Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám
2002. január 24., csütörtök HATTER / 3 Kisvárda Vásárosnamérv Fehérgyarmat Nyíregyháza Tiszavasvári Mátészalka Nyírbátor 0 Adótájékoztató Az Építőipari és az Ipari és Szolgáltató Ipartestületek szakértők közreműködésével adótájékoztatót tartanak tagjaik számára az IPOSZ székházában (Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9.) január 25-én 9 órától. 0 Versben, prózában A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság idei első rendezvényét január 24-én 17 órától tartja a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. Dr. Szabó Gyula főorvos saját alkotásait mutatja be versben és prózában. 0 Szabadegyetem A nyíregyházi Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár (Toldi u. 23.) január 28-án a korszerű erdészet témában tarja Kertészeti és Méhészeti Szabadegyetem következő előadását. Nem várt segítség... Ferter János rajza NÉZŐPONT Alulreprezentálva Az integrálódás kulcsai a kisvárosok Milyen kitörési pontokat ajánl megyénknek az MTA Regionális Kutatások Központja? (2.) MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN GYAKRAN IÁR ÉTTEREMBE? A kolléganőkkel és az ismerősökkel legalább havonta egy alkalommal eljárunk étterembe. Ezek az együttlétek fontosak, mert ritkán találkozunk, és afféle kibeszélgetős esték kerekednek ki belőle. Inkább a hangulatos, élőzenés helyeket kedvelem, és ezekből van a kevesebb. Újabban felkaptunk egy kínai vendéglőt, ahol megtanultam pálcával enni. Nagyon muris volt! Hidi Katalin eladó S zeretném többször étteremben, nyugodt körülmények között elkölteni az ebédet, illetve egy-egy étkezést. Havonta minimum egyszer azért sort kerítek rá, és hogy nem többször, annak csupán két oka van: anyagi és az időhiány. Az éttermek fontos színterei lehetnek a társasági és a magánéletnek egyaránt. Ami a választékot illeti, széles a skála a megyeszékhelyen. Szabó Károly értékesítési vezető Lefler György Talán ismerik kiváló színészünk, Garas Dezső mosolyra derítő történetét. Még ifjú és mód felett szegény színészként, ugyancsak pályakezdő barátjával egy pohárka szódavíz mellett üldögélt a színház büféjében. A közelükben hörpölő színházigazgató sűrűn szaglászni kezdett, s megkérdezte: - Maga szellentett, Grószkám?! Az akkor még Grósz névre hallgató Garas csak ennyit mondott: - Mibül, drága direktorkám, hát mibül?! E történet a minap jutott eszembe, amikor egy kedves tiszavasvári olvasó telefonon javaslatot kért tőlünk, segítsünk egy hangulatos, de mégsem méregdrága nyíregyházi éttermet találnia, ahová élete párját elviheti megünnepelni a házassági évfordulójukat. E nemes kérés hallatán a kollégákkal hamar összedugtuk a fejünket, ám kiderült, bizony egyikőnk sem nagy éttermi látogató. Volt, aki évtizede már, hogy nem látott pincért. Pár tippet azért adtunk a gáláns férfinak, de éreztük, e téren igencsak hézagosak az ismereteink. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből is az derül ki, hogy e tájékon, és különösen a megyénkben, csak igen kevesen étkeznek vendéglőkben. Mondhatni: e vidék, bizony alulreprezentált. Életkor szerint a fiatalabb, 20-39 év közötti korosztály, regionálisan Budapest és Észak-Dunántúl mutatószámai emelkednek ki. Településnagyság szerint Budapest mellett a 20 ezer lakosúnál nagyobb városokban élőkre jellemző inkább, hogy étterembe járnak. Iskolai végzettség szerint a magasabb képzettségűek között jóval elterjedtebb a vendéglőben étkezés, mint az alacsonyabb iskolázott- ságúaknál. Hasonlóan egyértelmű trendet mutat a jövedelem szerinti megoszlás. Itt vízválasztónak tűnik a havi nettó 100 ezer forint, az ennél kisebb jövedelmű háztartásokban élők többsége sohasem int a főúrnak. És hát, nem is szel lent. Garassal szólva: „mibül"?! Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Lapunk tegnapi számában a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén elhangzottak alapján bemutattuk azt a tanulmányt, amelyet a az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete készített megyénknek. Most a tanulmány demográfiai, foglalkoztatottsági, gazdasági és térségszerkezeti fejezeteiben tallóztunk. Feléljük az 1 erőforrásokat Súlyos feszültségeket regisztrált a demográfiai elemzés. A képzett fiatalok megyeszerte folytatódó elvándorlása mellett Vásárosnamény, Mátészalka, Fehérgyarmat, Csenger, Nyírbátor kistérségében, különösen az országhatár menti perifériákon a demográfiai erőforrások felélése is megkezdődni látszik - a születések riasztóan csökkennek, a gazdaságilag aktív csoportok elvándorlása egyre gyakoribb - ami tovább fokozza az itteni szociális feszültségeket (az idősek, képzetlenek, romák arányának növekedése). E folyamatok tartóssá válása a következő 15-20 évben olyan mértékben megroppan thatja a keleti periféria humán erőforrásait, hogy az még kedvezőbbé váló külső feltételek esetén is lehetetlenné tehet bármiféle „kitörést” és egyes településcsoportokban a gettóképződés veszélye is fennáll. Lehetőségek a gazdaságban A megyében élők gazdasági aktivitásának problémája nem egyszerűen a nagy munkanélküliségi arány, mert ehhez hozzáadódik a rokkanttá nyilvánítottak példátlanul magas száma is. Az egy lakosra jutó GDP és személyi jövedelmek országos átlagtól való lemaradásának hátterében is az áll, hogy rendkívül kevés (a lakosság 30 százalékát sem teszi ki) az aktív kereső. A következő néhány évben tehát elsődleges fontosságú cél kell maradjon a munkahelyek számának minden lehetséges eszközzel történő bővítése. H avonta legalább egyszer elmegyünk családostól valamely étterembe, alkalomszerűen, de a mostani farsangi időben ettől többször is. Nem a lehetőségekkel van baj, mert ki-ki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő helyet. Tény, nem olcsó mulatság az éttermi vendéglátás, de sokszor másról van szó. Ki kell lépni a szokásainkból, el kell merni menni! Megéri! Kardos Róbert BIZTOSÍTÁSI KÉPVISELŐ N agy konyhát vezetek otthon, az egészséges táplálkozás hive vagyok. Szeretek jókat sütni-főzni, és hát azokat megkóstolni, de jó szívvel ajánlom a vendégeinknek is. Számomra a vendéglátás öröm. Étterembe akkor megyek, amikor az idő végképp szorít, meg az utazások, világjárások során. Vannak kedvenc éttermeim, sőt az egyikben az én ötleteim szolgálnak receptként. Feketéné Kun Ildikó BALETTMESTER F iatal koromban gyakran eljártunk éttermekbe, akkor, amikor még az üres helyre úgy kellett vadászni. No most nem tudom, vagy olcsóbbak voltak az akkori árak, vagy jobban kerestünk, avagy mindkettő igaz. Nyugdíjasként az ember már nyűgösebb, nem nagyon szeret kimozdulni. Télen azért sakkozok, nyáron horgászom. A feleségem nagyon jól főz, emiatt se járunk étterembe. Nagy Géza nyugdíjas ügyvezető Forrás: MTA Regionális Kutatások Központja - tanulmány TÉRSÉGI CENTRIIMOK Megyénk térségi központjai vonzáskörzetükkel Debrecen A megyei gazdaság fejlődési trendjeinek elemzésekor továbbra is alacsony értéktermelő képességet, továbbá számos fogyatékossággal rendelkező, ám egyre egészségesebb struktúrájú vállalkozásokat regisztráltak a kutatók. Nyíregyházától eltekintve kicsi a vállalkozási és beruházási aktivitás, a meglévő cégek többsége gyenge tőkeerejű, magas a közszolgáltatások és a kereskedelem súlya, hiányoznak a nagyobb termelő cégek és az üzleti szolgáltatók, kevés az ISO- minősített vállalkozás is - az elmúlt két-három évet tekintve azonban mindegyik felsorolt mutató trendje közelített az országos átlaghoz. A stabüizáció tehát zömmel megtörtént, a fejlődés iránya kedvező, ami - ha az országos nemzetközi feltételek kedvezők lesznek - néhány éven belül a gazdasági élénkülés erősödését eredményezheti a megyében. A kutatók szerint a megyei területfejlesztés erőfeszítéseit a gazdaság terén két célra érdemes összpontosítani: az - akár alacsony technológiai szintű - munkahelyteremtő beruházások, illetve a külföldi termelő befektetések ösztönzésére. A helyi vállalkozások élénkítésénél az újabb kisvállalkozások alapításának ösztönzésével szemben elsősorban a már működő, nagyobb vállalkozások megerősítését (bővülésüket, beruházásaikat, piaci térnyerésüket, versenyképességük javítását) célszerű megyei forrásokból támogatni. Különösen fontos szerep juthat a megyei területfejlesztésnek abban, hogy az országos beruházás-ösztönzési, gazdaságfejlesztési, beszállítói programokat minél több fejlődésre képes megyei vállalkozás ismerje meg és tudja kihasználni. Külső hatások, saját erők A tanulmány készítői abban összegezték megállapításaikat, hogy a megye remélt dinamizálódásának kiváltói várhatóan jórészt külső hatások - ipari befektetők, turisták, Európai Uniós és állami forrásokból megvalósuló infrastrukturális beruházások és fejlesztési programok - lesznek/lehetnek. Az azonban, hogy a tőlük remélhető fejlődés csak Nyíregyházán és esetleg még néhány városban, településcsoportban jelenik-e meg, vagy Szatmár, Bereg és a Dél-Nyirség kistelepülései is kapcsolódhatnak-e hozzá valamilyen mértékben, már a helyi szereplőkön is múlik, a megye eszközeivel is befolyásolható. Az integrálódási folyamat kulcsai tehát a kisvárosok, illetve az a néhány nagyobb, jobban megközelíthető falu lehet, amelyeknek még megvannak az adottságai, helyi erőforrásai komolyabb méretű gazdasági vállalkozások fogadására, és foglalkoztatási-alapel- látási szempontból környezetük kiszolgálása. A megyei területfejlesztési forrásokat tehát ezek fejlesztésére lenne célszerű koncentrálni, míg a többi település lakói számára - a helyi alapellátás javításán, bővítésén túl - elsősorban e központok és lehetőségek elérhetőségét kellene megkönnyíteni.
