Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-30 / 25. szám
2002. január 30., szerda HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Egyesület alakul Népfőiskolái egyesület alakul Nyírbátorban a helyi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában január álén 17 órakor. Ekkor lesz az első előadás is a civil társadalom helyéről. 0 Zöldszám Az APEH ingyenesen hívható telefonszámán szakszerű tájékoztató kapható szja-bevallási ügyekben: 06-80/63-00-63. Hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13 óra között hívható. 0 Véradás A megyei önkormányzat földszinti irodáiban lesz ma délelőtt véradás, valamint a szamossályi művelődési házban és a fényeslitkei rendezőpályaudvaron várják az önkénteseket. NÉZŐPONT Már a tisztesség is hiba CSERVENYÁK KATALIN Szabadságra ment és még a szolgálati mobiltelefonját is leadta egy országgyűlési képviselő-jelölt. Még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy munkahelyi kapcsolatait latba vetve kampányol, ráadásul cég- vagy közpénzen. Más a munka és más a politika. Túl tisztességes - mondta erre valaki, halványan célozgatva rá: ezzel a mentalitással ma a „civil" életben sem igen lehet karriert csinálni, nemhogy a politikában! Én meg azt mondom: nem bánnám, ha végre helyrebillenne némiképp az értékrend. Az tény: ma az egyik legjobb üzlet képviselőnek lenni. Több szempontból még az is teljesen mindegy, a hatalmon lévők vagy az ellenzék soraiban kap helyet az illető. Fontos döntések meghozatalában részt venni, azokról elsők között értesülni - nem hátrány. Az állás sem fizet rosszul, mint köztudott. Sokan azért is ragaszkodnának két kézzel a parlamenti székhez, mert igazából ez biztosítja - elég tisztességesen - a megélhetésüket. A megélhetési politikus, mint kategória, egészen újkeletű. Jelentése: az az ember, aki meg van győződve arról, hogy az ország az ő áldásos tevékenysége nélkül nem állhatna ott, ahol, tehát ezt neki fizessék meg. Ellentéte annak, aki hajdan még saját költségen utazott a diétára, a rá eső mértékben viselte az országirányítással járó terheket, mint például a mostanság oly sokszor idézett Széchenyi István és társai. Kétségkívül hozzá kell tenni: azt ma egyikünk sem kívánhatja, hogy csak vagyonos emberek vehessenek részt a politikában - de azt sem, hogy a ciklus végére már mint vagyonosak álljanak fel a székből. Xúl tisztességes - cseng ismét a fülemben, és naiv eszemmel fel nem foghatom, miért pont a tisztessége tesz alkalmatlanná (vagy kevésbé alkalmassá) valakit a köz ügyeinek szolgálatára. Tán csak nem emiatt fogják kikezdeni? Bocsáss meg, szívem, hogy elvettem azt a létrát, amin le akartál mászni a tetőről Ferter János rajza A beteg gyerekek is élhetnek teljes értékű életet Két és fél hónapos volt a kicsi, amikor megműtötték, sikerült megmenteni mind a két veséjét Ha felnő, Andi gyerekekkel szeretne foglalkozni, Tomit egyelőre a betűk világa köti le Racskő Tibor felvétele Száraz Ancsa Nyíregyháza (KM) - Egy édesanya számára nincs borzasztóbb, mint beteg gyereket nevelni. De hogyan lehet elviselni azt, ha egyik gyerek sem egészséges? Talán véletlen, de a Kató család története napra pontosan tizennégy évvel azelőtt kezdődött, mint ahogyan a riport készült. És hogy a történet szomorú, vagy inkább vidám, megítélés kérdése. Kívülállóként a legtöbben sajnálkoznak, a szereplők azonban első látásra éppen olyanok, mint egy boldog család. És higgyék el, nem csak első látásra. Mindennapos küzdelmek Az édesanya azóta folytat heroikus küzdelmet nap mint nap a gyerekeiért, amióta az ultrahang-vizsgálat kiderítette: nagy baj van.- A harmincadik héten tudtam meg, hogy deformálódott a baba szive és tüdeje, a bal oldali veséje pedig két és félszeresére nőtt a normálisnak, és ez az életfunkciókat is veszélyeztette. Még ma, közel másfél évtized távlatából sem tudom elmondani, mit éreztem. Túl voltam egy vetélésen, és semmi másra nem vágytam jobban, mint egy gyerekre - egy egészséges, gyönyörű kisbabára. Kétségbeestem, és vártam a csodát. Mást nem is nagyon tehettem, hiszen ezt a rendellenességet az esetek negyven százalékában tudták csak gyógyítani, és nem is Nyíregyházán, hanem Debrecenben. A ma már genetikával foglalkozó Papp Zoltán főorvos azzal a mondattal vett a szárnyai alá, hogy fogadjam el olyannak a születendő gyerekemet, amilyen! Lesz gyerekem és ez a fontos. Nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe ez a mondat, mottóm lett, mely sok nehéz percen átsegített. Néhány napon belül elvégezték a beavatkozást, mely során katétert vezettek be a pici testébe, és a debreceni team által kidolgozott módszer segítségével sikerült is csökkenteni a tágulatot. Öthetes volt, amikor először megműtötték, és úgy tűnt, megmenthető a veséje. Három hónaposán hozhattuk haza, és bár a testsúlya kevesebb volt, mint amikor megszületett, bizakodtunk. Kétéves korában azonban leállt a veséje, és már műtéttel sem lehetett megmenteni. Megkérdeztem az orvosokat, vállalhatok-e újabb gyereket, de semmi akadályát nem látták. Az az igazság, hogy ez egy utolsó kísérlet volt arra, hogy helyrehozzuk az elrontott házasságunkat, de mint kiderült, ez sem segített. Egyedül két gyerekkel Állítólag a férfiak nehezebben viselik a megpróbáltatásokat, a szívmonitor, a lélegeztetőgép, és a csövek látványát, a tehetetlenség érzését - ez alól a férjem sem volt kivétel. így amikor Tomi megszületett, már egyedül voltam - egyedül két beteg gyerekkel. Mert amire szinte matematikai esély sem volt, mégis bekövetkezett. Harminchetes terhes voltam, amikor - bár nem kellett volna -, egy szörnyű megérzésre hallgatva elmentem ultrahangra. Kiderült, hogy a babának vesenagyobbodása van, és bár a baj nem volt akkora, mint az első gyereknél, minden kezdődött elölről. Amikor már azt hittem, hogy minden rendben lesz, a gyerekem ismét veszélyben volt, de az, hogy egyszer már mindezt végigcsináltam, sokat segített. Két és fél hónapos volt a kicsi, amikor megműtötték, és szerencsére sikerült megmenteni mind a két veséjét. Köszönet mindenért Annyi, de annyi embernek tartozom köszönettel azért, hogy az életem értelmét, a két gyerekemet megmentették! Orvosoknak, akik egyetlen egy esetben sem fogadtak el hálapénzt, és nővéreknek, akikkel együtt sírtunk a műtétek után. Ők adtak erőt ahhoz, hogy soha ne adjam fel. Amikor megtudtam, hogy Andi beteg, és hogy csak kevés az esély a gyógyulásra, akkor is reménykedtem. Babaruhát kötöttem, mert tudtam, hogy nem következhet be a legrosszabb, Tomi betegségekor pedig az segített, hogy tudtam: egyszer már sikerült. Hosszú időn keresztül rémálom volt az életem, egyedül kellett végigcsinálnom azt, amihez igazán csak egy társ adhatna erőt. A gyerekeim azonban minden rosszat feledtetnek. Nem tudom, milyen egészséges gyerekeket nevelni, de azt tudom, hogy Andi és Tomi teljes értékű életet élnek, bár egy kicsit másak, mint társaik. Hálás vagyok a sorsnak, amiért megajándékozott velük, és hiszem, hogy bennünket már nem érhet több baj. A népszámlálás a szolgáltatók előretörését igazolja Nyíregyháza (KSH-Hajnal Béla) - Az elmúlt évtizedekben a foglalkozási főcsoportok szerinti összetétel átalakult. Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy a foglalkoztatottak között a vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya fokozatosan emelkedett. 1990-ben országosan a foglalkoztatottak egyharmada (Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében 27 százaléka), 2001-ben 41 százaléka (megyénkben 37 százaléka) folytatott szellemi tevékenységet. E tendencia azonban nem csupán a foglalkoztatottak iskolázottsági szintjének általános emelkedését mutatja, hanem azt is, hogy az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak számának csökkenése - elsősorban a munkanélkülivé válás következtében - főleg a fizikaiakat érintette. Az ország gazdasági szerkezete egyre inkább a képzettebb munkaerő alkalmazását igénylő gazdasági ágazatok, tevékenységek irányába mozdult el. A szolgáltatási jellegű tevékenységet folytató foglalkoztatottak arányának jelentős emelkedése a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint az ipar és építőipar területén dolgozók súlyának visz- szaesésével járt. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya a két népszámlálás között alig változott, a szolgáltató szektor növekedése így a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származott. Második a megyék közt Az összevont nemzetgazdasági ágak szerinti összetételben a megye arányai igen közel esnek az országos megoszláshoz. A legmeglepőbb talán az, hogy a fejlődés illetve fejlettség egyik mutatójaként számon tartott szolgáltatási arány (a tercier szektor) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladja az országos értéket is, és Pest megye után második az ország megyéi között. Ebben számottevő szerepe van az idetartozó nemzetgazdasági ágak (közlekedés, kereskedelem, oktatás, egészségügy stb.) megyebeli jelentősebb jelenlétének (pl. a záhonyi átrakókörzetnek, a határmentiségből adódó fejletlenségnek). A gazdaság modernizációját egyértelműen igazolja, hogy 2001-ben a szolgáltatási jellegű ágak foglalkoztatták az ország mindegyik régiójában a dolgozók többségét (de érdekes módon a fejlettnek tartott Vas megyében csak 48, Komárom-Esz- tergomban és Fejérben 51-51 százalékát). A szolgáltatási jellegű ágakban foglalkoztatottak aránya Közép-Magyarországon (73 százalék) megközelítette, ezen belül Budapesten (78 százalék) meghaladta a dolgozók háromnegyedét. ÉLETKÉPEK Találkozás Bállá László A nyugdíjas tanár mostanában újra elővette ifjúkora kedvenc olvasmányait. Erre a budapesti útra Móra regényét vitte magával: „Ének a búzamezőkről”. Örült, hogy egyedül van a vasúti fülkében, így senki sem fogja zavarni. Csakhogy Debrecenben mégis benyitott egy magakorú férfi. „Szabad?” - kérdezte udvariasan, bár látta, hogy a kupé jóformán üres. A tanár bólintott, s nyomban ismét elővette a regényt, nehogy az útitárs diskurálni kezdjen vele. De az mégis megszólalt: „Megkérdezhetném, hogy mit olvas? A, Móra... Gimnazista koromban olvastam utoljára, de már alig emlékszem rá.” Most, hogy a tanár jobban megnézte a másikat, igen rokonszenvesnek találta, s hirtelen úgy gondolta, udvariatlanság a társaságában így beletemetkezni egy könyvbe. „Messzire utazik?” - kérdezte, kissé azért még mindig kelletlenül. „Én csak Szolnokra - szólt az útitárs, szemmel láthatólag megörülve neki, hogy ez a könyvmoly félretette a regényt. És áradni kezdett belőle a szó. Elmondta, hogy debreceni rokonait látogatta meg, s most a szolnokiakat keresi föl. Neki itt most minden új, mert évtizedek óta Amerikában él, s mióta eltávozott innen, nem is volt Magyarországon. „Hát Amerikában, kérem, egészen más az élet” - és hosszasan magyarázta, hogy milyen, majd következett küzdelmes odakinti pályájának az ecsetelése. Edénymosogatással kezdte, de tíz év múlva már volt egy ingatlanközvetítő vállalata. Ezután a családjáról beszélt hosszadalmasan, de a tanár alig figyelt, bele sem szólt, állandóan a félbehagyott Móra- regényen járt az esze. Hanem az előzetes táblák már a szolnoki állomás közeledtét jelezték. Az útitárs készülődni kezdett. „Örültem a szerencsének” - nyújtotta a kezét. - „Különben... Tabódy László vagyok.” A tanár is bemutatkozott, hanem a másiknak ez nem sokat mondhatott: rengeteg Kovács István van. De neki megütötte a fülét a név. Tabódy László... Érdekes, ezt az embert ugyanúgy hívják, mint egykori gimnáziumi padszomszédját. Azután, hogy jobban megnézte... Igen, az arcvonásai... Bár az évtizedek jócskán elváltoztatták, de mégis... Hát persze, hogy ő! „Laci! Tabódy Laci! Hát te volnál az?” - kiáltott fel lelkendezve. Most már Tabódy is rájött, hogy ki az a Kovács. Ujjongás, ölelkezés. És szinte tragikusnak látszott, hogy a vonat már megállt, és Tabódynak mennie kellett a kijárat felé. Még beintett az ablakon, de a szerelvény már indult. * Es Tabódy Lacit ismét elnyelte a világ. ÖN SZERINT m™« Kérdésünk: Elítéli-e a prostitúciót? Szavazatát leadhatja: www.szon.hu Kelet*» Magyarország
