Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 3. szám

2002. január 4., péntek KetetwMagyaiwszág KÓTJUl KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás ________________________________j 0 Menetrendváltozás A községben kft. által üzemeltetett magánbuszjárat me­netrendje 2002. januártól megváltozott. 0 Program Időseknek Az önkormány­zat által működtetett idősek klubja idén újra várja az itt élőket. 0 Testvérváros Kótaj 2000-től testvér- városi kapcsolatban áll egy olasz tele­püléssel, Flumerivel. A látogatás már mindkét részről megtörtént. Hét éve önálló község A község első említése 1383-ban egy odavaló nemes ember nevében tűnt fel először. Hivatalos neve még a múlt század közepén is Keresztút volt. Az új Kótaj név a XVIII. század­ban keletkezett és bizonyára a kótog tövéből való képzés, eredetileg falu­csúfoló lehetett. A honfoglaló magyarok itt már szlávo- kat találtak. Az 1420-as évek után Debre­cen felől rácok költöztek be, akik az 1526- os mohácsi vész után még nagyobb szám­ban jöttek. Zsigmond király 1406-ban ado­mányozta Szakoly György és társai elle­nében Ibrányi Miklós fiainak és Zsoldos Gergelynek, ettől kezdve az Ibrányi család birtoka volt. Később azonban a Szokolyak a kétharmad részt visszaszerezték. Az Ibrányi család fiú ágon a XV. század ele­jén kihalt, utolsó nőtagját Vay István vet­te el, s ettől kezdve ez a család nevezte ma­gát Vajai előnévvel Ibrányinak. Az XV. század folyamán a valószínűleg Mátyás ki­rálynál befolyásos Szokolyok vásártartási jogot szereztek a helynek, így ennek kö­vetkeztében már mezővárosnak nevezték. A XVII. század végén a hadjárásoknak erősen kitett város elnéptelenedett. 1723- ban már annyira eltűntek a lakók, hogy a szomszédok is elfelejtették a nevét és a közönséges használatból is kiesett. Bené­pesedni csak az XIX. század elején kezdett újra és a lakosság ekkor már gyorsan gya­rapodott. A jobbágyfelszabadítás idején 2211 lakosa volt. A települést ekkoriban több földesúr is birtokolta. Az 1930-as összeírásnál már 3914 lélekszámmal ren­delkezett. 1945-től önálló közigazgatású nagyközség a nyíregyházi járásban. 1983- tól Nyíregyháza városkörnyékének része, majd 1989. február 1-jén közvetlen megyei irányítás alá került. 1989-ben Nyíregyháza megyei jogú város és környékének közsé­ge lett, az 1995-ös közigazgatási rangja köz­ség, önálló községi önkormányzattal. A nyugodt álom őrei A község lakói éjjel-nappal biztonságban érezhetik magukat, hiszen 1992 óta jól szer­vezett polgárőrség működik Kótajban.- Nagy szükség volt a szolgálat létreho­zására, hiszen azelőtt napiranden voltak az ABC-feltörések, verekedések - meséli Ignácz László, a polgárőrség vezetője. - A megalkulásunk óta viszont látványosan ja­vult a közbiztonság, ami persze az önkén­tesek kemény munkájának köszönhető. Szerencsére mindenki elfogadta a jelenlé­tünket, az itt élők teljes mértékben meg­bíznak bennünk. Jelenleg 8 csoportra oszt­va, 87 fő tartozik az állományba. Fő pro­filunk az éjszakai járőrözés. Hirdetés A legjobb édesapának és édesanyának Balkányba, Petőfi u. 24. sz. VASS JÁNOSNAK és VASS JÁNOSNÉNAK 33. házassági évfordulótok alkalmából sok boldogságot, jó egészséget és a jó isten áldása kísérjen utatokon. Ezt kívánjuk: Manyika, János, Enikő, Tamás és a kicsi unoka Tamáska. 140032 „Kótaj nem tartozik a sorvadó települések közé” A nagyváros közeli településen évről évre folyamatosan nő a gyermekek és a lakók száma Sokan Járnak nagyobb városokba dolgozni busszal könnyíteni nekik: a kisvona- ton kívül, a magántulajdonban lévő, kft. által üzemeltetett bu­szok megfelelő rendszerességei járnak. István király szobra- Igyekszünk folymatosan újí­tani, fejleszteni - folytatja a pol­gármester. - Az elmúlt évek alatt szolgálati lakást építtettünk az orvosi rendelőhöz, felújíttattuk a községházat, '92-ben az egész te­lepülésen bevezettettük a gázt, il­letve elindítottuk a szennyvíz- bekötést, mely néhány utcában meg is valósult. Ezt már régen szeretnénk befejezni, de sajnos harmadik éve sikertelenül pályá­zunk a munkálatok folytatására. Ezek mellett 2000-ben, augusztus 20-a alkalmából felújíttattuk a millenniumi emlékparkot, mely új, fából faragott emlékoszlopot kapott, István király szobrával. Az ünnepség emlékére a telepü­lés általános iskolája pedig fel­vette Istvány király nevét. A leg­nagyobb beruházásuk tavaly az iskola bővítése volt nyolc tante­remmel. A fejlesztések azonban nagyon sokba kerülnek, az önkormány­zat bevételei pedig szinte csak a működési kiadásokat fedezik, így a beruházásokra folyamatosan pályázunk. Bár a tavasz folya­mán kicsit nehezen indultunk el és hitelfelvétellel számoltunk, szerencsére erre nem került sor, mivel szigorítottunk a költségve­tésen. Ezáltal, illetve a gazdálko­dás tervszerűségével biztosítjuk, hogy önállóak és működőképe­sek legyünk. A jövőben remélhetőleg több álmunk is valóra válik: kora ta­vasszal fel szeretnénk újíttatni az egészségházat, illetve a még hiányzó, de a növekvő születés­szám miatt nélkülözhetetlen gyermekorvosi ellátást kialakíta­ni. Ezenkívül pályázatok útján A szerző felvételei nyertünk három hulladéklerakó szigetet, melyet a község kü­lönböző pontjain szeretnénk el­helyezni, így a szelektív hul­ladékgyűjtéssel óvnánk környe­zetünket. Olasz testvérváros Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy jól gyümölcsöző test­vérvárosi kapcsolatot alakítot­tunk ki Flumerivel, egy olasz kisvárossal az uniós csatlakozás jegyében - zárja a bezélgetést a polgármester. - A barátság 2000- ben kezdődött levélváltással és tavaly megtörtént a „fizikai érintkezés” is. Júniusban ők lát­tak minket vendégül, augusz­tusban pedig mintegy harmin­cán látogattak el hozzánk váro­sukból. Az első lépést már meg­tették: építési telket vásárol­tak Kótajban, melyen tavasz­ra felépítenek egy eredeti olasz pizzériát. V. Pikó Gabriella néznünk. Mintegy 800 fő tartozik a kisebbséghez, ők sok tekintet­ben hátrányos helyzetűnek szá­mítanak. A munkanélküliek szá­ma 250-300 fő körül mozog, bár ez biztosan többszörös lenne, ha a lakók nem tudnának bejárni a környező városokba dolgozni. Az utazást igyekszünk meg­A legtöbb település hazán- ban kedvezőtlen demográfiai helyzetű, hiszen kevés gye­rek születik, sok az idős em­ber, illetve a lakók munka­hely hiányában elköltöznek nagyobb városokban. Kótaj­ban azonban ennek ellenke­zője igaz.- Örömmel mondhatom, köz­ségünk nem tartozik a sorvadó települések közé - kezdi a beszél­getést Fodor Lajos polgármester, aki 12 éve irányítja Kótaj életét. - Évente nő a gyermekszületé­sek, illetve a lakók száma. Pél­dául, míg 1990-ben 4249 volt az állandó népesség, jelenleg ez a szám 4484. A nagyobb városok­ból is szívesen költöznek ide az emberek, hiszen a benti forga­lomhoz, zajhoz képest itt nyuga­lom, tisztaság van. Persze, a mindennapi problé­mákkal nekünk is szembe kell J* .................... Büszkék vagyunk testvérvárosi kapcsolatunkra Flumerivel. Fodor Lajos POLGÁRMESTER Kisbencééknek saját kemencét építettek az óvodában A község óvodájában 1999 óta az új nevelési program szerint foglalkoznak a gyerekekkel, mely a kicsik fejlődésében meg­határozó szerepű.- 180 óvodás 6 csoportra oszt­va végzi a foglalkozásokat - ve­zet körbe az intézményben Bal­ia Mihályné, óvodavezető. - A nevelési programunk irányelvei­ben szerepel például a környe­zetvédelem, a hagyományőzés, a mese- és versmondás. Ezek alap­ján hoztuk létre a csoportokat és neveztük el őket. A Ficánka például környezet- védelemmel foglalkozik: az ő helységükben élősarkot készítet­tünk akváriummal, madarakkal. Napsugár, illetve Kisbence cso­portunk a hagyományőrzésre specializálódott, mely kereté­ben egyebek mellett néptáncot tanulnak, mézest sütnek, ku­koricát törnek, almát szednek, melyet együtt főzünk be. Az ő helyiségükbe valódi kemencét építettünk. A Mesekert és a Szivárvány bábcsoportok, náluk különös hangsúlyt kap a mese,- és vers­mondás és az éneklés is. Vélemé­nyem szerint sokrétű, minden te­kintetben fejlesztő foglalkozáso­kon vesznek részt a gyerekek. Gyakoriak egyébként az átfedé­sek a tevékenységek között, illet­ve rendszeresen szervezünk kö­zös programokat is. Szerencsére rendkívül jó kapcsolatunk van a szülőkkel, akik nélkül nem tudnánk lét­rehozni a színes programokat, melyeken a gyerekek és a hus­zonkét dolgozó is örömmel vesz részt. Persze, folyamatosan igyekszünk fejleszteni, újítani, hiszen a korszerű felszere­lés elengedhetelen a megfelelő munkához. A gyerekek önfeledten Játszanak a foglalkozások között Birtokba vették a kibővített iskolát A régi tantermekben már szűkösen férnek el a diákok Egyházi gondoskodás 1999-ben merült fel egy bentlakásos idősek otthoná­nak gondolata a községben. A megvalósítás rövid időn belül sikerült, így az első lakók 2000 novemberében már be is költözhettek a re­formátus egyház által üze­meltetett intézménybe.- Huszonhárom férőhe­lyet alakítottunk ki és szin­te az első perctől telt házzal működünk - mutatja be az otthont annak vezetője, Pé­ter László református lel­kész. - Nem csupán öregek élnek itt, hiszen 32 évestől a 94 évesig megtalálható minden korosztály, de több­ségében azért 60 felettiek a lakók. Bárkit szívesen fo­gadtunk, így nemcsak kóta- jiaknak lett ez az otthona, hanem az ország minden részéről érkeztek hozzánk. A műszaki átadás már de­cemberben megtörtént, így a diákok a napokban birtokba vehették a község általános iskolájának új tetőtéri ré­szét, illetve a benne létreho­zott nyolc tantermet. Az ün­nepélyes avatót ebben a hó­napban tervezik. Az intézmény igazgatónője, Ruskáné Fintor Mária szerint el­mondhatatlanul nagy segítség az új szárny létrejötte, hiszen a ta­nulói létszám évről évre nő, és már a jelenlegi 495 diák is elég szűkösen fért el. A tantermekben helyet kapott a számítástechni­ka, illetve az idegennyelvi tan­tárgyakhoz szükséges felszerelés, így korszerűbb körülmények kö­zött oktathatnak. Márpedig a si­keres munkának ez elengedhe­tetlen feltétele.- Nagy hangsúlyt fektetünk oktatáson kívül a felzárkóztatás­ra és a tehetséggondozásra - mondja a vezető. - Tanulóink minden évben részt vesznek me­gyei, illetve országos versenye­ken, mint például matematika, nyelvtan, versmondás, szavalás. Ezeken gyakran végeznek kivá­ló eredménnyel, az elsők között. Kiemelkedő sportteljesítmé­nyünk is, hiszen a mozgásjaví­tó,-és a gyógytorna mellett ka­ratét oktatunk, melyből a Zalae­gerszegen megrendezett országos versenyen különdíjas lett a csa­patunk. Mivel a tanulóink közel har­mad része roma származású, szá­mukra felzárkóztató programot készítettünk, illetve igyekszünk őket bevonni minden tevékeny­ségbe. Ez az igyekezet sikerrel járt, így nagyon büszkék va­gyunk tanulóinkra, akik Nyír­egyházán, a Huszár-telepi vers­mondó versenyen nagyon jó eredményekkel végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents