Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-05 / 4. szám
2002. január 5., szombat KeleteMagyarorsiág HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Véradás Vasárnap Ajakon, a művelődési házban lesz véradás. Azokat, akik így is szeretnének embertársaiknak segíteni 9-16 óra között várják a Vörös- kereszt szakemberei. 0 Lelki elsősegély Szombaton és vasárnap a telefonos lelki elsősegély szolgálat 18 órától 23 óráig a 06-80/505-555- ös ingyenesen hívható telefonszámon érhető el. 0 Fekete Gyöngy Folytatódik a Fekete Gyöngy című argentin tv-filmsorozat a PB Televízióban. NÉZŐPONT ' j j j j j j j j j j j j j j A kenyér és a Fradi Angyal Sándor Amikor a magányosan élő, közismert író elhalálozott, lakásának konyhaasztalán több mint tíz vekni megszáradt kenyeret találtunk. Aki közelebbről ismerte, tudta róla, hogy gyakorta hangoztatta: „Már édesanyám is megmondta, hogy ha kenyér van fiam, minden van..." Ezért aztán ő mindennap lecsoszogott az első emeletről, megvette a kenyeret, majd beült egy „Hubertusra" a közeli presszóba, aztán felcsoszogott a lakásába. Ez a képsor akkor jutott eszembe, amikor híre jött, a pékek és a kereskedők február elejétől emelik a kenyér árát. Például a pékségek és az üzletek kilogrammonként 118 és 135 forint közötti szállítási árban egyeztek meg, ezt követően a jelenlegi 140-145 forintos kenyérár körülbelül 150-160 forintra nő. A kenyér ára nem csupán egy termék ára, hanem mindig is politikai kategória volt. Erre utal, hogy - különösen a rendszerváltást követő években - sokszor mutogattak visszafelé a „háromhatvanas" kenyérre, jelképeként annak, miként lehetett külföldi kölcsönökből kipótolni ennek az árát is, és lemezíteleníteni a magyar gazdaságot. Természetesen a kenyérnek értéke, így ára is van (bár a kukázók a megmondhatói, hányán nem tartják értéknek!). Nem képzelhető el az: az infláció nekilódul, de a kenyér ára marad. Divatosan szólva, piacorientált világunk nem kerüli ki a kenyeret sem, miként valamelyest emelkednek a bérek is minden esztendőben, a népgazdaság teherbíró képessége viszont véges. Magyarán szólva: a kenyér ára lépést tart az infláció nem kívánatos fejlődésével, és nem várhatjuk el a pékektől, hogy ráfizetéssel süssenek, a kereskedőktől, hogy szívességért árusítsanak. Csakhogy. Ha kenyér van, minden van - mi is hallhattuk ezt gyermekkorunkban szüléinktől igen gyakran, akárcsak a fent idézett író. Tisztában van ezzel (vagy kell lennie) az állam is, amely nem rejti véka alá, hogy milyen dinamikusan fejlődik a gazdaságunk, s most több jut a családokra, a lakásépítésre, a közszolgálatban dolgozók bérére, a mezőgazdaság támogatására. Ha ez így van - mi okunk kételkedni benne? -, akkor sokan el tudnánk képzelni, hogy a kenyeret is éppúgy megtámogatják, mint a Fradit! Haragban Ferter János rajza Száraz Ancsa Tiszavasvári (KM) - Piaci áron szeretné értékesíteni bérlakásait az ICN Magyarország Rt., a bérlők azonban nem fogadják el a vállalat feltételeit. Utóbbiak úgy látják, csak a bíróságban bízhatnak. A tiszavasvári cég közel száz bérlakást szeretne eladni, erről az elmúlt év novemberében értesítették a lakókat. A bérlőkhöz eljuttatott levélből kiderül: a lakások értékesítése az elvégzett felértékelés alapján történik, a vételárat egy összegben kell kifizetni. A lakókat arra kérték, hogy harminc napon belül nyilatkozzanak szándékaikról, majd a levél végén azt is közölték, hogy január 1-jétől „piaci alapra kívánják módosítani a bérleti díjat” - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban fizetett díj kétszeresét kell fizetni januártól. Feltéve, ha a bérlő nem veszi meg a lakást. Márpedig úgy tűnik, a legtöbben erre kényszerülnek. Méltánytalan- Méltánytalannak tartjuk a feltételeket, és ezért nem is tudjuk elfogadni azokat - mondja Nagyidat Kálmán, aki maga is érintett. Vezetésével alakult meg a lakásbérlők bizottsága, mely célja, hogy az egység erejében bízva, eltérítse a céget az eredeti szándékától. - Nem sokkal azután, hogy kézhez kaptuk a tulajdonos levelét, lakógyűlést hívtunk össze, ahol egyhangúlag a tiltakozás mellett döntöttünk, s petícióban fogalmaztuk meg sérelmeinket. Leírtuk, hogy a hatvanas évek végén épített lakásokat nagy részben nyugdíjasok, nem igazán tehetős fiatalok és valaha jobb napokat látott, az A bérlők és a tulajdonos viszonya ma már nem ennyire felhőtlen ICN Magyarország Rt. által elbocsátott emberek lakják, akiknek a cég nem adott lehetőséget arra, hogy négy évvel ezelőtt, a mai ár negyedéért-ötödéért megvásárolják a lakásaikat. 1997-ben négy-ötszázezer forintért adták el akkor a lakásokat, ma pedig több mint negyvenezer forintot kell fizetni a lakások négyzetméteréért.- Ezek a házak nem érnek ennyit! Régi lakások, régi problémák. A nyílászárók elavultak, mint ahogyan a csőrendszerek és az elektromos vezetékek is cserére szorulnak, a tatarozás szükségességéről nem is beszélve. Hogyan tudnánk mi ennyi pénzt összeszedni? Ráadásul az itt élők nagy része nem hitelképes, így aki megvásárolja a lakást, nem tudja helyrehozni. Aki viszont nem vásárol, fizetheti a korábbi lakbér dupláját. Ismét az a kérdés: miből?- Az emelés plusz öt-hatezer forintot jelent minden hónapban, és annak, aki eddig is csak nagy nehezen tudott megélni, ez óriási csapás. És mindezt talán még elviseljük valahogy, csak ne kerüljünk ki az utcára! Senki sem végzi az utcán- Ez semmiképpen nem fordulhat elő - mondja az ICN jogtanácsosa, Simon József. - A lakók vagy megveszik a lakást, vagy maradnak továbbra is bérlők, de az utcára nem kerülnek ki. Akik nem tudják megvásárolni az ingatlant, de nem értenek egyet a lakbér mértékével, a bírósághoz fordulhatnak. A kirendelt ingatlanforgalmi szakértőnek kell majd eldöntenie, hogy az ICN által megállapított ár magas-e, vagy sem, ezt követően sor kerülhet egy alacsonyabb összeg megállapítására - de én úgy gondolom, nem magas a megemelt bérleti díj. Mint ahogyan a lakások ára sem az.- Valójában ezeknek az embeBalázs Attila felvétele reknek az fáj a legjobban, hogy míg korábban az ingatlan értékénél jóval alacsonyabb áron lehetett hozzájutni a lakásokhoz, ma erre már nincs lehetőség. Az egykori, kedvezményes lakáseladások pénzügyileg megterhelték a céget, ezt most a vállalat nem tudja felvállalni, a jelenleg érvényes kollektív szerződés egyébként sem ad lehetőséget a kedvezményes lakásértékesítésre. Jöhet a bíróság A lakóknak harminc napjuk volt arra, hogy érdemben nyilatkozzanak szándékaikról, a több mint kilencven bérlő közül eddig hatan jelezték: szeretnék megvásárolni a lakást, ahol élnek. A többiek arra várnak, hogy a tulajdonos csökkentse a vételi árat - a jogtanácsos szerint erre biztosan nem kerül sor. A következő találkozásnak tehát valószínűleg a bíróság ad otthont - de korántsem édeset. Az édes otthon ígérete Tiszavasváriban A lakókat kérték, nyilatkozzanak: megveszik, vagy drágábban bérlik a lakásokat Szaloncukor-varázs Kállai János bejglik mézes-mákos- citromos íze még a szánkban, orrunkban érezzük a vaníliás sütemények illatát, sőt, túlvagyunk immár az újév bólés- mámoros köszöntésén is. Elkezdődött az újrafutás, a hétköznapok mókuskerekének sokszor reménytelenséggel szomorító pörgetése. Az ünnepek múltát mi sem jelzi jobban, minthogy egymásutánban hullanak a pompájukból levetkőztetett karácsonyfák a szó legigazibb értelmében: halálos zuhanásukat hol erkélyek trambulinjá- ról, hol nyitott ablakok magasából teszik, landolásukat követően pedig - ha van, aki megcselekedje egybehordásu- kat - valamelyik kuka-konténer tövében halmozódnak, hirdetve a minden dolgok hanyatlásának törvényszerű bekövetkezését. így van ez rendjén városunkban is, lakótelepünkön, ahol egymást ismerve, eltűrve, megszokva, de egymással különösképpen mégsem törődve élünk. Persze a dolog intenzitása évente változik. Az idén, úgy tűnik, túl hamar kivághatták a tűlevelűket, mert a fakupacok soha ilyen korán és ilyen tömegben még nem mutatták magukat. Most tucatszámra látni mindenfelé a hevenyében összedobált, kopottas-zöld, kopaszodó törzsű, elszáradt dísztelenségeket. Pillantást sem vetünk rájuk, majd jönnek a szemetesek, viszik, mint eddig még mindig. Tegnap boltba mentemben mégis megtorpantott egy furcsa jelenség az egyik lerakatnál. Hetven év körüli, töpörödött anyóka turkált a kidobottak halmazában, egyet-kettőt leemelt, végigpásztázta tekintetével az ágakat, majd visszadobta a kivetteket előbbi helyükre. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Erősen csípett a mínusz tíz, a mama pedig, enyhén szólva sem volt túlöltözve. Ballonkabátféle fedte testét, a lábán széttrancsíro- zott edzőcipő, melyből meghatározhatatlan színű zokniszár kandikált ki. Nyaka bebugyolálva valami plédből lehasított sállal, a fején usankaszerű szőrkucsma. Munkáját még nem fejezte be: kötött kesztyűjével újabb fácska nyakát fogta meg, melyen még itt-ott megvillantak a hajdanvolt ékességek nyomai. Az üres papírhüvelyek között ott himbálózott néhány igazi, tartalmas szaloncukor, amit a család már nem tudott benyelni, felbukkant egy aprócska narancs és két csokidísz is. A néni öröme leírhatatlan volt. Fogatlan szája mosolyra húzódott, mintha ráncai is kisimultak volna. Buzgalma a le- lés sikerétől megsokszorozódott, lázas izgalommá emelkedett. Fürgén dobálta szét a fenyőket, s amikor újabb zsákmányra talált, diadalmasan rakta a számára felbecsülhetetlen értékeket műanyag szatyrába. Aranylakodalom Karácsony első napján ünnepelte házasságkötésük ötvenedik évfordulóját Pátyodon Koskócsák Miklós és neje, Virág Ilona. A házaspárt fia, lánya, s a család köszöntötte Amatőr felvétel Ha enyhül, humuszolnak Tiszadob (KM - L. T. L.) - Közel huszonhétmillió forint értékű munka van még hátra, és végre-valahára teljesen elkészül a két kilométeres gátszakasz Tiszadobnál. Legutóbb az esős időjárás szabott gátat a munkálatok befejezésének, az elmúlt év végén pedig a mínusz fokok akadályozták meg a három szakaszon végzett teendők lezárását.- A megfelelő magassági szint és keresztmetszeti méret kiépült az ominózus részen, most már pusztán a humuszolás és a fűmagvetés maradt hátra - állapította meg Nagy József műszaki szaktanácsadó, amit igazolt a TIVIZIG részéről tartott vízügyi hatósági felülvizsgálat is. Szeptemberben kezdődött a 2002-re átnyúlt gátépítés. Különös figyelmet igényel a holtmedret kettészelő, 2800 méter koronaszélességű töltés, ahol 250 méter hosszúságban hatméteres vízmélységgel kellett számolni. A töltésmagasság a víz felett hat méter, igen szűk keresztmetszetű, és az anyagszállítás során nagy terhelésnek volt kitéve. A tevékenység kezdeti szakaszában a csapadék miatt tíznapos hátrányba kerültek, amelyet legnagyobb igyekezetükkel sem tudtak behozni. Sőt, a fagy bekö- szöntével egyértelművé vált, hogy csakis idén lehet átadni a 272 millió forintba kerülő munka eredményét.- Önmagában nem elég az, hogy megenyhül az időjárás, a talajállapot szerkezetétől függ a hajrá időpontja. Megállapítható: az Andrássy-gát magasított része az esetleges árvíz fogadására alkalmas, ellenben a többi szakasz változatlanul veszélyforrásnak minősül, amit remélhetőleg a későbbiekben szintén meg lehet szüntetni - adott hangot reményének Nagy József.
