is utat talált hozzánk, a BM nyil­vántartása igénybevételével. Ha belegondolok, hogy ez az egymásra találás - e paksamétákat küldő cégekkel ellentétben - néhány helyi szolgáltatóval nekem mennyi időmbe és energiámba ke­rült, elszomorodok. Miként e több milliós nyerési eséllyel handabandázó levelek lát­tán is. Hív a dzsungel Hétvégén is zsúfolásig megtöltötte a nyíregy- ken a színpadon Bagira és Maugli szerepében Varjú Olga és Mé- házi Móricz Zsigmond Színház nézőterét a nagy sikerrel játszott száros Árpád, valamint az előadás szünetében is jókedvű fiatal A dzsungel könyve című családi darab lelkes közönsége. Képein- közönség Balázs Áttila felvételei Késik a közalkalmazotti életpályatörvény Alapvető kérdés hogy, van-e a költségvetésben elegendő pénz az új jogszabály hatályba léptetésére Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Múlt pénteken a köztisztvi­selők konferenciájának egyik előadója volt Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszer­vezetének főtitkára. Ez alkalomból kérdeztük, vár­hatóan mikor lesz közalkalma­zotti életpályatörvény. Megrekedt tárgyalások- A közalkalmazotti életpálya­törvényre vonatkozó koncepciót a szakszervezet tavaly májusban, tehát a köztisztviselői törvény hatályba lépése előtt már meg­hirdettük. Azt akkor olyannak minősítette a kormányzat szak­mai köre, mely tárgyalási alap­nak tekinthető. Mint érdekvédel­mi szervezetnek, természetesen az az első és nagyon lényeges kérdésünk, hogy mennyi pénz van rá. Ugyanis pénz nélkül le­het más, de jobb törvény nem. Lényegében itt akadt el az élet­pályatörvénnyel kapcsolatos egyeztetés.- Azt határozottan követeljük, hogy egységes életpályatörvény szülessen, nem vitatva a szak­Fehér József A szerző felvétele mák eltérőségét. Mi a magunk részéről nem tartanánk szeren­csésnek, hogy külön pedagógus, egészségügyi, felsőoktatási, köz- gyűjteményi stb. életpályatör­vény legyen. Ha már nincs le­hetőség egységes közszolgálati törvényt megalkotni, legalább az intézményi körön belül legyen egységes szabályozás.- Ugyan folynak a tárgyalá­sok, de miután nincs egyértelmű válasz arra, milyen pénzügyi fel­tételekkel lehet a törvényt beve­zetni, mi a magunk részéről úgy gondoltuk, hogy a részletekről csak akkor tudunk beszélni, ha annak a költségvetési, finanszí­rozási feltételei ismertté válnak. Politikai akarat?- Ön szerint mennyi pénz kel­lene?- Azt különösebb számítási műveletek nélkül meg lehet mondani, hogy ha a köztisztvise­lői életpályatörvény közel 70 mil­liárdos többletköltséget igényelt, akkor a közalkalmazotti terüle­ten minden bizonnyal ennek há­rom-, de akár négyszerese is szükségeltetik. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság jelenlegi állapo­tát, a költségvetés kondícióit fi­gyelembe véve ez a pénz kellő kormányzati, ha úgy tetszik po­litikai akarattal megteremthető.- A közszolgálat modernizáció­ja azonban nem egyszerűen csak bérkérdés, érdekvédelmi szem­pontú megközelítés, hanem szakmai is; az uniós csatlakozás­nak egy nagyon fontos feltételét képezi.- Teremt-e a közszolgálatban feszültséget a minimálbér 50 ezer forintra emelése?- A minimálbér 50 ezer forint­ra emelése a közszolgálat szinte minden területén komoly feszült­séget eredményez. Még akkor is, ha nem olyan jellegű ez a feszült­ség, mint a versenyszférában Ugyanakkor most nem gondolko­dunk olyan szakszervezeti ak­ciókban, mely valamiféle közté­ri szereplést, tüntetést eredmé­nyezne. Most nem lesz tüntetés Azért, mert nagy veszélyeket rejt magában, ha a szakszerve­zet, az érdekképviselet a parla­menti választások évében ilyen­fajta feszültséget teremt. A szak- szervezetünk ugyanis teljesít­mény- és sikerorientált. De a ke­ményebb érdekvédelmi eszközök bevetésének csak akkor van ér­telme, ha az politikailag nem magyarázható félre.- Minden valóságot és tény- serúséget nélkülöznek azok a kormányzati vélekedések, me­lyek szerint a szakszervezetek egyöntetűen elutasították a mi­nimálbér emelését. Az MKKSZ soha, semmikor, semmilyen in­dokkal ilyen véleményt nem fo­galmazott meg. Veterán repülők friss ötletekkel Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Jó hangulatban kö­szöntötték egymást idei első összejövetelükön a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vete­rán Repülő Szövetség tagjai, akik hétvégén az ez évi ter­veiket is egyeztették. Egyéves múltra tekinthet vissza a megyeszékhely illetve a megye repülős életében egykor és még ma is jegyzett emberek szakmai tömörülése, amellyel egy országos kezdeményezéshez csatlakoztak. Az elmúlt egy esz­tendőben rendszeres összejövete­lekkel vállalták a repülős hagyo­mányok ápolását, s kísérik figye­lemmel a botkormány mellett őket követők életét. A szövetség elnöki szintű teendőit ellátó Szmolnij Károly rámutatott: Nyíregyháza repülőélete a tiszte­letet parancsoló jelen mellett nagy múltra is visszatekinthet, s ebben az egyszerű emlékezés­nél jóval több érték rejlik. A tagok jó ötletnek tartották a megyei szövetség közhasznú társasággá alakítását, mert így nagyobb eséllyel pályázhatnak támogatásra, teremthetik elő a működéshez szükséges anyagi fe­dezetet. Ezt követően Szelestey Gyula, a Nyíregyházi Főiskola repülő­mérnöki tanszékvezetője a ma­gyar polgári repülés jelenéről tartott érdekes előadást, melyből kitűnt: Magyarországon jelenleg ötszáznál alig több hivatásos pol­gári pilóta dolgozik, 20 százalé­kuk a mezőgazdaságban, továb­bi ötödük pedig különböző szol­gáltatással keresi kenyerét (ok­tatás, sétarepültetés, képzés): A fennmaradó rész a közforgalmi pilóta kategóriába sorolható. A megyei veteránok sorait erősítik katonai, sport illetve MHSZ-es múlttal rendelkező re­pülők. A legrutinosabb rang mél­tán jár ki Takács Jánosnak, aki a II. világháború, de valamikor a csatarepülőknél szolgált Zsikó Mihály is. A tőlük fiatalabb ge­neráció tagjaival együtt idéztek fel égi arcokat, eseményeket, ele­mezték balesetek körülményeit, amelyek számos tanulsággal szolgálnak napjaink repülői szá­mára. V aj f > 2 I < Bujtosi korizók A befa­gyott tó ideális terep a téli sportok kedvelőinek A korán jött tél kitart márciusig, azután itt a tavasz (Folytatás az 1. oldalról) A hónap közepén enyhülés és csapadék várható, ám január 25- e körül ismét hideg napok jön­nek, az éjjeli hőmérséklet mí­nusz 10 fok körül alakul - jósol­ja Dávid Mihály mérnök, időjá­rás-előrejelző. - A morcos ja­nuárt még keményebb február követi, az éjszakai hőmérséklet tartósan mínusz 10 fok közelében lesz, a hónap végére pedig még ettől is zordabb idővel számolha­tunk. A csapadékhajlam február­ban is a hónap közepén a legna­gyobb: A most korán jött, s a feb­ruár végén még kérkedő telet március 5-e táján végleg elfelejt­hetjük: a hónap közepére igazi melegnek örülhetünk és 20-a tá­ján szinte már a nyárban érez­hetjük magunkat. Addig viszont didereghetünk! Az egykori kalendáriumokban lapozva, jócskán akadunk meg­hökkentő időjárási szenzációkra. A fagyrekordot Baja tartja, ahol 1924. január 24-én -34,1 fokot mértek. Az 1816. Boldogasszony havában, a mínusz 30 fokos hi­degekben és a méteres hóban számos ember és állat fagyott meg. A Bánságban 200 ezer ökör és 400 ezer birka pusztult el. Szó szerint is farkasordító tél tom­bolt 1612 és 1709 januárjában, amikor kifagytak a fák, s a farkasok csordákban támadtak az alföldi falvakra. 1234-ben a pincékben megfagyott a bor, és állítólag fontonként, súlyra árul­ták. 1458. január 24-én a befa­gyott Duna jegén összegyűlt so­kaság választotta királlyá Hu­nyadi Mátyást. Viszont 1327-ben már januárban virágba borultak a fák és pünkösdre kasza alá érett a gabona. 1673-ban olyan enyheség jutott uralomra, hogy az országban szántottak, vetettek. 1899. január 3-án dél­után téli szivárvány tündökölt Buda felett. A népi kalendáriumok tele voltak az időre vonatkozó jósla­tokkal. Azt tartották a régiek, ha az újév napja világos, nem lesz a gabona hiányos. Az idén nap­sütésre ébredtünk január else­jén. Ha hatodikén, Vízkeresztkor a pap fejére süt a nap, kemény faggyal kell számolni. Nos, Víz- keresztkor, tegnap szintén derűs napra kelhettünk. Piroska nap­járól, 18-áról azt tartották: ha fagy, akkor sokáig tartja magát a hideg. Ismert a rigmus: Ha ragyog a Vince, tele lesz a pin­ce. S ha a hó végén tiszta Pál fordulása, akkor jó termés ígér­kezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents