Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-23 / 19. szám
Ferter János rajza 2002. január 23., szerda HÁTTÉR /3 0 Ügyfélszolgálat A nyugdíjbiztosítási igazgatóság január 24-én kihelyezett ügyfélszolgálatot tart Mátészalkán 9-től 14 óráig az Esze Tamás Művelődési Központban és 9-től 13 óráig Kisvárdán, a Családsegítő Szolgálatnál. 0 Olcsó vásár Január 23-án 9-től 17 óráig még tart a vöröskereszt olcsó vására ruhákból és cipőkből Nyíregyházán, a Buj- tosi Szabadidő Csarnokban. 0 Iskola-előkészítő A nyíregyházi Gárdonyi Géza Általános Iskola február 6-átől ingyenes iskola-előkészítő tanfolyamot szervez nagycsoportos óvodások részére, a foglalkozásokat I. osztályos tanítók vezetik. NÉZŐPONT Felemelt fejjel, szégyen nélkül Néhány nappal ezelőtt az egyik hetilap Somogy megye gazdasági helyzetét elemezte, s az újságíró a szomorú adatokra nem keresett jelzőt, egyszerűen azt írta: a beruházások értéke a Szabolcs megyeiek alig felét teszi ki. Fokmérőjévé váltunk az elmaradottságnak. Tényleg itt tartanánk? Az adatok talán valóban nem mellettünk szólnak, erről azonban nem mi tehetünk. Mert amíg ahelyett, hogy közeledne, egyre elérhetetlenebb távolságra kerül tőlünk az autópálya, a befektetők kétszer is meggondolják a megyével kapcsolatos terveiket. Ha pedig nincs beruházás, nincsenek új munkahelyek, s az itt élők maradnak ugyanolyan szegények, mint eddig. Sok a földút, hiányos a csatornarendszer, és a munkanélküliségről szóló beszámolókban is mindig helyet kapunk. A kis falvakban időnként arcpirítóan keserves a helyzet, a gyerekek egy része éhesen megy iskolába, szüleik pedig az út menti fákat vágják ki, hogy legalább tüzelőjük legyen. Központi támogatás nélkül szinte lehetetlen megoldani ezeket a problémákat, de a teljes reménytelenségre talán még sincs okunk. Nem engedhetjük meg, hogy leírjanak bennünket, mert igaz ugyan, hogy kevesebb befektető érkezik, mint szeretnénk, de higgyék el, az élet más területein bárkivel felvesszük a versenyt. Nekünk van a legszebb Tisza-partunk, itt írta a Himnuszt Kölcsey, a tákosi templom pedig egész Európában párját ritkítja. Szabolcs megye nélkül kimelkedő alakokkal lenne szegényebb az irodalom, a kultúra és a sport, a múltunkra pedig büszkék lehetünk - s annak is kell lennünk. Mert bár ettől nem oldódnak meg a napi gondok, ez adhat okot arra, hogy felemelt fejjel járjunk, s ne szégyenkezzünk azért, amiért ez a szülőföldünk. Szégyenkezzenek azok, akik segíthetnének az autópálya idecsalogatásában, az útépítésben vagy a munkahelyteremtésben, mégsem teszik. Ne makacskodj cimbora, igyál már egy cseppet az üvegből... Megyénk új utakat keres Európában Az élelmiszer-gazdaság tradíciója ellenére nem lehet a gazdaság dinamizálásának motorja Marik Sándor HONNAN HOVÁ UTAZUNK? A megye közlekedési központjainak vonzáskörzetei Nyíregyháza (KM) - A szokásos napirendeket követően egy tanulmányt mutattak be a megyei közgyűlés tagjainak a legutóbbi ülésen. A vaskos kötet a „Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” címet viseli. Érdemes lesz közkinccsé tenni; szerencsés esetben sok jó kezdeményezés alapja lehet, hiszen a gyökerekig visszanyúlva kutatja megyénk hátrányos helyzetének okait és vázol fel többféle lehetőséget. Korszerű célok- A területfejlesztés új, az Európai Unió alapelveit figyelembe vevő szakasza 1994-ben kezdődött megyénkben, amikor a Phare- program keretében létrejött a fejlesztési közalapítvány - fogalmazott Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke. - Ennek munkáját a az új területfejlesztési törvény alapján 1996-tól a megyei területfejlesztési tanács folytatja. A tennivalók nem változtak lényegesen: minél többet kell tenni a megye lakóinak megélhetési- és életkörülményeinek javítása érdekében. Ez nagyon sokféle: beletartozik az aktuális társadalmi-gazdasági helyzet nyomon követése, az elsőbbséget élvező legfontosabb fejlesztési célok kijelölése, a konkrét programok megfogalmazása éppúgy, mint a lehetséges fejlesztési források feltárása, megszerzése, ésszerű felhasználása. Felvetődik a kérdés: miért kell újra meg újra tanulmányokat készíteni, holott mindenki tudja: alig kell más, mint lényegesen javítani a megye elérhetőségét és újabb, korszerű munkahelyeket teremteni, minden más ezekből következik. Gazda László igazgató - a tanulmány bemutatója a megyei közgyűlésen - így indokolt:- Nem lehet rutinból, régi felmérésekből, elemzésekből vagy csupán személyes tapasztalatokból élni, és követni a körülöttünk zajló életet. Olyan tervezési dokumentumokra van szükség, amelyek alapján a megye társadalmigazdasági fejlődése intenzívvé válhat. A szóban forgó elemzést, amelyektől a megye kitörési lehetőségeinek feltárását várjuk, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutató Központja Alföldi Intézetének munkatársai készítették a megyei területfejlesztési tanács felkérésére. Nagy léptékben- Erénye, hogy bemutatja a megye legfontosabb problémáit, miközben rávilágít a kedvező jelenségekre is - folytatta. - Nagyléptékű képet nyújt és alapot szolgáltat a megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez szükséges közeli és távlati programok kidolgozásához. Az is kitűnik belőle, hogy a megye helyzetének számottevő javítása belső eszközökkel, illetve a területfejlesztés jelenlegi erőforrásai mellett csak korlátozott mértékben lehetséges, az elmozduláshoz elengedhetetlen a megyei és külső - hazai és nemzetközi - források összehangolt felhasználása. Az Európai Unió elmaradott térségeivel történő összevetésből kitűnik: számos, a megyénkre érvényes vonás jellemzi többségüket (példáid a periférikus fekvés, az aktív keresők kisebb aránya, a több fiatal, az alacsonyabb iparosodottság). Külön is érdemes kiemelni azonban, hogy a mezőgazdaság magasabb aránya szinte törvényszerűen elmaradottsággal párosul. Az élelmiszer-gazdaság tehát kétségtelen tradíciója és szociális-foglalkoztatási jelentősege mellett sem lehet a gazdaság dinamizálásának jelentős tényezője megyénkben sem. Fő áramlatok mentén Az Unió elmaradott térségeinek fejlesztési stratégiái meglehetősen eltérőek, a leggyakrabban alkalmazott általános eszközök a közlekedési és telekommunikációs hálózatok, a humán erőforrások és az üzleti szolgáltatások fejlesztése. Ugyanakkor mindezek az európai és hazai központi fekvésű területekről kiinduló gazdasági fejlődés terjedéséhez, illetve az európai és globális folyamatokhoz csatlakoznak. A közvetlen jövedelemnövelést eredményező munkahely-teremtés mellett tehát megyénknek is ezeket az „ágazatokat” érdemes fejlesztési stratégiája középpontjába emelnie. (Következik: Az integrálódás kulcsai a kisvárosok.) Évszázadok óta hátrányban A tanulmány már a bevezetőben választ ad a leggyakrabban felvetődő kérdésekre. A történeti elemzésből kitűnik: a megye adottságai az elmúlt 300 évben korszakonként különböző okokból bár, de szinte végig kedvezőtlenek voltak a gazdasági fejlődés és modernizáció szempontjából. így a lemaradás - az 1960-80-as évek időszakától eltekintve - folyamatosan nőtt, ami rögzült is társadalmi tudatban és mintegy „tradicionális” jellem-ző- jévé vált a megyének, ami különösen megnehezíti a felzárkózást. Megyezászló^tadás Tiszavasvári (KM) - A várossá nyilvánítás 16. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából megyezászló-átadással egybekötött ünnepséget rendez pénteken 18 órától a művelődési központban Tiszavasvári város ön- kormányzata. A Himnusz után Sulyok József polgármester mond megnyitóbeszédet, majd Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke átadja a megyezászlót. A megjelenteket Kemény Attila, a KVM közigazgatási államtitkára és Juhász Ferenc országgyűlési képviselő köszönti. ÖN SZERINT •-EZZEi ne Kérdésünk: Helyeslik-e a jótékonysági bálokat? I 1 0 m Szavazatát leadhatja: www.szon.hu Kdei«» Magyarország
